Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-05 / 274. szám
1994. október 5., szerda Gazdaság uj Dunántúli napló 9 A vállalat „tetra” csomagoló gépsora is minőségi javulást jelent Fotó: Tóth László Felvásárlási árak, minőség, kemény üzleti feltételek A Baranyatej számít a termelőkre Tovább folytatódó államkötvény-akciók A pénzintézetek versenyeznek a jegyzőkért A Talentum Rt.-nél, az OTP-nél és mintegy negyven takarékszövetkezetnél továbbra is vásárolhatók hitel segítségével adóalap-csökkentő államkötvények. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt., ,az Inter-Európa Befektetési Rt. és a Creditanstalt Rt. lezárta államkötvény-akcióját. Mint várható volt, a hitellel egybekötött államkötvény-értékesítések egy része október 1-jével lezárult. A pótköltségvetési csomag alapján ugyanis október 1-jétől szűnt volna meg az államkötvények adó- kedvezménye, a jogszabály elfogadása és hatályossá válása azonban késik. (A papírok megvásárlására fordított ösz- szeg levonható az adóalapból, annak 30 százalékáig.) A államkötvény-akciók lebonyolítói közül többen folytatják a papírok értékesítését a törvénymódosítás életbe lépéséig, illetve amíg a cégek által elérhető államkötvény-meny- nyiség tart. A Talentum Rt. 128,8 százalékos árfolyamon értékesíti az államkötvényeket, a befektetők a névérték 90 százalékát kitevő összegben vehetnek fel hitelt a Magyar Hitel Banktól, 2 százalékos kezelési költséggel. A papírokat az MHB fiókjaiban és a Talentum Rt. fiókjaiban lehet igényelni. Az OTP fővárosi kerületi fiókjai és megyei igazgatóságai 95,87 százalékos árfolyamon kínálják az 1997/C, 113,73 százalékos árfolyamon az 1997/J államkötvényeket. A bank által nyújtott hitel a névérték 70 százalékára szól, a kezelési költség 1,5 százalék. A Takarék Bróker által szervezett akcióhoz 90 takarékszövetkezet csatlakozott, ebből e héttől mintegy 40 folytatja az államkötvény-értékesítést. A kötvények eladási árfolyama náluk mintegy 109 százalék, a takarékszövetkezet által nyújtott hitel pedig legalább a névérték 75 százalékának felel meg. A napokban zárult államkötvény-értékesítések közül az eddigi adatok alapján a Creditanstalt Értékpapír Rt. akciója során fogyott a legtöbb államkötvény, mintegy 3 milliárd forint névértékben. Az eladási árfolyam az első napon 130,25 százalék volt, a Creditanstalt a névérték 110 százalékának megfelelő mértékben nyújtott hitelt. Az Inter-Európa Befektetési Rt. akcióján a vásárlást 80 százalékos mértékben fedezte hitel, a papírokból közel egy- milliárd forint értékben vettek. Az MKB Értékpapír Rt. akcióján 115-120 százalék volt az árfolyam, az államkötvényekből több száz millió forint értékben vásároltak az érdeklődő állampolgárok. A kárpótlási jegyek aktuális értéke Globus részvények Pécsett is Október közepén Pécsett, a Kereskedelmi Bank Rt. Búza téri fiókjában is válthatók lesznek a Globus Rt. részvényei. A kibocsátó ezúttal maga a részvénytársaság lesz, a jegyzés csak készpénzzel végezhető. Elővásárlási joggal rendelkeznek azok a befektetők, akik már rendelkeznek Globus részvényekkel. Ők október 10-12-én élhetnek a számukra felkínált lehetőséggel, minden már megvásárolt 10 részvény után újabb három jegyezhető. A fennmaradó részvénycsomagot 13-14-én értékesítik, ekkor már elővásárlási jog nélkül. Az 1000 forint névértékű részvények kibocsátási ára 2250 forint lesz. Könyvelőirodák vezetőinek klubfoglalkozása A Könyvelőiroda-vezetők Klubja október 5-én 17 órakor tartja soron következő klubnapját, amelyen Éváné dr. Kamarás Zsófia APEH osztályvezető tart előadást „Az 1994. évben bevezetett új adó- bevallási nyomtatványok” címmel. A Magyar Közgazda- sági Társaság időszerű szakmai rendezvényének helyszíne a pécsi Business Center (Czin- dery u. 6.) klubhelyiségében. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. október 4-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 169,21 170,71 172,21 Ausztrál dollár 79,00 79,67 80,34 Belga frank (100) 335,67 338,42 341,17 Dán korona 17,61 17,76 17,91 Finn márka 22,21 22,38 22,55 Francia frank 20,23 20,40 20,57 Gör. drachma (100) 45,25 45,65 46,05 Holland forint 61,66 62,18 62,70 (r font 167,28 168,68 170,08 Japán yen (100) 107,73 108,66 109,59 Kanadai dollár 79,57 80,33 81,09 Kuvaiti dinár 359,42 362,75 366,08 Német márka 69,99 59,98 70,19 Norvég korona 15,78 15,92 16,06 Olasz líra (1000) 68,56 69,17 69,78 Osztrák sch. (100) 980,61 988,96 997,31 Portugál esc. (100) 67,79 68,36 68,93 Spanyol pes. (100) 83,32 84,05 84,78 Svájci frank 83,05 83,71 84,37 Svéd korona 14,35 14,47 14,59 USA dollár 106,99 107,99 108,99 ECU (Közös Piac) 132,05 133,17 134,29 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A Baranyatej privatizációja véget ért. A termelők és a vállalat vezetőiből létrejött konzorcium helyett egy budapesti befektető cég került ki győztesen. Már kinevezték az új vezérigazgatót, a régi vezetőknek felmondtak. A vállalat dolgozói a helyükön maradtak. Megkezdődtek az egyeztető tárgyalások a tejipari vállalat új vezetője, a termelők, és az érdekképviseleti szervezet között.- A többségi tulajdonosnak szinte mindenhez joga van a tőkeemelés és az alapszabály-módosítás kivételével - mondja Margittal Miklós , a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára. - Hiába 25+1 százalékban tulajdonosai a termelők a vállalatnak, nincs ellenőrzési joguk, annak ellenére, hogy minden jogszerűen történt. A részvénytársasági formának pedig az a lényege, hogy bevonjon kis és nagytőkét egyaránt, de az 51 százalékkal rendelkező tulajdonosnak nem érdeke, hogy a többiekkel együttműködjön, hiszen mindenben akár egyedül is dönthet. A termelők a 25+1 százalékos tulajdoni részüket nem hitelből, hanem készpénzzel vásárolták meg, - a többségi tulajdonos jelentős összegű hiteleket vett fel - ezért befektetőként elvárnák, hogy betekinthessenek a cég életébe. Ezt a lehetőséget a többségi tulajdonos elvette tőlük, még az igazgató-tanácsban sem kaptak helyet. A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlésen be sem mutatták. Ez az egész azért sem érthető, mert állandóan arról beszélnek, hogy a termelőkkel jó kapcsolatot szeretnének kialakítani. A tejipari vállalat ilyen formában történt privatizálása kimondottan rossz lépést volt, mert kérdés, hogy az AVÜ-nél maradt 24 százalékot ki veszi meg. Felmerülhet ilyenkor a kérdés, hátha csak lerabolni akarják a céget, majd továbbállnak, ezért nem engednek bepillantást a cég ügyeibe. A termelőket a jelenleg kialakult helyzet dühíti, hiszen nem tudják a termelői és tulajdonosi mivoltukat érvényesíteni. Fontolgatják, hogy máshova szállítják a tejet. A tejipar évente 100 millió liter tejet dolgoz fel, a befektetések osztaléka legfeljebb 20 millió forint.- Véleményem szerint nincs feszültség a Tejipari Vállalat és a termelők között - mondja dr. Bíró László a Baranyatej Rt. újonnan kinevezett igazgatója. - Nem vagyok élelmiszer-ipari szakember. Az én szakmám a vezetés, ezt ajánlottam fel a Baranyatej Rt. új tulajdonosainak. Itt én is alkalmazott vagyok, nincs részem a vállalatban. Új arculatot kell teremteni a vállalatnak, javítani kell a marketing munkát. Nagyon fontosnak tartottam, hogy személyesen felkeresem a termelőket, akik között vannak tulajdonosok és termelők, és csak termelők egyaránt. Igyekszem velük egyezségre jutni. Sajnos egy rossz kormány- intézkedés miatt jelenleg kevés a tej, de ha nem körültekintően fejlesztjük fel az állományt, akkor megint túltermelés lesz. A tejipari vállalat október 5-én ártárgyalásra hívta össze a termelők képviselőit. Az árakról már előzetes megbeszéléseket folytattak az egyéni találkozások alkalmával. Tervezik a felvásárlási ár emelését, hiszen közösek az érdekeik. Nagy hangsúlyt helyeznek a tej minőségének emelésére. Megkeresik a lehetőségét az előleg fizetésének, annak, hogy egyes esetekben milyen módon szánjanak be egy-egy telep fejlesztésébe.-A tulajdonosi körben vannak nézeteltérések, hangsúlyeltolódások. Felkerestem az érdek- képviseleti szervezetet, hogy közelebb hozzuk az elképzeléseinket, hiszen a TESZÖV a termelők érdekeit képviseli. Megvitattuk, hogyan fizetünk és mennyit. Nem a cég lerablása, tönkretétele a cél. A többségi tulajdonosnak is érdeke a vagyon növelése. Roppant kemény üzleti tárgyalásokat folytatunk a termelőkkel. A többi nézeteltérést a tulajdonosoknak egymás között kell rendezni. Jogosak voltak a termelők közgyűlésen elhangzott érvei, de erről a tulajdonossal kell tárgyalniuk. A törvényes keretekig az igazgatótanács, nemcsak öt, hanem ennél több tagú is lehet. A termelők is bekerülhetnek, de erről minden esetben a közgyűlés dönt. Sz. K. Az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek október 1-jei értéke 166,3 százalék - adott ki egészen pontos tájékoztatást a hét elején az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1.000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1.663 forint, az 5.000 forintosé 8.315 forint, a 10.000 forintosé pedig 16.330 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tulajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvényesül akkor, amikor a kárpótlási jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját részének fedezésére, illetve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében történő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. István-akna új befektetőkre vár Kevés a bérlő, így egyelőre veszteséges a bányalétesítmények fenntartása István III. aknatorony akár a szénbányászat mai helyzetének jelképe is lehetne. A hatalmas betonkolosszus több milliárdos beruházás keretében született, hogy aztán befejezetlenül itt maradjon (miként a mélyművelés is ezen a területen). A Mecsekből minden honnan jól látható, ez a feltűnő „ipari emlékmű”. Környezetében áll még néhány épület, így itt 7 hektáron 3000 négyzetméternyi beépített rész várja a végleges építészeti kialakítást, a hasznosítást. A felszámolt Mecseki Szénbányák vagyontárgyainak értékesítésére létrehozott Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. szakemberei szerint ide környezetvédelmet igénylő technológiákkal érdemes kiköltözni a cégeknek, hiszen a lakott településektől messze esik, ugyanakkor az energiaellátása kitűnő a bányaingatlannak, metángázra és az országos gázhálózatra egyaránt rákapcsolták a melegvízfűtést szolgáltató helyi kazánházat. A technológiai elképzeléseknek megfelelően műanyag-feldolgozó kft. kezdte meg itt a bánya bezárása után a munkát, de a társaság csődbe ment. Szó volt arról is, hogy olasz céggel gumi és bőrhulladék-gyártásba és újrahasznosításba kezdenek, de a tárgyalások félbeszakadtak. A Bányavagyon-hasznosító Rt. projektjében szerepel még ez az ötlet, de új partnert keresnek a megvalósítására. Ugyanakkor gumiabroncs-feldolgozó kialakítására is voltak tervek, de a vállalkozás tervszinten maradt. Két bérlő kivonult időközben az objektumból, a raktározási, takarmány zsákolási profiljuknak a falusi privatizációval jobb és nagyobb helyet találtak, s jelenleg mindössze két társaság működik István III. aknán. Egy részben német tulajdonú kft., a BSB Replast kerti bútorokat, hangszigetelő falakat gyárt az 1000 négyzetméteres, daruval felszerelt nagycsarnokban, egy másik épületben pedig a Gy.& Gy. Kft. fóliazsákokat készít. A bérlők véleménye szerint a bérlemény nem drága, csak kiesik a forgalomból. Mindenesetre többször ennyi cégnek is helyet tudnának adni az egykori bányalétesítmények. István I.-II. aknán ennél is rosszabb a helyzet. Itt a bánya- bezárás részeként rengeteg építményt: hűtőtornyokat, technológiai egységeket kell lebontani. A munkák a kötélpálya feladó részének eltüntetésével megkezdődtek, de jövőre is marad jócskán bontani való, s emiatt, valamint a leromlott állagú épületek láttán nem túl nagy az érdeklődés vállalkozói körökben az ideköltözésre, annál is inkább, mert a közbiztonság sem megnyugtató errefelé. A két termelést folytató bérlő közül a kerti kisgépekkel és tartozékaival foglalkozó CarMat Kft.-nál felszámolási eljárás kezdődött, de a dolgozókat a GARDMAS Kft. tovább foglalkoztatja és várhatóan megvásárolják a bérleményt. A másik üzemelő Kft. a MIN-AL, ahol hulladék alumíniumból készítenek minősített tömböket, ko- killa öntvényeket. Az igazi életet a Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Karának mesterképzős hallgatói viszik a volt bányairodák falai közé, mivel a JPTE közel két éve bérli a volt központi épület egy részét. Azonban a lehetőségeknek még így is csak egyhuszada kihasznált. Van egy reményteli elképzelés, mely egycsapásra megváltoztatná István I-II. akna képét. A JPTE vezetésével egyetértésben Bachmann Zoltán építész látványszinten megtervezte ide az önálló művészeti kart, kollégiumokkal együtt. Otthont kapna itt a fémtechnika, a kőszobrászat is, de az elgondolás megvalósításához 1-1,5 milliárd forintra lenne szükség! Pedig hamarosan dönteni kell - a JPTE-nek 1995 szeptember 30-ig van érvényes bérleti szerződése -, mert sokáig nem tarható a mai állapot, ugyanis az infrastruktúra fenntartása évente 20 millió forint veszteséggel jár a pillanatnyi kihasználtság mellett. A pécsi önkormányzat már dolgozik a külterületi ingatlanok rendezési tervén, de sem nekik, sem a sem a Bányavagyon-hasznosító Rt.-nek nincs pénze a projekt elkészítésére, mellyel külföldi befektetők érdeklődését is fel- keltehetnék a 20 ezer négyzet- méter hasznos területű létesítmény iránt. Könnyen lehet, hogy semmi sem változik az elkövetkező egy évben, akkor viszont megszüntetik az energiaszolgáltatást, tovább pusztulnak az épületek, majd jöhetnek a dózerek! Mészáros B. Endre A mezőgazdasági kisgépeket és járulékos adaptereket gyártó kft. 33 főnek biztosít megélhetést Fotó: Tóth László * i * Í i
