Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-08 / 308. szám

10 üj Dunántúli napló 1994. november 8., kedd Az olvasó véleménye Nyugdíjas találkozó Október 23-án nyugdíjas ta­lálkozót szerveztek Kétújfalun. A meghívottak szép számmal jelentek meg, hogy megtekint­sék a tiszteletükre rendezett műsort, amelyen fellépett a Nagy Lajos Gimnázium tánc­kara, az általános iskolások színdarabbal, énekkel, versek­kel, zenével kedveskedtek. Örömünkre szolgált, hogy 210 nyugdíjas kapott szociális jutta­tást az önkormányzattól. Szász Ferencné Lemaradtunk a buszról Vasárnapi napon a pécsi vá­sárból hazafelé jövet buszra szerettem volna szállni sokad- magammal. Kb. 15 perces vára­kozás után 12.45-kor beállt az 1-es helyi járatú busz, amelyre páran felpréselődtek. A vezető becsukta az ajtót és elhajtott. Harmincán lehettünk, akik le­maradtunk, nézhettünk az elro­bogó jármű után. Miért van az összvonalas bérlet, vagy a 33 forintos buszjegy, ha gyalog kell járnunk, vagy több buszt kivárni mire végre felférünk? Búzás Gábor, Pécs Csak az áfa-kulcs és telefondíj emelkedik? Az utóbbi időben az infláció rohamos emelkedése kapcsán a MATÁV RT is igyekszik jóe- lőre értesíteni, közölni velünk, az amúgy is magas fenntartási és beszélgetési díjak, és a vele párhuzamosan növekvő áfa- kulcsok emelkedését! De na­gyon hallgatnak a havi 100 fo­rintos beszélgetési kedvezmény emelkedéséről. De vajon miért? Kengyel Ede, Görcsöny Támogatók Szeretném megköszönni a Coca-Cola Rt. és a Pécsi Sütői­pari Rt. anyagi támogatását, amivel nagyban hozzájárultak a közelmúltban tartott irodalmi estem sikeréhez. Várnay Dea költő Közlekedésre nevelés A Köztársaság téri Általános Iskola kerékpártúrával egybe­kötött versenyt rendezett 45 ta­nuló részvételével. Az útvonal Pécs-Pellérd és vissza. A ren­dezvény célja: az elméletben tanult közlekedési ismeretek al­kalmazása nagy forgalmú or­szágúton közlekedési baleset nélkül. A versenyen a Pécs Városi Rendőrkapitányság gépkocsival és négy rendőrrel, az iskola pe­dig öt tanárral vigyázta a gyere­kek balesetmentes versenyzé­sét. A verseny győztese a fiúk­nál Pataki Balázs, a lányoknál pedig Vida Andrea. A rendezvény jó hangulatban fegyelmezetten, balesetmente­sen fejeződött be. Szíjártó Ferenc, az iskola közlekedési szakreferense Van pénzem, és még sincs Első munkanélküli segélye­met, amely május hóra volt ese­dékes, a mai napig (1994. októ­ber 17.) nem kaptam kézhez. A többi hónapra járó összeg rend­ben megérkezett. A Munkaügyi Központ jú­nius 15-én, utalta ki részemre, amit bizonyításképpen érdeklő­désemre készségesen megmu­tattak. Ezután a postahivatalnál augusztusban érdeklődtem a munkanélküli segélyem felől. Először 16. sz. Varsány utcai hivatalban, innen a „főhivatal­hoz” küldtek, ahol közölték, csak a feladó írásbeli megkere­sésére válaszolnak és csakis a feladónak. A Munkaügyi Köz­pont ezt kérésemre meg is tette. A főhivatal válasza: szeptember 26-án másodszori értesítésre sem vettem át a pénzt. (Az ere­deti utalvány elveszett náluk!) Október 17-én személyesen fel­kerestem a főposta illetékes dolgozóját, hogy az értesítés mikéntjére szeretnék szóbeli tá­jékoztatást kapni. Közölte, most már nem kettő, hanem négy da­rab levelezőlapon küldött értesí­tést, amit feltehetően kiloptak a levélszekrényből. Kérdésemre, hogy az értesítéseknek a postán van-e nyoma, mivel én egyet sem kaptam meg, azt felelte: nincs, de én sem tudom bizonyí­tani az ellenkezőjét. Annyit szeretnék ezzel kap­csolatban megjegyezni, hogy a kertvárosi postahivataltól 1994. májustól október 16-ig három csomag- és négy pénzesutal­vány értesítőjét rendben meg­kaptam, ezt aláírásommal iga­zoltam. A kézbesítőnk még az előző lakcímemre küldött leve­lemet is elhozta, így nehezen képzelhető el, hogy éppen ezt a négy levelezőlapot lopták volna ki a postaládámból. Kérdésem a „főhivatalhoz”: Telefonos és személyes utánjá­rásaim fáradozásaiért, ameny- nyiben előkerülne a pénz, igényt tarthatnék-e a Postabank betéti százalékára, amit jelenleg három hónapnál tartósabban kezelnek! F. F. Pécs Ez az „erdei csendélet” a Keieti-Mecsekben készült Pécs és Komló között félúton, de sajnos na­gyon könnyen lencsevégre kaphattuk volna szinte bármelyik település határában, vagy akár bel­területén is, ha azt a szemetelők „senki földjének” tekintik ... Fotó: Tóth L. Hulladékgyűjtés Máriakéménden Néhány héttel ezelőtt az Új Dunántúli naplóban cikk jelent meg arról, hogy a francia érde­keltségű, hulladékgyűjtéssel foglalkozó vállalat hetekig nem szállította el egy pécsi általános iskolából az összegyűjtött papírt és fémhulladékot. Úgy gondolom, nem árthat, ha ellenpéldával is megismer­kedhetnek az olvasók, ezért sze­retnék a mi iskolánk esetéről is tájékoztatni. Mi is szerveztünk papírgyűjtési akciót az iskola tanulói részére, melynek idő­pontját október 24-re tűztük ki. Október elején felhívtam a már említett vállalatot és a Dél-Ma­gyarországi MÉH Vállalat Köz­raktár utcai telepét is, hogy in­formációt kérjek az átvételi árakról és szállítási lehetősé­gekről. Mivel az utóbbi helyen mindkét kérdésemre vonatko­zóan kedvezőbb ajánlatot kap­tam, velük állapodtam meg a szállítás időpontjában. 24-én délután megjelent a teherautó­juk, elszállították az összegyűj­tött papírt és azóta már a vétel­árat is megkaptuk. Tudom, hogy ebben semmi rendkívüli nincs, mégis tollat fogtam, mert úgy gondolom, hogy ma, amikor annyi meg­bízhatatlan vállalkozóról, vál­lalkozásról hall az ember, meg­érdemel néhány dicsérő szót az, aki becsületesen végzi el a munkáját. Pesti Ilona igazgató Máriakéméndi Ált. Iskola A kedvtelésből tartott állatok tartása és védelme (1.) Olvasóink közül többen panaszkodtak, hogy a szom­széd kutyája kárt tesz a vete­ményeskertben, a lépcső­házba, a liftbe piszkít, félnek a szabadon engedett állatoktól. Veszekedni nem akarnak, nem szeretnék, ha a jószom­szédi viszony a szabálytalanul tartott eb miatt odalenne. Kérték ismertessük a ebtar­tásra vonatkozó önkormány­zati rendeletet. Remélik, hogy az ebtartók magukra ismer­nek és kedvencüket a szabá­lyoknak megfelelően tartják. Kérésüknek eleget téve - ter­jedelmi okok miatt - három részben közöljük a kedvtelés­ből tartott állatok tartására és védelmére vonatkozó önkor­mányzati rendeletet: ✓ Általános rendelkezések (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételé­vel - kiteljed Pécs város köz- igazgatási területén kedvtelés­ből tartott állatok tartására és védelmére (továbbiakban állat­tartás és állatvédelem). (2) Az egészségügyi és állat­egészségügyi intézetek és in­tézmények, az állatkert, a fegy­veres erők és testületek, a mu­tatványosok, az állatvédő társa­dalmi szervezetek állatmegőrző telephelyén folytatott állattar­tásra, az állatkiállításokra, az ál­latkereskedésekre és a Pécs Megyei Jogú Város Önkor­mányzat állategészségügyi te­lephelyén folytatott állattartásra külön szabályok vonatkoznak. (3) Állattartási és állatvédelmi ügyben elsőfokon Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének jegyzője jár el. (4) Az állattartással, állatvé­delemmel kapcsolatos beadvá­nyokat a Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda igazgatási osztá­lyához kell benyújtani. (5) A rendelet alkalmazása szempontjából: aJ kedvtelésből tartott álla­tok: eb, macska, dísz- röp- és postagalamb, éneklő és díszma­darak, díszhalak, tengerimalac, aranyhörcsög, fehéregér, egyéb kedvtelésből tartott veszélyes állatok; b./ egyéb kedvtelésből tartott potenciálisan veszélyes állatok: mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehető­sége) miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelente­nek, továbbá a kutyák közül a harci kutyák, amelyeket e cél­zattal tenyésztenek; cJ eb, macskatenyésztés: a kettő vagy több azonos fajtájú különnemű eb, illetve macska szaporítási célból, az értékesítés szándékával való tartása. Az állatok tartásának szabályai 2. §. (1) Dísz-röp- és postagalamb tartásához családi ház kivételé­vel valamennyi érintett lakás tu­lajdonosának (használójának) előzetes hozzájárulása szüksé­ges. (2) Lakóház kivéve családi ház padlásán, vagy erkélyén, dísz- röp és postagalamb tartása tilos. (3) Pécs város belterületén dísz-röp és postagalamb tartása tilos. (4) Többlakásos lakóépület­ben lakásonként egy eb, és egy macska tartható, valamint sza­porulata legfeljebb három hó­napos korukig. Eb és macska erkélyen, loggián nem tartható. (5) Az eb és macska tenyész­téshez, továbbá az egyéb kedv­telésből tartott, potenciálisan veszélyes állatok tartásához en­gedély szükséges. A veszélyes állatok tartásához a természet- védelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása kell. (6) Az egyéb kedvtelésből tartott veszélyes állatot zárt he­lyen úgy kell tartani, hogy em­beri életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. (7) Többlakásos épület közös használatú helyiségeiben kedv­telésből tartott állatot tartani, vagy szabadon engedni tilos. (8) A tulajdonos köteles álla­tát úgy tartani, hogy az: a/ közegészségügyi és állat­egészségügyi szempontoknak megfeleljen; b7 a házban, vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát ne zavarja; cJ anyagi kárt ne okozzon; dy testi épséget, egészséget ne veszélyeztessen. (9) A környezetét zavaró ál­lattartás esetén az állattartás korlátozható, illetve megszün­tethető. (Folytatjuk) Télen-nyáron szauna? A MÁV nem hagyta magát. Mivel a nyáron a naptól felheví­tett (az akkori írás a napon felej­tett bádogdobozhoz hasonlította az „egyébként” modem, tágas és kényelmes vonatot) kocsikat a még nem egészen tökéletesen működő szellőzőberendezéssel nem sikerült 35 Celsius fok alá csökkenteni, most az őszi sze­zon kezdetén gondoskodott róla, hogy télen-nyáron szá­mlázhassanak az utasok. A figyelmes vasút ugyanis már az induláskor elviselhetet- lenségig felfűtötte a vonatot. Talán a jövő évi tarifaemelés­hez szükséges az emelkedő energiafogyasztás dokumentá­lása? Az utaskísérő (aki kifogásta­lan türelemmel hallgatta végig a kifakadásomat és készségesen kapcsolta ki a fűtést) tájékozta­tott, hogy az INTERCIKI ko­nokul következetes: „high tech” kapcsolóberendezéseit (szellő­zést éppúgy, mint a fűtést) is kézi számítóközpont irányítja; kikapcsolom, vagy bekapcso­lom, fokozatok nincsenek. Dr. Soltész Gyula ■ Pécs Nincs tüzelőolaj-árusítás! Pécsett, az Ágoston téren már évtizedek óta működött egy tü­zelőolajat árusító kút a környé­ken élők örömére. A városnak ezen a részén sokan vagyunk idős, nyugdíjas emberek, akik olajjal fűtünk. Sajnos mostaná­ban hiába várjuk, hogy a kút ki­nyisson és árusítsa a fűtőolajat. Probléma, hogy messziről kell hozatnunk az olajat, amely amúgy is drága, pláne még ha hozzájön a fuvar, vagy netán a taxiköltség. Eddig megvásárol­tuk - pénztárcánkhoz mérten - az egy-egy kanna olajat, és ha­zavittük a közelből. Sajnos ez most lehetetlen, mert minden előzetes tájékoztatás nélkül a kút zárva! Ágoston tér és környékének lakói Jogi tanácsadó L. P. kérdezi, hogy ki lehet jogosult rendszeres szociális járadékra? A többször módosított 8/1983. (VI. 29.) EUM-PM. sz. együttes rendelet 22. §-a szerint annak a nem rehabili­tálható megváltozott munka- képességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapítá­sához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, a 19. §. Ili bekezdésében foglaltak fennál­lása esetén rendszeres szociális járadékot kell megállapítani: a./ munkaképesség-változá­sának mértéke az OOSZI or­vosi bizottságának véleménye szerint az 50 százalékot eléri, c.l munkanélküli ellátásban, keresetkiegészítésben, továbbá állandó özvegyi nyugdíjban, táppénzben, baleseti táppénz­ben és gyermekgondozási díj­ban részesül. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a rendelet 24. §-a értel­mében megszűnik a rendszeres szociális járadékra való jogo­sultság, ha a járadékban része­sülő megváltozott munkaké­pességű dolgozó a. / az egészségi állapotának megfelelő és számára felaján­lott munkahelyet indokolatla­nul nem fogadja el; b. / a munkaképesség-válto­zásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának vélemé­nye szerint nem éri el az 50 százalékot; c. l az ország területét ál­landó letelepedés szándékával elhagyta. S. G. egyetemi hallgató, a közeljövőben szül. Kérdezi, hogy kaphat-e és honnan gyermekgondozási segélyt? A gyermekgondozási se­gélyről szóló MT. rendelet 1. § /3/ bekezdése szerint ha az anya, illetőleg a gyrmekét egyedül nevelő apa felsőokta­tási intézmény nappali tagoza­tos hallgatója - a gyermek szü­letési napjától - gyermekgon­dozási segélyre jogosult, amennyiben a gyermek a hall­gatói jogviszony fennállása alatt született. Ha a gyermek a hallgatói jogviszony megszű­nésétől számított 180 napon belül született, gyermekgon­dozási segély akkor is jár, ha a jogosultság a rendelet 1. §. Ili bekezdése alapján nem állapít­ható meg. A hatályos rendelkezések szerint a felsőoktatási intéz­mény nappali tagozatos hallga­tójának, illetve a hallgatói jog­viszony megszűnését követően a volt hallgatójának is, a gyer­mekgondozási segély iránti igényét a felsőoktatási intéz­ményhez kell bejelentenie. A gyermekgondozási segélyt a felsőoktatási intézmény társa­dalombiztosítási kifizetőhelye állapítja meg és folyósítja. * F. B-né pécsi olvasónk kérdezi, hogy a nyugellátást mikortól folyósítják. A hatályos jogszabályi előí­rások szerint a nyugellátást és a baleseti nyugellátást havonta utólag kell folyósítani, legko­rábban attól a naptól, amikor­tól azt határozattal megállapí­tották. Ha a most megjelölt idő­pontban a folyósítást kizáró ok áll fenn, a nyugellátás és bal­eseti nyugellátás folyósítását a kizáró ok megszűnését követő naptól kell megindítani. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj folyósítását legkoráb­ban a táppénz, illetőleg a bal­eseti táppénz megszűnését kö­vető naptól lehet megindítani. A nyugellátást és a baleseti nyugellátást a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság folyósítja. A vasutak nyugdíjasai, va­lamint ezek hozzátartozói ré­szére járó nyugellátások folyó­sításával kapcsolatos feladato­kat a vasutak igazgatási szer­vei végzik. Felhívjuk olvasóink figyel­mét arra, hogy az 1975. évi II. törvény 98. §. Ili bekezdése értelmében a társadalombizto­sítási ellátást szóban, vagy írásban, egyes ellátásokat csak írásban lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg leg­feljebb hat hónapra lehet ér­vényesíteni. * Kiss G. komlói olvasónk kérdezi, hogy a határozott idejű munkaviszony mikor lesz határozatlan idejű. A Munka Törvénykönyvé­nek 79. §. 131 bekezdése sze­rint a határozott idejű munka- viszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával to­vább dolgozik. A harmincna­pos, vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azon­ban ilyen esetben csak annyi idővel hosszabbodik meg, ami­lyen időtartamra eredetileg lét­rehozták. S. Á. 4 i 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents