Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-12 / 312. szám

1994. november 12., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Szakmai kultúra lenne, csak a bútorgyártó gépekeket kellene korszerűbbekre cserélni... A siklósi bútorgyárban csak a szakmai kultúra értékes Ha nem tudják eladni, megszüntetik Expo-kártérítést igényel a KÉSZ Az expo-döntés miatt az ed­dig befektetett 440 millió forin­ton felül számításaik szerint 2,1 milliárd forint kár éri a szegedi Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft.-t - jelentették be a cég sajtótájékoztatóján. Eddigi tárgyalásaik alapján nem látják biztosítva költségeik és veszteségeik maradéktalan megtérítését, a megkezdett és tervezett fejlesztéseik, új mun­kahelyeket jelentő beruházá­saik, vidéki iparfejlesztésük megvalósítását. A cég az utóbbi években a vidék építőiparának jelentős középvállalkozásává vált. Ennek köszönhetően - több hazai nagyvállalatot meg­előzve - nyerte el az expo mint­egy 40 ezer négyzetméteres alapterületű nemzetközi kiállí­tási csarnokának megvalósítási jogát - az utóhasznosítással együtt. A tervezői, kivitelezői kapacitásuk jelentős részét kö­tötte volna le 1998-ig a munka. Első eredményük a mintapavi­lon volt, ezt a szerződésnek megfelelően határidőre átadták. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. nov. 11-tól. Pénznem vételi közép eladási Angol font 171,89 173,63 175,37 Ausztrál dollár 80,87 81,67 82,47 Belga frank (100) 340,30 343,46 347,22 Dán korona 17,98 18,16 18,34 Finn márka 23,05 23,28 23,51 Francia frank 20,44 20,65 20,86 Gőr. drachma (100) 45,60 46,06 46,52 Holland forint 62,64 63,27 63,90 ír font 169,07 170,80 172,53 Japán yen (100) 109,82 110,92 112,02 Kanadai dollár 79,05 79,84 80,63 Kuvaiti dinár 359,18 362,80 366,42 Német márka 70,24 70,95 71,66 Norvég korona 16,06 16,22 16,38 Olasz líra (1000) 68,56 69,26 69,96 Osztrák sch. (100) 998,0 1008,0 1018,0 Portugál esc. (100) 68,89 69,59 70,29 Spanyol pes. (100) 84,49 85,35 86,21 Svájci frank 83,74 84,59 85,44 Svéd korona 14,75 14,90 15,05 USA dollár 107,37 108,44 109,51 ECU (Közös Piac) 133,73 135,09 136,45 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Ennek ma gyárnak rossz a termékstruktúrája, elavult a gépparkja, lerobbant az épülete. Ha valami piacképes érték van itt, az a szakmai kultúra, ez el­adható, erre van érdeklődés is. Dr. Rózsahegyi György, a Pénzügykutató Rt. felszámoló biztosa mondotta ezt a jobb sorsra érdemes siklósi bútor­gyárról, amelyet most hirdettek meg eladásra. Mióta a gyár dolgozóinak, valamint a szakmai, gazdasági irányítóknak nem sikerült meg­venniük a gyárat, azóta áll a „balhé” az üzemben, s azóta bi­zonytalan a jövő is. A dolgozói szándék figyelemre méltó volt, ám az akaraton kívül mást nem­igen tudtak felmutatni, vagyis a vásárlásra egy fityingjük sem volt, hitelt pedig fedezet nélkül nem kaptak. A pécsi Mercator Kft. viszont üzletet látott az amúgy már akkor sem bizalom- gerjesztő gyár iránt, egyedüli je­lentkezőként megvásárolta az üzemet. Elképzelése nem is volt rossz, Ukrajnából behozott, ol­csón megvásárolt fából kívánt bútort készíteni, s azt nyugaton jó pénzért eladni. A terv szép volt, csak amikor jobban körül­néztek, elképzelhetetlen össze­visszaságot, gazdálkodási fe­gyelmezetlenséget tapasztaltak. Ez annyira nem keserítette el a társaságot, hogy azonnal vissza­lépjenek, a gazdálkodás rende­zése viszont hónapokat vett igénybe. A termelést ugyan folytatták (tavaly decemberben leállt a gyár, s csak februárban indult újra), piacot is találtak, a felhalmozott adóssággal viszont nem tudtak mit kezdeni. A hite­lezők egyre inkább szorongat­ták az új tulajdonosokat, míg végül a Baranya Bútorgyár Kft. (ezt a gazdasági társaságot ala­pították a cég működtetésére) maga kérte a felszámolási eljá­rás megkezdését.-Tiszta lappal akartuk foly­tatni a termelést, hiszen ha a fel­számolás megkezdődik, minden adósságtól megszabadulunk. Számításaink alapján a termelés önmagában nem lett volna vesz­teséges - magyarázza Imhof Gábor, ügyvezető igazgató. Nem így történt, a folyama­tos működés finanszírozását sem tudták megoldani, bankok­tól nem kaptak hitelt, látva a so­rozatos kudarcot, jelentős vesz­teségeket elszenvedve, kiléptek az üzletből. Imhof Gábor azt még hozzáteszi, az üzem mű­ködtetésére készült hosszútávú tervezetük reális megítélésen alapult, olyannyira, hogy jelen­leg is eszerint folyik a termelés. A gyár a Pénzügykutató Rt. hiteléből tartja fenn magát, a felszámoló szerint a bevétel most sem fedezi a működési költségeket. Belföldi piacra ér­deklődés hiányában nem ter­melnek, a német bútorforgal­mazó, amelyik korábban lekö­tötte a gyár csaknem teljes ka­pacitását, ma már a negyedét sem rendeli a fél évvel ezelőtti mennyiségnek, román és jugo­szláv gyárakkal dolgoztat.- Ha van jövője a gyárnak, az csak az egyedi, exkluzív bútor- gyártás lehet - mondja dr. Ró­zsahegyi György. - Ezt létre­hozni viszont csak új, modem gépekkel lehetséges, jelentős összegeket kellene áldozni a fej­lesztésre. A felszámolók meghirdették eladásra a gyárat. Kilencven milliót kémek érte, megítélésük szerint a szakmai kultúra ér is ennyit. Hogy ez így is van, an­nak bizonyítéka: két érdeklődő is jelentkezett, akiknek szándé­kában áll megvásárolni az üze­met. Ha viszont nem tudják el­adni, februárban jön a végel­számolás, s akkor újabb száz emberrel nő a siklósi munka- nélküliek tábora. B. G. Kereslet jellemzi a hazai sertéspiacot Továbbra is a kereslet jel­lemzi hazánkban a sertéspiacot. Ugyanis a hízott sertéseket az ország minden részében keresik a felvásárlók. Erről tájékoztatott a szaktárca illetékes főosztálya a megyei földművelésügyi hiva­talok adataira hivatkozva. A felvásárlási árak az előző havi szinten alakultak az elmúlt napokban is. így a nagyüzemi sertésekért 140-160 forintot fi­zetnek átlagosan kilogrammon­ként, ám Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében már 170-180 fo­rintot is adnak a hízók kilo­grammjáért. A kisüzemben te­nyésztett sertések átlagára 140-150 forint körül alakul ki­logrammonként, de Szabolcs megyében ez is magasabb, itt már eléri a 160 forintot is. A szakértők véleménye, hogy ha­marosan a belföldi húskereslet csökkenésével lehet majd szá­molni, mivel kezdődnek a házi disznóvágások. A malacok ára ugyancsak magas, megyénként változóan 170-240 forintot kémek ezek ki­lójáért. A tenyésztők továbbra is keresik a malacokat, ezért egyes megyékben - például Ba­ranyában és Bács-Kiskunban - már megkezdődtek a mestersé­ges megtermékenyítések is. Új tervet készít az uránbánya A fizetőképesség ára a rövidebb kifutás (Folytatás az 1. oldalról) melyek semmiképp nem érin­tik a váj végi dolgozókat, de a kiszolgáló és a külszíni állo­mányt igen. Erre is külön ütem­terv készül a foglalkoztatási törvény alapján. A négy oldalú tárgyaláson a munkáltatók mellett a kor­mányzat, az önkormányzatok (ezalatt különböző szövetségek gyűjtőneve értendő, például a Mérnök Kamara vagy a környe­zetvédők küldöttei), valamint a munkavállalók képviselői mondták el álláspontjukat. Az uránbányászok részéről Hor­váth Sándor szakszervezeti ve­zető vett részt a sorsdöntő ta­nácskozáson. Ő lapunknak így fogalmazott:-Szükség volt kompromisz- szumokra, hogy a várhatóan november végén kormány elé kerülő tervezetbe bekerülhes­sen: helyre kell állítani a cég fi­zetőképességét a hozzátartozó pénzügyi konstrukciókkal, mert ez egyfajta garancia arra, hogy biztosan működjön a Mecseku- rán Kft. a későbbi döntéssel meghatározott határidőig (a cég adóssága pillanatnyilag eléri a 400 millió forintot)! A munka- vállalói oldal egyébként lehet­séges legkorábbi időpontként jelölte meg a bányabezárásra 1997. december 31-ét, mert csak így látják kezelhetőnek a munkahelyek megszűnéséből adódó humánkérdéseket. Mészáros B. E. Másoddiplomát, közgazdász-menedzseri oklevelet vehetett át nyolcvan végzős diák tegnap Pécsett, a JPTE Közgazdaságtu­dományi karán Fotó: Müller Andrea Diplomaátadás a JPTE Közgazdasági Karán Mintegy nyolcvan másoddip­lomás vehette át közgaz­dász-menedzseri oklevelét a pé­csi JPTE Közgazdaságtudomá­nyi Karának aulájában tegnap 13 órakor kezdődő ünnepségen. Dr. Rekettye Gábor, a kar dékánja ünnepi beszédében ki­emelte, hogy a megjelentek az első végzősök azon a két éves menedzserképző posztgraduális kurzuson, amelyet a 90-ben in­duló társadalmi-gazdasági vál­tozások, a piacgazdaság igényei tettek szükségessé. Másrészt