Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-14 / 344. szám

10 aj Dunántúli napló Közélet 1994. december 14., szerda NYILATKOZIK A VÁMPARANCSNOK Atj árhatatlan határokat — a kábítószercsempészeknek! Teljesítette éves bevételi tervét a Vám- és Pénzügyőrség: ok­tóber végére befizették a költségvetés számlájára az 1994-re a vámokból, a statisztikai illetékekből, a fogyasztási és az általá­nos forgalmi adóból tervezett állami bevételek utolsó forintjait is. Az elmúlt három esztendőben évről évre mintegy 50 száza­lékkal emelkedett az az összeg, amivel a fináncok a költségvetés pozícióját erősítették.-A fizetési fegyelem javult, vagy a hatóság lett szigorúbb? - kérdeztük dr. Arnold Mihály vezérőrnagyot, a Vám- és Pénzügyőrség Országos pa­rancsnokát.- Az idén már több mint 300 milliárd forintot fizettünk be az állami költségvetésbe, amiből mintegy 100 milliárd forint volt a vámbevételek összege. Hogy kinek, minek a számlájára ír­ható ez az eredmény? Kétségte­lenül szerepük van a korábbinál szigorúbb vámelőírásoknak, a határon kirótt és beszedett ille­tékeknek és persze annak a na­gyobb szigornak is, amivel munkatársaink érvényt szerez­nek a törvénynek.- A magyar vámszervek munkájáról egyre nagyobb el­ismeréssel nyilatkoznak a kábí­tószer ellenes nemzetközi szer­vezetekben. Az önök munkatár­sai lettek szemfülesebbek, vagy a tranzitforgalom nőtt olyan mértékben, ami önmagában is indokolja a nagyobb fogásokat?- E pillanatban az európai kábítószer felderítésben a ma­gyar vámszerveket valóban a legjobbak között tartják szá­mon. Az idén például a három évvel ezelőtt lefoglalt kábító­szer mennyiségnek mintegy a százszorosát koboztuk el. Na­gyon sok kemény drogot, főleg heroint és annak a finomított változatait próbáltak átvinni Magyarországon s ez arra utal, hogy a korábban bejáratott „balkáni útvonalon” közlekedő csempészek most rajtunk ke­resztül próbálkoznak. Úgy ér­zem, hogy mind szakmailag, mind technikailag kellően fel­készültünk a drog-csempészet elleni küzdelemre.-A jövő év gazdaságilag rendkívül nehéznek ígérkezik. Várhatók vámszabály változá­sok is?- A vámtörvény egyelőre ké­sik, de a vámeljárási szabályok­ban lesznek változások: beve­zetjük az egységes Vámárú Nyi­latkozatot. Ezt a nyomtatványt használják mind az EU, mind az EFTA országai. Ezzel csökken az adminisztráció, felgyorsulhat a határforgalom. Januártól a külföldre szánt jövedéki termé­kek után vámbiztosítékot kell fizetni, amelynek összege a bel­földi áfa és forgalmi adó össze­gével megegyezik. Ezt a pénzt a kiszállítás igazolása után visz- szakapják az exportáló cégek. Minden vámköteles áru eseté­ben be kell majd nyújtani az úgynevezett Vámérték Nyilat­kozatot. Az utasforgalomban közlekedőket is érintik a válto­zások: ezentúl a vámot a hatá­ron szabják ki és ott helyben kell majd befizetni. Ez az intéz­kedés a személygépkocsikra és a nagyértékű motorkerékpá­rokra azonban nem vonatkozik. Lesznek változások a vámigaz­gatásban is, a költségvetési be­vételek behajtása nem a mi fel­adatunk lesz, ugyanakkor a vá­mok nagyobb gazdaságpolitikai súlyt kapnak. Nagyobb szere­pük lesz például a hazai mező- gazdasági termelés védelmében és az export-import szabályozá­sában, mint amekkora korábban volt.- Januártól Ausztria belép az Európai Unióba, a hírek szerint megszigorítja határain a ma­gyar utasok útlevél- és vámelle­nőrzését. Várható valami ha­sonló lépés magyar oldalról?- Egyelőre folynak a tárgya­lások. Az osztrák felet is kötik az Európai Unió szabályai, mi azt szeretnénk, ha minden szi­gorítás vagy enyhítés viszonos­sági alapon történne, mert a magyar állampolgárok semmi körülmények között nem kerül­hetnek hátrányosabb helyzetbe, mint más országok polgárai. Somfai Péter NINCS ZAJTÉRKÉPÜNK Nagy a csend a zaj körül Az Ikarus egyedi autóbuszgyára és a svéd Scania cég az ENSZ által kiírt nemzetközi tender győzteseként 5 db Scania alvázat, az Ikarus egyedi autóbuszgyára által készített felépítménnyel ellátott autóbuszt szállíthat a világszervezet részére. A buszo­kat márciusban kell átadni a zágrábi ENSZ békefenntartó erőknek. A képen: a gyártósornál. Növekvő lakossági megtakarítások Ma a leghangosabb zajforrás a közlekedés és a szabad vállal­kozásban folytatható kisipar, kisvállalkozás, szórakoztató­ipar.- A zajkeltők ellenőrzése és lecsendesítése meglehetősen sok problémát vet fel, hiszen je­lenleg még rendszeres zajméré­sekkel sem foglalkozunk - je­lentette ki Kántor Miklós, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium zaj- és rezgésellenőrzési osztályának vezetője.- A vállalkozói engedélyeket az önkormányzatok adják ki, így a tevékenység zajkibocsátá­sának ellenőrzése is rájuk há­rulna, de ehhez nincsenek sem képzett szakembereik, sem megfelelő mérőműszereik. Az elmúlt négy évben született he­lyi zajrendeletek egy 1983-as minisztertanácsi rendelet alap­ján készültek, előírásait megle­hetősen bajos a mai kor körül­ményei között értelmezni.- A közúti forgalom zajának kezelése még nehezebb lecke. Annál is inkább, hiszen a már előkészítő fázisban lévő kör­nyezetvédelmi törvénytervezet is egyetlen mondatban foglal­kozik a zajjal: „azoknál a laká­soknál, ahol a külső zajterhelés akár 15 decibellel is meghaladja a megengedettet, passzív akusz­tikai védelmet kell alkalmazni.”- A vélhetően törvénnyé váló passzus érvényre juttatásához azonban szükség van egy alap­vető dologra: mérési eredmé­nyekre. Magyarországon - elte­kintve néhány szórványos, kísér­leti mérési adattól - még nem készült zajtérkép. Pedig Nyu- gat-Európa már több, mint húsz éve regisztrálja a zaj-adatokat. A párizsi központú Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kétévente készít ösz- szesítést a különböző országok zajterhelési adatairól, s immár harmadik alkalommal kell visz- szautasítanunk a hozzánk inté­zett kérdőíveiket azzal, hogy nincsenek meg a kért adataink. Egy ilyen jellegű adatbázis kia­lakításához ugyanis sok pénz és összeszokott szervezőgárda kel­lene. Nehezen becsülhető meg, hogy évente hány forintba ke­rül a zajvédelem, de szakértő becslések szerint a csendre szánt összeg nálunk nem ha­ladja meg a környezetvéde­lemre fordított összköltség 1-2 százalékát. A zaj eljut a városokon túl is: bizonyos meteorológiai kö­rülmények között Budapesttől 25-30 kilométerre is hallik a város morajlása.-Ma már csak a tanyákon van csend, bár oda is autóval járunk - vallja Kántor Miklós. A lakossági nettó megtakarítá­sok november végéig 282,1 milli­árd forinttal növekedtek. Novem­berben az állomány jelentős mér­tékben, 41,8 milliárd forinttal emelkedett. A megtakarítások je­lentős növekedésében szerepet játszott, hogy kifizették a meg­emelt nyugdíjakat. Ebben k hó­napban döntő részben a kész­pénz-állomány, kisebb részben a bankbetétek összege növekedett. A XI. hónapban a pénzintézetek­nél elhelyezett betétek összege 12,1 milliárd forinttal növekedett. Viszonylag mérsékelt volt az ér­tékpapír vásárlás. A befektetők továbbra is elsősorban az állam­papírokat vásárolják. A devizabetétek állománya novemberben 0,8 milliárd forint­tal növekedett. Figyelembe véve az 1 százalékos legutóbbi forint- leértékelést, a devizabetét-állo­mány nem növekedett, hanem csökkent. November végén a la­kossági bruttó megtakarítások nagysága elérte az 1891,2 milli­árd forintot. Tizenegy hónap alatt a bruttó megtakarítások 312 mil­liárd forinttal növekedtek. A nettó megtakarítások november végi összege 1377,6 milliárd forint volt. Mire szavaztunk? Elég volt a kötélhúzásból A kérdés szándékosan nem úgy hangzik, hogy kikre adtuk a voksunkat vasárnap. Mert bár­mennyire is jelentős volt a sze­mélyiség, a népszerűség, az is­mertség szerepe egy-egy jelölt megválasztásában, a választás kimeneteléből - az eredmények tarkasága ellenére is - néhány, nem közvetlenül a személyekre vonatkozó következtetés egyér­telműen levonható. Milyen önkormányzatokat kí­ván a polgár? A válasz, amelyet sokszáz most újonnan illetve új­jáválasztott polgármester pél­dája bizonyít, így hangzik: füg­getleneket. Mármint függetle­neket a pártérdekektől, amelyek egy-egy térségben olykor hát­térbe szoríthatják a lakossági érdekeket. Milyen ellenőrzést kíván a polgár? A független és demok­ratikusan ellenőrzött önkor­mányzatok felelnek meg a vá­lasztói igényeknek. Ezt mutatja, hogy az önkormányzati testüle­tek összetétele viszonylag kie­gyensúlyozott: az erős szocia­lista jelenlét mellett kisebb-na- gyobb súllyal vehetnek részt a döntéshozó testületek munkájá­ban a liberális és a konzervatív irányzatok képviselői is. Ez pe­dig lehetővé teszi a végrehajtó apparátus demokratikus ellen­őrzését, ami azért is különösen fontos, mert a települések jóré­szében a polgármester pártál­lása eltér az önkormányzati tes­tület pártszínezetétől. December 11-én az is kide­rült, hogy a pártok szavazótá­bora megelégelte a kormány és az önkormányzatok- alapve­tően kétpólusú pártpolitikai be­állítottságából adódó és az el­múlt négy évben állandósult - kötélhúzását, aminek mind a központi, mint a helyi intézmé­nyek csak kárát látták. Most a többpárti parlament, a koalíciós kormányzat és a sokszínű ön- kormányzat harmonikusabb együttműködésére nagyobb az esély, s ez elsősorban a közvet­len lakossági érdekek érvénye­sítésében jelenthet előnyt. Már csak élni kell vele! P. T. Újjáválasztották az MSZDP Baranya megyei vezetőségét A Magyar Szociáldemokrata Párt Baranya megyei választ­mánya november hónapban ülést tartott. Az elnökség nevé­ben Kovács Mózes beszámolt az elmúlt időszak tevékenysé­géről, megköszönte a bizalmat, majd lemondott megyei elnöki tisztéről. Horváth László rövid beszá­molója az MSZDP 40. országos kongresszusáról ismertette az ott elfogadott Politikai Nyilat­kozatot. „A kongresszus határoztával megerősítette, hogy az MSZDP szervezeti önállóságát meg­őrizve tovább működik, prog­ramját továbbra is a szociálde­mokrata alapértékek mentén formálja bal-balközép pártként. Elfogadja realitásként a kapita­lizmust, mint gazdasági-társa­dalmi formációt, de a tőkevi­szonyban rejlő elsősorban gaz­dasági hatalmat, a szakszerve­zetek szerepének erősítésével, valamint a törvényalkotás és az állam útján korlátozni, kontrol­lálni kívánja. Együtt kíván működni más civil szervezetekkel is, kész a kapcsolatfelvételre, illetve kap­csolatteremtésre az azonos ha­sonló értékeket valló más politi­kai pártokkal. Ennek szellemé­ben kezdeményezi olyan eszmék elfogadását, mint a szociállibera- lizmus, vagy az ember környe­zete harmonizációját szorgal­mazó zöld mozgalmak, ugyan­akkor hangsúlyozza, hogy a libe­ralizmus az MSZDP számára az emberi szabadságjogok teljessé­gét jelenti, de nem jelentheti a gazdasági, vagy bármilyen más hatalommal való visszaélést. Az MSZDP a társadalmi befo­lyásainak növelésére törekszik.” A XL. kongresszuson, ame­lyet Budapesten tartottak, a párt elnökévé dr. Kapolyi Lászlót vá­lasztották meg, az alelnökök György Ilona és dr. Borbély Endre. A Szociáldemokrata Párt lehe­tőségei korlátozottak, egyelőre sajnos semmiféle anyagi támo­gatást nem tesznek lehetővé az önkormányzati választásokon indultak számára. A megyében tagjaink közül harmincán vesz­nek részt az önkormányzati vá­lasztásokon. Ezután került sor az 5 fős me­gyei vezetőség megválasztására. Elnök: Horváth László. Elnök­ségi tagok: Gyarmati Lászlóné, Pataki József, Pordán Sándor, Takács István. Ezenkívül megválasztották az országos választmány két tagját is Huszár Gyula és Laksz Tibor személyében. A megyei vezetőség az ország és a megye gazdasági helyzetét súlyosnak, nehéznek ítéli és a továbbiakban egyik fontos fel­adatának tekinti egyéb szerveze­tekkel összefogva egy gazdaság- fejlesztő program kidolgozását. Fontosnak tekintjük az ipar fej­lesztését, és úgy gondoljuk, hogy a privatizációból befolyt és befo­lyó pénzeket ilyen célra szüksé­ges felhasználni. Pordán Sándor megyei elnökségi tag Választási egyveleg Miért elégedett a belügyminiszter? Dél-koreai elektronika Lengyelországban A Daewoo Electronic Co., Dél-Korea harmadik legna­gyobb elektronikai vállalata 132 millió dolláros befekte­téssel háztartási elektronikai készülékeket gyártó üzemet hoz létre Lengyelországban - jelentette az AP-DJ. A Daewoo szóvivője el­mondta, hogy a színes televí­ziókat, hűtőszekrényeket, mosógépeket gyártó vállalat a tervek szerint 1996-ban ké­szül el és éves forgalma meghaladja a 200 millió dol­lárt. A komplexum, amely a maga nemében az egyik leg­nagyobb lesz Európában évente 600 ezer színes televí­ziót, 100 ezer mosógépet, 200 ezer hűtőszekrényt és 200 ezer autórádiót és mag­nót gyárt majd. Hétfőn hajnali négy órára még nem alakult ki az önkor­mányzati választások eredmé­nye, de a választási központ fő­hadiszállásán Kuncze Gábor belügyminiszter elégedetten mondta:- Kettős minőségemben lehe­tek elégedett: belügyminiszter­ként azért, mert munkatársaim jól felkészültek, a választások lebonyolítása, az adatok értéke­lése szinte hiba nélkül folyik. Nemcsak a belügyi apparátus, hanem a választások lebonyolí­tásában közreműködő vala­mennyi dolgozó munkájáért szeretnék köszönetét mondani. Mint az SZDSZ egyik vezető politikusa elégedett vagyok a választási eredményeinkkel, noha a polgármesteri helyeken bizonyos átrendeződés tapasz­talható, van ahol elvesztettük pozíciót, másutt úgy tűnik több teret nyertünk. Nemzetiségi önkormányza­tok választására a világon elő­szőj Magyarországon került sor. A sok jelölt és a választás bonyolultsága miatt a nemzeti­ségi szavazatok értékelésére hétfőn a kora reggeli órákig még nem kerülhetett sor. 12 nemzetiség - köztük görögök, örmények - 778 helyen kezde­ményeztek önkormányzati vá­lasztást, de csak 608 helyen si­került képviselő-jelölteket is ál­lítaniuk.- Ez a lemorzsolódás termé­szetes, figyelembe kell venni, hogy első ízben, minden gya­korlati tapasztalat nélkül vál­lalkoztak a hazai nemzetiségek a megmérettetésre - mondja Wolfart János, a Nemzetiségi és Kisebbségi Hivatal elnöke. - Tizenkét nemzetiség állíthatott listát, egyedül az ukránok nem tudtak megfelelő számú aján­lást összegyűjteni. Mindannyi­unk meglepetésére az örmé­nyek például tíz helyen állítot­tak jelöltet, izgatottan várjuk sikerül-e megfelelő számú vok­sot begyűjteniük. Munkatár­saim egész nap járták az orszá­got, és sehol sem tapasztaltak nemzetiségeket ért zavarokat, inzultusokat. Ahol kellett, az öregeket, az írástudatlanokat segítették, megmagyarázták a teendőket. Voltak kedves mo­mentumok is: több helyen nemzetiségi nyelvű feliratok, üdvözlő szövegek várták a nemzetiségi szavazókat. Izga­tottan várjuk, hány helyen sike­rül nemzetiségi önkormányza­tot létrehozni, hány település önkormányzatába kerül be nemzetiségi, netán lesz-e közöt­tük polgármester is? Az ország tizenkét települé­sének először lesz önkormány­zata és saját polgármestere. A már előbb megszületett dönté­sek alapján szétváló községek gyakorlatilag a választást köve­tően hétfőtől lettek valóban önállóvá. Egyet kivéve a kivált települések megőrizték eredeti nevüket. Az új települések a következőek: Budapest-Sorok- sár XXIII. kerület, Pilisjászfalu, Csincse, Alsóbogát, Csataszög, Rudolftelep, Kaszó, Balajt, Öt- vöskónyi, Tolmács, Kulcs. Ke- repestarcsából a szétválás után Kerepes és Kistarcsa lett. Három településen Tápon (Győr-Sopron megye), Szőké­den (Baranya megye) és Zala- cseben (Zala megye) nem vál­lalta senki sem a polgármester jelöltséget, sem az önkormány­zati tagságot. A választásokat azért megtartották, az állam­polgárok csak a megyei ön- kormányzatra szavaztak. A község ügyeit a régi polgármes­ter és önkormányzat intézi to­vább. A megyei közgyűlések tagjai között bizonyos társadalmi szervezetek jelöltjei is helyet kaptak. Itt Élünk Egyesület (3), az Életet az Éveknek Klubszö­vetség (3), a Baranyáért Egye­sület (3), a Somogyért Egyesü­let (10) és még több másik szervezet is képviselteti magát a megyei testületekben. Az is­mert pártok mellett nem keve­sebb, mint 110 szervezet is állí­tott képviselő jelöltet. Köztük nem egy különös nevű is akadt: a Földi Élet Pártja Jánoshal­mán, a Fundoklia Szövetség Érden, Zsámbokon a Kábel TV. Jk A szavazólapokra abc sor­rendben kerültek fel a jelöltek nevei. Csak ritkán érte el a je­löltek száma a 9-10-et, ám Al- sószentmártonban a cigány ön- kormányzat 230 jelöltje kőiül 136-an szerezték meg a megfe­lelő számú ajánlást, így 136-an kerültek fel az újságlap nagy­ságú szavazólapra. Jk A választások lebonyolításá­ban több, mint 100 ezer közre­működő vett részt. (koós) I * i J

Next

/
Thumbnails
Contents