Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-05 / 274. szám

6 üj Dunántúli napló Magazin 1994. október 5., szerda Jules Verne kiadatlan regényei Párizs a XX. században Sétálóutca márványborítással Mire megy el a pénz? Jules Verne, a nagy XIX. századi francia író egy kiadatlan regényét találta meg déduno­kája és jelentette meg „Párizs a XX. században” címmel. Az 1863-ban keletkezett ifjúsági regény publikálását elutasította a kiadó, Pierre-Jules Hetzel. A regényíró 1905-ben bekö­vetkezett halálakor fia, Michel egész sor kiadatlan kéziratot ta­lált, s azokat leltárba véve, sor­jában publikálta különböző la­pokban. A „Párizs a XX. szá­zadban” azonban valahogy ki­maradt ebből a posztumusz megjelentetésből és a kézirat továbbra is egy régi családi kof­ferben „nyugodott” egy garázs mélyén. A dédunoka, Jean Verne nyi­totta ki 1989-ben a koffert és bukkant rá a kézirat elsárgult lapjaira. Még három év úgy telt el azonban, hogy figyelmet sem fordított rá, azt gondolva, hogy Michel Verne írása. Szakértők csak 1991 végén állapították meg, hogy a „Párizs a XX. szá­zadban” című Verne regényről van szó. Piero Gondolo della Riva, az ismert Verne szakértő szerint a regény azért érdekes, mert - jól­lehet ifjúsági regény - már ma­gán viseli az író későbbi nagy alkotásainak, így például a Sztrogoff Mihálynak, jellegze­tességeit. Érdeklődésre tarthat számot az is, ahogyan Jules Verne leírta a XX. század hat­vanas éveinek képzeletbeli Pá­rizsát. Ez a leírás nagyon is kö­zel járt századunk valóságához: teljesen automatizált magas­vasút, csendesen suhanó ma­gánautók, fényesen kivilágított város. Jules Verne szerint ebben a jövendő metropolisban a pénz és a műszaki tudományok ural­kodnak, s az életet a mindenütt jelenlevő állam szabályozza. A klasszikus kultúra elévülhetet- lenségére csak az utal a regény­ben, hogy a főhős, Michel két­ségbeesetten kutat a könyvtá­rakban egy „ismeretlen” költő, Victor Hugo versei után. A „Pá­rizs a XX. században” nem vég­ződik happy enddel: nyomorú­ság és éhség marad a költők osztályrésze. Franciaországban egyébként rövidesen megjelenik Jules Verne több más, eddig kiadat­lan írása is. Németországban is miközben a szövetségi kormánytól a falusi polgármesterekig mindenki a pénzszűkére panaszkodik ha­talmas összegeket pocsékolnak el az adófizetők pénzéből. Az Adófizetők Szövetsége Bonn­ban bemutatta idei fekete köny­vét, amelyben - a több mint két évtizedes hagyománynak meg­felelően - idén is összegyűjtöt­ték a közpénzek herdálásának legkirívóbb eseteit. A szövetségi közlekedési mi­nisztérium például 250 ezer márkát fizetett azért a szakvé­leményért, hogy az autóvezetés közbeni telefonálás a közleke­désbiztonság kárára van. A szö­vetség szerint ilyen nyilvánvaló dologért kár egy pfenniget is ki­adni. A Sprocknövel nevű vá­rosban a helyi adóhatóság egy márkás bélyeggel ellátott levél­ben szólított fel egy hölgyet a 97 pfennig adóhátralék befize­tésére. A légierő minden hadsereg­ben elitalakulatnak számít, de amit a Luftwaffe egyik kaszár­nyájában találtak a szövetség tagjai, az messze felülmúlta el­képzeléseiket. A társalgóban kandalló épült, az étkezőben lógó négy gyö­nyörű csillár több mint 100 ezer márkába került. Majd nem sok­kal azután, hogy impozáns bejá­rat is készült az épülethez, a hadsereg átszervezése miatt a kaszárnyát bezárták. A szövetségi gazdasági mi­nisztérium 650 ezer márkát köl­tött arra, hogy a keleti tartomá­nyokban a fiatalokat megnyerje a szakképzésnek. A miniszté­rium egy másik osztálya a jelek szerint elfelejtette tájékoztatni a brosúrák kiadóját, hogy bőven van jelentkező a szakiskolákba, de nincs elég hely. Magdeburg belvárosában szép sétálóutcát építenek és a város vezetői annyira igénye­sek, hogy a járda egy részét olasz márvánnyal boríttatják. A pocsékolás több mint 10 millió márka. A legképtelenebb eset a Halle megyei Sangerhausenben tör­tént. Ötmillió márkáért hidat épí­tettek, amelyet azonban nem használnak, mert nem vezet hozzá út. Állítólag majd tervbe veszik annak létesítését is. Lehűtött sztárfotós Alaposan lehűtötte az olasz orvfotósok, a paparazzik koroná­zatlan királyát, Rino Barillarit a világ legszebb nőjeként emlege­tett manöken, Claudia Schiffer. Méghozzá a legegyszerűbb mó­don, jeges vízzel. Claudia társaságával a római Piazza del Popolon, a Bolognese étteremben ebédelt, egy nehéz nap rövid szünetét felhasználva. Előzőleg a Vogue magazin szá­mára fényképezték, délután a Va­lentino divatház várt rá. Az étel nem deríthette fel, mi­vel vonalaira vigyázva minden mártás nélküli spagettit fogyasz­tott ásványvízzel, miközben a kí­séretében levő urak nyálcsorgató steakkel birkóztak. Öt perc nyugalom után feltűn­tek az első kéretlen fényképészek, de azokat eltanácsolták a szuper­modell testőrei. Barillarit - hírnevéhez méltóan - azonban nem olyan fából farag­ták, mint akit el lehet zavarni, kü­lönösképen akkor, amikor Clau­dia igencsak kócos volt. A testőrfalat áttörve a papa­razzi fényképezni kezdett, mire Claudia intett egyik kísérőjének, aki tudta kötelességét. A fehérbor hűtésére szolgáló jégkockákból néhánnyal megcé­lozta a fotóst. Amikor az még erre sem hagyott fel kísérletével, Cla­udia az edényt úgy, ahogyan volt, jégkockástól, felolvadt jegesvi­zestől Barillari nyakába zúdította, majd az étterem hátsó kijáratán át távozott. Véget ért a Seuso-per Northampton márkija meg­nyerte a Seuso-kincs tulajdonjo­gáért vívott jogi csatáját és szaba­don eladhatja a római kori ezüst­edényeket, melyek értékét 50 mil­lió fontra becsülik - jelentette New Yorkból a The Daily Teleg­raph. A tekintélyes brit újság tudósí­tója szerint a New York-i állami fellebbviteli bíróság megtagadta a Horvátország és Magyarország által beteijesztett fellebbezések tárgyalását. A tudósító nem je­lölte meg értesülésének forrását, a fellebbezés elutasítását hírügy­nökségek még nem erősítették meg. A fellebbezéseket a márkinak kedvező korábbi határozatok el­len teijesztették be - írta a brit lap. Ezek az országok a 14 műtárgy tulajdonjogát követelték. A kin­csek, feltételezés szerint, eredeti­leg egy Seuso nevű római katona­tiszt tulajdonában voltak. A kere­setet azután nyújtották be, hogy a Sotheby’s árverési cég New Yorkban kiállította a kincseket. A per egy évvel ezelőtt kezdő­dött és a tárgyaláson a két ország veszített - emlékeztetett a The Daily Telegraph, majd így foly­tatta: Ám a kincsek titka még mindig megoldatlan. Northamp­ton márkiját Sir Peter Wilson, a Sotheby’s néhai elnöke vonta be a tulajdonszerző ügyletbe. De soha nem derült ki, vajon hol találták a Seuso-leletet. Harangok koncertje Október elseje, a zene világ­napja alkalmából rendkívüli ze­nei esemény színhelye volt Lengyelország - Poznanban templomi harangokra írt kon­certet tartottak. A Llorenc Bar­ber spanyol zeneszerző kezde­ményezésére tartott esemény­ben a városközpont 10 temp­lomjának harangjai vettek részt. A félórás harang-koncert után a szervezők felhívták a poznania­kat, hogy kapcsolódjanak be a hangversenybe, jöjjenek haran­gokkal, csengettyűkkel az óvá­ros főterére. A hívó szóra ezrek gyűltek össze. A csengőket, ko- lompokat rázó felnőttek és gye­rekek mellett korábban sosem látott harang-zenekarok is meg­jelentek. Egy teherautó platóján elhelyezett mintegy 30 ki- sebb-nagyobb harangon például egész csapat „zenész” játszott. MAomm MJumMPm. . Államkötvény 1997/K Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik ta­níttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vál­lalkozás beindításához. _______Államkötvény 1997/K_______ A befektetők 1994. október 3-7. között vásá­rolhatnak államkötvényt a kiemelt értékesítés keretében legfeljebb az 1994. szeptember 23- án tartott aukción kialakult átlagárfolyam (nettó 98,50%)+0,2 százalékponttal és a kibocsátás napjától felhalmozott napi kama­tokkal megnövelt értékén a kijelölt forgal­mazóknál. A vételár naponta a következő: 103,14%; 103,21%; 103,28%; 103,36%; 103,43%. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/K 3 éves futamidejű (1994. augusztus 3. - 1997. augusztus 3.) értékpapír. A kötvény mozgó ka­matozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hóna­pos diszkont kincstárjegy átlaghozama +1,75% kamatprémium. Á kötvény első félévre érvényes (1994. augusztus 3. és 1995. február 3. közötti) kamata évi bruttó 26,55%. Törlesztés névértéken 1997. augusztus 3-án. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1995. február 3. 1996. augusztus 3. 1995. augusztus 3. 1997. február 3. 1996. február 3. 1997. augusztus 3. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. _______Másodlagos forgalom_______ A z Államkötvény 1997/K, mint az eddig ki­bocsátott összes Magyar Államkötvény, a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén és egyes forgal­mazóknál. __________Állami garancia__________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. _____Külföldiek is vásárolhatják_____ A Magyar Államkötvény 1 997/K sorozatát külföldiek is vásárolhatják. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt. Pécs, Komló, Mohács, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Villány • MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. I> A TÖBBSZÖRÖS B I Z T O IV S A Cí I b K

Next

/
Thumbnails
Contents