a kurzus a gazdasági irányba tör­ténő karriermódosítást tette le­hetővé a másoddiplomásoknak. A dékán köszönetét mondott Christopher Prentice helyettes angol nagykövetnek és John Grote-nak az angol kormány és British Council által a nemzet­közileg elismert közgazdasági szakokleveles menedzserkép­zéshez (MBA) nyújtott anyagi támogatásért. Válaszában Christopher Prentice gratulált az egyetem vezetésének, akik a Middlesex Universityvel együttműködve a programot megvalósították és a diákoknak, akik vállalták a munka melletti tanulást. Jonn Grote pedig hangsúlyozta, hogy a brit kollégákkal kapcsolatban maradva vihetik igazán előre az MBA-diplomások a társadal- mata az átmenet időszakában. A fogadalomtétel után Re­kettye Gábor átadta a közgaz­dász oklevelet a másoddiplomás jogászoknak, mérnököknek, ag­rármérnököknek valamint a marketingmenedzseri és az MBA okleveleket. A Himnuszt követő fogadás zárta az ünnep­séget. Z. E. A kukorica is jövedelmező volt, hiszen több mint 8 tonna lesz a termésátlaga a tsz földjein Fotó: Tóth László Béke, munka és gazdagodás Szajkón Úgy végzik dolgukat, mint eddig A szajki Béke Mezőgazda- sági és Szolgáltató Szövetkezet idén zárja a 46., eddigi leg­eredményesebb évét. A két esz­tendő előtti kiválás nem okozott zavart. Idén búzát 1037 hektá­ron termesztettek 7,5 tonnás át­lagterméssel, az őszi árpa 314 hektáron 6,5 tonnás átlagot ho­zott, kukoricát 1300 hektáron vetettek, aminek 8 tonna fölött lesz az átlaga. A növénytermesztés mellett két állattenyésztési ágazatuk is van. A sertés idén várhatóan nem lesz veszteséges, malac és süldőneveléssel is foglalkoz­nak, a lánycsóki faluszövetke­zetnek adnak el hízókat, a szar­vasmarha ágazat pedig megkö­zelíti a tehenenkénti 8000 lite­res éves tejhozamot. Ebben az évben 15 százalék­kal nőtt az árbevételük, jelentős mennyiségű, több száz vagon terményt tartalékolnak, elsősor­ban kukoricát, amit jövőre ad­nak el. Nyolcszáz vagon ter­mény tárolására van lehetősé­gük. Ezt az évet is zökkenőmente­sen végigvitték. Gyenge egye­dül a szőlő lett, de a minőséggel ott sincs gond. A szarvasmarha és sertés ágazatot fejlesztették, vágóhidat építettek, valamint gépeket vásároltak. A gaboná­nál is keresik a legjobb fajtákat, most is 8- 10-et próbálnak ki. Az 505 nyugdíjast is, amennyire lehet támogatják. A szövetke­zetben a jövedelmek az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedtek.- Nagyon nagy gondot jelent, - mondja Husii Mihály elnök - hogy Babarcon elhúzódott a földárveres. Azonban minden földalapot megműveltünk, be­vetettünk. Az étkezési napra­forgó 3 tonnás hektáronkénti át­lagot hozott, ezt Baján dolgoz­zák fel. Nagyon valószínű, hogy a napraforgó vetésterületét 200 hektárra növeljük. A szarvas­marhatelepen is szükség van fejlesztésre, mert a következő évben könnyen átléphetjük a 8000 literes átlagot a jó minő­ségű tenyészállatainkkal. A te­jen, ha szerényen is de van nye­reség. A tehenészet biztos pon­tunk. A sertés ára eléggé inga­dozó, ezért mindig ott adjuk le, ahol a legjobb átvételi árat kí­nálják érte.- Mindent megadunk minden egyes ágazatban, amire a terme­léshez szükség van. A földek­nek a műtrágyát, a növények­nek a növényvédőszereket. A felvásárlók szája ízét azonban nagyon nehéz eltalálni. A ma­gyar szabvány sokkal szigo­rúbb, keményebbek a feltételei, mint a külföldinek. A malmi búza minőséget nagyon nehéz elérni, ezért nem egy esetben takarmánybúzaként kell eladni azt a terményt is, ami külföldön esetleg megfelelne a szabvá­nyoknak. A kárpótlási földek és a rész­aránytulajdon nagy részét visz- szaadták a tulajdonosok bérle­ménybe, a szövetkezet műveli azokat. Ahol vetni kellett vetet­tek, ahol pedig szántani ott azt is megcsinálták. Hibrid vető­mag előállítással is foglalkoz­nak, de magángazdaságokban, a szövetkezet tagjainak ez plusz bevételt jelent. A gazdálkodásukon semmit nem változtattak, úgy csinálják, mint eddig. Megadtak mindent a földnek, az állatoknak. A je­lentősebb jövedelmet a növény- termesztésben a kukorica és a búza hozta. Az állattenyésztés­ben a tehenészet, de a sertés- ágazat sem volt veszteséges. Ér­tékesíteni tudják a bort, ha ne­hezen is. Sz. K. * í é i f

Next

/
Thumbnails
Contents