Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-13 / 313. szám

Jó Szívvel Alapítvány (Folytatás az I■ oldalról) Csupán ezzel a gyorsasággal sikerült viszaszorítani az infark­tus halálozást, s a súlyos szívi­zomkárosodások száma is jelen­tősen csökkent. Ezzel szemben nálunk a tüne­tek kezdete és a kezelés meg­kezdése között átlagosan 2-3, olykor ennél több óra telik el. A szívizom pedig csak 20-50 per­cig bírja az „éhezést”, vagyis, azt, hogy nem kapja meg a ko­szorúserekből a szükséges vér­ellátást. A késlekedés oka több lehet, de az egyik döntő, hogy nálunk a vérrög-oldás szakor­vosi képzettséghez kötött eljá­rás. Nem végezheti el sem a há­ziorvos, sem a helyszínre ér­kező mentős tiszt, a megfelelő képzettséggel rendelkező mentő-orvos pedig kevés. A Jó Szívvel Alapítvány célja, hogy a mentőszolgálattal együttműködve, olyan sürgős­ségi készenléti orvosi szolgála­tot működtessen, amely a szív­infarktusos betegek helyszíni ellátásába kapcsolódna be. A készenlétet vállaló orvosoknak a mentőszolgálat ügyeletese je­lezné, hogy infarktus gyanús hívás érkezett, s ekkor ők azon­nal a helyszínre sietve elvégez­nék a vérrög-oldást, az EKG vizsgálatot, s ha kell a szívizom elektromos sokkolását. Mivel a TB. ezt egyelőre nem finanszí­rozza, az orvosok térítésmente­sen, saját gépkocsival vállalnák. Az alapítványi segítség a szük­séges műszerek beszerzéséhez, s a benzinköltséghez kellene. Bankszámlaszám: 249-98336-1916. S. Zs. Paksi cégek munka nélkül Konfliktus az atomváros önkormányzata és az építőipari kisvállalkozók között Nem nevezhető felhőtlennek a viszony Paks Város Önkor­mányzata és a helybéli építő­ipari vállalkozók között. Utób­biak azt nehezményezik, hogy a polgármesteri hivatal külső, néha Tolna megyén kívüli cé­gekkel végezteti el a város kü­lönféle beruházásait, ugyanak­kor ők, akik helyben fizetik az iparűzési és a személyi jövede­lemadót, kénytelenek más váro­sokban munkát vállalni kapaci­tásuk kitöltésére. Az ellentmondás föloldására idén év elején megállapodást kötött az önkormányzat a Paksi Építőipari Kisvállalkozók Egyesületével. Ebben a felek többek között kölcsönös tájé­koztatást, szakmai segítségnyúj­tást, ígértek egymásnak. Leg­fontosabb pontként az önkor­mányzat elfogadta, hogy a paksi beruházásokra beérkező azonos tartalmú ajánlat esetén - ha a vállalkozási ár különbsége a kedvezőbb ár 10 százalékát, de legfeljebb 500 ezer forintot nem haladja meg - úgy a paksi vál­lalkozókat, illetve a helybélie­ket foglalkoztató ajánlat tevőt részesíti előnyben. Az egyesület alelnöke, Etessy Gábor, a Partner Kft., és egyik tagja, Varga János, a PLA- KESZ Kft. vezetője különösen sérelmesnek találja, hogy a megállapodás létrejötte után annak mindössze egy pontja, a gazdasági bizottsági részvétel valósult meg. Idén és az elmúlt években az egyesület több tag­jához hasonlóan mindkét cég csúszott le városi munkáról, ezért döntöttek úgy, hogy in­kább már meg sem pályázzák az önkormányzat beruházásait. Munkájuk nagyobb részét az Atomerőmű Rt. megrendelései biztosítják. A helyzetet azonban továbbra is furcsállják. A konfliktushelyzet másik oldaláról Bor Imre paksi pol­gármester a következő választ adta lapunk kérdésére: A paksi önkormányzat idén 267 millió forintot fordított beruházásra, a munkáknak 58 százalékát paksi vállalkozó kapta meg. A DÉ- DASZ kizárólagos korszerűsí­tési munkáját nem számítva még jobb az arány, a polgár- mesteri hivatal adatai szerint megközelíti a 80 százalékot. Arra nincs statisztika, hogy a 20-25 céget