Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-04 / 273. szám

1994. október 4., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 5 Sorbanállás részvényekért Fotó: Löffler Gábor Itthon forintért, külföldön dollárért Richter-részvények csak készpénz ellenében Lassanként megszokott lát­vány lesz Pécsett is a bankok előtt napokig sorban álló polgá­rok tömege. A Magyar Hitel Bank Mátyás király utcai és a Budapest Bank Széchenyi téri fiókja előtt már vasárnap letá­boroztak a pécsiek, hogy hétfőn hozzájussanak a Richter Ge­deon Kft. készpénzért jegyez­hető részvényeihez. Mint Fehér Gábor, a Cenzor Bróker Kft. pécsi irodavezetője elmondta, a részvényjegyzők most jó lóra tesznek. A Richter Közép-Kelet-Európa legna­gyobb és igen nyereségesen működő gyógyszergyára. Iga­zolja ezt a most kibocsátott részvények iránt kül- és belföl­dön egyaránt megnyilvánuló érdeklődés is. Az értékpapírok 90%-át ugyanis már két héttel ezelőtt piacra dobták külföldön 12,30 dolláros kibocsátási áron. Azóta a bécsi és a londoni tőzs­dén is 15-16 dollárt érnek a részvények. Novemberben a budapesti tőzsdén is jegyzik majd a Richter-papírokat, s az eladási áruk a becslések szerint 1650 Ft lesz, tehát a névértéknél mintegy 30%-kal magasabb. Magyarországon 79 bankfi­ókban jegyezhetnek 260 millió Ft értékben a kisbefektetők, 200 millió Ft-ért az intézmények. Egy személy saját részére egy, meghatalmazással további két jegyzést eszközölhet. A nagy érdeklődést a cég jó híre, a ked­vező ár és az értékpapír buda­pesti tőzsdére való bejutása egyaránt magyarázza. Sokakat az ösztönzött újabb befekte­tésre, hogy a korábban kárpót­lási jegyért vásárolt értékpapír­jaikat árfolyamnyereséggel tud­ták továbbadni. Az MHB fiókjában 40 jegy­zéssel zárták a napot. Magán- személyek átlagosan 15-20 részvényt vásároltak maguk és megbízóik számára. A Buda­pest Bankban - amely a Buda­pesti Értékpapír Rt. bizomá­nyosa - 200 sorszámot osztot­tak ki, itt 23 jegyzés volt a sze­mélyenkénti átlag. Balázs De­zső, a fiók igazgatója szerint a kibocsátóinál több részvényre is lenne fizetőképes kereslet. Z. E. A részvénytársasági forma jelenthet csak megoldást a falvaknak is Átalakulás előtt a megyei vízmű Sok idős ember érdeklődik naponta a nyugdíjbiztosítási inté­zetnél a nyugdíjemelésről Fotó: Löffler Gábor Nyugdíjak számítógépes adatfeldolgozása Tovább nem halogatható döntés előtt áll a Baranya Me­gyei Vízmű Vállalat. A bel­ügyminisztériumi határozattal, amellyel a közművagyon az ön- kormányzatok birtokába jutott, lehetővé vált, hogy a megye falvai - a vagyon rájuk eső ré­szének arányában - részvény- társaságot alapítsanak. Az ala­pító önkormányzatok képvise­lői - dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, Bédy István Harkány, Darázsi Mátyás Szigetvár,Kuti István Mohács, Máté János Siklós és Tóth József Komló polgármes­tere - tegnap a Baranya Megyei Vízmű Vállalat tanácskozójá­ban találkoztak a vízmű vezető­ivel, hogy a régóta húzódó el­képzelés, a vízmű átalakítása január 1-től megvalósuljon a gyakorlatban is. Az átalakítás koncepcióját ­A Kertészeti Tudomány a Kertgazdaság című folyóirat jogutódjaként jelenik meg ne­gyedévenként ezer példányban tartalmilag és formailag is megújítva. Az újjászervezett és -szerkesztett lappal a Földmű­velésügyi Minisztérium a ker­tészeti ágazat hazai és külhoni tudományos eredményei meg­ismertetését szeretné elősegí­teni. Mindezt Manninger Sán­dor helyettes államtitkár mondta az új tudományos fo­lyóiratot bemutató hétfői sajtó- tájékoztatón. Elhangzott: az új folyóirat a szándékok szerint a tudomá­nyos és a gyakorlati szakembe­rekhez egyaránt szólni kíván az érvényes jogszabályokon be­lül a legmesszebbre mutatót - a napokban vehették kézbe az alapítók. Az önkormányzatok­nak a legkedvezőbb társasági forma megválasztásában kell rövid időn belül határozniuk. Dr. Karancsi Zoltán, a Baranya Megyei Vízmű Vállalat igazga­tója elmondta és Varjú Tamás, a Gordiusz Kft. jogi tanácsadója megerősítette, a társasági forma a meglévő vegyes vagyon elő­nyeivel élve, holding-szerűen, területileg szerveződve működ­hetne a legcélszerűbben. Ehhez szükséges a falvak együttmű­ködése és a belátás, hiszen a „leválásnak” nem volt és ma sincs reális alternatívája. A szerződés határozatlan és lehe­tőleg hosszabb időre szólna, mert a gazdálkodás hatékonysá­gának - a lízingeléstől, bankhite­lekig - ez a garanciája. B. R. itthon és külföldön is. Ezért a Kertészeti Tudományban a tel­jes kertészeti vertikumot át­fogó hazai és külföldi publiká­ciókat jelentetnek meg a szer­kesztők, angolul vagy magya­rul, ám utóbbi esetben részletes angol nyelvű ismertetővel. Az új folyóirat olyan szakmai cik­keket szeretne közzé tenni, amelyeket a szakemberek itt­hoz és külföldön egyaránt ol­vasnak és színvonalasnak ítél­nek, és így szeretné elérni a lap, hogy úgynevezett hivatko­zott orgánum legyen. Ez azt je­lenti, hogy a benne megjelenő cikeket a nemzetközi szakmai közvélemény tudományos pub­likációként fogadja el. Portrévázlat Pinczehelyi Sándorról A tágabb értelemben vett művészvilág 1988-ban ismerte meg Pinczehelyi Sándor nevét, amikor harmadmagával, Bukta Imre és Samu Géza táraságában ő képvielte Magyarországot a Velencei Biennálén. Felfigyel­tek rá, múzeumok vásároltak tőle képeket. Bekerült a nem­zetközi kortárs képzőművészet vérkeringésébe. Előfordult, hogy a világ hét országában volt egyszrre kiállítása. Európai rangúvá emelte a Pécsi Galériát, melynek igazgatójaként kiváló alkotókat hív a Mecsek aljára, s itt élőknek segíti a külföldi be­mutatkozást. Munkácsy- és Kolbe-díja után idén, a Város Napján Pro Communitate kitüntetéssel is­merték el tevékenységét. A Pé­csi Körzeti Televízió Itthon című adásában ma este 18.10-kor a vele készült beszél­getést láthatják, a TV2-n. A Bükkösdi László rendezte mű­sorral bepillanthatunk az alko­tás folyamatába, ellátogatunk a Parti Galériába, ahol most van kiállítása. Megismerhetjük jel- képrendszerének, kettős képei­nek magyarázatát, s megszólal alkotásainak hű megörökítője, Körtvélyesi László fotóművész is. Tűzvédelmi oktatás A Pécsi Ipartestület vállal­kozók részére tűzvédelmi ok­tatást és vizsgát tart október 6-7-én délután két órától. Egyes tevékenységi körökben, mint például a tűzveszélyes hígítót, festéket használók, robbanásveszélyes anyagot gyártók és szállítók, bőrfes­tők, gázvezeték- és készülék szerelők ugyanis négy évente kötelező szakvizsgát tenni. Várják azok jelentkezését is, akiknek csak a tanfolyam el­végzése kötelező. Szakvizsgát kell tenni most már azoknak is, akik alkalma­zottat, segítő családtagot és tanulót foglalkoztatnak vál­lalkozásuk keretében. A nyugdíjak rendezése, a mindenkori emelés mértéke és a hozzájuk kapcsolódó egyéb tudnivaló sok idős ember szá­mára gondot okoz. Ha a szű- kebb környezetük nem tud megnyugtató választ adni szá­mukra, akkor a Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóság nyugellátási osztályát ostromolják kérdése­ikkel. Pécsett az ügyfélszolgálat munkanapokon 8-13 óra között, csütörtökön pedig 8-17.30 óra között fogadja az érdeklődőket - mégis sok a sorbanálló. Nem ritka, hogy harmincán állnak sorban az ajtó előtt. Gyakran hallani olyan hangokat, hogy számítógéppel gyorsíthatnák az adatfeldolgozást. A Baranya Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatóság osztály- vezetője, Dezső Ferenc szerint egyáltalán nem lassú az ügyin­tézés. Havonta ezerötszáz em­ber fordul meg náluk. Rengete­gen kérdezik: az emelt korhatár­ral kapcsolatban mi várható jö­vőre. (Erről az Országgyűlés dönt!) Ugyancsak sokan érdek­lődnek, mikor kellene abba­hagyniuk a munkát, hogy ked­vező nyugdíj elbírálásban le­gyen részük. (Erről mindenki maga dönt!) Az adatfeldolgozással kap­csolatban elmondta, az ügyinté­zők nyolc géppel dolgoznak. A mainál gyorsabbá válik az adat­szolgáltatás novembertől, mert akkor megérkezik az új, 44 ter­minálos IBM AS-400-as számí­tógép. Segítségével minden adat - ami egy ember nyugdíjá­hoz kapcsolódik - előhívható lesz. Sőt, az országos intézethez csatlakoztatva megrövidül, az ügyintézések határideje. A. E. T eh etséggondozó fizikusok Fizikaversenyekre felkészítő tehetséggondozó szakkör indul a középiskolák harmadik és ne­gyedik osztályos tanulói szá­mára Pécsett a baranya Megyei Pedagógiai Intézet és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szerve­zésében. A foglalkozások he­lye: Pécs, Ifjúság útja 6. II. eme­let A408-as terem. Az első fog­lalkozás időpontja: 1994. októ­ber 7. 13 óra. Elmarad a szonátaest Elmarad Gy. Vass Ágnes (he­gedű) és Szokolay Balázs (zon­gora) szonátaestje, melyet ma este 19 órára, a pécsi Művésze­tek Háza Fülep Lajos termébe terveztek , ahol Bach, Schubert, Ravel és Schumann művek hangzottak volna fel. Az est egy későbbi időpontban kerül meg­rendezésre. Újabb paprika­begyűjtő raktárak Újabb raktárakat jelölt ki az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium a fűszerpaprika-őrlemény begyűjtésére - tájékoztatta az MTI-t a tárca sajtóosztálya. Az együttesen közel húsz át­vevőhelyen hétfőn indult be nagy mennyiségben a parika- szállítmányok leadása, ám a kis- és nagykereskedőknek tíz nap áll rendelkezésre, hogy a pi­rospaprikát tartalmazó csoma­gokat összegyűjtsék. Becslések szerint 100-150 tonna áru érke­zik ezekben a napokban a be­gyűjtőhelyekre, a szállítmányok átvizsgálását az Állami Nép­egészségügyi Intézet, a KERMI és a Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség szakemberei folyama­tosan végzik. A nem ellenőrzött áru összagyűjtése után azonnal megkezdődik a tiszta, bevizs­gált készítmények kiszállítása a boltokba. Az ellátás feltehetően nem fog gondot okozni, mivel az idei paprikatermés feldolgo­zása már megkezdődött. Új tudományos kertészeti folyóirat Importált veszély a környezetvédelemben A selejt gumiabroncsok és gépkocsironcsok után újabb termékkel kívánnak a fejlett nyugati országok Magyaror­szág gazdasági helyzetén „ja­vítani”. Rendkívül kedvező feltéte­lek mellett kommunális szennyvíztisztító berendezé­sekből származó iszapok fel- használásával előállított — úgymond talajjavító - anya­gokat kínálnak mezőgazda- sági üzemeinknek. Tény, hogy a magyaror­szági mezőgazdasági terüle­tekre a korábbi évek gyakran túlzott műtrágyázása után igencsak ráfér a szervesanyag utánpótlás, melynek egyik le­hetséges módja a szennyvíz­csapokból ellőállított talajja­vító anyagok felhasználása. Ennek azonban szigorú felté­telei vannak. Kémiai, mikro­biológiai előírások, háttérér­tékek szabják meg, hogy mi­lyen összetételű anyagok he­lyezhetők ki a termőföldre, Magyarországon évek óta nagy gondot jelent a szenny­víztisztító berendezésekből kikerülő iszapok hasznosí­tása, mert sok esetben - főleg magas nehézfém tartalmuk miatt - a szigorú előírások­nak nem felelnek meg. To­vábbi biztonsági okokból leg­több esetben csak nagyüzemi felhasználás során, ellenőr­zött körülmények között lehet azokat a földekre kijuttatni. A környezetvédelmi hatóság évek óta komoly erőfeszíté­seket tesz annak érdekében, hogy ezen iszapokban a ne­hézfém tartalom csökkenjen, azaz az ilyen anyagokat kibo­csátó üzemek rendszeres fel­ülvizsgálatával, megfelelő műszaki intézkedések meg­követelésével törekszik már a szennyvízkibocsátás pillana­tában ezen jelenség vissza­szorítására. A mezőgazdasági nagy­üzemek számának csökke­nése a Magyarországon ke­letkező iszapok elhelyezését és ellenőrzött hasznosítását nehezíti, ezért azok jelenleg a szennyvíztisztító telepek mel­lett, vagy hulladéklerakókon halmozódnak fel. Tekintettel arra, hogy Nyugat-Európában is szigorú előírások szabályozzák ezen - egyébként értékes - anya­gok felhasználását, a nem hasznosítható, bizonyítottan magas nehézfém tartalmú „ta­lajjavító” anyagoktól az ottani üzemek is igyekeznek megsza­badulni. Igaz ugyan, hogy mezőgaz­dasági üzemeink súlyos pénz­ügyi gondokkal küzdenek, és minden jó lehetőséget meg kell ragadniuk a fennmaradáshoz és a továbblépéshez, de ezen „im­port” szennyezett iszapok fo­gadása nem tartozik azok közé. Nem szeretnénk, ha földje­ink Nyugat-Európa hulladékle­rakóivá válnának, még akkor sem, ha annak a „talajjavítás” fedőnevet adják. Dr. Szvitacsné Marton Katalin Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség A biztosító alapítványa Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn délelőtt a Parla­mentben fogadta Kess J. Storm-ot, a nemzetközi AE­GON Biztosítócsoport elnö­két. A neves holland üzletember ugyancsak hétfőn jelentette be egy alapítvány létrehozatalát. A tiszta jövedelem szerint a világ tíz legnagyobb biztosító­jának egyike és Magyarország negyedik legnagyobb külföldi befektetője a hollandiai köz­pontú AEGON nv. 1992-ben privatizálta az akkor nehéz helyzetben lévő Állami Bizto­sítót, amely azóta ÁB-AE- GON Általános Biztosító Rt-ként nyereségessé, sőt a legtőkeerősebb hazai társa­sággá vált. Az ÁB-AEGON eredmé­nyessé tételében kulcsszerepet játszott a nemzetközi szaktu­dás honosítása, a szakemberek tapasztalatcseréje és tovább­képzése. A sikeres privatizá­ció tapasztalataira is építhetett Kees J. Storm, az ÄEGON igazgatóságának elnöke, ami­kor több mint 10 millió forint induló alaptőkével alapítvány létesítését határozta el. Az alapítvány fő célja a magyar szakemberek felső fokú továbbképzésének előse­gítése, és ezen keresztül mind a holland-magyar kapcsola­tok, mind pedig a magyar gazdaság szellemi infrastruk­túrájának fejlesztése. Az 1995. január elsején te­vékenységét megkezdő ala­pítvány nyitott, és várja a ma­gyarországi kapcsolatokban érdekelt holland cégek csatla­kozását.-T > \r

Next

/
Thumbnails
Contents