Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-19 / 319. szám
6 uj Dunántúli napló Kultúra 1994. november 19., szombat KERESKEDŐK ÁRUHÁZÁBAN PÉCSETT, a Verseny utcában. Tel.: 72/333-288 EDUSCHO, KONZUM MOKKA, TCHIBO, KRÖNUNG, MASTRO LORENZO KÁVÉK 15-20 % engedménnyel ALPIA táblacsokoládék £M>öff 56,00 Ft LOTTÓ, KAPUCÍNER, AUTÓS, SZAMBA, SPORT, BOHÓC szelet 15,60 Ft helyett 13,30 Ft HÁZTARTÁSI KEKSZ 200 gr ZffiFt 21,30 Ft KRÉMTERE-FERE 300 gr 63r3Üff 75,30 Ft BONJOUR KEKSZ 400 gr WOTí 63,30 Ft DERBY KEKSZ 200 gr A3$TFi 30,70 Ft Nápolyi 6 kg-os kiszerelésben 20 % engedménnyel valamint ULTRA PAMPERS nadrágpelenkák 562flTfí 505,80 Ft és még sok olcsóbb árúk, amíg a készlet tart! FESTEKVASAR a C+C FESTÉK ÁRUHÁZBAN! STANDOUT kék 1/1 JTZrSÖFf 164,00 Ft TRIKOLOR fehér 1/1 J155#ff 319,00 Ft SUPRALUX kitt 1 kg 158,00 Ft TRINÁT selyemfényű barna 0,51 jL77rtOTt 139,00 Ft LAZURIT paliszander, dió 1/1 i6§dOTt 449,00 Ft SUPRALUX durol narancs 0,75 J320fl0rt 288,00 Ft A HIRDETÉSBEN A NETTÓ NAGYKERESKEDELMI ÁRAKAT TÜNTETTÜK FELI HA ÜZLETE, VÁLLALKOZÁSA VAN, VÁSÁROLJON OLCSÓBBAN! Kedves Vásárlónk! 1994. november 14. és december 30. között az ország bármely üzletében, ahol ÖLTÖNYT ÁRUSÍTANAK ÖLTÖNYT VÁSÁROL 100.000 Ft értékű utazást nyerhet Franciaországba a három testőr országába A fődíjon kívül kisorsolunk még több olyan ajándékot, melyek egy hódító férfi jó megjelenéséhez nélkülözhetetlen kellékek lehetnek: diplomatatáska, managerkalkulátor, villanyborotva, stb. Kisorsolunk 10 db 5000 Ft-os vásárlási utalványt is, melyek az öltöny vásárlási helyén levásárolhatok. MIT KELL EZÉRT TENNIE? Vásárlás után az öltönyön lévő papírcímkét tegye borítékba, névvel és címmel ellátva küldje el címünkre. 1995. január 10-ig REFORM GMK 7200 Dombóvár, Berzsenyi u. 33. A sorsolás eredményét a Kurír január 27-i számában tesszük közzé, de a nyerteseket levélben is értesítjük. NE FELEDJÉK! ll(Aramís a IjúMtú férfiak iúíiatja!" A cigány kultúra esélyei Beszélgetés Csemer Géza író-rendezővel Csemer Géza 1944-ben született Szegeden, muzsikus családból. A JATE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. Segédrendezőként dolgozott a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd tizenhat évig ugyanilyen beosztásban az Operaházban. 1974-ben nagy sikerrel mutatta be az Operettszínház Szakcsi Lakatos Bélával közösen írt darabját, a Piros karavánt, majd Pécsett az Egyszer egy cigánylányt és a Cigánykereket. Azóta több színdarabját játszották szerte az országban és külföldön is, rádiójátékokat írt és filmforgatókönyveket, számos produkció rendezője volt. A pécsi Cigány Kulturális Napok rendezvénysorozata során Pécsett járt, Habiszti című nagyszerű, sajnos sehol sem kapható almanachját mutatta be. Ekkor beszélgettünk vele a cigányság helyzetéről.- Úgy tűnik, a cigányság helyzete az elmúlt években, de azt is mondhatnám, hogy az elmúlt húsz évben nem sokat változott.- A cigányság életmódja is lefelé tendált. Nem vitás, hogy a magyarok is százezrével szegényedtek el, kerültek a létminimum alá, s hát természetesen a cigányok is. A rendszerváltás előtti politikára az volt a jellemző, hogy minden áron asz- szimilálni akarta a cigányságot. Aztán a négy év tündöklés alatt sem javult a helyzet. A teljes foglalkoztatottság ideje alatt azért csak voltak lakásépítkezések, munkásszállások, feketevonatok, a sok rosszal együtt még mindig jobb volt, mint az utóbbi négy év eredménye, hiszen most már semmi sincs. Ma a cigányok hetven százaléka munkanélküli, míg korábban ugyanennyien voltak foglalkoztatottak.- Mi lehet ennek az oka?- Nincs cigánypolitika, illetve a cigánypolitika nagyon rossz irányba terelődött akkor, amikor a cigány egyesületek átvették a főszerepet. Az egyesületek élére részint klánok, részint családok vezetői kerültek. Ez azt is jelentette, hogy többnyire családok vették át a hatalmakat, s akár elismerjük, akár nem, ezek összetartottak, s abból a kilencvenegynéhány millióból, amelyet tavaly is leosztottak, többé-kevésbé részesültek csak a tömegek.„Szép pénz; de adhatsz-é hát mindenik szűkölködőnek?” - kérdezi Tiborc Bánk bánt, s erre az a válasz, hogy nem. Ahhoz, hogy Magyarországon a cigányhelyzet valamelyest javuljon, két dolog kell: egyrészt egy szelKlisészerű kijelentés, hogy ifjú lányok és fiúk fiatalságának legszebb éveit a főiskolán, egyetemen eltöltött néhány szép esztendő jelenti. Ez persze alapjában véve igaz, de vajon mi a helyzet akkor, ha a fiatal lány már asszony és édesanya, a fiatal fiú pedig férj és apa? Ez már nem olyan egyszerű felállás, mert nem egyszerűen hallgatókról, szép szóval egyetemi polgárokról van szó, hanem egy családról. E témában sokféle nézőpont ütközhet, mármint hogy mikor van itt az ideje a házasságnak, családalapításnak, azonban adott tényeken semmiféle mor- golódás, összevont szemöldökű kioktatás nem változtat. A tények pedig arról szólnak, hogy igenis vannak (mint ahogy voltak és lesznek is) családos fiatalok, akik nem keresnek, hanem tanulnak. Bartkó István, a Janus Pannonius Tudományegyetem málemi presztizsnyerés, pozitív diszkrimináció - amelynek a jelenlegi közhangulatban a legkisebb esélye sincs másrészt a gazdasági helyzet megváltozása. Az egész társadalom jelenleg egy nagy, fortyogó katlanban van, amelynek a legalján mi vagyunk természetesen. Senki sem foglalkozik a cigánysággal, pusztán álszent és de- magók kijelentéseket hallani fönt, lent és középen is.- Milyen szerepe lehet a fel- emelkedésben a cigány értelmiségnek?- Először is nagyon nagy baj az, hogy nincs egy karizmatikus egyéniség a cigányok között, mint ahogy az indiaiak között volt Mahatma Gandhi, vagy a négerek között Martin Luther King, akire mindenki fölnéz. Ha egy cigány elvégez nyolc osztályt, akkor már minimum úgy érzi magát, mintha egyetemet végzett volna, s ha történetesen elvégzi a tanárképző főiskolát, akkor már, sajnos, miniszternek képzeli magát. Sokkal alázatosabban, sokkal szerényebben kellene politizálnunk, ugyanakkor sokkalta vehemensebben. Sok a fecsegés, valahogy az egész politika csak fecsegésből áll.-A cigány szervezetek, pártok egymás elleni harca sem az egységes cigánypolitizálás irányába hat.-A sok önszerveződés indítékai esetleg pozitívak is lehettek, de tulajdonképpen megbuktak a pénzharcban. Most már mérhetetlen arányban szaporodtak el ezek a szervezetek, két- százkilencvenvalahány van már, de mire ezt kimondtam, számuk talán már elérte a háromszázat is. Ennek ellenére beszélhetünk egységes cigány sodéves magyar szakos hallgatója. Felesége szintén egyetemre jár, két kisgyerekük böl- csödés, illetve óvodás. Amióta az egyetemi kollégiumban megszűnt az úgynevezett „családi szoba” (ami a mai 1000 Ft/hó/ fő-vel számolva egy négy tagú diák-családnak 4000 forintjába kerülne), a nem pécsi fiataloknak csak az albérlet maradt, aminek alapdíja a fenti összeg 300 százaléka, erre jön még rá a rezsi. Hallgatóként a következő juttatások kaphatók: tanulmányi eredménytől függően 2000-8000 forint, plusz 3000 forint szociális támogatás, vagyis egy kitűnő tanuló maximálisan 11 ezer forintot vehet fel az egyetemen (ketten ennek a dupláját). Mindehhez jön a GYES és a családi pótlék.- Ebből a pénzből - mondja Bartkó István - legfeljebb nullszaldós lehet kihozni a családi költségvetést. Később, munkába állva sincs remény, hogy a értelmiségről, bár ez is egy kicsit mondvacsinált. Ugyanis, aki egyetemet végzett, az nem biztos hogy politizál, esetleg el is zárkózik a politizálástól.-Nincs túl nagy szakadék a cigány értelmiség és az egyszerű, tanulatlan cigányság között?- De igen. Nagyon sajnálatos, de ennek is történelmi okai vannak, az elmúlt 40-50 év történelme. Nagyon sok be nem vallott cigány származású sportoló és színész élt itt, akiknek életpályája talán példát szolgálhatott volna. Az asszimilációs törekvés azonban sokat tett azért, hogy a szakadék szélesedjen. Nagy műveltségbeli különbségek voltak és vannak. Mindennek dacára optimista vagyok, látok ugyanis egy fiatalokból álló társaságot, akik, úgy tűnik, nem szakadnak ennyire el, kétségtelen hogy mélyebbek a gyökereik, s remélem, ez a generáció meg fogja találni a kapcsolódási pontokat.- Létezik-e Magyarországon cigány művészet? S mi a helyzet ezen belül az irodalommal, hiszen a cigány írók és költők magyar nyelven írnak, tehát lényegében a magyar irodalmat gazdagítják.- Minden cigány kétnyelvű, s lehet, hogy előbb tanult meg magyarul, mint cigányul. Aki nem tud cigányul, az még cigány, hiszen az amerikai néger sem tud egyetlen afrikai nyelven, de azért ő néger, részesül a megkülönböztetésekben. Az a jellegzetes és sajátos helyzetünk, hogy Magyarországon elsősorban magyarnak érezzük-e magunkat vagy cigánynak, teljesen mindegy, a lényeg az, hogy ide köt bennünket a haza. A haza mindenek fölött való, fiátalok félre tudjanak tenni lakásra. Ezért inkább még öt évig ellaknak a szülőknél, addig se albérletre megy el fizetés. Én az utóbbi hat évben egy másfél szobás lakás árát fizettem ki albérletre. Mit tehet hát a hallgató? Vagy a szüleire támaszkodik, vagy munkát vállal. Sajnos, az egyetemnek (szemben a POTE-val) nincs szerződése a várossal se bölcsödére, se óvodára, de ez a lehetőség az oktatóknak se adott. A helyzet, hogy míg 10 éve jövendő értelmiségiként az egyetem évei alatt, aki akarta, meg tudta teremteni későbbi munkájához a szellemi hátteret - azaz tudott könyveket venni, szaklapokat vásárolni, ma ez képtelenség. Megfigyeltem - legalábbis a Bölcsészkar tekintetében -, hogy a diákok nyolcvan százaléka az ötnapos munkahetet négynaposnak tekinti, úgy osztja óráit, hogy egy szabad napja maradjon dolgozni. Alkalmi munkákról van mert aki ma itt maradt Magyar- országon és nem ment tovább, az biztos, hogy ezt a hazát választotta, s ez egyfajta elkötelezettség. Biztos tehát, hogy magyar lelkülete van, magyar gyökereit vállalja.-Az a kultúra, amelyet magába szívott, az magyar és cigány is.-Történetesen az én kultúrám a városi, polgári szokások, kicsit átcigányosítva. Minket, rom ungrókat, Mária Terézia rendeletére telepítettek le a 18. században, s ez a réteg vált elitté a 19. század végére. Ha beszélhetünk cigány kultúráról, akkor egyetemlegesen az oláh és beás cigánykultúráról kell beszélnünk, tehát semmiképpen sem az urbanizálódott, nyelvét igen, de tekintetét nem elvesztett, rom ungrókiól van szó. Az oláhokról és beásokról, akik különböző iparágak művelésével, kereskedéssel specifikus kultúrájukat ki tudták alakítani. A cigányságnak tulajdonképpen meg kell tanulnia a történelmét, hiszen nincsenek írásos emlékeink, még azt sem tudtuk, hogy honnan jöttünk, arra is csak 1760 körül jött rá egy református lelkész. Ha majd mindez tudatosul, és egyre több cigányul is író író teremti majd meg azt a nyelvújítási folyamatot, amelyet annak idején Kazinczyék műveltek, akkor lesz egy megújított cigány nyelv, amely általánossá válhat. Bár én nem hiszem, hogy a cigányság attól nem cigány, hogy nem az anyanyelvén tárgyalja és műveli a kultúráját, teheti ezt magyar nyelven is, csakhogy ezt a kultúrát meg kell becsülni és felmutatni egyrészt a cigányság, másrészt a magyarság számára, hogy tudja, kivel is áll szemben. Mert nem mindegy, hogy az unokáinknak kik lesznek a kortársai.- Végül is kiknek íródnak a művek?- Szívünkkel a cigányoknak, agyunkkal a nem cigányoknak. Nekünk a művészetünkkel tulajdonképpen a fehérek felé kell bizonyítani, mert ez egyfajta kényszer, ez a nemzedék már bizonyítja mind az irodalomban, mind a képzőművészetben, hogy nem vagyunk egy nemzetnél sem alábbva- lóak. Én elsősorban a színházat képviselem, az én tematikám a cigánykultúra és tervem egy leendő cigányszínház létrehozása.- Erre van valami esély?- Hát, esély van, de csak az. Húsz éve próbálkozom, eddig kevés sikerrel. Cseri László szó, korrepetálásról, takarításról vagy ügynökösködésről. Valami komolyabb feladat ellátásra azonban a tanulás melletti maradék idő kevés. Mindezen tényeknek azonban számos egyéb, már egész Pécs városát érintő kihatásai vannak. Igaz ugyanis az is, hogy az évente Pécsett végző több ezer egytemistának csak az 5 száléka telepedik le itt, azaz a közel 200 ezer lakos pusztán 100 értelmiségivel gyarapodik egy-egy esztendőben.- Az a fő baj, hogy az egyetemisták nem érzik magukénak ezt a várost, olyanok, mint az átutazó vendég. Nincsenek ott a rendezvényeken, nem vesznek részt Pécs életében. Vajon miért? Az is szóba kerül, hogy egyetemen belül sincsenek meg az erjesztő közösségek, az itt töltött évek arra „valók”, hogy diplomához jusson az ember. Értelmiség-gyárrá alakulnak át, azonban az értelmiség nem képes értelmiségi életet élni, mert se a munka-, se az általános objektív körülmények nem a- dottak. M. K. Az író-rendező legutóbbi pécsi látogatásán Fotó: Tóth A lét határozza meg a tanulást Ki tartsa el egy egyetemista családját?