tömörítő egyesület miként részesült ezekből a munkákból, de a polgármester úgy véli, hogy az önkormányzat néhány apró hiányossággal tel­jesítette a megállapodását. A város vezetője inkább politikai hátterét látja a vitának. Az érintett vállalkozók nem indulnak a közelgő választáso­kon, a helyzet kulcsát tehát máshol kell keresni. K. E. Berlinben otthon vagyok Hanns Rehfeld ismét Pécsett Hanns Rehfeld Pécsett, a Le- nau-házban Fotó: Läufer L. Idén április végén bezárt a pécsi Német Főkonzulátus, és vezetője, Hanns Rehfeld nyugál­lományba vonult. Fél év eltelté­vel, késő őszi kirándulásképp látogatott ismét a baranyai me­gyeszékhelyre, ahol arról kér­deztük, miként teltek a nyugdí­jas élet első hónapjai?- Reggelente újságot olvasok - mondja Rehfeld úr majd há­rom órán át egy könyvön, a visszaemlékezéseimen dolgo­zom. Ebéd után a közeli park­ban sétálok, délután és este pe­dig különböző programokon veszek részt. Berlin, ahol la­kom, ma Európa egyik legiz­galmasabb városa, a szellemi élet terén nagy a pezsgés, min­den estére jut egy-egy felolva­sás, kongresszus, előadás vagy koncert. Rendszeresen felkere­sem a Magyarok Házát, s most egészítem ki Magyarországról, a magyar kultúráról való tudá­somat, amit bizonyára előbb kellett volna megtennem, csak nem volt rá időm. Elolvastam Jókaitól az Aranyembert, Illyés­től a Puszták népét, és több tör­ténelmi munkát a Habsburgok­ról, ezen belül IV. Károlyról. Szóval egy szellemi paradi­csomba csöppentem, egy percig sem unatkozom.- Vállalt-e valamilyen hiva­talos kötelezettséget?- Nem, minden felkérésre nemet mondtam. Ebben a kor­ban nekem már csak a szemé­lyes szabadságom ér valamit. Sokat utazom, nézelődöm, jól érzem magam. Egyetlen „hiva­talos” ügyem van csak, a berlini Diplomataiskolán belül létre­hoztam a nyugdíjas, magam­fajta diplomaták klubját, amit mindössze 6-7-en alkotunk.- Vajon hiány zik-e Pécs?- Hiányzik, mert bár Berlin­ben otthon vagyok, Pécs volt pályámon az a hely, ahol a leg­több izgalmas kérdést vitathat­tam meg, ahol a legmélyebben beszélgethettem az emberekkel. Most ismét új barátokat kell szerezzek magamnak. Méhes K. Szent Margit szülőhelyén Az alapítványban dolgozó orvosok gépkocsijára megkülönböztető jelzés is kerül Fotó: Läufer Sztrájkbizottsággal az oktatásért Ezúttal sem lehet még megál­lapítani, hogy a döntéshozói szférát milyen mélységig érin­tette meg, a Felsőoktatási Dol­gozók Szakszervezete kezde­ményezésére, a sztrájkbizottság felállítása. Határa, a Pedagógu­sok Demokratikus Szakszerve­zetének csatlakozásával a kö­zép- és alsófokú oktatás színte­rére is kiterjedt. A demográfiai hullám ellenére, a felvehető hallgatók számának kilátásba helyezett csökkentése elleni til­takozás nem lehet a közép- és alsó fok „asztala”. A álláshiány keltette fenyegetettségérzet, a drasztikus energia-dráguláshoz sürgető kompenzáció és az 1992 óta változatlan közalkal­mazotti alapilletmény emelése miatt mégis egyöntetűen türel­metlen az oktatógárda egésze. Mindezzel a Pedagógusok Szakszervezete - amely elsőd­legesen az indirekt, de a mun­kahelyek tömeges elvesztésé­hez vezető módszerek beveze­tése ellen tör lándzsát soronkö­vetkező érdekegyeztetési fóru­main - is egyetért, de a sztrájk- bizottság mögött felsorakozók tevékenységében már kíván résztvenni. Az elutasító válasz érzékenyen érintette a napokban már a városi sztrájkbizottságok létrehozását is kezdeményező PDSZ sorait. Ebben látják az alkupozíciók erősítésének végső kulcsát, de a tárgyalások eredményességével kapcsolatos várakozásaikat érthetően vér­szegénnyé teszi a pedagó­gus-társadalom megosztottsága. Nagy Erzsébet, a PDSZ, re­gionális pécsi irodájának veze­tője előrebocsátotta, az egzisz­tenciális problémákon túl küz­delmük a közoktatás egészének válsága ellen indult. Somogy, Tolna és Zala megyében is hoz­záláttak a városi bizottságok előkészítéséhez, bár eddig hiába keresték partnerüket a PSZ-es kollégák körében. Somogybán akár a PSZ csatlakozása nélkül is, de mindenekelőtt a szülőkkel való együttműködést keresve.- Mindenekelőtt tárgyalni szeretnénk, nem célunk a politi­kai hőbörgés - mondja Kalauz Jánosné, a PSZ pécsi irodaveze­tője. - Mindez mégsem jelenti, hogy nem élnénk keménnyebb eszközökkel, akár a sztrájkkal is, ha azt a pénzügyi szemlélet érvé­nyesülésének kizárólagossága és az észérvek figyelmen kívül ha­gyása indokolttá teszi.-Jogilag sem tudjuk értel­mezni, hogyan is tartozhatnánk egyidőben két bizottsághoz. A tavaly mindenütt létrehozott sztrájkbizottságainknak ugyan a közelmúltban nem volt feladata, mégis léteznek és követeléseik ma is élnek - bocsátotta előre Szöllősi Istvánná, a PSZ főtit­kára, kormánypárti országgyű­lési képviselő. Mint kifejtette, megdöbbenve értesült az okta­tási bizottság legutóbbi üléséről, miután nem állt el az óraszám emelésének szándékától, csupán későbbre halasztotta azt.- Nem hinném, hogy a közok­tatásért felelős miniszter, en­gedve a napi problémák szorítá­sának, jóvátehetetlen döntést hozna. A fő érték a munkahely, megmentéséért mindent elköve­tünk. Nem vagyunk hajlandóak elfogadni a pénzügyi megszorí­tások érveit, pusztán mert a kö- zelkalmazotti réteg eddig, úgy­mond nem viselte az átalakulás terheit és mert a költségvetés lyukait valahogy be kell tömni. Átvilágítást kértünk a közalkal­mazottak teljes vertikumára, de a pénzügyminiszter válasza az volt: erre már nincs idő. November 21-éig viszont még van, amikor is az Érdekegyeztető Tanács asztalánál sorakoznak fel a pénzügyi tárca és az iskolák képviselői. Tröszt É. Nincs ugyan bizonyítva, de úgy tartják számon, hogy Skó­ciai Szent Margit - István király unokája - itt, a Mecseknádasd közeli hegy tetején, a mára tel­jesen romba dőlt Réka-várában született. Közel 1000 éve Terra Brittannorumnak - az Angolok Földjének - nevezték ezt a terü­letet: első királyunk adomá­nyozta a hozzánk menekült két angol királyfinak. A vár megle­het római kori, vagy frank volt, legendája azonban a mi törté­nelmünkből, e tájon fakadt. Ötödik éve már, hogy a Ba­ranya megyei Természetbarát Bizottság a Margit napjához - november 16-án halt meg - leg­közelebbi hétvégén megrendezi emléktúráját a Réka-várhoz. Az emberek vagy szeretnek kirán­dulni, vagy a megismerése ré­vén szorosabban kötődni sző­kébb hazájukhoz, vagy a törté­nelmünk iránti tiszteletből, de minden esztendőben sokan vágnak neki a néha nem is rövid kirándulásnak. Tegnap is pél­dául, abban a cudar időben, immár hagyományosan dr. No­votny Iván vezérletével, közel 25 kilóméteres túrára vállalkoz­tak, hogy Hosszúhetényből ki­indulva, Püspökszentlászló, Réka-kunyhó, Réka-völgy érin­tésével elzarándokoljanak a várhoz, annak alig-maradt rom­jaihoz. Valóban csak a történelem sóhaja foghatja meg itt immár a látogatókat. Keveset tudunk - Kanta-várhoz hasonlóan - erről az értékes emlékünkről, törté­nészek, régészek ritkán foglal­koznak Réka-várával. A ’30-as években ugyan megkutatták, ásatás is volt, állítólag - emlé­kezik dr. Novotny - három sze- kémyi volt a lelet, amit Pestre vittek, de mielőtt az anyagot feldolgozták volna, bombatalá­lat semmisítette meg, s szórta szét a vár múltját egyre sötétebb homályba. Mészáros A. Konferencia az ÁNTSZ-ben „Prioritások az egészségügyi ellátás fejlesztésében Baranya megyében” címmel egésznapos konferenciát szervezett az ANTSZ Baranya megyei Inté­zete. A konferencia meghívott­jai azok a megyei szakfőorvo­sok voltak, akik egy évvel ez­előtt kapták meg e kinevezésü­ket. Az előadások és utána a vita arról szólt, hogy a város és megye egészségügyében mit kell fejleszteni, s mi kapjon kö­zülük különös prioritást. A pedagógusok nem akarják, hogy akár a legkisebb iskola is ilyen üressé, elhagyottá váljon Fotó: Läufer László Az energiaárak kihűthetik a lakásokat Meleg ruhában, a fűtőtesten teáskannával és gyertya fényénél vastag kesztyűt, pulóvert kötve készül sok idős ember a nehéz téli napokra és éjszakákra Fotó: Läufer László Fogalmazzunk durván: ha bárki bármit vásárol egy ABC-ben, nem kérdik meg tőle, mennyi a jövedelme, a nyug­díja. Ha vásárol, fizetnie kell. Menjünk egy lépéssel tovább: a központi fűtést, a melegvizet is vesszük, a szolgáltató vállala­toktól. Ebben az esetben azon­ban már gyakori a díj befizeté­sének elmulasztása. Eddig is sok adósa volt ezeknek a cé­geknek, az energiaárak várható drasztikus emelése következté­ben pedig - sejthető - még több lesz, még több pénzzel tartoz­nak majd a szolgáltatóknak. Kaposvárott éppen ezen a hé­ten döntött úgy a közgyűlés, hogy 1995. január 1-től az alap- díjat 20 százalékkal emeli. Az Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. távfűtési üzemének vezetője, Halas Ernő - avval együtt, hogy számol az adósságállomány növekedésé­vel - nem tart a jövőtől. Még­pedig azért, mert az adósok és tartozásaik összege is csökkent ebben az évben. Ennek okát az önkormányzat jó támogatási rendszerében látja. Jelenleg Kaposvárott valamivel több mint 1300 adós összesen 24 millió forinttal tartozik a távhő­szolgáltatásért.-Úgy vélem - hallottuk a szakembertől -, hogy az áreme­lés mellé támogatást is kellene rendelni. Hiányában ugyanis marad a szankcionálás a nemfi­zetőkkel szemben. Kaposvárott többszáz fizetési meghagyást kellett kibocsátani és közel 130 fogyasztót már kizártunk a me­legvíz-szolgáltatásból. Ezeknek a szankcióknak mindig van eredménye: akár százezres tar­tozást is kiegyenlítenek egy összegben, készpénzben. Pécsett 31 000 lakást lát el a Hőszolgáltató. Félezer olyan fogyasztót tartanak nyilván, akik - ahogy dr. Gábor József gazdasági igazgató mondja - csak nagy csoda esetében tudják kiegyenlíteni számlájukat. Most a cég szolgáltatásait igénybe vevők egy része 60 millió fo­rinttal adósuk. Az árak emelke­dése hosszú távon a szakember szerint nem jelenti azt, hogy ez­zel azonos léptékű lesz az adó­sok számának növekedése. Számolnak viszont azokkal, akiket az energiaárak felszökése valóan olyan helyzetbe hoz, hogy képtelenek fizetni. Ugyanakkor a tartozások össze­gét nem lehet a fizetők között „szétosztani”. Az elmaradt díjfizetések be­hajtására több eszközzel pró­bálkozhatnak, ennek végpontja a szolgáltatás korlátozása: pél­dául egy adott épületet csak 12 fokra fűtenek fel. Úgy tapasztal­ták azonban, hogy már a felszó­lításnak is van hatása, 2500-ból 500-nál mégis be kell jegyez­tetniük a lakásra a jelzálogot. Ami megszégyeníthet egy fi­zetni nem tudót. Ám akad, aki álomautón érkezve jelenti be: nem akar fizetni. Az ilyen adós­sal mit lehet csinálni? M. A. 1994. NOVEMBER 13., VASÁRNAP Új VDN 3 t 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents