Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-24 / 293. szám

10 aj Dunántúli napló Magazin 1994. október 24., hétfő Kétmázsás mennyasszonyi uszály Királyi „fájdalomdíj”? Pontosan 218 kilogrammot nyomott az a 13 méter átmérőjű mennyasszonyi uszálykölte­mény, amelyet a délolaszorzági Casertában öltött magára egy 25 éves hajadon a boldogító igen kimondására. A szabászi-mér- nöki mestermű minden bizony­nyal bekerül a Guinness Rekor­dok Könyvébe, ám a túlzás nél­kül extravagánsnak nevezhető ruha kiváltotta a casertai püs­pök, Raffaele Nogaro érthető megütközését. Az uszálynak köszönhetően országra-világra szólónak sike­redett a casertai lakodalom. A bonyolult fémvázra feszített tüli- és selyempalástot speciális szállítójárművel vitték a város központjában lévő templom elé, s ott öltötte magára a meny- nyasszony. A városközpontot a szertartás idejére lezáratta a forgalom elől a polgármester. A templomban és környékén szó-. rongott egész Caserta ap- raja-nagyja. A hatalmas felhajtás miatt jogos haragra geijedt Nogaro püspök nemtetszését fejezte ki az esketést végző lelkésznek. „Senki nem értesített előre a ké­szülő ízléstelenségről, s csak ezért történhetett meg mindez. Pedig már jó ideje figyelmeztet­tem az egyházmegye minden parókiáját, hogy előzzék meg a botrányos cselekedeteket” - nyilatkozta a püspök. A fiatal pár a Polinéziában tett nászút után személyesen fog bocsánatot kérni a püspöktől. A ruhaköltemény kivitele­zője, Gianni Molaro, aki a re­kordok megszállottja, tavaly el­készítette a világ leghosszabb mennyasszonyi fátylát: az pon­tosan 326 méter 70 centiméterre sikeredett. A Windsor-házban most ket­tős válásra készülődnek. A Dia­náról és Károlyról szóló bot­ránykönyvek után a látszatra ed­dig különösen ügyelő II. Erzsé­bet maga is belátta, hogy jobb lenne mielőbb s lehetőleg nem nagy időkülönbséggel túl lenni Károly trónörökös illetve András herceg válásán. Egyszerűbb esetnek Ígérkezik az András-Fergie nász felbon­tása. Túl vannak az előírt két évi különélésen, megállapodtak ab­ban, hogy a feleség továbbra is használhatja a York-i hercegnő címet, de nem szólíttathatja ma­gát királyi fenségnek. A fájda­lomdíj három és félmilliárd fo­rintnak megfelelő összeg. A vá­lásnak elsősorban az após, Fülöp herceg örül, aki sohasem szível­hette menyét, és kijelentette: „Ha elválnak, az a trampli többet nem lépi át a Palota kapuját”. A két leánygyermekről egyébként kö­zösen gondoskodnak majd. Károly és Diana esetében ér­demben még nem tárgyaltak, most elsősorban a két fiú jövője vitatott, mert az udvar szerint jó lenne, ha minél kevesebbet lát­nák anyjukat. Diana harcolt ez ellen, de most romlott a helyzete: sokkolta a királyi családot, hogy gyermeket szeretett volna gárda­tisztjétől, miközben hivatalosan a trónörökös feleségeként szere­pelt. És ami legalább ilyen rossz: egy volt tengerészgyalogos úgy nyilatkozott, hogy ott volt, ami­kor Diana házasságtörését vide­óra vették. Károly és Diana esetében de­cemberben telik le a Wind­sor-házban a válás egyik feltéte­lének számító kétéves különélés. Jövőre tehát jöhet a két válás. Simon Wiesenthal a varsói Gettóban készült fotóra mutat az Auschwitz-i Múzeumban. Elmon­dotta, hogy a náci tisztet Kelet-Németországba elfogták és bíróság elé állították. Az egykori auschwitzi fogoly Wiesenthal a II. világháború óta először látogatott el a haláltáborba. A kijevi harangtorony „Telefonáló,, macska Ausztráliában egy sziámi macska jelentékeny telefon- számlával lepte meg gazdáját. A nem szokványos esetről egy brisbane-i lap számolt be. Az óvatlan cicus leverte a tele­fonkagylót és valahogy meg­nyomta az automatikus újra­tárcsázó (redial) gombot. A készülék annak rendje és módja szerint tárcsázta a me­móriájában megőrzött leg­utolsó számot. A gazdi nagy szerencséjére a vaskos szám­lát nem kell kifizetnie, miután az ausztrál telefontársaság pa­naszirodája arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország kommunikációs törvényében nem szerepel, hogy állatok va­laha is telefonálhatnának. Milyen lesz az Ecu? A pénz történetében első ízben kerül sor arra, hogy Eu­rópa polgárai maguk dönthet­nek arról, milyen legyen 1999-től a kontinens közös pénze, az Ecu? A kezdeményezés Sylvia Bourdon párizsi reklámsza­kértőtől származik, ő hívta ugyanis életre az Ecu-pályáza- tot. Két esztendeje kértek fel neves európai grafikusokat és tervezőket a bankjegyek és érmék megtervezésére és a beérkezett pályaművek közül választották ki a versenyben maradó tíz bankjegyet és ki­lenc érmét. Noha magánkez­deményezésről volt szó, Bo­urdon asszony ma már biztos abban, hogy az európai jegy­bankoknak figyelembe kell venniök sokmillió ember ál­lásfoglalását, bár a tagorszá­gok kormányainak vélemé­nyét sem hagyhatják majd fi­gyelmen kívül. A bankjegy-tervezetek egyikén Augustus császár feje, másikán Botticelli „Eu­rópa” című festménye, egy harmadikon pedig Remb- randt-kép látható. Kilencvenegy évi szünet után ismét megnyitották a kijevi barlangkolostor harangtomyát és annak legmagasabb emeletét, ahol a látogatók a század elején készült egyedi óraszerkezetet is megtekinthetik. A hatóságok hadititkok vé­delmére hivatkozva évtizede­ken keresztül megtiltották, hogy civil halandó felgyalogoljon a 96 méter magas, még 1744-ben emelt torony legfelső szintéjére. Arra hivatkoztak, hogy a közel­ben lévő Arzenál hadiüzem on­nan rendkívül fotogén és bárki lencsevégre kaphatja az épüle­teket. Mára az Arzenál a csőd szélén áll, a titok is a múltté, mégis öt éves kilincselésre és némi pénzre volt szüksége a ko­lostor műszaki osztályának, hogy kiharcolja a harangtorony újbóli megnyitását. Andrej Jenodin moszkvai órásmester 1903-ban fejezte be a harangtorony óraszerkezeté­nek munkálatait és még abban az évben fel is szerelték azt. Olyan tökéletes munkát végzett az öreg, hogy mostanáig egyet­len egy nagyjavításra sem volt szükség. Igaz, a háború alatt befagytak a fogaskerekek, de 1947-ben már újból forogtak. A szerkezet hetente legfeljebb 10-12 má­sodperccel tér el az etalontól, szakértők szerint ez nagyon jó mutató egy ilyen koros időmé­rőnél. A harangtorony akusztikailag is páratlan, erre csak azután jöt­tek rá, hogy nemrégen a torony aljában lévő csarnokban koncer­tet adott az egyik híres ukrán operaénekes. Októbertől rend­szeressé teszik ezeket, a bevé­telt az építmény és az óra kar­bantartására fordítják. Barlangrajzok Az észak-spanyolországi Asztúria tartományban 11-16 ezer éves barlangrajzokat fedez­tek fel. A tartományi kormány és az oviedói egyetem szakértői a Carrena de Cabrales település közelében talált leletet „nagy és történelmi jelentőségűnek” mi­nősítették. A barlang első részé­ben látható festmények öt bö­lényt, két lovat, egy kecskét és egy szarvast ábrázolnak. Három bölény képe tökéletesen épség­ben maradt és világosan kive­hető. A negyedik nagyobb bö­lény csak részben látható, míg az ötödik meglehetősen elhalvá­nyult az idők során. A festmé­nyek pontos keletkezési idejét most igyekeznek megállapítani. A barlangrajzokat a hét végén fedezte fel négy helybeli egy ki­ránduláson. A barlang bejáratát, amelyet korábban még az ottla- kók sem ismertek, azóta a rend­őrség őrzi. A tokiói gyémántközpontban október 20-án egy 3 millió dollá­ros karácsonyfát mutattak be, csúcsán egy 10 karátos csillag formára csiszolt gyémánttal. A fa átmérője 16,3 cm, ezüstből készült, további 153 gyémánt van rajta és súlya 2 kg. Tavaszmentő akció - hajtásokkal, gallyakkal Ahogy csípősebbre, zor­dabbra fordul az időjárás, úgy ritkul a kertekben, a ház körül a kedvelt virágok sora. Az üde zöld színekből, a tavaszt idéző növényekből azonban töb­bet-kevesebbet átmenthetünk az otthon falai közé á virággyó­gyászat néhány receptjének al­kalmazásával. Nagyanyáink kedvelt ablak­dísze volt a csírázó kukorica zöldje. A hangulatos dekoráció a városi kőrengetegben is ked­vesen hat: törjünk két-három részre egy cső kukoricát, s a da­rabokat állítsuk egy ujjnyi víz­zel töltött kompótos tányérba. Állítsuk világos, meleg helyre, ha radiátorral fűtünk, az ab­lakba vagy lámpa mellé. Né­hány nap múlva kinyílnak a szemek és levelet bontanak. Szép, virágos ágakkal díszít­hetjük a szobákat, ha az orgona, az aranyeső, a fűzfa vagy a vad- gesztenye egy-egy hajtását kö­rülbelül 30 centi hosszúra le­vágjuk. Mindegyiket körülbelül 35 fokos vízben kell néhány órán át füröszteni, arra is ügyelve, hogy a hülő víz kapjon meleg utánpótlást. A vízkúra után nyessük le a szárak végét és tegyük langyos vízzel teli vá­zába, amelybe előzőleg pár fa­szén-darabot áztattunk. Ä vizet ötnaponként cseréljük, s az t ágak tövéből ferdén rendszeres­sen metsszünk le egy-egy sze­letkét. Ha megindul a virágzás, már ne tegyük fényre, így to­vább pompáznak a korai virá­gok. Gyümölcs-ágakkal már a tél beköszönte után varázsolhatunk zöldet a lakásba. Vágjunk le néhány olyan ágat, amelyen ott a rügy, s tegyük meleg vízzel telt vödörbe. Rakjunk mellé egy szalmiákszesszel átitatott vatta­csomót és az egészet bontsuk le műanyag-lepellel. Az ammóni- ákgőz hatására rövidesen ki- bomlanak a rügyek. Érdekes­ség, hogy azok az ágak virágza­nak hamarabb, amelyeket már megcsípett a fagy. Hófehérke rekordot dönt Eladási rekordnak ígérkezik Hófehérke, akinek viszontag­ságai október végétől a házi videókon is megtekitnhetők lesznek. A világhírű Dis- ney-rajzfilm 25-én kerül az amerikai videotékákba, ame­lyek elővételben eddig 27 mil­liót rendeltek a kazettákból. Hófehérke - feltéve, hogy va­lamennyi video gazdára is ta­lál - könnyen lekörözheti Aladdint, a Walt Disney-vi- deók eddigi rekorderét: ebből a sztoriból a kazettaforgalma­zás első fél évében 24 millió fogyott az Egyesült Államok­ban és Kanadában. Cukor: csakugyan első számú közellenség? * Édesszájú öregek, szigorú diéták A közhiedelem, de maga a táplákozástudomány is számos öregkori betegség előidézőjé­nek vagy legalábbis egyik oko­zójának tartja a cukrot. Sokak szerint bűnrészes szinte minden gyakoribb civilizációs ártalom­ban: a szív- és keringési megbe­tegedésekben, a zsíranyagcsere zavarokban, a cukorbajban, a vércukorszint csökkenésében, az elhízásban és a vitaminhi­ányban. A legújabb kutatási eredmé­nyek azonban nem igazolják a cukorral szembeni előítéleteket. A civilizácós betegségekért sokkal inkább a különféle ri­zikó-tényezők: a dohányzás, a stressz, a mozgáshiány, az al­kohol és az örökletes adottsá­gok felelősek. Amerikai és né­met kutatók a közelmúltban azonos következtetésre jutottak: az egészséges étkezés szem­pontjából az a döntő, hogy a szervezet milyen arányban jut tápanyagokhoz. Az édességek azért is a vádlot­tak padjára kerültek, mert ben­nük látták az időskori egészség­telen súlygyarapodás fő okát. Ez azonban minden mértéktelenül fogyasztott élelmiszerre igaz. Ráadásul az édességek a szerve­zet átlagos energia-felvételének csupán 4-5 százalékát teszik ki - ez sem indokolja tehát azt, hogy idős korban le kellene mondani például a süteményekről, a kek­szekről vagy a pralinéról. Az öregkori túlsúlytól nem a cukor tilalmi listára tételével, hanem ál­talában kevesebb energia-felvé­tellel és mozgással, az életkori sajátosságoknak megfelelő spor­tolással lehet megszabadulni. Az a vád sem igazán állja meg a he­lyét, hogy az édességek magas zsírtartalmuk miatt első számú közellenségei az öregedő szer­vezetnek. Egy, a közelmúltban végzett fölmérés azt mutatta ki, hogy az elfogyasztott zsiradékoknak ál­talában csak 2-3 százaléka származik cukorból, vagy va­lamilyen cukrászati, édesipari termékből. Sokkal nagyobb „szállítók” a hentesáruk: a szer­vezetbe jutó zsiradék mintegy 30 százalékát hús- és kolbászfé­lékkel fogyasztjuk el. Mindez nem jelenti azt, hogy az édességek iránti - idős kor­ban gyakran fölerősödő - igényt korlátlanul elégítsük ki. A mér­tékletesség alapfeltétele az egészség megőrzésének. Egy helikopter száll el Szöulban a Han folyón átvezető leszakadt hídrész fölött. A baleset októ­ber 21-én következett be és 42 ember halálát okozta. t í k }

Next

/
Thumbnails
Contents