Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-05 / 274. szám
10 üj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. október 5., szerda A szocialisták kiválasztották jelöltjeiket Komlón Dr. Grün wald Géza az MSZP polgármester-jelöltje Nem sok pihenőt engedélyeztünk magunknak a májusi, számunkra is sikeres országgyűlési képviselő-választás után. Jelöltünk, Páva Zoltán bekerült a parlamentbe, s azzal az igénynyel kezdtünk neki az önkormányzati választások előkészítésének, hogy a helyi képviselő-testületben jelenleg meglévő négy helyet legalább megduplázva, az ország politikai és közéletéhez hasonlóan Komlón is meghatározó legyen a Magyar Szocialista Párt. A taggyűlés felhatalmazása alapján a vezetőség tagjai a nyár végétől folyamatosan felkeresték és elbeszélgettek a város jelenéről és jövőjéről azokkal az emberekkel, akiket alkalmasnak tartottunk a helyi érdekek képviseletére. Arra törekedtünk, hogy a közéletben valamilyen formában az eddigiekben is aktív, a lakóterületeken jól ismert és elfogadott polgárokat kérjünk fel. Célul tűztük magunk elé azt is, hogy a társadalom minden rétegét képviseljék jelöltjeink. A múlt héten megtartott taggyűlés eredményesnek minősítette az előkészületi munkát, s valamennyi jelöltet elfogadta. Az MSZP Komlón egy kivételével minden választókerületben indít jelöltet, So- mág-alsón pedig a Honismereti és Városszépítő Egyesület jelöltjét támogatja. A kiválasztásnál nem volt szempont, hogy a jelölt tagja legyen a pártnak, így nyolcán nem is tartoznak az alapszervezet tagjai közé. A polgármesteri tisztségre két jelöltje volt az alapszervezetnek, s a taggyűlés titkos szavazás után dr. Grünwald Géza párton kívüli jogász-újságírónak, az Új Dunántúli Napló olvasószerkesztőjének szavazott bizalmat. Az egyéni választókerületekben az MSZP jelöltjei: a Belváros keleti részén dr. Remenyik Ernő jogász-közgazdász, a MOM vezető jogtanácsosa, a Belváros nyugati részén dr. Nyirati Ferenc nőgyógyász, a kórház főorvosa indul. Szilvás felső részén Puchert János nyugdíjas bányász, Szilvás alsó részén pedig Rendeki Ágoston geológus-tanár, a Kazinczy Szakközépiskola igazgatója a jelölt. Kenderföld-Keleten dr. Rácz Sándor nyugdíjas pedagógus, Kenderföld-Nyugaton pedig dr. Horváth Tamásné tanár, a terület jelenlegi képviselője indul. Ugyancsak jelenlegi képviselő próbál újra mandátumot szerezni Somág-felsőn dr. Kiss Huba belgyógyász, kórházi főorvos és Gesztenyésben Huszár Istvánná nyugdíjas szakmunkás személyében. Kökönyös-Kele- ten Varga Sándor tanár, a szakmunkásképző igazgató-helyettese, Kökönyös-Nyugaton pedig Geisz István közgazdász, a bányaüzem gazdasági osztályvezetője képviseli az MSZP színeit. Körtvélyesben a párt elnöke, Budaházy György nyugdíjas bányász, Mecsekjánosiban és Kisbattyánban Firkó János a bányaüzem faipari műhelyének vezetője, Dávidföldön és Me- csekfalun pedig Karnis Gyula üzemmérnök, a Vízmű csoport- vezetője indul. A választásokon a megyei közgyűlés tagjait is közvetlenül választja meg a lakosság. Jelöltjeink: dr. Nyirati Ferenc, dr. Remenyik Ernő és Tóbiás Béla. A Magyar Szocialista Párt komlói alapszervezete Ismét változás, új kormány, új elégedetlenség. Mindez megalapozottan. Az átlagpolgár úgy érzi, hogy egyik csapdából a másikba esik. A legnagyobb probléma az, hogy az emberek a széleskörű tájékoztatás hiánya miatt sokszor nem kapnak választ kérdéseikre, megoldást problémáikra. Kaptak programot, határozottan előremutató pozitív jövőképet, ígéreteket mindenhonnan és nemcsak a jelenlegi kormánypártoktól. Ám mégis, a társadalmi működés lényeges pontjainál jelentős visszásságok észlelhetők. Ezeknek egy része valós, a többi megalapozatlan. Azért álljunk itt meg egy pillanatra! Nagy problémát okoz a társadalomban a laikus rétegek politikai hozzáállása, és ezzel közvélemény-alakító szerepe. Az állampolgárok zöme - nem sokkal a választások után - hajlamos nem tudomásul venni, hogy jelenleg milyen vezetés áll az ország élén. Arra a kérdésre, hogy ma milyen kormány van Magyarországon, sokszor olyan választ kaptam, amit nem valóFogjunk össze?! A Dunántúli Napló politikai vitafórumában jelentek meg az ellenzéki pártok felhívásai az önkormányzati választások előtti nemzeti összefogásra a baloldali és szélsőbaldoldali erők ellen. Mit takar az ellenzéki pártok szerint a nemzeti összefogás? Kikkel fogjunk össze? A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt programja választ ad rá! Csak a nemzeti érzésekkel bíró magyarsággal és a több száz éve itt élő nemzeti kisebbséggel, a parasztsággal, értelmiséggel, bérből és fizetésből élők tömegével, nyugdíjasokkal, munkanélküliekkel, a létminimum peremén vagy alatt vege- tálókkal, kik jobb sorsot remélnek és érdemelnének. Kik ellen fogjunk össze? Azok ellen, akik a nép vagyonát saját vagyonukat gyarapítva prédává tették, az állam pénzén sütögették vagy sütögetik pecsenyéjüket. Ä Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt négy éve harcol az ország kifosztása és a Világbank láncára kötött szolgasors ellen. A Független Kisgazda Párt tud és mer küzdeni a magyarság fennmaradásáért, összefog mindazokkal, kiknek szívében él még a hazaszeretet és a nemzet sorsa iránti elkötelezettség. Solymosi Margit Független Kisgazda Párt Petschnig Mária is lemondott Petschnig Mária Zita a miniszterelnökhöz eljuttatott levelében lemondott tanácsadó-testületi tagságáról. A döntését személyes okokkal indokolta. Cogito (Avagy hogy is látom a helyzetet) színű, hogy elbírja a nyomda- festék. Válaszként csupán csak azt vártam: koalíciós kormány. Tehát nem egyedül a szocialisták a politika vezető erői. A választások után a legszembetűnőbb az volt, hogy az MSZP abszolút többséggel nyerte a választási versenyt. Hogy miért? Annak ezernyi oka van. Nem kívánta a nemzet tovább a konzervatív vezetést, megértette, hogy egy esetleges szocialista vezetés alatt nem kell a visszarendeződéstől tartania, és nagyon helyesen felismerte, hogy egy demokratikus, fejlődő országon a jelenlegi, mondhatni katasztrofális gazdasági és szociális helyzetben csak egy szociálisan érzékeny, a szociáldemokrata eszmeiséget követő kormány segíthet. A szabaddemokratákkal való koalíció létrejöttével azonban a politikai vezetésbe egy erős, liberális vérvonal került, ez egyértelműen gazdagítja és bővíti a kormányzati lehetőségeket. Ezt a tényt kellene figyelembe vennünk akkor, amikor arra gondolunk, hogy az MSZP a programjában nem teljesen az eddig megtett lépéseket ígérte. A Szocialista Párt programját a választások előtt állította össze, lehetőségeit felmérve, elképzeléseinek megfelelően, mikor még szó sem volt kormányzatiszerepről, főleg nem koalíciósról. Természetesen a hibásnak, negatív előjelű intézkedésnek tartott lépésekért nem az SZDSZ-t, mint partnert tartom felelősnek. Vegyük figyelembe, hogy egy koalíciós kormány kezdeti hónapjainak működése tárgyalások, konszenzusok, illetve konszenzusra való törekvések hosszú sorozatából áll. Ez a kitűzött cél elérése érdekében időigényes és felelősségteljes munka. Tehát a kormányprogram megalkotásakor komolyan befolyásoló tényező volt azoknak az akadályoknak a felismerése, amelyek kijelölték az új kormány lehetőségeinek határait. Az így létrejött megszorító intézkedések - még ha kellemetlenek is - mind a gazdaság lábra állítását szolgálják és hosszútávon az életszínvonal folyamatos emelkedésének lehetőségét hordozzák magukban. Tudom, erre mondhatják, hogy mindig csak a „majd”, meg a „még idő kell” című frázisok kerülnek előtérbe. De ha egyszer már bizalmat szavaztunk a jelenlegi vezetésnek, akkor némi türelemmel viseltetve adjuk meg neki a kibontakozás lehetőségét. Tudom és bízom benne, hogy ezen gondolataimmal nemcsak a szocialista ifjúság, párttagság érzelmeit, reményeit tolmácsoltam. ifj. Gömzsik Péter, az MSZP Pécsi Ifjúsági Tagozatának elnöke Nem meglepő, hogy az új parlamentben az önkormányzatokról szóló törvény módosítása váltotta ki az eddigi legélesebb ellentéteket a kormánykoalíció és az ellenzék között. Tényleg elkerülhetetlen volt, hogy a tervezett választások előtt két hónappal megváltoztassák a „politikai játékszabályokat”? Nem lehetett volna méltányolni a legalapvetőbb kifogásokat, például az egy- vagy kétfordulós választás ügyében? Másik oldalról nézve: valóban annyira hátrányosak a módosítások az ellenzék szempontjából? Hiszen - mondjuk - a részvételi küszöb eltörlése egyes kisebb településeken még kedvezőbb is lehet Mire szól a mandátum? közös jelöltjeik számára. így kellett megvívni ezt a parlamenti csatát? Ebben a kiélezett helyzetben is az a kötelezettség várt a képviselőkre, hogy a T. Ház minden fórumán, a bizottságokban, a plenáris üléseken, egészen a szavazásig képviseljék választóik érdekeit. Igen, a szavazásig, amely a választók által törvényesen létrehozott parlamenti erőviszonyokat tükrözi. Nem elhanyagolható része tehát a képviselői megbízatásnak. Ilyen megfontolások alapján bármely parlamenti párt üzenheti-e azt az országgyűlésnek, hogy „csináljátok, de nélkülünk!” Sajnos igen, miként a múlt heti példa mutatja. Négy frakció teljes létszámban távolmaradt az országgyűlési eljárási rend neki nem tetsző szakaszától, a szavazástól. Megtették, de megtehet- ték-e? Van-e bármely képviselőnek felhatalmazása arra, hogy kivonja magát egy általa rossznak tartott törvényjavaslat végső elutasítása, az ellene szavazás alól? Szabad-e nem vállalni a parlamenti döntés felelősségét? Szabad-e nem élni a képviselői mandátummal? S mit szólnak hozzá azok, akik a mandátumot adták? A Fiatal Demokraták Szövetsége pécsi elnökségének közleménye Az elmúlt négy évben két alpolgármesterrel, dr. Mikes Évával és dr. Páva Zsolttal vettünk részt a város vezetésében. Ők a feladatok pontos megosztásával, mindennapi egyeztetés mellett végezték munkájukat. A Fidesz jelenlegi pécsi frakciójának elmúlt négy évi szakmai munkáját és markáns politikai arculatát meghatározó, valamint a közgyűlési munkában mások által is elismert magas színvonalú, nyílt vitastílusát meghonosító Mikes Éva a város politikai közéletében, mint a Fidesz Baranya Megyei elnöke továbbra is részt kíván venni, de más szakmai irányú ambíciói miatt a mostani önkormányzati választáson sem polgármesterjelöltként, sem képviselőjelöltként nem kíván elindulni. A szervezet Mikes Éva döntését tudomásul veszi és teljes bizalmáról biztosítja. A helyi választásra készülve a pécsi szervezet a következő közgyűlésen dönt a szövetség pécsi polgármesterjelöltjének személyéről és képviselőjelöltjeiről. Fidesz Bm-i Területi Koordinációs Iroda A sport társadalmi szükségességéről Néhány gondolat Különféle sajtócikkek közt tallózva sajnos ritkán találkozunk olyan sportvonatkozású írásokkal, amelyek nem az egyes sporteredmények méltatásával foglalkoznak, hanem a sportnak társadalmi szükségszerűségéről, jelentőségéről szólnak. Ilyen kivétel volt például legutóbb a Magyar Hírlapban (1994. szeptember 21.) megjelent „A klubok egyharmada ellehetetlenült” című sportéletünkért aggódó cikk, melynek írója mondandóját így folytatja: „ .. .A másik harmada pedig a tönkremenés közelébe került.” A fentieken talán lehet vitatkozni, de a tények tények maradnak, melynek igazát a megszűnt sportklubok, a megszűnt szakosztályok, a megszűnt sportágak, vagy a létminimum határán tengődő egyesületek sorsai is bizonyítanak. Jellemző például, hogy az utóbbi időben megnőtt a sport területéről kiszorult, az utcán csellengő fiatalok száma, ami amellett hogy igen lehangoló látvány, társadalmi veszélyességét tekintve jogos aggodalomra adhat okot. Városaink, településeink fiataljainak nincs, vagy alig van lehetősége egy egészséges, tes- tet-lelket harmonikusan fejlesztő tevékenység, rendszeres, a szakemberek által irányított gyakorlására. A kultúrvilágban a sport társadalmi fontosságának megítélését az állami irányításban elfoglalt helye és különösen az oktatási intézményekben megnyilvánuló rangja elismertsége is alátámasztja. Mint köztudott a sport támogatására megítélt anyagi ráfordítások következményei, eredményei nem azonnal, hanem időben később jelentkeznek. Ekkor viszont már kamatosán éreztetve annak hasznosságát a társadalom egészére nézve. Csak hát ezt fel kellene ismernie a mindenkori döntést hozóknak, minden szinten egyaránt. Sajnos nem így történt, a sport válságos helyzetbe került és a társadalom perifériájára szorult. Az egyik legalapvetőbb gond, hogy az állam ’’kivonult” a finanszírozási körből és ezt a feladatát átruházta a helyi szervekre (önkormányzatokra). Az önkormányzatok az anyagiak hiányára hivatkozva úgy finanszírozták a magyar sportéletet, hogy az eljutott az ellehetetlenülés határáig. Egy gondolat erejéig itt érdemes megállni. Ugyanis a területenkénti támogatás arányait az önkormányzatok határozták -(határozzák) meg úgy, hogy mikor, mit és milyen nagyságrendben tartottak fontosnak támogatni. A következmények mindenki előtt ismertek. Általában a sport negatív megítélése hátrányos helyzetbe hozta egész sportéletünket. Mi úgy véljük, hogy a több helyütt született kedvezőtlen, elégtelen sporttámogatás elsősorban nem az anyagiak hiányára vezethető vissza, hanem a sport fontosságának helyi megítélésének volt az eredménye. Városunkban is több egyesület alapvető gondokkal küzd. A 180 000 lakosú diákvárosban remélhetőleg nem kerül sor a sportági, vagy egyesületi megszűnésre, ha ilyen veszély fennállna, akkor talán pénzügyi átcsoportosításokkal biztosítani lehetne továbbra is fiataljaink sportolási lehetőségeit. Úgy ítéljük meg, nincs jogunk megfosztani fiataljainkat, a jövő nemzedékét attól, hogy testben és lélekben egészségesen nőjön fel maga és a társadalom javára, hasznára. A sport a fejlett országok példája alapján is meghatározó jelentőséggel bír a jövő alakítása szempontjából, és ezért tartjuk lényeges elemnek a sport elismertségét központi és helyi szinten egyaránt. A Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete 1. Az ember szabad teremtmény, öntudattal, rendelkező és egyben felelős közösségi lény, vagyis személy. Mint ilyen minden földi létező központja és csúcsa, egyedi, megismételhetetlen és helyettesít- hetetlen érték. 2. A személyes méltóság minden ember elidegeníthetetlen tulajdona. Ez megköveteli a személy jogainak elismerését, tiszteletben tartását, védelmét és előmozdítását. Az ember jogai természetükből fakadóan egyetemes és sérthetetlen jogok, melyeket sem az állam, sem csoportok vagy személyek nem sérthetnek meg. 3. A személyek méltósága az alapja az emberek jogegyenlőségének. A kereszténydemokraták elítélik a személyek hátrányos és igazságtalan megkülönböztetését, mert az sérti az ember méltóságát és kiváltója a társadalmi feszültségeknek. 4. Az élethez való jog az ember legtermészetesebb és Milyen párt a KDNP? (2.) Felfogásunk a társadalomról legalapvetőbb joga. Az élethez való jog nem tagadható meg az egészség, a lakás, a munka vagy a kultúra feltételeinek hiányára való hivatkozással. Az emberi élet érték a fogamzástól a természetes halálig, állapotától függetlenül: így a beteg, a fogyatékos vagy a nem kívánt élet is. 5. Az emberi személy értéke nem függ az általa birtokolt javaktól, a teljesítményétől, a társadalomban betöltött szerepétől vagy hasznosságától. Az ember sohasem tekinthető eszköznek, tárgynak vagy csupán hasznos erőforrásnak. 6. A teljes ember szükségletei és céljai elsőbbséget élveznek az egyoldalú gazdasági növekedési követelményekkel szemben. 7. Az egyes ember - mint személy - és a társadalom mint személyek közössége - elválaszthatatlanok egymástól. A társadalom a személyek közössége. A személyek a társadalmi rend alapja, alanya és célja. A KDNP tehát elutasítja mind az individualizmus, mind a kollektivizmus eszmerendszerét. 8. Az emberek közösségének legtermészetesebb alapformája a család, amely ezért minden társadalmi struktúra alapsejtje. A család sajátos, eredeti és helyettesíthetetlen feladatokat tölt be a társadalomban, ezért jogait és zavartalan működését minden eszközzel biztosítani kell. 9. A család és a társadalom feladatai kölcsönösen kiegészítik egymást. Az államnak és a társadalomnak el kell ismernie a család alapvető és sajátos jogait. Az állam nem veheti el a családoktól azokat a feladatokat, amelyek a családra tartoznak, hanem a legmesszebbmenőkig támogatnia és igényelnie kell a család felelősségét a szubszidiaritás elvének megfelelően. 10. Elő kell segíteni, hogy a szükségletek széles köre minél teljesebb mértékben a családi közösségben legyen kielégíthető. Az oktatás-nevelés intézményei kiegészítik és segítik a család ilyen irányú feladatait. Biztosítani kell a család és a szülők jogait e területeken is. 11. A gazdasági berendezkedésnek lehetővé kell tenni azt, hogy a szülők maguk gondoskodhassanak a család anyagi lét alapjáról. A nagyobb családok többletterheit a társadalomnak kompenzálnia kell. 12. Az emberi élet értékének és a személy méltóságának következménye az, hogy az életadással és a gyermekneveléssel kapcsolatos - főleg az édesanyákat terhelő - többlet-feladatokat a társadalom hasznos munkavégzésként ismerje el és munkajogilag is ennek megfelelően vegye figyelembe. 13. Az egyedül élők vagy a családi közösségből bármilyen okból kiszorultak támogatását fontos feladatnak tekintjük, különösen abban, hogy közösség iránti igényüket lehetőleg családias jellegű kisközösségi formákban kielégíthessék. 14. Az emberi méltóság érvényesülése, az ember kibontakozása csak békében lehetséges. A kereszténydemokraták elutasítják - az élet védelmének jogos biztosítása mellett - a társadalmi vagy nemzetközi konfliktusok megoldásának az erőszak és fegyveres harc bármilyen formájában történő megoldását. Unsprung János
