Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-19 / 319. szám

1994. november 19., szombat A hét témái üj Dunántúli napló 7 Hadüzenet a szívinfarktusnak • • Összefogtak a kardiológusok A POTEI. sz. belgyógyászati klinikájának kardiológusai még 1991-ben létrehozták a Pécsi Szív Alapítványt. Azt a célt kívánták ezzel szolgálni, hogy lehetőség szerint fejlesz- szék a klinika kardiológiai osz­tályának eszközállományát, va­lamint ebből finanszíroztak kongresszusokat, illetve ven­dégprofesszorok meghívását. Mindkettőnek az orvosképzés­ben van nagy jelentősége. Az alapítvány pénzéből vá­sároltak a klinika számára olyan kardiográfot (Impedan­cia kardiográf), amivel a kli­nika még nem rendelkezett, de már nagyon hiányzott a beteg­ellátásból. Segítségével a szív működéséről olyan informáci­óhoz jutnak, amely bizonyos esetekben szükségtelenné teszi a szívkatéterezés elvégzését. (Amit jelenleg Pécsett még nem is végeznek, Szegedre, vagy Budapestre kell emiatt utazni a betegeknek.) Az a tény, hogy az ország lakosságának egyre nagyobb hányada szenved szív- és ér­rendszeri betegségekben, s nő a szívinfaktusban elhalálozot­tak száma, az ország kardio­lógusait arra késztette, hogy összefogjanak, s próbáljanak tenni ez ellen valamit. így a közelmúltban az országban működő szív-alapítványok a Magyar Szív Alapítványok Szövetségébe tömörültek an­nak reményében, hogy közö­sen talán eredményesebben léphetnek fel. Bár a kardiológusok fel­adata, a már megbetegedettek gyógyítása, de amiatt a nyil­vánvaló tény miatt, hogy a betegség visszaszorítását csak azzal lehet elérni, ha az emberek megelőzik a beteg­ség kialakulását, elhatároz­ták, hogy e téren indítanak kampányt, (egyáltalán nem baj, hogy vannak más terüle­teken tevékenykedő, s ugyan­csak a megelőzést felvállaló orvosok.) A legfontosabb, hogy az embereknek újra és újra fel­hívni a figyelmét, hogy élet­mód változtatással önmagáért tehet a legtöbbet. Ehhez a kampányhoz kérték a sajtó segítségét. S. Zs. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségei Prevenció helyes életmóddal A fejlett nyugati országokban és a volt keleti tömb országai­ban egyaránt a szív- és érrend­szeri betegségek állnak a halá­lozási statisztikák élén. Míg azonban a nyugati országokban (elsősorban az USA-ban) a pri­mer és secunder prevenció (el­sődleges és másodlagos meg­előzés), valamint a korszerű diagnosztikus és terápiás tevé­kenység következtében a halá­lozási mutatók fokozatosan ja­vulnak, addig hazánkban az utóbbi 10 év folyamán újabb emelkedés volt tapasztalható. 50%-os javulás az USA-ban Az USA-ban, ahol a fenti be­tegségek által okozott halálozás az 1960-as évek közepén érte el a csúcsát, a kormányzat megfe­lelő időben felismerte ennek óriási negatív nemzetgazdasági súlyát és aktív kampányt indí­tott a szív- és érrendszeri beteg­ségek halálozásának csökkenté­sére. Ennek eredményeképpen az USA-ban az 1960-as évek végétől a halálozás fokozatosan csökkent (átlagosan évi 2.5%-al), ami tehát az elmúlt 25 évet tekintve több mint 50%-os javulást jelent! Ezen eredmé­nyekben kb. 50-50%-os része van a primer prevenciónak (el­sősorban olyan életmódi ténye­zők, mint a táplálkozási szoká­sok megváltoztatása, valamint a dohányzás visszaszorítása), va­lamint