Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-22 / 352. szám

1994. december 22., csütörtök Közélet üj Dunantüli napló 9 A folyóvizeket is gyakran éri a környezetszennyezés. Szeretnénk, ha minden terület ilyen érintet­len szépségben pompázhatna, mint a Dráva ártere Fotó: Läufer László LESZ ELÉVÜLÉSI IDEJE A KÖRNYEZETKÁROSÍTÁSNAK? Az „özönvíz” vége Állj ellen! Jól esett a tévében látni és remélni, hogy a mi kisisko­lásaink még nemigen dőlnek be a „narkós” cukornak, bé­lyegnek. I Jó pár éve elmúlt annak, hogy meg sem volt szabad említeni, hogy léteznek kábí­tószerek, nehogy felhívjuk a figyelmet, utána pedig azt mondtuk - és joggal -, hogy szegények vagyunk meg­venni a „komoly, kemény” drogokat. „Tranzitországból” las­sanként fogyasztókká lép­tünk elő. Kétezernek saccolt drogfogyasztóink száma vi­lágviszonylatban lehet, hogy nem magas, de sajnos „fej- ? lődőben” van. A felelőtlen | ajánlás remélhetőleg pozitív * értelemben hívta fel a fi- * gyeimet a veszélyre, amely ; már itt is van. Nem árt elővenni a pap-moralista - Tóth Tiha­mér - intését, (ha másról szólt is): Kezdetben állj el­len! Most kell! Most érde­mes! Most kell a kezeket le­fogni, azokat, amelyek nyújtják és amelyek nyúlná­nak felé . . . K.-T. A. Zárjuk le a vitát! Az Új DN hasábjain folyta­tott Szent Erzsébet körüli vitát a magam részéről lezártnak tekin­tem, nem gyakorló kálvinista mi voltomból, hanem két okból: 1. Egy napilap nem alkalmas arra, hogy tudományos kérdé­sekkel traktálja heteken át olva­sóit, mert a középkori hungarus és a XIX-XX. századi magyar­ság kép problematikájába kel­lene belemerülni a vita folyta­tása esetén. Erre más fórumok alkalmasabbak. 2. Dr. Rajczi Péter kollégám, mivel nem értette meg cikkem lényegét, így - ahogy ez már szokás nálunk - világnézeti irányba terelte a vitát, ami sze­rintem sem nem okos, sem nem politikus dolog manapság Pécs városában. Ideológiai polémiá­hoz kedvet nem érzek. Matavovszky Iván Dolgozhat a kohó A diósgyőri kohászok nagy örömmel fogadták a kormány- döntést, amely rendelkezik a borsodi vaskohászat gondjainak megoldásáról. A dolgozók és a szakszervezeti vezetők hangoz­tatták: a kormány végre megér­tette elképzeléseiket, a Vasas szakszervezet erőfeszítéseit, így a kohó 1996 októberéig tovább dolgozhat. Ezzel nemcsak Di­ósgyőr, de Ózd és Csepel, to­vábbá igen sok diósgyőri acéllal dolgozó cég alapanyag- és fél- késztermék-ellátása megoldó­dott. Elképesztő zűrzavar van a „környezet világában”. Jobbra-balra alakulnak meg olyan cégek, amelyek tevé­kenysége egyértelműen kör­nyezetszennyezéssel jár(hat), s valóban, amikorra a károsítás kiderül, a vétkes vállalkozás már sehol, de még jogutód sem. Ezekben az években ez a kike­rülhetetlen jelenség okozza az egyik legalaposabb fejfájást a környezetvédelemmel hivatal­ból foglalkozóknak, természe­tesen a Dél-dunántúli Környe­zetvédelmi Felügyelőségnek is. Jk Elvileg fellélegezhetnénk. A parlamenti képviselők asztalán már az új környezetvédelmi törvény javaslata, s miért ne vélhetnénk: ez majd egy csa­pásra megold minden gondot. Az optimizmust azonban gyorsan lehűtik a felügyelőség igazgatónőjétől, dr. Szathmáry Magdolnától hallottak: vagy 30 kormány- és miniszteri rendelet várja az új törvény elfogadását, hogy az utóbbiban foglaltakat „aprópénzre váltva” a minden­napok gyakorlatában adjon majd „részletes erőt” a legma­gasabb szintű jogszabálynak. Azzal együtt is igaz ez, hogy az igazgatónő a törvény egészét jónak, számos rendelkezését ki­fejezetten hiánypótlónak tartja. Jelzi ezt egyébként a törvény indoklása is: az emberi környe­zet védelméről szóló 1976-os törvény „valójában nem jelen­tett a végrehajtás számára igazi normát... nem tartalmazott ga­ranciális szabályokat a társa­dalmi nyilvánosság és az ellen­őrzés számára. ”- A várhatóan februárban el­fogadásra kerülő új törvény számos rendelkezése - hallottuk dr. Szathmáry Magdolnától - kifejezetten segíti a környezet­védelmi hatóság munkáját. Csak néhányat említek: beve­zeti a környezethasználati díjat, a környezetvédelmi felülvizsgá­latot, a termékdíjat, a tárcát fel­jogosítja arra, hogy termékeket, technológiákat előre minősít­hesse környezetvédelmi szem­pontból, biztosítja bármely ál­lampolgár, civil szerveződés számára, hogy beleszólhasson a beruházások előkészítésébe. Nekünk, a felügyelőségnek pél­dául kötelességünké teszi, hogy minden ilyen esetben, minden érintett községben közmeghall­gatást tartsunk, lakossági fóru­mon adjunk tájékoztatást. Jk Persze, mint minden ilyen esetben, az új törvénnyel szem­ben is vannak szakmai és laikus ellenvetések. Az igazgatónő például kifejezett hiányosság­nak tekinti, hogy a jogszabály nem ad lehetőséget a meglévő, ám környezetvédelmi enge­déllyel még nem rendelkező üzemeknél a hatósági környe­zetvédelmi felülvizsgálatra. Ezért dr. Szathmáry a mérnöki kamarán keresztül - mint annak vezetőségi tagja - indítvá­nyozni fogja: ezt a kiegészítést vegyék be a törvény végleges szövegébe. A cél érthető: az üzemek nem kis része ma is környezetvédelmi engedély nélkül működik, s koránt sem véletlen, hogy - mint hírlik - bár a törvényalkotók erről nem feledkeztek meg, de a tárcaközi egyeztetés folyamatában az ipari minisztérium kontrázta meg a törvénybe foglalást.- Igen hasznos lenne - hal­lottuk az igazgatónőtől -, ha minden, a környezetre akár csak potenciálisan is veszélyt jelentő üzemnél öt éven belül megtörténne a környezetvé­delmi felülvizsgálat. * A napokban a Pécsett rende­zett Környezetvédelem’95 kon­ferencián részt vevők kézhez kapták az új törvényjavaslat szövegét. Vélhetnénk: a jogal­kotás folyamatában kissé későn ahhoz, hogy érdemi beleszólá­suk lehessen. Nem így van. A parlamentben önálló képviselői indítvány formájában még min­den felvetés szerepet kaphat. A pécsi konferencián vető­dött fel: a környezetkárosítás­nak vagy egyáltalában ne le­gyen elévülési ideje, vagy en­nek hossza igazodjon az üzem, gyár technológiájában használt anyagokhoz. A felvetés idősze­rűségét a bevezetőben említett gond adja: utólag is tetten érhető, felelősségre vonható legyen a környezetet károsító cég. Azaz: az „Utánam az özönvíz ...!” magatartásnak egyszer s min­denkorra gátat szabjon. Ha már itt tartunk, szóljunk a környezetszennyezési bírságról. Ennek eddig 70 százaléka a környezetvédelmi alapba került, 30 százaléka maradt az érintett önkormányzat kasszájában. Ez a jövőben sem változik, ám ha az önkormányzat szabja ki a bírságot, s nem a Környezetvé­delmi Felügyelőség, akkor a tel­jes összeg az önkormányzatnál marad. Akármilyen címen is folyt be a számlájára, ezzel a pénzzel csak egy dolgot tehet: környezetvédelmi célra hasz­nálhatja fel. Mészáros A. Kényes pontok a törvénytervezetben Időhiány miatt az Érdek­egyeztető Tanács ülése előtt nyújtották be a privatizációs törvényt a Parlamentnek, ám az érdekegyeztető tárgyalásokon számos módosító megállapodás született.-Az Érdekegyeztető Tanács­ban létrejött megállapodásnak ezután mi lesz a sorsa? - kér­deztük Szabó Juliannát, a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetségének privatizációs szakértőjét. ' - ígéretet kaptunk arra, hogy az elfogadott javaslatok a tör­vény tárgyalásakor módosító javaslatként kerülnek majd a T. Ház elé. Megállapodtunk, hogy a munkavállalók eddig meg­szerzett érdekképviseleti jogai és tulajdonszerzési lehetőségei nem csorbulnak, ez a megfo­galmazás ugyanis kimaradt a törvény első változatából. A munkavállalók képviselői ott lehetnek az új privatizációs szervezet döntést hozó testüle­tében, így már az előkészítés során kifejthetik álláspontjukat.- Mi lesz a privatizált cégek jóléti vagyontárgyaival?-E téren is értünk el ered­ményt! A jóléti és a szociális ingatlanok értékesítésekor megmarad a szakszervezetek egyetértési joga. A vásárló csak a mi bejegyezésünkkel értéke­sítheti a vállalat üdülőjét vagy művelődési házát, könyvtárát, mert ezeket a létesítményeket annak idején a dolgozók pénzé­ből építették.