Új Dunántúli Napló, 1994. december (5. évfolyam, 331-359. szám)
1994-12-08 / 338. szám
1994. december 8., csütörtök Közélet üj Dunántúli napló 9 ÚJ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A ’’HÉZAG” KITÖLTÉSÉRE (IS) A Forbát-házak és a helyi védelem Megyei önkormányzatok - közvetlen választások útján Fotó: Löffler Gábor évtizedek alkotásainak a legjobbjai is, amelyekből a következő évszázadban műemlékeket lehet „mazsolázgatni”. Meggondolandó még az is, hogy nem kellene-e majd felrakni a „ védett épület” táblát a József Attila utcai „sárga házra”, ami azon túl, hogy a szocreál legjelentősebb pécsi képviselője, még arról a történeti tényről is nevezetes, hogy évtizedeken át a falai közt dőltek el Pécs és a megye dolgai. Nem tudhatjuk, mennyire elkésett ez a rendelet, mi ment már veszendőbe a nagy szanálások idején azért, mert nem volt ilyen. Egy biztos: nyomtalanul eltűnt a Búza tértől a Farkas István utcáig terjedő terület számos értékkel együtt, vagy csaknem az egész Szigeti városrész úgy, hogy emlékmorzsák sem maradtak belőle. Vagy egy ilyen rendelet megléte mellett nem fordulhatott volna elő, hogy a Szabadság út melletti, a századforduló körül született és a jeles pécsi építőmesterről, Schlauch Imréről elnevezett egységes arculatú „lakótelepből” kilőjenek egy házat, s helyére építsenek valamit, ami e környezetben olyan, mint egy „kutya ülve”, vagyis valami egészen más. Bizony, akárhogy is nézzük, e rendelet szellemével szöges ellentétben áll ez a másutt tökéletesen elfogadható ház. Amint semmi bajunk nem lenne bárhol másutt azzal a házzal sem, ami a Havihegyi út alatt épült, s a tömegével városképi merényletként szinte agyonvágja a 300 éves kápolnát, ami az első, a török hódoltság után épült műemlékünk. Az önkormányzat új rendeletére tehát -- mint látható - óriási feladatok várnak. Hársfai István az ezeket körülvevő építészeti környezet, ami nem minősül műemléknek, műemlék jellegű, városképi jelentőségű értéknek, vagy műemléki környezetnek”. Terjedelmes lesz-e majd az a lista, amit e rendelet utasítása szerint kell összeállítani, s mi kerül bele? Ez még nagy kérdés. Mindenesetre nagy általánosságban utal erre a rendelet bevezetője: „Az országos védelem alá nem helyezett, de a város történeti folytonosságát bizonyító, helyi építészeti értékeket magában hordozó és az itt élők önbecsülését, városszeretetét elősegítő városrészek, épületcsoportok, épületek, építmények, vagy azok egyes részei megőrzése érdekében” van szükség a szabályozásra. 1977 őszén a megyei tanács a témának rangot adó ülésén foglalkozott Baranya műemléki helyzetével. Az ülésen résztvett Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Cserháti József megyéspüspök. Az ülés határozatában jelent meg először Baranyában a „helyi építészeti értékek védelme”, rövidebben a „helyi védelem" fogalma. Aminek az érdekében viszont sajnálatosan kevés történt a következő másfél évtizedben. E tényből kiindulva érdemes lenne egyszer felmérni: vajon mennyi helyi védelemre méltó építészeti érték ment veszendőbe azóta? Említsük még meg, hogy az 1977-es előterjesztés mellékleteként született meg a megye mindmáig legteljesebb műemléki jegyzéke, ami Pécs vonatkozásában 55 műemléki, 103 műemléki jellegű és 27 városképi jelentőségű építményt sorol fel. Minderre azért emlékeztettünk, mert a pécsi önkormányzat közgyűlése a közelmúltban alkotta meg 1994. évi 40. sz. rendeletét „a helyi építészeti értékek védelméről'. A 18 paragrafusból álló rendelet részletesen szabályozza összefüggéseiben a bonyolult témakört, meghatározva magát a helyi értékek fogalmát is: „Helyi érték minden olyan építészeti, történeti, régészeti, néprajzi, termeléstörténeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak tartozékai és részei (különösen épület, építmény, épületegyüttes, utca vonalvezetés, városrész, kilátás, településsziluett), valamint Forbát Alfréd pécsi alkotásának egyike: Villa a Kaposvári utcában Fotó: Löffler Gábor Kakukktojás a „Schlauch-lakótelepen” Magyarországon 8000 körülinek szokták mondani az országosan védett értékek számát, amibe az azonos jellegűek közül többnyire a legértékesebbek kerültek be. A kimaradottak szorulnak igen sürgősen helyi védelemre, ami a legnagyobb feladatot a tulajdonosokra rója, elsősorban tehát rajtuk is múlik majd, hogy megvalósulhatnak-e a rendeletbe foglalt magasztos szándékok. Elébe megy ennek az önkormányzati jogszabály, amikor kimondja ugyan, hogy a védett érték fenntartásának a költségei a tulajdonost terhelik, de arról sem feledkezik meg, hogy a városi költségvetésből pályázati rendszer útján évről évre igényelhető támogatás. Nem ártott volna viszont e rendeletben rögzíteni azt is, hogy a költségvetés mekkora hányadát köteles minden évben elkülöníteni e célra a közgyűlés. így a város mindenkori anyagi helyzetétől függ majd, mekkora lesz a támogatásra fordítható összeg. Nagy szükség volt már erre a rendeletre, leginkább azért is, mert a hivatalos műemlékvédelem gyakorlatilag a század első évtizedeinél „végetér”, ami azt jelentheti, hogy a következő évtizedek nagy építészeti irányzatai - pl. a Bauhaus, a szocreál - tulajdonképpen szabad prédává válhatnak. Régi igény volt már Pécsett e hézag kitöltése. A helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet most erre is lehetőséget nyújt. Védelemben részesülhetnek pl. Forbát Alfrédnek a 30-as években épült kitűnő családi házai, míg bármilyen átalakítással kárt nem tesznek bennük. A Forbát-házak eredeti formájukban ma is alkalmasak a legmagasabb szintű igények kielégítésére! De védelmet találhatnak az elmúlt Világbanki „gyógyír” az egészségügynek Nem kell a közös valuta A németek és a britek többsége ellenzi az egységes európai valuta bevezetését és azt kívánja, hogy népszavazáson szülessen döntés az ügyben. A britek 64, s a németek 65 százaléka mondta azt, hogy népszavazáson kell dönteni arról, bevezessék-e az egységes valutát. A megkérdezett németeknek mindössze 24 százaléka, a briteknek pedig 33 százaléka mondta azt, hogy ilyen népszavazás esetén a közösségi valuta bevezetése mellett szavazna. A megkérdezettek egyharmada azt szeretné, ha az átlagembereket is érintő kulcsfontosságú döntéseket a nemzeti kormányok, illetve a helyi önkormányzatok hoznák meg. Meglepő különbséget tárt fel a közvéleménykutatás az Európai Unió kibővítését illetően: míg a briteknek 42, addig a németeknek csak 24 százaléka helyesli az Unió kibővítését a közép-kelet-európai országokkal. Sok még a bizonytalanság az egészségügyi és szociális ágazat jövő évi költségvetésével kapcsolatban. Az ágazat kiadásait ugyanis alapvetően két nagy pénztárcából fedezik: az egyik a központi költségvetés, amelynek vitája most folyik a parlamentben, a másik a társadalom- biztosítás költségvetése, amelyet még be sem nyújtottak a Tisztelt Ház elé. Dr. Harsányi László, a Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkára éppen ezért csak előzetes adatokról beszélhet:- A központi költségvetés fedezi a szociális pénzbeni juttatásokat, mint például a családi pótlékot, a gyes-t, a gyed-et, a különféle járadékokat. 1995-ben minderre 198 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ami majdnem egy százalékkal kevesebb, mint az idén volt. Közvetlenül a minisztériumhoz tartozó szociális intézmények fenntartására 1995-ben 9 milliárd jut, ami 10 százalékkal több, mint 1994-ben, de messze nem elég az infláció ki- egyenlítésére és az ellátás színvonalának javítására. A kórházak, az egészségügyi intézmények működési költségeire és a szakmai programok - például a műszerbeszerzések- finanszírozására 1995-ben az előző évinél negyven százalékkal többet, mintegy 21 milliárd forintot fordíthatunk központi költségvetési forrásokból. Ez az ország helyzetéhez képest jelentős előrelépés. Ugyanakkor a minisztérium és a hozzá tartozó igazgatási intézmények költségvetése 50-60 millió forinttal csökken. A társadalombiztosítás egészségügyi alapjából pillanatnyilag úgy tűnik, hogy jövőre 195 milliárd forint jut a gyógyító-megelőző ellátásra. Ez csupán 14 százalékkal több az ideinél. Ugyanebből az alapból 60 milliárd jut gyógyszer- támogatásra, ami egy fillérrel sem több az 1994-es keretnél, ezért jelentősen vissza kell fognunk a támogatott készítmények körét. Ugyancsak szigorítások várhatók a táppénzrendszerben is, mivel erre a célra csupán 30-32 milliárd fordítható.- Mi az, ami miatt legjobban fáj az Ön feje?-Nagyon nehéz év előtt állunk, főleg a tragikus bérhelyzei miatt. A törvényesen meghatározott módon a közalkalmazotti, illetve köztisztviselői kötelező béremelést január elsejével mindenkinek meg kell kapnia. Ennek fedezetét 90 százalékban központi forrás biztosítja, 10 százalékát viszont az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. Nagy szívfájdalmunk az is, hogy a felújítási keretünk csupán 960 millió forint lesz. ami 40 százalékkal kevesebb az ideinél. Ugyancsak elmarad a 94-es lehetőségektől a beruházásokra fordítható összeg, hiszen még az 5 milliárdot sem éri el. Elsősorban a már megkezdett munkálatok befejezését vállalhatjuk föl, pedig igen sok kórház siralmas állapotban van.- Lesz-e olyan terület, ahová kiemelten, több pénz jut?- A prevenciós szűrő programokra és az ehhez szükséges korszerű műszerparkra 90 millió dolláros világbanki hitelt kapunk, amit persze több évre elosztva használhatunk csak fel. (Németh)- Az önkormányzati választáson először fogunk közvetlenül megyei önkormányzatot választani. Eddig elektorok útján tettük ezt. Miért tértünk át a közvetlen választásra? - kérdeztük dr. Lamperth Mónikát, az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságának alel- nökét.- Az elmúlt négy évben nem derült ki egyértelműen, hogy kit is képviseltek az elektorok által megválasztott megyei önkormányzatok tagjai? Egy kis térséget vagy azt a települési közösséget, ahonnan a mandátumukat kapták? Most azt szeretnénk, ha a megyei önkormányzatok egyértelműen a megyei érdekek szószólói lennének.-Eddig miért nem érvényesültek a térségi érdekek?-Senki nem akarja visszahozni a megyei tanácsokat, de kiderült, hogy középszintű köz- igazgatásra szükség van. Az előző kormány a kisebb megyékben harminc, a nagyobbakban még ennél is több állami szervezetet hozott létre. Mi ezt nem tartjuk szerencsésnek! A térségi közszolgáltatások ellátását, a térségi területfejlesztést is a megyei önkormányzatokhoz kell telepíteni.-Ezek szerint „kigyomlálnak” egy seregnyi megyei hivatalt?-A szeptemberi törvénymódosítással az első lépést megtettük ebbe az irányba. Át kell tekinteni az állami szervezetek feladatkörét, s amelyik önkormányzati típusú, az a megyei önkormányzathoz kerül majd. De amiről kiderül, hogy központi irányítást, vagy speciális szakértelmet igényel, az megmarad állami hatáskörben. Nem azért akaijuk a megyét erősíteni, hogy legyen ott is egy „hivatal”, hanem azért, mert meggyőződésünk: egy sereg olyan közfeladat van, amelyik megoldása inkább tartozik az önkormányzatra, mint az államra. (koós) Választási fórumok Az MSZP és az Agrárszövetség kampányzáró nagygyűlést rendez december 8-án 19 órai kezdettel Szigetváron a Szent István lakótelepi iskola ebédlőjében. A rendezvény keretében elmondják választási felhívásaikat a két párt egyéni jelöltjei, valamint Pamuki István polgármesterjelölt. A rendezvény vendége dr. Vastagh Pál igazságügyi miniszter. December 9-én 15-17 óra között dr. Toller László az MSZP országgyűlési képviselője fogadóórát tart a párt Németh L. utcai Mozgalmi Házában (Pécs, Németh L. u. 15.), melynek keretében bemutatja Soó Lászlót és Szirmai Csabát a szocialisták 24-25-ös vk. képviselő-jelöltjeit. Körömi Attila az SZDSZ, MDF, Fidesz, FKgP a 25. vk-ben induló közös képviselő-jelöltje december 9-én de. 9-kor a Malomvölgyi Szociális Otthonban fórumot tart az ott lakóknak és természetesen minden érdeklődőnek az új épületszámy átadása után az otthont és környezetét érintő kérdésekről. 18 órától az Uni- cum presszóban várja az érdeklődőket kötetlen beszélgetésre. A Magyar Szocialista Párt városi kampányzáró rendezvényét december 9-én, 17.00 órakor tartja a DOZSO Művelődési Házban (Pécs, Felsővám- ház u. 72.). A rendezvényen részt vesznek az 1. számú választókerület önkormányzati képviselőjelöltjei, valamint dr. Kékes Ferenc, az MSZP polgármester-jelöltje. Szeretettel várnak minden érdeklődőt. Dr. Lusztig Péter sajnálattal értesíti az érdeklődőket, hogy december 8-ra tervezett fórum, melyet a Bányavagyon Hasznosító Rt. és az Erőmű Rt. képviselőivel tartott volna, technikai okok miatt később, de belátható időn belül kerül megrendezésre. * Az MSZP szervezésében 8-án, 16-18.00 óra között dr. Szabó Zoltán tart ingyenes jogsegélyszolgálatot a Tüzér utcai Mozgalmi Házában. t Í \ fc /