a modem diagnosztikus és terápiás lehetőségek elterje­désének. Ugyanezen időszak - legin­kább az utolsó 10 év - során ha­zánkban romló tendencia mu­tatkozott. Ez oda vezetett, hogy a 90-es évekre hazánk a WHO (Egészségügyi Világszervezet) statisztikák szerint a legrosz- szabbak közé került (760 halál­eset/100 ezer lakos/év, világ- ranglistán 6. hely!). Ráadásul, az amúgy is rossz általános or­szágos helyzeten belül, régiónk a cardiologiai ellátottság terén az országos átlag alatt van, hi­szen a POTE az egyetlen orvo­segyetem Magyarországon, ahol még mindig nincs invasiv cardiologiai diagnosztikai lehe­tőség és szívsebészet! Kockázati tényezők A megelőzés szempontjából rendkívül fontos a kockázati té­nyezők (rizikófaktorok) széles körű ismerete, hiszen ezek meg­felelő befolyásolásával, kiikta­tásával a nagymérvű megbete­gedés és halálozás megelőz­hető, csökkenthető. A fő rizikó- faktorok közé a magasabb élet­kor, a férfi nem, a dohányzás, a magas cholesterin (vérzsír) szint és a magas vérnyomás tar­tozik. Fontos szerepe van a cu­korbetegségnek, az elhízásnak, a túlhajtott életmódnak (stressz) és bizonyos örökletes ténye­zőknek is. A legfontosabb és legolcsóbb lehetőség az elsődleges meg­előzés lenne, melynek során el­sősorban az életmód helyes irá­nyításával (dohányzás elha­gyása, zsír- és kalóriaszegény étrend, testmozgás, stb.) lehet komoly eredményeket elérni. Ugyanilyen fontos az életmódi tényezőkkel nem rendezhető magas vérzsírértékek és magas vérnyomás gyógyszeres keze­lése is. Ezért rendkívül fontos a családorvosok által irányított széles körű lakossági szűrés a veszélyeztetettek korai kieme­lésére, gyógyítására. A fent említett rizikófakto­roknak és ezek befolyásolásá­nak a már kialakult betegség (pl. szívinfarctus után) esetén is nagy jelentőségük van. Téves és a betegre nézve veszélyes az a nézet, hogy „ilyenkor már úgyis mindegy”. Több nagy tanul­mány igazolja, hogy a secunder prevenció szintén lényegi fel­adat, melynek segítségével csökkenthető az újabb szívin­farctus és egyéb szövődmények kialakulásának veszélye, s így az élet meghosszabbítható. Magas vérzsírszint Ezen tevékenységben fontos szerepe van a vérzsírok megfe­lelő csökkentésének, ami adott esetekben diéta mellett is csak tartós gyógyszerszedéssel ér­hető el. A betegek zöme hajla­mos ennek jelentőségét alábe­csülni, hiszen a magas vérzsír­szint „nem fáj”, s önmagában nem okoz különösebb panaszo­kat, tüneteket, azonban hosszú távú (évek, évtizedek) hatása visszafordíthatatlan károsodá­sokhoz vezethet az érrendszer­ben. A zsírcsökkentő szerek kö­zül ma már nagyon széles skála érhető el hazánkban is. A jelen­leg forgalomban lévő készítmé­nyek közül a lovastatin (Meva- cor) tekinthető a leghatásosabb­nak, melynek további előnye, hogy a többi szerrel összehason­lítva viszonylag kevés mellék­hatással rendelkezik. Nagy be­teganyagon végzett vizsgálat igazolta, hogy használata nem csak a laboratóriumi értékek­ben, hanem a beszűkült koszo­rúserekre gyakorolt egyértel­műen kedvező hatásban is mér­hető. Mindezek azt támasztják alá, hogy lipidcsökkentő szerek használata a többi rizikótényező kiiktatása és az egyéb gyógy­szerek szedése mellett, hozzá­tartozik a szív- és érbetegek komplex