Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-01 / 331. szám

1994. december 1., csütörtök aj Dunántúli napló 9 új özSaasa Dunántúli naDiö ílte Parragh az üzletek jövőjéről Eladó a komlói Carbon vagyona A Kossuth Holding Vagyon­kezelő Rt., mint a komlói Car­bon Könnyűipari Rt. FA fel­számolója nyilvános pályázat útján értékesíti a cég több ingat­lanját. Az eladásra kerülő javak között van a a részvénytársaság központi telepén található iro­daház, mintakészítő, konfek­cióüzem, étterem és pince, va­lamint TMK műhely, a cég cipő- és bútorüzeme, több rak­tára és telephelye, a szalatnaki és geresdlaki konfekcióüzeme. A pályázatokat december 7-én 12 óráig lehet benyújtani a Kos­suth Holding Vagyonkezelő Rt. Dél-Dunántúli Irodájába Pé­csett, a Hunyadi u. 2/a.-ba. Külkereskedelmi továbbképző A külkereskedelmet most kezdő, illetve kellő gyakorlattal még nem rendelkező vállalko­zók részére felkészítő, tovább­képző kurzust szervez a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Az első előadás december 7-én 14 órakor lesz a kamara székházában. Ennek ke­retében Stenglné dr. Horváth Agnes külkereskedelmi szakjo­gász arról nyújt részletes tájé­koztatást, hogy hogyan kössünk külkereskedelmi szerződést. Egy héttel később ugyanabban az időben a téma a külföldi kint­lévőségek behajtásának mód­szere lesz. Alpok-Adria bejelentés A Mitterrand-Kohl-találkozón született elhatározás alapján mégis lesz magyar részvétel az esseni csúcson - jelentette be szerdán Letenyén az Alpok-Ad­ria tanácskozáson Kovács László külügyminiszter. A visegrádi né­gyek ugyancsak a meghívottak közé tartoznak, de ők valószínű­leg kötetlen formában kapnak majd tájékoztatást a döntésekről. Legalább Parragh László eb­ben bízik. A pécsi kötődésű cégvezető (a soproni fiatalem­ber itt végezte a jogi egyetemet) nem rejti véka alá azt a meg­győződését, hogy a mostani, adócsaló, „vevőátverő” világ­unkban ez kissé idegenül hang­zik, mert hiszen nálunk az a mérvadó, ha valaki minél na­gyobb vagyont tud felmutatni. Nekik viszont elhatározott cél­juk, hogy csak becsületes üzle­tet kötnek (ebből viszont nem lehet vagyont gyarapítani), vagyis amit gyújtanak, az a megállapodásnak megfelelő, vi­szont ugyanazt elvárnák a part­Az Egzisztencia-hitel pénz­ügyi konstrukciót kezdetben sokan fölösleges ügyletnek ne­vezték, de az 1991 évi kezdet óta a tények jócskán rácáfoltak a kétkedőkre. Olyannyira, hogy sokan az utóbbi időben már at­tól féltek, végleg megszüntetik ezt a hitelformát. Nos, a hírek szerint erről szó sincs, csupán egy változás valószínű, 50 mil­lió forintra csökkentik az igé­nyelhető összeg felső határát. Az Állami Vagyonügynök­ségnél az elmúlt három évben 1700 esetben vásároltak állami tulajdont E-hitellel, de társa­sági üzletrészek megszerzésé- hezu is több, mint 400 esetben igényelték ezt a támogatást, Az A kormány hatalmi szervezetei az utóbbi időben a vállalkozók el­len, célzatosan rossz irányba pró­bálják befolyásolni a közvéle­ményt. Mindezt a Magyar Gyári­parosok Országos Szövetségének elnöksége állítja közleményében. Az elnökség különösnek tartja, hogy a közélet tisztasága és a tör­nercégektől is. Mindez rávilágít a részvénytársaság (Parragh Rt.) üzleti filozófiájára is. Elvük az, hogy a nyereség egy részét azonnal visszaforgatják a terme­lésbe. A csempéket, fürdőszo­bai berendezéseket és újabban a szórakoztató elektronikai cik­keket forgalmazó magánvállal­kozás szinte a nulláról indult, négy év alatt jutott el arra szintre, hogy ma már jegyzik a magyar csempeforgalmazó cé­gek között. Azt viszont megdöbbenéssel tapasztalták, hogy míg az or­szág többi régiójában a gazda­sági visszaélést követően növe­összes előprivatizációs értéke­sítések 13 százaléka E-hitel igénybevételével valósult meg. Ismeretes, hogy az állami tu­lajdonú vagyonrész értékesí­tése esetén a hitel olyan mér­tékben nyújtható, amilyen mér­tékben az ellenérték az állam- adósság törlesztésére szolgál. Az állami vagyon értékesítése során felmerülő privatizációs költségek fedezetére ez a hitel nem vehető igénybe. Az E-hi- telt azok a belföldi magánsze­mélyek, illetve kizárólag ilyen személyekből álló társaságok, szövetkezetek és MRP szerve­zetek kérhetik, amelyek a hitel folyósításában részt vevő pénz­intézetek hitelbírálati követel­vényesség védelmében tendenci­ózusan magánvállalkozások ellen lépnek fel. A kormány erőszakszervezetei nem riadnak vissza a túlkapások­tól sem. A Gyáriparosok Szövetségé­nek elnöksége úgy véli, hogy ezek a megnyilvánulások félelmet kedett a beruházási kedv, addig Baranyában mélyen az átlag alatt van a fejlesztésre fordított költség. Ezt a helyi kereske­delmi boltjai forgalmán is ta­pasztalták, meg azt is, hogy ugyan lehetőségük van a for­galmi adó visszatérítésére, ám ezt rendkívül kevesen igénylik, valószínű nem ismerik az admi­nisztrálás folyamatát. Mindez arra enged következ­tetni, sok még az ellentmondás az üzleti életben, ezek viszont csak a pillanatnyi gyermekbe­tegségek látható jelei, amelyet a magyar gazdaság előbb-utóbb ki fog nőni. B .G . ményeinek megfelelnek, ugyanakkor rendelkeznek a vá­sárláshoz szükséges saját pénz­forrással. Végezetül egy kis összesítés az eddigi igények alakulásáról. Érdekesség, hogy a mostaná­ban két vezetője miatt sokat támadott Agrobank adta ki ed­dig legnagyobb összegben, 10,5 milliárd forint értékben az E-hiteleket. A per miatt feltehe­tően itt nem lesz zökkenőmen­tes a hitelek folyósítása. A má­sodik helyen a Postabank áll, s az OKHB van még a dobogón. Összesen eddig a 60 milliárd forint az igényelt Egziszten­cia-hitelek összege, s még nincs vége a hitelkérelmeknek. és bizalmatlanságot keltenek a vállalkozók tágabb körében és így nem szolgálják a gazdasági ki­bontakozást, a társadalom érde­keit. Leszögezi: történelmi példák bizonyítják, hogy ez a fajta han­gulatkeltés eltereli a figyelmet a gazdaság valódi problémáiról és azok valódi okairól. Határt szabtak az E-hitelkérelmeknek Eddig 60 milliárd forintot kértek a hazai befektetők A magánvállalkozások ellen? Meghívó egy rendkívüli utazásra Évadnyitó premier a MALÉV-nél! 1995. január 9-tól március 15-ig tart a MALÉV kedvezményes akciója. Bizonyos feltételekkel Ön szenzációs áron vásárolhat ebben az időszakban repülőjegyeket 29 városba. Például Prága mindössze 15 ezer, Zürich 20 ezer, Amszterdam 25 ezer forintért lesz elérhető. Karácsonyi ajándék a MALÉV-től! 1994. december 1. és 20. között az akcióhoz repü­lőjegy-utalványok vehetők, tovább csökkentve az engedményes árat 3000 Ft-tal. Az utalvány kará­csonyi ajándéknak is kitűnő, amellyel önmagát vagy szeretteit meglepheti. Részletes tájékoztató anyagot kap, ha felkeres bennünket. Személyesen: Várják Önt a MALÉV jegyirodák és az utazási irodák. ■ Telefonon: MALÉV telefonos értékesítés: 267-4333- Hangpostán: 266-6044 (Mondja be a jeligét: „MALÉV PREMIER”, és adja meg nevét, pontos címét!) Telefaxon: 117-1971 (Hivatkozzon a MALÉV PREMIER ajánlatra, és írja meg nevét, pontos címét!) Levélben: Amennyiben kitölti az alábbi kupont, és postázza a megadott címre. Név: , Igen, érdekel a MALÉV premier. Kérem, küldjenek részletes tájékoztatót! Cím: Kérjük, nyomtatott nagy betűkkel töltse ki a kupont, és küldje a következő címre: MALÉV Rt. Budapest, 3. Pf.: 225.-AldLEI/'Hungarian Airlines^ A mohácsi Szekeres-dinasztia (felvételünkön az apa két fiával) „boszorkánykonyhájában” készülnek azok a finomságok, me­lyekért sokan még a benzint sem sajnálják Fotó: Tóth Vissza kell szerezni a cukrászat becsületét Segít az ipartestület és a kamara A kamarák a szakmai ipartes- tületek támogatása nélkül ke­vésbé végezhetik majd eredmé­nyesen a munkájukat. Azokban az országokban, ahol már hosz- szú ideje egymás mellett mű­ködnek, jelentős eredményeket értek el közösen a vállalkozók gazdasági körülményeinek megteremtésében, érdekvédel­mében. A Cukrászok Országos Iparte’stülete és annak Baranya Megyei Szervezete is sokat sze­retne ezért tenni.- Mohácson a 6-700 iparos mindössze egyharmada maradt IPOSZ-tag azt követően, hogy megszűnt a kötelező tagság - mondja Szekeres Károly, a Cuk­rászok Országos Ipartestület megyei szervezetének titkára. - Talán a kamarák megerősödését követően nő majd a számuk. A Kézműves Kamarának feladata kell legyen, hogy megvédje a vállalkozókat az etikátlansá- gokkal, a rossz intézkedésekkel szemben. Folyamatosan részt vegyen az érdekegyeztetésben. Komolyan vegyék és kikérjék a döntések meghozatala előtt a véleményét az önkormányza­tok. Egy hatásos kamarára van szükség, amelyik fellép a visz- szatetsző helyzetek ellen, meg­ismerteti az iparosokkal a joga­ikat, egységes állásfoglalást hoz egyes megyénként eltérően ér­telmezett előírásoknál. Ez egy óriási lehetőség arra, hogy a gazdaság végre kikerüljön a je­lenlegi kaotikus állapotból. Csak legyen rá pénz, mert a tagdíjakból egyedül nem tudja fenntartani magát. Itt nem mondják meg, hogy mi a fel­adat, minden kamarának azt magának kell meghatározni. Annak idején amikor megala­kult a szakmai ipartestületünk, elsődleges célunk volt, hogy közösen lépjünk fel és megol­dást keressünk arra, milyen módon lehetne megszüntetni azt, hogy bárki, akinek tőkéje van fagylaltozót, cukrászdát nyithasson szakértelem, hozzá­értés nélkül, amivel a szakma becsületét, jó hírét veszélyeztet­ték. Nem véletlen, hogy vala­mikor mestervizsgát kellett ten­nie annak, aki magánvállalko­zóként cukrászdát nyitott, ugyanis a különféle sütemények elkészítésénél nemcsak az íz, a minőség, hanem a megfelelő higiéniai előírások betartása is nagyon fontos. A Cukrászok Országos Ipar- testülete Bäko Hungária néven céget alapított, amelyen keresz­tül a tagjaik beszerezhetik az alapanyagokat. Mohácson Sze­keres Károly egy fiatal vállal­kozó figyelmét hívta fel arra, hogy lássa el Baranyát alap­anyagokkal, aki jó ötletnek tar­totta és megalapította Csele Tranzitot, így a megye déli ré­szén és Siklóson, Komlón dol­gozó cukrászoknak nem kell Budapestre utazniuk, hanem házhoz szállítják nekik a kért termékeket. A jelenlegi oktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy jól képzett szakmunkások kerülje­nek ki az iskola padjai közül - állítja Szekeres Károly. Mint mondja, nem egy szerencsés do­log, hogy egyszerre tanulják a szakács, felszolgáló és cukrász szakmát a gyerekek, és a végén egyikhez sem értenek. Úgy nem lehet valakit egy szakmára meg­tanítani, hogy a képzési idő 80 százalékában elméletet tanul, és mindössze a 20 százalék jut a gyakorlatra. Azt is fel kellene végre is­merni, hogy a szakmaválasztás nem azt jelenti, hogy másra nem alkalmas a gyerek. Újra vissza kellene szerezni szakmák tekintélyét, tiszteletét, hogy is­mét büszke legyen arra egy fia­tal, hogy ő iparos lesz. A szakmai ipartestületek sze­repe is nőni fog, mert a tagok egyéni sérelmeinek orvoslására, érdekeiknek megvédésére csak ott van lehetőség. A kamara közvetlenül képes beleszólni a gazdaságba, felvázolhatja a fej­lődési irányokat, de ezek meg­valósítása az ipartestületek nél­kül szinte lehetetlen. Éppen ezért, ha a kamara betölti a sze­repét, az ipartestületek is felér­tékelődnek. Megnyílt az új Kereskedők Áruháza Befejeződött az Alfa Keres­kedelmi Rt. legújabb, 800 mil­lió forintos beruházása: elké­szült a Kereskedők Áruháza. A Kondorosi út 6. szám alatt ta­lálható áruház kizárólag viszon­teladókat (kiskereskedőket, vendéglátó cégeket és közületi árubeszerzőket) szolgál ki. A 6600 négyzetmétert elfoglaló épületet a belga Douson cég és a magyar TIT Tervező, Tanács­adó és Információs Rt. tervezte. A kivitelező a Baustar Építői­peri Szolgáltató és Kereske­delmi Kft. volt. Az áruház a hét minden napján éjjel-nappal nyitva tart. Á megvételre kínált 10 000 különféle árucikk értéke összesen 200 millió forint. 1 i 4 i A 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents