Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)

1994-12-09 / 339. szám

1994. december 9., péntek Gazdaság uj Dunántúli napló 9 A keleti piacok kiesése miatt a magyar baromfiexport Nyu- gat-Európára koncentrálódott Fotó: Müller Andrea A baromfiágazat elmozdult a mélypontról Baranyában is érezhető, hogy kedvezőbb a helyzet A baromfiágazatban a terme­lés az elmúlt öt esztendőben a felére, az export pedig a harma­dára esett vissza. A tömegpia­cok elvesztése elsősorban a csirketartást sújtotta. Az 1994. év ebből a kilátástalan helyzet­ből való elmozdulást jelenti. A csirketermelés ezelőtt soha nem látott mélypontjáról felfelé ívelő szakaszba lépett, aminek elsősorban a hazai piac növekvő igényeinek és az export kisebb mértékű emelkedése az oka. A tenyésztő cégek a megnövelt számú szülőpárok miatt 1994-ben az előző évi 131 mil­liós naposcsibével szemben 150 milliót telepítettek. 1995. évre a 2,4 millió szülőpár napos jérce telepítés több, mint 200 millió napos broiler hazai kihelyezését teszi lehetővé a mintegy 50 mil­lióra tervezett keltető tojás ex­port mellett. A csirke-felvásárlás ebben az évben a tavalyi 145 000 tonná­ról 155 000 tonnára növeked­het, ami jövőre még tovább nőhet. A genetikai alapok kellő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állnak, a szaporí­tás fázisa azonban gazdaságilag nehéz helyzetben van. A vágó­baromfi felvásárlási árával nem követhető a naposállatok ár­emelése, ezért az behatárolt, a költségek növekedése viszont a szülőpártartást is erősen sújtja. A baromfitápok ára'az elmúlt években jelentősen megemel­kedett. A termelés az áruterme­lők megfelelő támogatása fi­nanszírozása nélkül nem tart­ható fenn. A keleti piacok kiesése miatt a magyar baromfiexport lénye­gében Nyugat-Európára kon­centrálódott. A csirke export jövő évre növelhető mennyi­sége még mindig igen alacsony, 40 000 tonna. Baranyában is érezhető, hogy kedvezőbb a helyzet. Magánvágóhidak is működnek, a kistermelők is na­gyobb mennyiségű csirke neve­lésére vállalkoznak. 4^ Pécs-Reménypusztán a csir­kenevelés integrációban törté­nik. A szövetkezet saját tele­pein és kistermelőkkel közösen foglalkozik csirketartással, amit a saját vágóhídján dolgoz fel. Mint Katies Dezső, az Új Élet Szövetkezet elnöke el­mondta az elmúlt években je­lentős összeget fordítottak fej­lesztésekre, amihez nem vettek fel hiteleket. A belföldi piac felé fordultak, saját üzletháló­zatot építettek ki. Broiler csir­két tartanak, étkezési tojás elő­állításával foglalkoznak. A ve­lük szerződésben álló kisterme­lők száma az elmúlt években sajnos a felére csökkent, sokan abbahagyták, mert úgy érezték, nem éri meg. 4*-Az utolsó öt évben nincs elég alapanyag az országban - mondja Merk János, aki Bá­bolna részére szervezi a csir­kenevelőket. - A nagyüzemek termelése visszaesett. A pécsi feldolgozó is tönkrement, nem régen kezdett újra termelni. Alig van szülőpár behozatal. Sokkal kevesebben is foglal­koznak csirkeneveléssel. A környéken Somberekén, Boly­ban, Palotabozsokon vannak termelők, akik Bábolnával szerződnek, onnan kapják a napos csibét. Hogy ismét olyan legyen, mint 10 évvel ezelőtt volt ez az ágazat, sok idő kell. Ahhoz az egész országnak talpra kell állni. Nagyon rossz dolog volt, hogy a nagyüzeme­ket széttépték. Másképp kellett volna ezt az egészet megol­dani, nem lett volna szabad a vagyont szétprédálni. Nagy igazságtalanság, hogy az is, hogy abból a legkevesebbet azok kapták, akik az egészet 30-40 év alatt létrehozták, fel­építették. Akikkel kapcsolat­ban vagyok, mindenki szívesen foglalkozik a csirkeneveléssel, csinálni akarja. Idős fiatal egy­aránt. A régi termelők egy ré­sze megmaradt, de jöttek ú- jak is. 4^ A Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. bári baromfiüzemében a broi­ler keltető 50 százalékos ki­használtsággal dolgozott eb­ben az évben. A kisárutermelő ágazatban 150 magángazdál­kodóhoz helyeztek ki csirké­ket. A termelési kedv nem csökkent, nem okozott zavart a pécsi baromfifeldolgozó hosz- szabb idejű leállása sem. Meg tudták őrizni a partnereiket, mert jó minőségű napos csibét és takarmányt szállítottak. A vágócsirkéket a legkedvezőbb áron értékesítették. A felvásá­rolt húscsirke ellenértékét a megállapodás szerinti értékben határidőre fizették. Már gon­dolnak a jövőre is. Új szülőpár állományokat állítottak be, amelyet az USA Avian cégtől vásároltak, ezek a broiler csir­kék kiváló életképességükről, jó súlygyarapodásukról és ta­karmány-értékesítésükről is­mertek. Úgy tervezik, jövő év második felétől ismét teljes kapacitással dolgozik a broiler program és a partneri kört is bővíteni szeretnék. Sz. K. A CSALÁDI GAZDASÁGOK SZÓSZÓLÓI / Érdekvédelmi törvényt sürget a Parasztszövetség A Magyar Parasztszövetség közelgő decemberi - második - kongresszusára készülve kilenc pontban fogalmazta meg jövő­beni tennivalóit. A mintegy negyvenezer magángazdálkodó érdekvédelmét vállaló szervezet a jelenleginél több és hatéko­nyabb szakmai segítséget kíván nyújtani a kárpótlás útján föld­höz jutott tagjainak a családi és egyéni gazdaságok beindítá­sához. Aktív közvetítői szerepet szánnak a szövetségnek a piaci igények és a paraszti termelés összhangjának megteremtésé­ben,a magántermelők felkészí­tésében, hogy minél jobban megfeleljenek mind a bel-, mind a külpiaci minőségi köve­telményeknek. A szövetség a jövőben sze­retne közreműködni az egyéni gazdálkodók által létrehozott, a termelést integráló és a közös anyagellátást biztosító szövet­kezetek megalakításában, az ag­rárkamarák mielőbbi létrehozá­sában, valamint a szakoktatás és a továbbképzés szervezésében. Deák Ferenc, a Magyar Pa­rasztszövetség főtitkára szerint a hazai parasztság nincs tisztá­ban a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló pénzügyi követelményekkel, nem tudják követni a változásokat. Ezért a jövőben közgazdasági és jogi is­meretekkel rendelkező, a paraszti gazdaságok gondjait ismerő szak­emberek képviselik majd a szö­vetség égisze alatt a parasztok ér­dekeit a kormányzattal, az adóha­tósággal és a pénzügyi szervekkel folytatott tárgyalásokon és meg­próbálják közérthető nyelven megfogalmazni és eljuttatni tagja­ikhoz a jogszabályok, rendelkezé­sek szövegét. A Parasztszövetség, mint az Agrárkoordinációs Fórumban résztvevő hat érdekképviseleti szervezet egyike, teljes értékű partnere kíván lenni a kor­mányzati szerveknek, részt kí­ván venni a döntések érdemi előkészítésében is.- Hovatovább több lesz az érdekképviseleti szervezet és a parasztok szószólójaként fel­lépő párt, mint amennyi gaz- dálkodámezőgazdaságbarél...- Mi is úgy véljük, hogy nincs szükség ennyi érdekvé­delmi szervezetre, mert az erők elaprózódnak. Úgy gondolom, hogy hosszú távon két érdek- képviselet tud majd talpon ma­radni: a családi és magángaz­dálkodókat képviselő Paraszt­szövetség, valamint a szövet­kezetek tagjait képviselő MOSZ. A nagyüzemi formá­ban gazdálkodóknak eleve vé­delmet nyújt a szövetkezés, a magángazdálkodók egyedül birkóznak. Mi nekik, az ő gondjaikon szeretnénk segí­teni.-A szövetség az újjáalaku­lása óta eltelt öt esztendőben hogyan tudta érvényesíteni az „akaratát” ?- A legnagyobb gondunk, hogy még nem született meg az érdekvédelmi törvény. Hiába vagyunk jelen az ország min­den megyéjében, hiába képvi­seljük az ott élők érdekeit, a hivatalos fórumokon jelenleg az érdemi beleszólásra nincs lehetőségünk. A parlament mezőgazdasági bizottságának állandó meghívottjaiként is csak tanácskozási és észrevéte­lezési joggal rendelkezünk, szavazati és vétójogunk egye­lőre nincs. (újvári) rr Szavazzon az SZDSZ, MDF, FIDESZ, FKgP közös polgármesterjelöltjére és képviselőjelöltjeire! 9 (5 & íh 1. wk. 2. vk. Hegedűs Tamás Dr. Pórszász Róbert 8. vk. 9. vk. Molnár Tamás Tillai Aurél 12. vk. 13. vk. Papp Béla Dr. Révész Mária 3. vk. 4. vk. 5. vk. Fónai János Koósz Margit Staub Ernő Dr. Páva Zsolt polgármesterjelölt 6. vk. 7. vk. Helmrich Ferenc Dr. Faragó László 10. vk. Dr. Kádár Géza 11. vk. Nagy Csaba 17. vk. 18. vk. Péter Pál Golob Ferenc 15. vk. Dr. Kovács Teréz 16. vk. Galbáts András 24. vk. 25. vk. Pacur Zsolt Körömi Attila 21. vk. 22. vk. 23. vk. Dr. Csordás Gábor Horváth Zoltán Trombitás Károly (Politikai hirdetés) y *

Next

/
Thumbnails
Contents