- A dolgozók tulajdonszer­zési lehetőségei is változnak?- Ha a kormány valóban nem akarja csorbítani a munkaválla­lók érdekeit, akkor e területen jelentősen meg kell változtatni a törvénytervezet szövegét. A ja­vaslat szerint az 500-nál több dolgozót foglalkoztató vállala­tokat első körben meg kell pró­bálni készpénzért értékesíteni. Ez azt jelentené, hogy a Mun­kavállalói Résztulajdonosi Program keretében nem vehet­nék meg üzemüket maguk a dolgozók. Jelenleg az „E” hitel felső határa 50 millió forint, ennyi pénzért aligha lehet meg­kapni egy nagyvállalatot. Azt javasoltuk, hogy az MRP eseté­ben az „E” hitelnek ne szabja­nak felső határt.- Gyakori, hogy a vevő pia­cot akar vásárolni. Erre vonat­kozóan mit javasolnak?- A törvény jelenlegi válto­zata valóban lehetőséget nyúj­tana arra, hogy a vevő piacot is vásároljon. Egyik napról a má­sikra leállíthatja az itteni ter­melést és saját, külföldön gyár­tott, sokkal drágább termékeit hozhatja be a hazai piacra. Ezért azt javasoljuk, hogy a vé­teli megállapodásban szerepel­jen: milyen termelési terve van a vásárlóknak, milyen foglal­koztatási ajánlatot tesz, és mi­lyen árkondíciókat hajlandó vállalni különösen ott, ahol a vállalatnak ellátási feladatai is vannak. Koós Tamás A Petőfi Rádió egész napos karácsonyi műsora A Petőfi Rádió december 24-én reggel 9 órától éjfélig „Emberi hangok” címmel kará­csonyi élőműsort sugároz - tá­jékoztatta Jónás István, az adás felelős szerkesztője az MTI-t. Az egész napos adás kereté­ben a betelefonáló hallgatók négy telefonvonalon két-há- romórás váltásban 28 közismert személyiséggel beszélgethet­nek: többek között Nagy Bandó András humoristával, Koltai Róbert és Pogány Judit színmű­vész házaspárral, Bródy János zenésszel, Szabó István film­rendezővel, Fellegi Adám zon­goraművésszel, Csongrádi Kata színművésszel. A 15 órás ünnepi adás kere­tében jelentkező „Beszélgető- társ közvetítőben” olyan hallga­tók karácsonyi telefonos párbe­széde hallható, akik egyedül érezvén magukat szeretnék megosztani bánatukat vagy örömüket egy másik hallgató­társsal. A „Hiány-jel szolgálat” az otthonról elköltözött fiatalok és szüleik között szeretne üze­neteket továbbítani, a „Szíves­ségközvetítő” pedig a betelefo­náló magányos hallgatóknak próbál karácsonyi ebéd- vagy vacsorameghívást találni, haj­léktalanoknak szállást keresni vagy bármilyen más hallgatói jótékony felajánlást továbbítani a rászorulóknak. A „Meglepeté­sek” műsorblokkban a szerkesz­tőséggel kapcsolatban lévő pék­ségek estére vállalják, hogy a betelefonáló hallgatóknak elké­szítik a karácsonyi csemegét. Az est folyamán a hallgatók bekapcsolódhatnak a fóti Káro­lyi István Gyermekközpont és az erdélyi székelykeresztúri gyermekotthon karácsonyába, ahol a Petőfi Rádió és a Nép- szabadság közös ajándékgyűj­tési akciójában összegyűlt ru­haneműket adják át az intézet­ben nevelkedő gyerekeknek. A műsor készítői szeretnének hírt adni továbbá karácsonyi ka­ritatív akciókról, önsegítő prog­ramokról is. AZ ILLETMÉNYALAP VÁLTOZATLAN Emelik a bírák bérét? Már csak néhány nap és el­dől, hogy jövőre miként válto­zik a bírák fizetése. Az ország- gyűlésben a végső szavazás de­cember 27-én - a költségvetés kapcsán - várható. Néhány hete nagy port vert fel az a hír, mely szerint a bírák nem kapnak fize­tésemelést. Ez annál is döbbe­netesebben hangzott, mert a túl­terhelt bíróságokon egyre job­ban elhúzódnak a peres ügyek, miközben a jogtudó emberek sokasága választja a bíráskodás helyett a reményeik szerint job­ban jövedelmező ügyvédi pá­lyát. Valójában mennyi is a bírák fizetése? Számíthatnak-e a jövő évben béremelésre? Erről kér­deztük dr. Füredi Károlyt, az Igazságügyi Minisztérium he­lyettes államtitkárát.- Hangsúlyozni szeretném, szó sem volt arról,hogy a bírák nem kapnak béremelést - mondja dr. Füredi Károly. - A félreértés alapja az a kormány­zati elképzelés volt, miszerint 1995-ben a bírák illetménya­lapja nem változna.- Mit jelent ez a gyakorlat­ban?- Nem azt, hogy mindenki­nek az illetménye változatlan marad. A törvényesen járó - a kötelező előrelépéssel össze­függő - béremelést az érintettek természetesen megkapják. Egy- egy bíró fizetése alapvetően a szolgálati időtől függ, csupán az illetményalap - ami pillanatnyi­lag 18 ezer forint emelésére nem lát módot a kormány. Ez­zel nem ért egyet az Országos Bírói Tanács, amely szorgal­mazza a bírói pótlék emelését is. Ez jelenleg 10 százalék és szerintük 30 százalék lenne az elfogadható. Az Országos Bírói Tanács ezzel kapcsolatos hatá­rozata szintén odakerült a dön­tést hozó parlamenti képviselők asztalára.-Alapokról, százalékról már esett szó, de ha nem titok: mennyit keres manapság egy bíró?- Egyáltalán nem titok, hi­szen ezek az adatok a Magyar Közlönyben is olvashatók. Egy pályakezdő bíró fizetése pon­tosan 79.200 forint, ami a ná­luk meghatározott négyes szorzó alapján az illetménya­lapból és a bírói pótlékból te­vődik össze. Erre jön a tizen­harmadik havi illetmény, a havi 1200 forintos étkezési hozzájárulás, valamint az évi bruttó 27 ezer forintos ruházati költségtérítés. A szolgálati évek alapján emelkedik az úgynevezett szorzószám, vi­szont az illetmények attól füg­gően is változnak, hogy valaki melyik bíróságon dolgozik. A Legfelsőbb Bíróságon maga­sabbak a fizetések, mint egy városi vagy megyei testület­ben. Németh Zsuzsa NÉMET TANULMÁNY A VÁLASZTÁSOKRÓL Mitől függ az államadósság? „Európa-szerte roppant mér­tékben megnőttek az adóssá­gok: valamennyi nagy állam nyomasztónak érzi őket, s hosz- szabb távon valószínűleg ka­tasztrófához vezetnek.” Adam Smith brit közgazdász 1776-ban írt sorai napjainkban időszerűb­bek, mint korábban bármikor voltak. Az államadósságok ma is je­lentősek, a növekedés megállí­tására pedig nincs kilátás. A mannheimi gazdasági kuta­tóközpont munkatársa, Fried­rich Heinemann figyelemre méltó elemzést tett közzé az ál­lamadósságok létrejöttének okairól és mérséklésük lehető­ségeiről. A kutató abból a ké­zenfekvő feltételezésből indul ki, hogy a gazdasági élet szerep­lőihez hasonlóan a politikusok is „maximális személyes ha­szonra” törekednek: mindent alárendelnek annak a célnak, hogy újraválasszák őket. A sza­vazatok azonban pénzbe kerül­nek, s a választók kegyéhez ve­zető út kiadásokkal van kikö­vezve. Ezért - különösen éppen Európában - a politikusok könnyen engednek a sajátos kí­sértésnek: vonzerejük rövid távú növelése végett adóssá­gokba verik az országot, fi­gyelmen kívül hagyva, hogy ezeket a pénzeket később adók formájában kell majd behajtani. A német kutató megállapította: az eladósodási politika ott nép­szerű, ahol gyakrabban válto­gatják egymást a kormányok. Egy várhatóan távozásra kény­szerülő vezetésnek ugyanis nem fűződik érdeke hozzá, hogy a pénzügyeket rendbe tegye, a ta­karékossági programok pedig egyébként is csökkentik az új­raválasztás esélyeit. Sőt, felvett kölcsönökkel meg lehet szabni az utódok sorsát - írja Friedrich Heinemann. Hozzáteszi: a tények alapján az is egyértelmű, hogy a koalí­cióknak jobban figyelembe kell lenniük a választói rétegekre, mint az egypárti kormányok­nak. Olaszországban, Belgium­ban, Dániában és Svédország­ban, ahol 1-1,6 évenként újjáa­lakul a kormány, az 1975-től 1985-ig terjedő időszakban megháromszorozódott, sőt meghatszorozódott az adóssá­gállomány. Ausztriában, Né­metországban és Franciaor­szágban viszont a stabil kor­mányoknak köszönhetően jóval mérsékeltebb az adóssághegy növekedése. Sőt Nagy-Britan- niában, ahol Európában a legto­vább van hatalmon egy-egy ve­zetői garnitúra (5,6 év az elmúlt évtizedek átlaga), az elmúlt tíz év alatt még csökkent is az ál­lamadósság. Ez a felmérés Magyarország­ról nem szól. S Magyarország­nak? Toronyi Attila i * i i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents