Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-19 / 349. szám

1994. december 19., hétfő Gazdaság új Dunántúli napló 9 BESZÉLGETÉS RIGÓ ZOLTÁNNAL, A MÁV VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL Felülvizsgálat 2900 kilométeren Nem cél a vonalak megszüntetése A rossz helyzet ellenére meg kell találni az apró utakat a túlé­léshez. Véménden például az üres vasúti kocsikat az erdészet áruszállításra hasznosítja Fotók: Müller Andrea Gazella, hangya, tigris Nem mindenki vállalkozó, aki vállalkozik A szajoli szörnyű vasúti ka­tasztrófa és a figyelmeztető sztrájk, majd a 36 órára meg­hirdetett munkabeszüntetés után ma már a legszélesebb nyilvánosság előtt zajlik a MÁV agóniája. De amíg a nagy beteg embernél az így jel­lemzett állapot közvetlenül a megszűnést előzi meg, addig az állami részvénytársaságnál van remény a talpon maradásra. Csakhogy ennek súlyos ára van. A működési költségek radi­kális csökkentése kétségtelen létszámleépítéssel és a kihasz­nálatlan vonalak megszünteté­sével jár együtt. Irdatlan szá­mok forognak közszájon ez- utóbbi témában: van, hogy 3000, s van hogy „csupán” 900 kilométernyi vasútvonal meg­szüntetésének terveiről olva­sunk. Mi belőlük az igazság? Erről és a működésképesség megőrzéséért meghozandó egyéb lehetséges intézkedések­ről beszélgettünk a MÁV vezér- igazgatójával, Rigó Zoltánnal.- Valóban többezer kilomé­ternyi vasútvonal megszünteté­sét határozták el? Vasútállomás kiadó- Ilyen elhatározásról szó sincs! - szögezte le Rigó Zoltán- A kósza híreknek az ad némi alapot, hogy az idén november 8-án meghozott kormányhatá­rozat alapján valóban meg kell vizsgálnunk a MÁV egésze költségcsökkentési lehetőségeit és meg kell hoznunk a műkö­dési költségeket erősen redu­káló intézkedéseket. Ezek jelen­tős része arra a vonal-felülvizs­gálatra fog épülni, amely egy kétütemű technológiai váltást készít elő. Ennek első ütemében valóban 900 kilométernyi mel­lékvonalon, a másodikban pe­dig további 2000 kilométernyi pályaszakaszt vizsgálva keres­sük: miként lehetne olcsóbban, illetve jövedelmezően fenntar­tani őket.- Melyek a szempontok?- Például az árufuvarozás mennyisége az adott vonalon. Ahol ez jelentéktelen - mond­juk az állomáson minden máso­dik napon adnak át 1 vagon árut- ott az áru fogadására, rakodá­sára értelmetlen állandó létszá­mot foglalkoztatni, berendezé­seket fenntartani. De nem ki­zárt, hogy a személyszállítás paraméterei mások, s az is le­hetséges, hogy az itt felszaba­duló munkaerőt valamelyik nem távoli, nagyobb forgalmú állomáson foglalkoztatni tud­juk. A másik lehetőség a le­csökkent forgalmú mellékvona­lakon a vonattalálkozások szá­mának csökkentése és a vona­tok korszerűbb, személyzetet alig igénylő vezénylése, irányí­tása rádiós eszközökkel. Amint erre a szombathely-kőszegi vo­nalon már van is jó példa. Azt is vizsgáljuk, hol szüntethető meg az éjszakai szolgálat, ami szin­tén tetemes költség megtakarí­tását eredményezné. A nagyon kihasználatlan járatok persze nem tarthatók fenn, de ugyan­akkor a felszabaduló embereket és eszközöket másutt az indo­kolt járatsűrítéshez is át lehet csoportosítani. Ezekkel az in­tézkedésekkel előzetes számítá­saink szerint a vonalak veszte­sége a felére csökkenhet. És ak­kor még nem vettük számításba a jobb menetrendi struktúrából, s bár az beruházást igényel, de gyorsan megtérülőt, a motorko­csik mind nagyobb számban történő beállításából adódó költségmegtakarításokat.- Valamint az állomások költségcsökkentési lehetőségeit.- Igen, ez a másik nagy fel­adatunk, amelynek megoldásá­ban partnerekre, a helyi önkor­mányzatokra is számítunk. Vasútállomásaink ugyanis sok, egyéb célra is alkalmas helyi­séggel, térrel rendelkeznek, a kistelepüléseken pedig afféle fa­luközpont szerepet is betölte­nek. Fenntartásuk, működteté­sük a gyérülő forgalmi viszo­nyok között mind nagyobb te­her a MÁV-nak, ezért már ed­dig is rákényszerültünk a költ­ségcsökkentő munkaszerve­zésre. A szolgálatot sok helyen tovább lehet egyszerűsíteni, s el tudom képzelni, hogy egy kis állomásépületben elég lesz a jegyiroda is, - a többi helyisé­get ki lehet adni. Ehhez van szükségünk az önkormányzatok józan belátására és segítsé­gekre. Ha át tudják vállalni a he­lyiségek bérlete fejében az ál­lomásépület egészének fűtési, világítási, takarítási költségeit és meg tudják szervezni, hogy a nekik átadott részen szolgáltató, kereskedő és egyéb vállalkozá­sok működjenek az nemcsak adóbevétellel, hanem forga­lomnövekedéssel is fog járni és akkor már a vonal megszünte­tése sem indokolt. Tárgyalások az önkormányzatokkal- Van már ilyesmire példa?- A forgalomból már koráb­ban kikapcsolt bicske-székes-, fehérvári vonalon az üresen álló állomásépületek hasznosítása néhol már a vállalkozók kezé­ben van. De ez csak nálunk új­donság: Japánban például a be­vételek egyharmadát ilyen ko­operáció révén szerzi a vasút.- Mikor kezdik meg az ön- kormányzatokkal programsze­rűen is az erre irányuló tár­gyalásokat? Esetleg azokat is, amelyek - hiszen ilyen tervek­ről is hallottunk - a vonalak egy-egy szakaszának átadá­sáról szólnának?-Január 15-ével kezdődnek ezek a tárgyalások. Eredmé­nyességükben nagyon bízunk, mert bár a bevezetőben emlí­tett felülvizsgálat alapján 1995. február 28-án kell le­tennünk javaslatainkat a kor­mány asztalára, annyi máris biztosra vehető: ahol az üze­meltetést meg tudjuk - ha kell, közös összefogással - oldani, ott a vonal megszünte­tése nem jön majd szóba. A gond akkor lesz orvosolhatat­lan, ha a működtetésre fordít­ható pénzünk elfogy, és az il­letékes önkormányzat sem látja elfogadhatónak ajánla­tunkat. De a megszüntetésről akkor sem mi döntünk majd, hanem a kormány.- A kérdés ami úgy vetődik fel: megpróbáljuk-e valahogy, kisebb-nagyobb sebekkel, az előrelépés reményét is fel­adva, esetleges mentőövekkel átvészelni a következő esz­tendőt, vagy végre megtesz- szük azokat a lépéseket, ame­lyek egy korszerű, működő­képes és stabil munkahelyet jelentő vasút érdekében már régóta halaszthatatlanok. Ne­kem meggyőződésem hogy erre csak egyféle válasz ad­ható. Schöffer Jenő Furcsa, képzavaros hasonlat hangzott el a Magyar Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány konfe­renciáján, amikor a kis- és kö­zépvállalatok fejlesztéséről szóló értekezleten a magyar vál­lalkozókat négy csoportra osz­tották. Az első csoportba, a di­noszauruszok közé a még ál­lami tulajdonban lévő nagyvál­lalatokat sorolták, ahol nagy mennyiségű gép, berendezés halmozódott fel, ám ezek rosz- szul, kis hozammal, vagy egye­nesen veszteséggel működnek. A második csoportba, a han­gyák közé, olyan minivállalko­zók tartoznak, akik éppen csak felszínen akarnak maradni, de nem akarnak bővülni. A harma­dik csoportba, a gazellák közé a gyors, mozgékony cégeket so­rolták, míg a negyedik cso­portba, a tigrisek közé az ag­resszíveket állították. Nem szeretem az állathason­latokat, mert nemcsak zavaro­sak, hanem követhetetlenek is. Hiszen a gazdasági életben sok­szor a gazellák tigrissé válásáról kell beszélni, a hangyák nem A VOSZ Az ujóbbi két évben jelentő­sen visszaesett a Vállalkozók Országos Szövetségének taglét­száma. Ezért a decemberi köz­gyűlés résztvevői elhatározták, hogy bizonyos alapsza­bály-módosítással megpróbál­nak kedvezőbb feltételeket te­remteni az újak belépéséhez, s a „régiek” megtartásához. Az egyik változás, hogy a tagdíjak ezentúl nem naptári évre, hanem a befizetéstől szá­mított 12 hónapra érvényesek. A tagdíj összege a vállalkozás forgalmától függ. A 10 millió forintnál alacsonyabb forgalmú cégek 20 ezer, a 10 és 100 mil­lió forint közöttiek 40 ezer, a 100 milliónál "gazdagabbak" pedig 60 ezer forintot fizetnek minimálisan évente. Aki pedig még így is elmarad a tagdíjfize­téssel, azt - az eddigi gyakorlat­tól eltérően - nem törlik a nyil­vántartásból, csupán felfüggesz­tik a tagságát. Ez annyit jelent, hogy amíg be nem pótolja az elmaradását, addig nem veheti igénybe a VOSZ által nyújtott szolgáltatásokat és nem élhet a tagsággal járó jogokkal, egy esetleges közgyűlés alkalmával nem választhat és nem is vá­lasztható. A taglétszám szélesítése ér­dekében némiképpen átalakul a megyei szövetségek rendszere is. A vállalkozók ezentúl a me­gyei szövetségeken keresztül válhatnak tagokká. Az elfoga­dott új alapszabály szerint leg­kevesebb 150 vállalkozó alakít­hat önálló jogi személyiséggel képeznek homogén csoportot, sokukat nem is nevezhetjük vál­lalkozónak, inkább az úgyneve­zett önalkalmazottak kategóriá­jába tartoznak, ők szolgáltatá­saikat sokszor kényszerből, sokszor adózási megfontolá­sokból, vagy a függetlenség vé­delmében kénytelenek eladni. S hol maradnak a hasonlatból a felfalt gazellák és az éhenhalt, kiöregedett, már emberevésre fanyalodott tigrisek? É jelkép-szótárban elsikkad a valódi különbség vállalkozó és vállalkozó között, hiszen az egyik tehetséges, a másik al­kalmatlan, az egyik szorgalmas, a másik lusta. Áz igazi vállal­kozó mércéje a piaci lehetőség felismerése, a versenytársaké­nál jobb vágy olcsóbb szolgálta­tás, a rövidebb határidők válla­lása, az értékesítés módjának változtatása, a jó minőség biz­tosítása ... Mindez megannyi kifejező jellemzője lehet a sike­res vállalkozónak. Hagyjuk hát az állatokat a vadonnak, ott a helyük, nem a gazdaságban. Bácskai Tamás vidéken rendelkező szövetséget. Ezek­nek saját működési feltételeik megteremtésén túl hozzá kell járulniuk az országos szövetség fenntartásához is. Az egyrészt liberális, más­részt szigorító intézkedésekre azért van szükség, mert a szer­vezet nehéz helyzetbe került az elmúlt években. Az újra el­nökké választott Palotás János és öt társelnöke szerint ebből a hullámvölgyből csak a tagok vezethetik ki a szövetséget. A VOSZ gazdaságos működteté­séhez viszont legalább kétezer vállalkozóra lenne ‘szükség a je­lenlegi nyolcszázötvennel szemben. Tűzveszélyes csillagszórók Tűzveszélyes az illatosított Meteor csillagszóró - állapította meg a Fogyasztóvédelmi Főfe­lügyelőség. A vizsgálat kiderí­tette, hogy a Boly és Vidéke Áfész által gyártott csillagszóró balesetveszélyes, ezért forgal­mazását nem engedélyezik. A termék arról ismerhető fel, hogy a mártott rész nem egyen­letes, csomós, a felületen apró lyukak láthatók. Égés közben a felirattal ellentétben illat nem érezhető. A csomagolásról hi­ányzik a gyártási idő jelzése. A Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség felhívja a figyelmet, hogy a tűz- és balesetveszé­lyesnek minősített csillagszórót ne vásárolják. (MTI) A falvak lakói még reménykednek, hogy a kihasználatlanság el­lenére a járatok nem szűnnek meg. Az autóbuszközlekedés té­len sokszor megoldhatatlan és a kispénzűek az emelkedő jegy­árakat is egyre nehezebben tudják megfizetni TAGOK NÉLKÜL NINCS SZÖVETSÉG A JAVASOLT RECEPT Végy külföldi hitelt Egyre több külföldi bank kínál hitelt a magyar vállalko­zóknak, méghozzá a hazainál alacsonyabb kamatokkal, s ál­talában könnyebb törlesztési feltételekkel. Énnek köszönhe­tően idén - egyetlen év alatt! - 800 millió dollárt vettek fel vállalkozóink külföldi forrá­sokból. Míg korábban szinte kizárólag a vegyesvállalatok éltek ezzel a lehetőséggel, ad­dig újabban már a tisztán ma­gyar tulajdonú cégek is elősze­retettel választják a pénzszer­zésnek ezt a módját. A tapasztalatok szerint a magyar állam nem is gördít akadályokat e hitelezési gya­korlat útjába. A Magyar Nem­zeti Bank általában megadja az engedélyt a tranzakciókhoz. Mert a magyar állam is jól jár, ha a vállalkozók nem vele szemben, hanem a saját számlájukra adósodnak el. A hazai kereskedelmi bankok ugyanis még mindig többségi állami tulajdonban vannak, kintlevőségeik közvetve a költségvetési hiányt növelik. Ha viszont a külföldi bankok nyújtják a hitelt, azt a saját kockázatukra teszik - s a visszafizetés terhe egyedül a vállalkozót terheli. A nagy reményekkel ke­csegtető bankkonszolidáció sem segített a hazai pénzin­tézetek helyzetén, ezért a jö­vőben már csak azokat a bankokat támogatja az állam, amelyek megbízható cégek­hez helyezik ki pénzüket és megfelelő szerződésekkel a visszafizetés garanciáit is meg tudják teremteni. Bánhegyi Zsuzsa- A recept bizonyára sokféle - mondotta Mosonyi György, a Shell Hungary RT elnök-vezér­igazgatója. - A világ egyik leg­régebbi vegyesvállalata a mi­énk: egy angol szállítmányozási cég és egy holland olajvállalat házasságából született. Száz or­szágban vannak leányvállalata­ink. A cégnek tulajdonképpen nincs is központja, a döntések mindenütt vállalati szinten szü­letnek. Hatszázezer részvényes érdekeit három holding érvé­nyesíti, Londonban és Hágában két központi szolgáltató szerve­zet működik. Ez a hatalmas monstrum csak akkor hatékony, ha minden országban minden vállalat azonos üzleti kultúra és filozófia szerint tevékenykedik.- Hogyan lehet a cégen belül karriert csinálni?- Mi csak egymás között „házasodunk”. Friss diplomá­val, vagy egy-két éves gyakor­lattal lehet bekerülni a céghez, s minden előléptetés, kinevezés házon belülről történik. Minden helyi vállalat gondoskodik ön­KARRIERTANÁCSADÁS Hogyan érvényesüljünk egy multinacionális cégnél? maga és a központ utánpótlásá­ról, illetve ha valahol szükség van erősítésre, kisegítjük egy­mást. Ez tartja mozgásban a belső munkaerőpiacot. A világ minden pontján azonos elvek szerint alkalmazzuk az egyéni teljesítményt értékelő rendszert, s mindenütt azonos munkaköri leírások vannak érvényben.- Nyilvántartják valahol a kartonokat, a minősítéseket?-A helyi vállalatok maguk foglalkoznak a munkatársaik­kal. Kinek-kinejc a közvetlen főnöke dönti eh, milyen kép­zésre javasolja, s Éondonba küldi felkészülni, __ vagy maga foglalkozik vele. Évente minő­sítést készítünk mindenkiről, amiből kiderülnek a szakmai, emberi, vezetői erények. Min­denkit besorolnak a képességei, felkészültsége alapján valami­lyen kategóriába. Tartozhat va­laki már pályakezdőként is a B, azaz az igazgatói kategóriába. A személyzeti tervezők felvá­zolják mindenkinek a lehetsé­ges pályafutását: mikor, milyen pozícióba kerülhet, hogy pá­lyája csúcsát valamikor a negy­venes éveiben elérje. Minden vezető-jelöltnek be kell járnia a cég minden területét, hogy megfelelő áttekintése legyen a vállalatról.- Bárkiből bármi lehet?- Elvileg igen. Ez csak a ké­pességeken, a teljesítményen és némi szerencsén múlik. Minden vezető-jelölttől elvárják, hogy legalább három évet töltsön egy külföldi cégnél is. Ha valahol helyben nem tudják betölteni az állást, az adott munkaköri cso­portban meghirdetik a pozíciót. Vannak, akiknek ez a külföldi gyakorlat a tervezett karrierjük része. Ki-ki a cégen belül „érik” be valamilyen beosztásra.-Egy multinacionális cégnél nemzetközi mércével mérik a bé­reket is?-Mindenütt a helyi munkae­rőpiacon kialakult bérek szerint fizetnek. Kivételt egyedül a nem­zetközi kiküldetésben lévők ese­tében tesznek: az adott munka­körben dolgozó holland alkalma­zott bérezésénél a hollandiai megélhetési költségeket veszik alapul. Ehhez jön a prémium, ami egy „drága” országban magasabb, olcsóbb helyen alacsonyabb.- Hány külföldi alkalmazott dolgozik a magyar cégnél?- Jelenleg hét.- És hány magyar tölt be ma­gasabb állást külföldön?- Két magyar van külföldi ve­zető pozícióban: egyikük Auszt­riában, a másik Dél-Afrikában. Somfai Péter k 4 í é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents