Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-18 / 318. szám

1994. november 18., péntek Városaink aj Dunántúli napló 9 Pécsi Körkép Kerülendő siker Megfelelő embert a megfe­lelő helyre - ezt a jelszót lata­lálhatták volna akár a mostani választási kampányvezérek is, ám a szerzőség dicsőségét már régen learatta előlük a múlt szá­zad neves angol politikusa, Austen Henry Layard. Az ő 1855 januári parlamenti beszé­déből származik a szólás, amely eredetileg az egyszerű és ész­szerű elvek könnyű gyakorlati alkalmazhatóságában csalódott politikus vallomása a krími há­ború idején: „Mindig azt hittem, hogy az elkerülhetetlen követ­kezmény a siker lesz, ha mind a szárazföldi haderőnek, mind a hajóhadnak szabad mozgást biztosítunk, és ha megfelelő emberről gondoskodunk, hogy azt megfelelő helyre állítsuk. ” Ám ez csak hiedelem. A gond a „megfelelő” minősítés szubjektivitásával kezdődik, a „szabad” mozgástér határainak értelemezésével folytatódik - a többi működési feltétel ezzel kipipálva -, s netán ki is siklik az elv annál a kísértésnél, hogy a valamiért (nekünk) „megfe­lelő embernek” valami neki is megfelelő helyet kell kreálni. Pécs első önkormányzatának négy esztendeje jó részt azzal telt el, hogy a nem megfelelő „helyekből”, a közüzemi válla­latokból és intézményekből megfelelőbbeket alakítson ki. A sikeresnek bizonygatott prog­ramból csak a két megszünte­tettre és a teljesen új cégre térek ki. A változás külső szakértői vizsgálat következménye. A sokmillióért csak kellett valami ésszerűsítendőt és feleslegeset találni. Ebbe a körbe került a PIK, s most már a Városgond­nokság is. Tevékenységük egy részét örökölte a Közüzemi Rt., amely fél éves nehézkes alakul- gatás után állt talpra. De vajon igazán talprae­sett-e? A PIK működését nincs okunk visszasírni, ám az tény, hogy megszüntetésének, feles­legességének egyik indoka a la­kásprivatizáció volt. Nos, még mindig maradt 6000 bérlakás, ráadásul javarészt társasházak­ban. S ahogy a PIK alig volt ké­pes a lakásfelújításokra, úgy most az Rt. sem tudja a vegyes tulajdonú házak bérlakásai után a közös költség tartozását kifi­zetni. Sőt: levélben a szolgálta­tások szüneteltetését kérte. (Fejre esett ötlet, ám beleillik abba az eseménysorba, amely azt igazolja: az Rt. vezetésének komoly kommunikációs nehéz­ségei támadtak a társasházak közös képviselőivel.) Tartok tőle, hogy egy eddigi­nél karakterisztikusabb feladatú Városgondnokság hiánya ha­marosan észlelhető lesz. A „gondnokság”-ba persze bele­értendő a mindennapi gondos­kodás, a nem profitorientált fi­gyelem, amely igencsak ráférne a városra. Ám ez az aprómunka alighanem méltóságon aluli az Rt.-nek, amely egyébként is mással van elfoglalva, s nem erőlteti a lakossági kapcsolatait. A polgár pedig Ponciustól Pilá­tusig futkoshat hiába, ha pél­dául a lomtalanítási akció háza előtt felejtett emlékkupacának felszámolását szeretné elérni. Nincs (már) illetékes, csak elutasítás. S csak az elkerülhető „sikerekben (-ért)” meg nem felelő emberek. Dunai Imre Lakások, igények, számok 1995-re sem tervezhető bérlőlista Diáksportra költik a turistaház árát A létesítmény állapota fokozatosan romlik Fotó: Löffler Egyszerű adminisztratív esz­közzel harmadára sikerült csök­kenteni a lakásigénylések szá­mát. Az önkormányzat rende­leté - és felhívása! - szerint a lakásigényléseket június 30-ig kellett volna megújítani, de ez­zel a lehetőséggel az addig nyilvántartott 6449 lakás­igénylő közül mindössze 2105 élt. Ebből is 182 igénylés nem felelt meg a feltételeloiek, ám fellebbezés folytán méltányos­ságból 25 kérelmet mégis elfo­gadtak. „Egyelőre” hiába van új nyil­vántartás, az önkormányzat ide­iglenes lakásügyi bizottsága 1995-re sem látja tervezhetőnek bérlőlista összeállítását. Pécsett már 6 éve nem építettek egyet­len bérlakást sem, így lakáse­losztási névjegyzék is legutóbb 1991-ben készült. Jelenleg 6085 önkormányzati tulajdonú bérla­kást tartanak nyilván. (Ezekből 214 garzonházi, 122 nyugdíjas- házi bérlemény.) A lakásgaz­dálkodás gyakorlatilag csak a megüresedő bérlemények elosz­tására szorítkozhat. A művész­lakásokat (46), sportolói laká­sokat (20) és az idegennyelv-ta- nári lakásokat (8) leszámítva idén eddig 15 esetben életve­szély, 16 esetben közgyűlési ha­tározat alapján adtak bérbe la­kást és 10 család részesült szük­séglakásban. Az elfogadott lista alapján fo­lyamatosan bérbe adandó gar­zonházi lakásokon túl október végén 23 - használatra még fel- újítatlan - bérlakás állt üresen, illetve még 4 (!) lakás tartalék­ként életveszély esetére. D. I. Több, mint egy éve pályáza­tot írt ki az önkormányzat köz­gyűlése az Istenkúti Turistaház felújítására és hasznosítására. Ez a pályázat eredménytelenek bizonyult: az ingatlan bérleté­hez kapcsolódó feltételek és kedvezmények együttese nem volt eléggé csábító. Mivel a lé­tesítmény állaga fokozatosan romlik, az önkormányzat általi felújítása meg szinte reményte­len, a közgyűlés úgy döntött, hogy eladja a turistaházat, amelynek megvétele iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Ez utóbbi miatt az ügy nem is szorulna külön hírverésre, ha nem liciteljárással való értéke­sítésről lenne szó, s ha nem speciális közérdek lenne, hogy a sok jelentkező vetélkedése jól felveije az ingatlan árát. A közgyűlési döntés értelmében ugyanis az értékesítésből befo­lyó összeg 80 százalékát a „Várkői Ferenc” Diáksport Központ (volt BTC-pálya) fel­újítására fordítják. D. I. Utcáról utcára A Zsolnay-ház útja „faluból” városba A múlt héten miniszteri rész­vétellel avatták fel az új szociá­lis otthoni szárnyát, am - írjuk le csak ismét, érdemes - ma az ország legkorszerűbb ilyen in­tézménye, s nemrég ennek meg­felelő méltató hangon mutattuk be. Nem szóltunk azonban egy lényeges körülményről. A há­rom egységből álló komplexum ma a Malomvölgyi úttól Málom középkori eredetű műemlék­templomáig, illetve az azt övező temetőig ér. Ez más szó­val azt jelenti, hogy az esetleges terjeszkedésre - hallottuk: szükség lenne rá - arrafelé már nincs lehetőség. Egyedül csak észak felé, a „préri” lehetne, de arra... Pár éve úgy valami csudálatos szabadidőközpont létesítése végett átadta a több hektáros területet az önkor­mányzat valamilyen magántár­saságnak, ám az akkori óriási lelkesedés villámgyorsan lelo­hadt, s azóta sem hallani a gran­diózus tervek megvalósításáról. Ezt most csak azért hoztuk fel, mert úgy véljük: ha amúgy- sem történik a hatalmas szabad területen semmi (még egy mi­nimális területrendezés és par­kosítás sem!), akkor ajánlatos lenne annak egy részét hivatalo­san is a szociális otthon tartalék- területnek nyilvánítani, akár van pillanatnyilag továbbépítési szándék, akár nincs. Für alle Fälle - ahogy szokták volt mondani. Évekkel ezelőtt - mint egy­szer már emlékeztettünk rá - még az is elképzelhetetlen volt, hogy Pécs határában a városba érkezőket köszönhető táblákat helyezzenek el, mert - úgy­mond - zavarnák az autósokat a vezetésben. És most? Vala­hányszor csak jobban odafigye­lünk, mindig újabb és újabb A Zsolnay ház környezete 1994' óriás-hírdetéstáblákat látunk a városi útak mentén. Falakon, téglakerítésen éppúgy ott van­nak, mint újabban családiházak kertjében. Vajon létezik-e erre valamiféle szabályozás, vagy csak be kell jelenteni a táblaál­lítási szándékot, netán azt sem? De akár van rá szabály, akár nincs, félő, hogy ezek a táblák hovatovább elfoglalják az egész várost. Nagy kár lenne! Nagy kár lenne eladni a várost az efajta reklámnak. Bizony szükség lenne valamiféle mér­sékletre. Jé A fák, bokrok lombjukat hul­latják, s nagyrész szabaddá vá­lik a bokrok alja. Mód nyílik tehát „megkülönböztetni a bú­zát az ocsútól”, vagyis meg le­hetne szabadítani a bokrokat a fojtogatóan elszaporodott gaz­■ben tói, dudvától, és persze az oda- hajigált mindenféle szeméttől. Közegészségügyi szükséges­sége is volna ennek, hiszen hal­lani, hogy ezek az áthatolhatat­lan kis helyi dzsungelek „pom­pás” patkánytanyák is. Lapozzuk fel ismét a Pécs egykor és ma c. kötetet, s álla­podjunk meg ott, ahol a Zsol­nay-ház néz szembe önmagával 1910 körül és 1994-ben. A ház egymaga magasodik a régi ké­pen (előtte már ott állt Zsolnay Vilmos szobra), szinte falusias környezetben. Jobboldalt a haj­dani Majláth utca földszintes házai sorakoznak, baloldalt a még ugyancsak földszintes Rá­kóczi út. Érezni a képen az egy­kori építtetői és építészeti szán­dékot: nem állhat így egyedül a ház, a Zsolnay névhez méltó Löffler Gábor felvétele környezetet kell itt kialakítani, talán egy szép teret. Több évtized pergett le, tér ugyan nem született itt, de min­denképpen városiasabb lett a Zsolnay-ház környezete. A Rá­kóczi utat a kép szélén látható Tüzép-Fészek iroda-üzletház már megváltoztatta, a változást fokozta az impozáns Matáv-pa- lota, és mindaz, ami a képen nem látható,. Csak sötét kontúr­ban látni a Zsolnay-házhoz csat­lakozó, azt mai eszközökkel folytató „Köves-ház” (a ter­vező-építész Köves Emil Ybl-dí- jasról). S fölé magasodik jobb­ról egy másik Köves-tervezte épület, ami annak idején „új megyeháznak” készült, de mára már csak részben látja el el e feladatát. Nagyjából ez látható a jelenkori képen. Hársfai István Városvédő őrjárat A * // / / //|// • kovagoszolosi Zsongorkő Baráti Kör önkormányzati jelöltjei Jelölteket állít az önkor­mányzati választásokra a kővá- gószőlősi Zsongorkő Baráti Kör. A két és fél éve tevékeny­kedő szervezet környezetvéde­lemmel, faluszépítéssel, kultu­rális és sportesemények rende­zésével járult hozzá a falu fejlő­déséhez. Programjuk egyik fő eleme, hogy a településről alko­tott kedvezőtlen képet átformál­ják, vonzóvá tegyék lakóhelyü­ket a városból kitelepülni szán­dékozók és az idegenforgalom számára. Az egyesület polgár­mester-jelöltje Bátor József aki két éve már a község polgár- mestere. Képviselőjelöltek: Bú­zás Ferenc, Hajdú István, ifj. Hergyó László, dr. Pallós Zol­tán, Sándor Tibor, Varga Géza és Vastag Árpád. A Zsongorkő Baráti Kör a jelöltek személyé­ben és önkormányzati tapaszta­latában látja annak biztosítékát, hogy megvalósíthatja céljait a község javára. Folytatódik a pinceprogram A pincék-üregek okozta ve­szélyek elhárításának költség- vetési támogatásával foglalkozó Tárcaközi Bizottság azzal a fel­hívással fordult Pécs Önkor­mányzatához, hogy november 30-ig állásfoglalásban erősítse meg a város pinceprogramjának az 1994-95 évi előirányzatában a jövő évre tervezett önkor­mányzati fejlesztési munkák ér­tékét. Ez az előirányzat 25 mil­lió forint központi költségvetési támogatás mellett 61 millió fo­rint értékű egyéb - útkorszerűsí­tési, közmű-rekonstrukciós és támfal helyreállítási - munkát tartalmaz. A központi támoga­tás elnyerése érdekében a köz­gyűlés megerősítette, hogy 1995-ben az önkormányzat költségvetéséből 61 millió fo­rintot fordít az említett célokra. A püspökvár romjai állami tulajdonban Az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal az állam tulajdo­nából ki nem adható műemlé­kek jegyzékére kívánja felve­tetni a püspökvár romjai terüle­tén lévő Középkori egyetemet, az Aranyos Mária Kápolnát és a Keresztelő Szent János Társas­káptalant. A listára való felvételhez Pécs Önkormányzata nyilatko­zatba adta: nem tart igényt ezen műemléki ingatlanokra és hoz­zájárul, hogy a vagyonátadás során közvetlenül a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet tulaj­donába kerüljenek. Cigány pedagógiai asszisztensi állás Az immár többéves múltú rovatunk a címét egy hasonló témájú fényképes összeállítástól örökölte, s lett ezzel annak mintegy folytatása. Akkoriban még súlya is volt a városvédelem sajtóban közölt észrevételeinek: ez mára inkább csak ténymegállapítássá szelídült. Ennek két meghatározó oka a pénzhiány, illetve az önkormányzat ilyen irányú jogosítványainak szűkülése. Most is ilyen szándék vezetett bennünket, amikor a Szigeti város egy régi és egy új részének szeletkéjét mutatjuk be fotókon. Az Alkot­mány utcában a két ház állapota közötti éles különbség a szembeszökő, a Kodály Zoltán úti nem is oly túl régen épült négyemele­tes háznak viszont a máris észlelhető megkopottsága. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső A közgyűlés státust hozott létre,, hogy egy cigány pedagó­giai asszisztens állás létesülhes­sen a Pécsbányatelepi Általános Iskolában. A státus december 1-jétől tölthető be. 4 i f A * t

Next

/
Thumbnails
Contents