kezeléséhez. Dr. Tóth Kálmán egyetemi adjunktus POTE I.sz. Belklinika Cardiologiai Osztály vezetője Terheléses szívvizsgálat Pécsett, a POTE I. számú Belkliniká­jának laboratóriumában Fotó: Läufer László Robbant a bank-bomba Hosszú sorok állnak az Ag­robank számos fiókja előtt. Többségük kisbetétes, aki ed­dig azt hitte, hogy biztos he­lyen van megtakarított pénze. Most viszont megrendült a hite - a bank elnökét és vezérigaz­gatóját üzérkedés és más bűn- cselekmények gyanújával őri­zetbe vették. Miért robbannak a bank-bombák? Az Agro- bank-ügynek szövevényesek a szálai; tisztázó fölfejtésükhöz hosszú hónapok kellenek. Még nem tudható, hogy történtek-e bűnös manipulációk vagy sem. De sajnos, nem ez az első bank-botrány, s félő, nem is az utolsó. Ennek két oka is lehet. Egyrészt: a piacgazdaságra való áttérés, a szabad - s több­nyire kíméletlen - verseny szabályai foghíjasok. A joghé­zagok pedig szinte tálcán kí­nálják kétes, etikátlan pénz­ügyi műveletek lehetőségét. Másrészt: az ellenőrzésnek ná­lunk nincs sem kikristályoso­dott rendszere, sem társadalmi presztízse. Valószínű, hogy ha a szakszerű és erélyes kontroll működik és idejében jelez, nem robbant volna Ybl bank-bomba, Agrobank-bomba és más botrány-bomba sem. Várjuk ki a végét...? Az őrizetbe vett bankelnököt és vezérigazgatót megilleti az ár­tatlanság vélelme. Senki nem törhet pálcát fölöttük, míg a vizsgálat le nem zárul. A pénz­ügyi kormányzatnak azonban riadóztatnia kell önmagát. Mert bármi legyen az Agro- bank-ügy kimenetele, haladék­talanul lépnie kell. Nem halo­gatható a hatályos jogszabá­lyok felülvizsgálata és szükség esetén kiegészítése. S nem ha­logatható a felügyeleti, ellen­őrzési rend szigorítása sem. Gazdaságunk meghatározó intézményét, a bankrendszert alapjaiban rázza meg egy-egy korrupció-gyanus ügy. Es egy- egy újabb jelképes vagy való­ságos hitelvesztésnek már nemcsak a betétesek tábora, hanem az egész ország lehet a kárvallottja. Bajnok Zsolt Fordulópont A Magyar Rádió közszolgá­lati tevékenysége elképzelhetet­len a hét körzeti rádió tevékeny­sége nélkül - jelentette ki Merza Jenő új főszerkesztő a Körzeti és Nemzetiségi Adások sajtótájékoztatóján Budapesten. Simkó János rádiós alelnök el­mondta, hogy a körzeti rádiózás fordulóponthoz érkezett, hiszen a frekvenciaosztás után a helyi rádiós konkurencia megjelené­sével az első kihívások vidéken jelentkeznek. A rádió vezetősége a na­gyobb önállóság biztosítása mellett, a körzeti stúdióknál dolgozó közel 160 munkatárs bérének jelentős emelését ter­vezi a jövő év elejétől. Az alel­nök szerint igen fontos a buda­pesti és a vidéki szerkesztősé­gek kommunikációjának meg­teremtése, illetve a körzeti stú­diók egymás közötti kapcsolat- tartása és műsorcseréje, hiszen ezek a lehetőségek jelenleg még kihasználatlanok. Környezetvédelmi gondok a Közép-Dunántúlon A Közép-Dunántúl környe­zetvédelmi problémáiról tájéko­zódtak pénteken Székesfehérvá­rott a térség országgyűlési képvi­selői. A régió ilyen irányú gondjait érzékeltetve Kovács Árpád, a három megyét átfogó Közép-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség vezetője el­mondta, hogy országosan is a leginkább szennyezett települé­sek közé tartozik a térség jó né­hány városa. Dunaújvárosban és Várpalotán például a legnagyobb mértékű a porszennyezés, a kén­dioxid, szénmonoxid, illetve a nitrogénoxid szennyezettségben „előkelő helyet” foglal el az or­szágos szennyezettségi listán Várpalota, Ajka, Dunaújváros. A térség környezetvédelmi problémái közül a legsúlyosab­bak a Balatonnal, illetve a Ve­lencei-tóval kapcsolatosak. Ko­vács Árpád elmondta, hogy a Velencei-tónál hasznosnak bizo­nyult a tavaly nyár óta tartó víz­pótlás, az ide juttatott kartszvíz nem változtatta meg a víz jelle­gét, összetételét, az pedig, hogy a 40-50 centiméterrel emelkedett a vízszint, az élővilág regeneráló­dását eredményezte. A pozitív változások ellenére szükség van a vízpótlás folytatására, valamint a vízvédelmi intézkedéseknek a tó egész vízgyűjtőre való kiter­jesztésére, a környezet- és víz­védelem prioritásának biztosítá­sára. A Balatonnal kapcsolatos vízminőségvédelmi, környezet­védelmi problémákat sorolva a felügyelőség vezetője arról szólt, hogy a tó élővilágán keresztül évek óta ad vészjelzéseket, ezek arra hívják fel a figyelmet, hogy erősen terheltté vált a környe­zete. Az amerikaiak lefoglalták a budapesti Marriott Szállót Elkészült a csúcstalálkozó „haditerve” Veszített - de mégis nyer? Soros György a dollár hullámvasútján A magyar vendéglátók rész­letes „haditervvel” készülnek a december elején megtartandó, kétnapos budapesti állam- és kormányfői találkozó lebonyo­lítására. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) ötvenkét tagállama két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy idén Budapest lesz a házigaz­dája a helsinki folyamatot átte­kintő felülvizsgálati konferen­ciának, s az azt követő csúcsér­tekezletnek. Minthogy decem­ber ötödiké „vészesen” közele­dik, elkészültek a forgató- könyvek. A Külügyminisztérium ille­tékesei elmondták, hogy a was­hingtoni Fehér Ház már hóna­pokkal ezelőtt lefoglalta az egész Duna-parti Marriott szál­lodát. Most úgy tudni, ha csu­pán órákra is, de itt lesz az ame­rikai elnök. Két repülőgéppel érkezik, s az egyik szállítja majd az államfő különleges, páncélozott gépjárművét. A vastag magyar és angol nyelvű forgatókönyv részlete­sen szabályozza a nagyszabású rendezvénnyel kapcsolatos ösz- szes intézkedést, beleértve azo­kat az útvonalakat, ahol a kocsi­sorok közlekednek majd. De­cember 4-én, vasárnap déltől érkeznek a különgépek a Feri­hegyi repülőtérre, ahol az előí­rások szerint fogadják őket. Pontosan rögzítették, hány gép­kocsi halad egy konvojban. A rendezők több száz Mercedes és Mitsubishi márkájú gépkocsit béreltek, a személyi biztosítást a Köztársasági őrezred látja el a rendőrséggel együttműködve. A felülvizsgálati konferenciával és a csúcsértekezlettel kapcsola­tos kiadások fedezetének nyolcvan százalékát - mintegy nyolcszáz millió forintot - a magyar kormány meghitelezte az EBEÉ-nek. December 5-én reggel kilenc órakor kezdődik a tanácskozás, amelyet a vendéglátó ország nevében Horn Gyula miniszter­elnök nyit meg, s üdvözlő be­szédet mond Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár is. Változatlanul nyitott kérdés, szabjanak-e ter­jedelmi korlátokat a hozzászó­lásoknak, s hogy valamennyi je­lenlevő delegáció kapjon-e szót. Kérdéses még, vajon az úgyne­vezett nem részt vevő államok (öt mediterrán ország, Japán és Dél-Korea) kifejthetik-e állás­pontjukat, s ha igen, milyen idő- tamban. Az állam- és kormányfők fel­tehetően közös dokumentumot fogadnak el a földrész biztonsá­gával és a helsinki folyamatban résztvevő államok együttműkö­désével összefüggő célokról és irányokról. Most folyik az ok­mányok szövegezése, az ötven­két tagország szakértői olykor egy-egy kötőszón is órákat vi­tatkoznak. Ugyancsak a csúcs- találkozón veszi át hivatalosan az EBEÉ soros elnöki tisztét egy évre Kovács László magyar külügyminiszter. Toronyi Attila A devizapiacok varázslója el­vesztette a pálcáját? - teszik fel a kérdést a világlapok pénzügyi ro­vatai. S az, akit a legkülönbözőbb hangzatos kifejezésekkel illetnek, nem más, mint Soros György. A budapesti születésű tőzsde-guru - ha igaz - ebben az esztendőben egymilliárd dollárt vesztett, feb­ruárban 600, az elmúlt napokban pedig 400 milliót, mert a dollár erősödését várta a japán jennel szemben, s az nem követke­zett be. Abban azonban mindenki egyetért, hogy még a valóban ér­zékeny veszteség esetén is, korai lenne sírbeszédet mondani. Soros György devizatőzsdei manővere­ire ugyanis mindig odafigyel az egész világ, s azok természetsze­rűleg egy hullámvasútra emlékez­tetnek: egyszer fent, másszor lent. 1969-ben alapította meg befek­tetési alapját, a Quantum-ot, amely ma 11 milliárd dollár felett rendelkezik. Akik akkor ezer dol­lárral bizalmat szavaztak a jófor­mán ismeretlen pénzügyi szakér­tőnek, milliomosok lettek, ponto­sabban 1.3 millió dollárra nőtt a részesedésük. Egymást követték a sikeres üzletek, de az 1987-es tőzsdekrach 800 millió dollárt vitt el. Az egyensúly hamarosan ismét helyreállt, s következett Soros eddigi legnagyobb húzása. 1992 őszén pontos helyzetértékelésével a bizonytalanná váló angol fontot szinte kiütötte az európai közös­ség valutáris együtteséből, s ez több, mint egymilliárd dolláros hasznot hozott. 1993 februáijában nagymennyiségű aranyat vásá­rolt, amit később magasabb árfo­lyamon tudott értékesíteni. Má­jusban visszont fordult a kocka, a német márka gyengülésére számí­tott az amerikai valutával szem­ben, de ez nem jött be ... Soros változatlanul abból indul ki, hogy szerinte a dollár alulérté­kelt s ezért lépett fel több esetben a dollár érdekében, a márka il­letve a jen ellen. Érdemes megje­gyezni, hogy november második felében a dollár mélyrepülése va­lóban megállt, legalábbis a már­kával szemben. Árfolyama újra túllépte a lélektani határnak szá­mító másfél márkát és 1.51-1.53 között mozgott. A jen viszont nem került az ugyancsak lélektani százas határ fölé, egy dollár vál­tozatlanul 98 jen körül mozog. A japán exportőröknél ugyanis olyan mennyiségű amerikai va­luta halmozódott fel, hogy lega­lábbis egyelőre képesek befolyá­solni annak árfolyamát. így Soros feltevései, hogy háttérbe szorul Washington és Tokió kereske­delmi háborúja, eddig nem talál­tak igazolásra, s nem nőtt a dollár értéke a jennel szemben. A játszma azonban nem lefu- tottElőretörtek Amerikában a konzervatívok a november 8-án megtartott választásokon, s a dol­lár erre úgy reagált, ahogyan So­ros előre kiszámította. A hullámvasút felfelé tart? Réti Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents