Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-18 / 318. szám
10 uj Dunántúli napló Közélet 1994. november 18., péntek Hova lettek a bőrgyári baktériumok? A bűz nem büntethető A Pécsi Bőrgyár Rt. iszapvíztelenítője Fotó: Löffler Gábor Még az idén legyen költségvetés! Január végéig sem áll meg a világ Egyháztörténeti szimpózium A pécsi egyházmegye Egyháztörténeti Munkaközössége november 21-én, hétfőn délután 4 órai kezdettel a Katolikus Kör (Csontváry Múzeum) termében egyháztörténeti szimpóziumot tart, melyre az egyháztörténet iránt érdeklődőket tisztelettel várja. Előadások és beszámolók: Boros László: A románkori kőtár kentauros oszlopfőjének ikonográfiái kérdései. Dr. Galambos Ferenc: A babarci plébánia és iskolája irattári ügykezelése. Tímár György: Apáti és préposti címek a pécsi egyházmegyében. Középkori pécsi egyetemi prédikációk (Petro- vics Ede könyvének bemutatása). Hetényi Varga Károly: Nehéz idők helytálló papjai. Hengl Nándor: Német család- kutatás egyházi levéltárakból. Horváth J. Gyula: A lukafai üveghuta története. Borsy Károly: Újabb egyháztörténeti publikációk. FricsyÁdám: Kristóf József bányatelepi plébános élete (Új Brüsztle-sorozat). Kitervelt akció Viktor Csemomirgyin orosz kormányfő egyik korábbi tanácsadója szerint a rubel árfolyamának októberi mélyrepülését az orosz kormány által kitervelt tudatos árfolyampolitika okozta. Borisz Jelcin éles reagálásának pedig az volt az oka, hogy az elnököt nem avatták be a kormány terveibe. Andrej Illarionov, aki jelenleg egy gazdasági elemzőintézetet vezet, a Moszkovszkij Kom- szomolecben azt írta, hogy a kormány szeptemberben a szigorú költségvetés mellett a valutaárfolyam rögzítéséről is döntött. A kormány 3700 rubeles dollárárfolyammal számított a jövő költségvetést tervezve és utasította Viktor Gerascsenko azóta leváltott jegybanki elnököt az árfolyam „elengedésére”. Az orosz főbankár ellenezte az árfolyam rögzítését. A kabinet azonban így döntött, s ezt Gerascsenko kénytelen volt végrehajtani, és hagyta 3700 rubel fölé emelkedni a dollár árfolyamát. Kínai aktívum Kína a tavalyi év tizenkét milliárd dolláros külkereskedelmi mérleghiánya után 2,41 milíiárd dolláros aktívumot ért el az idei év első tíz hónapjában -jelentette a kínai sajtó. Az ország külkereskedelmi forgalma 21,7 százalékkal nőtt ebben az időszakban, s abszolút értékben 177,31 milliárd dollárt tett ki. Exportja 89,86 milliárd dollárra rúgott, importja pedig 87,45 milliárdra. A kivitel esetében ez 29,7 százalékos, a behozataléban pedig 14,5 százalékos növekedést jelent. „Szulfid szennyezés esetén emelt adagolása az elmúlt egy hónapban bevált, baktérium- koncentrátumoknak. Ehhez megfelelő mennyiség készleten tartása. ” Meglehet, a szakembernek ez egy értelmes mondat. De mert a folyamatot ez év nyarán lakossági panaszok indították el, jó lenne a laikusok számára is lefordítani: mit akar csinálni a Pécsi Bőrgyár Rt., hogy a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezése alapján mielőbb megszüntesse a bűzkibocsátást. Márpedig az idézet az ennek érdekében kidolgozott intézkedési tervből van. Amikor július végén a pécsiek megint csak a bűzre kezdtek panaszkodni, a felügyelőség munkatársai hirtelenjében 12 lehetséges forráshoz futottak, hogy legalább az kiderüljön, hogy honnan jön a szag, s majd később az is: mi okozza. Kizárásos alapon a kör gyorsan bezárult a bőrgyár körül. Annak ellenére, hogy a gyár az utóbbi évtizedben a levegőszennyezés megelőzése érdekében komoly rekonstrukciót hajtott végre, többek között a szennyvíztisztítás levegőztető rendszerének a korszerűsítését. Ezen a nyáron azonban éppen a bűzös napokat megelőző két hétben a gyár nem dolgozott. Amikor újra indult a termelés, már „nyomon voltak” a környezetvédelmi szakemberek, ám a gyárból arról tájékoztatták őket, hogy semmi probléma. Augusztus 8-án azonban egyértelművé vált: az iszapvíztelenítő biofilterénél üzemzavar van. Ezt 11-éré kijavították, de addigra a szennyvíztisztító technológia összes műtárgyánál „záptojás-szagra utaló” bűz volt. Közben az is kiderült, hogy augusztus 10-14. között csőtörés miatt a gyárban nem víztelenítették a szennyvíziszapot. Ez azonban nem valószínű, hogy zavarta az uránvárosiakat- márpedig onnan is jöttek a panaszok. A Pécsi-víz - amelybe beengedik a bőrgyár tisztított szennyvízét is - vitte magával, végig a városon, a szagot is. Az érintett ellenőrző szervek- az ÁNTSZ és a környezetvédelmi felügyelőség szakemberei - sok helyütt és sokszor mérték a bűzkibocsátás mértékét, hatását. Kénhidrogénekről van szó elsősorban, s itt megjegyezzük: ha egy köbméter levegőben csak 2 mikrogramm van, arra az orrunk már reagál. Az előírások szerint 8 mikrog- ramm lehet a kibocsátás. Egy munkahelyen megszokják az akár 200-zal terhelt levegőt is - mint „szagot”. Ehhez dr. Tarr György, a gyár műszaki igazgatóhelyettese hozzáteszi: akár 30- 40 évig dolgozhat valaki olyan munkahelyen egészség- károsodás veszélye nélkül, ahol 10 mi/Zigramm/köbméter a terheltség. Ez azonban még mindig nem a bűz, annak csak egy „alkatrésze”. Összességében ugyanis a bűz nem mérhető, jogilag megfoghatatlan, vagyis szankcionálni sem lehet a kibocsátót. Csak az előírásokban megemlített „alkatrészek” túlzottjelenléte esetében. A mérések eredményeként szeptember 23-án kötelezte a felügyelőség a bőrgyárat a bűzkibocsátás megszüntetésére, október 15-ig egy intézkedési terv elkészítésére, amelynek természetesen a bűzkibocsátás csökkentése a célja. Ebben azt is vállalta a gyár, hogy december 31- ig tisztázza: mi okozhatta a gyors és erős vízminőségromlást. Ez utóbbi elnagyolt magyarázataként: a szennyvíztisztító technológia utolsó fázisa a biológiai tisztítás. Baktériumok dolgoznak ebben a szakaszban, mégpedig a gyártási technológiához jól alkalmazkodott baktériumok. Egészen addig, amíg valami hirtelen változás el nem pusztítja őket. A bőrgyárban ez történt, ám azt nem sikerült kideríteni, mi volt ennek az oka. Keresik még most is. % Az intézkedési terv elkészült - idéztünk belőle írásunk elején -, időközben azonban november elején újból jelentősen megnövekedett bűzkibocsátást rögzített a helyszíni ellenőrzés. November 3-án a szakemberek a tisztítótelep rendellenes működésének lehetséges okairól konzultáltak, eredmény nélkül. Ez a folyamat - és csak idén nyár közepéig nyúlva vissza az előzményekben - alaposan igazolja a környezetvédelmi felügyelőség szakembereinek jelentésében olvasható megállapítást: „A Bőrgyár szennyvíz- tisztítójának továbbfejlesztése a bűzpanaszoktól függetlenül is szükséges - a jelenleg fennálló problémák megszüntetése esetében is -, mivel a jelenlegi tisztítórendszerrel elérhető tisztított szennyvíz-minőség messze meghaladja a befogadó Pécsi-víz terhelhetőségét. A tisztítótelep üzemelési engedélyének érvényessége 1995. december 31-ig tart, így a továbbfejlesztés műszaki megoldása a Bőrgyár napirenden tartott feladata. ” A legutóbbi egyeztető tárgyalás november közepén volt: az ÁNTSZ és a felügyelőség egyaránt azt kérte a bőrgyártól, hogy havonta tájékoztassa az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok végrehajtásáról. Ebben az intézkedési tervben az utolsó mozzanat határideje jövő év júniusának vége. A környezetvédelmi szakemberek egyébként a tervet reálisnak minősítik. Kérdés már csak az: ha a gyár az intézkedéseit „igen gyors beavatkozási lehetőségekre ” is koncentrálta, mennyiben bízik a szennyvíztisztító-technológia stabilizálásában, illetve amit csinál ennek érdekében, mennyit ér a működési engedély előbb már említett határidejének tükrében? A kérdésre Tarr Györgytől kaptuk a választ:- Amikor a rekonstruált szenny víztisztó-vonalat 1992- ben üzembe helyeztük, négy évet kaptunk a továbblépés előkészítésére. Erre a tervek már elkészültek, s tisztában vagyunk azzal, hogy a beruházást mindenképpen meg kell csinálnunk. A szükségessége nem kérdéses, azt azonban egyelőre nem látjuk, miből lehet majd finanszírozni. Mészáros Attila Dúlnak a viták a jövő évi költségvetésről. Még nem annyira a tartalmáról, inkább parlamenti tárgyalásának ütemezéséről. Bár az utóbbi egy-két napban már kezd kialakulni a koalíciós és az ellenzéki pártok közös véleménye: célszerű lenne - akár a Házszabály egyszeri módosítása árán is - még az idén elfogadni a jövő évi büdzsét.-A gyakorlatban mi a jelentősége annak, hogy megszületik-e határidőre vagy sem ez a fontos gazdasági törvény? - kérdeztük dr. Hegedűs Miklóstól, a Gazdaságkutató Részvénytársaság ügyvezető igazgatójától.- Szó sincs arról, hogy a jövőévi költségvetés elfogadásának csúszása veszélybe sodorná a gazdaság egészét. Sem a hazai költségvetési intézmények működésében, sem az ország külföldi megítélésében nem okozna törést néhány napos, vagy hetes késés. Dyen esetekben egy automatizmus lép életbe: a pótköltségvetés egy-ti- zeneketted részével gazdálkodhatnak az intézmények mindaddig, amíg el nem fogadják az új kereteket. Ez a csúszás inkább a nemzetközi pénzügyi kapcsolaAz Alkotmánybíróság korábbi határozatának megfelelően napirenden szerepel a társadalombiztosítási törvény módosítása. Az elmúlt időszakban lezajlott előkészítő tanácskozásokon körvonalazódott, hogy a tervezett változtatások főként a nyugdíjak alapjául szolgáló átlagkeresetek megállapítására és kiszámításra vonatkoznak.-Az újraszabályozás szerint az átlagszámításnak a jövőben az 1988. január elseje és a nyugdíjazás közötti időszakban elért nettó átlagkereset lesz az alapja - tájékoztat dr. Tamás Judit, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság helyettes főosztály- vezetője. A tervezet szerint a havi átlag megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző második év előtti kereseteket a jövedelemadó összegével kell csökkenteni. Ezt követően a nettó átlagkereseteket kell - az évenkénti növekedés mértékét figyelembe véve - a nyugdíjazást megelőző második év kereseti szintjéhez igazítani. A nyugdíjkiszámítás alapjául szolgáló 1988. január 1-je előtt elért kereseteket az 1988-ra irányadó szorzószám alapján valorizálják, azaz fölszorozzák. Egy másik módosító javaslat tainkat terhelné, hiszen a valutaalappal folytatott tárgyalások a költségvetéshez kötődnek. Én sokkal nagyobb problémának érzem a kormányzat bizonytalankodását, következetlenségét, ami a nagy vehemenciával bejelentett intézkedések fokozatos visszavonogatásában ölt testet. Előbb az energia áremelés elhalasztása, a pótköltségvetés körüli téblábolás, aztán az adózással kapcsolatos változások módosításai... Ez a bizonytalankodás szülhet kétségeket és bizalmatlanságot a nemzetközi pénzvilágban és a hazai gazdasági körökben egyaránt. Különösen azért, mert a rendszerváltás óta eltelt ötödik évben történik mindez. Véleményem szerint most sürgősen félre kellene tenni a koalíción belüli és az ellenzékkel folytatott politikai csatározásokat és mielőbb meg kellene „szülni” - lehetőleg minél szélesebb társadalmi konszenzussal- a jövő évi költségvetést. Ez az ellenzék számára is fontos, hiszen az ország jövője szempontjából lényeges nemzetközi gazdasági, pénzügyi kapcsolatok forognak kockán. (Németh) szerint ismét érvénybe lép az a korábbi szabály, hogy az öregségi nyugdíj összege nem lehet több, mint az alapját képező átlagkereset. Ha ugyanis ez utóbbi 16 000 forintnál több, akkor a többletet csak a meghatározott összeghatárok között előírt mértékben, csökkentve lehetne figyelembe venni. A jogszabály szerint a nyugdíjjogosultság feltétele 900 olyan nap, amikor a leendő nyugdíjas munkabérrel rendelkezett. Az átlagszámítási időszak automatikus növekedése miatt ezt is módosítani kell. A javaslat szerint a napok száma - amelyek alapján a tényleges keresetből a nyugdíj még kiszámítható - legalább 1260 nap. Előfordulhat tehát, hogy az 1988-at megelőző kereseti igazolásokat is be kell szerezniük az érintetteknek. Vannak, akik sem nyugdíj, sem egyéb járadékjogosultsággal nem rendelkeznek. Esetükben - ha a jogszabályokban rögzített feltételeknek eleget tettek - igenis indokolt volna járadék megállapítása. A nyugdíj- rendszer módosítása során előreláthatólag ebben a vonatkozásban pozitív intézkedések születnek - mondta dr. Tamás Judit. Megkérdeztük a nyugdíjbiztosító jogászát Hogyan változik a nyugdíjalap kiszámítása? Mire lesz ideje Kohlnak? Poloska, video, házkutatás Amihez szabad kezet kaphat a nyomozó Egyetlen szavazattal ugyan, de Helmut Kohlt újra megválasztották német kancellárrá. Ez a döntés számunkra sem mellékes, mert olyan politikusról van szó, aki jól érzékelhetően támogatja Magyarország felvételét az Európai Unióba. Bizonyos-e, hogy sikerül még négy évig a helyén maradnia? A világ első számú politikai elemzőjének számító Henry Kissinger szerint az Egyesült Államoknak hamarosan meg kell jelölnie a vele együtt megoldandó legsürgetőbb közös feladatokat: például éppen a közép-európai országok NATO- és EU-tagsága érdekében. Az egykori amerikai külügyminiszter - nem alaptalanul - úgy látja: Washingtonnak, tekintettel az atlanti szövetség politikai jövőjére, most kell eldöntenie, mit tesz olyan nemzetközi struktúrák érdemi támogatására, mint a NATO és az Európai Unió? Az Atlanti Szövetség világos identitása és az Európai Unió egyértelmű meghatározása előfeltétele a jó viszonynak Oroszországgal is, állítja. S azt sem rejti véka alá, hogy milyen döntést sugall: sem Európa, sem a NATO nem érhet véget Németország keleti határán, mert különben vákuum keletkezik Oroszország és Németország között - márpedig ez volt a történelmi oka a korábbi európai háborúknak. Kissinger úgy véli: az európai és az atlanti intézmények újjáélesztése és továbbfejlesztése olyan teljesítmény lenne, amely méltó lezárását és egyben csúcspontját jelentené Helmut Kohl politikai pályafutásának. Az október elsején életbelépett rendőrségi törvény szerint a bűncselekmények elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására és a bizonyítékok megszerzésére titokban is gyűjthet információkat a rendőrség.-Mit jelent ez a gyakorlatban ? - kérdeztük dr. Kiss Ernő rendőrezredestől, az Országos Rendőrfőkapitányság főosztályvezetőjétől.-A törvény megkülönböztet bírói engedélyhez nem kötött és csakis bírói engedéllyel alkalmazható titkos információgyűjtést. Bírói jóváhagyás nélkül alkalmazhatunk informátort, vagy bizalmi személyt, akinek védelmére, ha kell, fedőokiratot is kiállíthatunk. A rendőrség információt gyűjthet a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban álló személyről úgy is, hogy a megfigyeléskor hang vagy képfelvételt készít, de bármilyen más technikai eszközt is igénybe vehet.-A titkos adatgyűjtés során rendőrkézre kerülhetnek olyan magán- vagy üzleti titkot tartalmazó adatok, amelyek nem tartoznak az ügyhöz. Azoknak mi lesz a sorsa?- Az ilyen információkat haladéktalanul meg kell semmisítenünk. Hasonlóan kell eljárnunk, ha kiderül, hogy a megfigyelt személy ártatlan és nincs köze a vélt bűncselekményhez. A dokumentumokat megsemmisítésük előtt azonban az ügyész - ellenőrzésre - magához kérheti.-Egy rövid, de igen jelentős fejezete a törvénynek az adatkérésről szól. Mi ennek a lényege?- A rendőrség a 2 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntethető szándékos cselekmények felderítésére elkérheti a pénzintézetektől, az adóhatóságtól és a távközlési szervektől az üggyel összefüggő adataikat. Természetesen ez is csak az ügyész előzetes hozzájárulásával történhet.- Ezek szerint ma már nincs banktitok?- Természetesen van. Az adatok a rendőrségről nem kerülhetnek ki, legfeljebb a tárgyaláson említhetik azokat, abban az esetben, ha a bíró zárt tárgyalást rendel el, és illetéktelenek nem hallhatják a nyomozati anyagban szereplő tényeket.- Titkos információ szerzésnek milyen eszközei kötöttek bírói engedélyhez?- Bírói jóváhagyással titokban a magánlakások is átkutathatok és az ott észleltek technikailag rögzíthetők. Levelek és egyéb postai küldeményeket átvizsgálását, telefonvezetéken továbbított üzenetek lehallgatását és rögzítését is engedélyezi a törvény. De erre csak akkor adhatnak engedélyt, ha nemzetközi bűnözéssel, kábítószerrel, terrorcselekménnyel, sorozatos és szervezett bűnözéssel, pénz- hamisítással, fegyveres bankrablással kapcsolatos ügyekben nyomozunk, vagy arról szerzünk tudomást, hogy valakik a közbiztonság súlyos megzavarására készülnek. (koós) 4 A. * I i
