Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-24 / 293. szám

1994. október 24., hétfő Gazdaság új Dunántúli napló 9 Fotó: Tóth L. A helyrehozott keltető-épületben gyógynövényfeldolgozó lesz Mindent el lehet adni, csak a vevőt kell megtalálni Baksán nem hagyott űrt a felszámolás Medgyessy Péter 1997-98-ban várható a konjunktúra KSH-jelentés a gazdaságról Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 8,4 száza­lékkal növekedett, minden hó­napban meghaladta az egy év­vel ezelőtti szintet. A termelés mennyisége augusztusban 12 százalékkal bővült. Ezzel pár­huzamosan a munkanélküliek száma augusztusban 6 ezer fő­vel, szeptemberben további 5 ezer fővel csökkent. A külkereskedelemben azonban továbbra is megha­ladja az import értéke az expor­tét. Az importtöbblet a nyolca­dik hónapban 52 milliárd forin­tot tett ki, - olvassuk a Köz­ponti Statisztikai Hivatal tájé­koztatójában A lakosság jövedelme jelen­tősen növekedett, a bruttó át­lagkereset szintje az első 8 hó­nap során 22,2 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A nettó keresetek ennél gyorsab­ban, 24,9 százalékkal emelked­tek. A jelentős jövedelemnö­vekedés hatására bővültek a lakossági megtakarítások is. A növekmény január-augusztus- , ban 205 milliárd forint volt. A külkereskedelemben au­gusztus végéig 270 milliárd fo­rintos passzívum alakult ki, szemben az egy évvel ezelőtti 185 milliárd forintos hiánnyal, így a fizetési mérleg deficitje július végére 2,276 milliárd dollárt ért el. Az ország bruttó adósságállománya július végén 26,3 milliárd dollár volt, a nettó adósságállomány pedig megközelítette a 18 milliárd dollárt. Lakossági devizaszámlák Szeptemberben az előzetes adatok szerint csaknem 5 mil­liárd forint értékben nőtt a la­kossági devizaszámlák értéke. A Magyar Nemzeti Banknál elmondták, hogy a még nem végleges adatok szerint az el­múlt hónap végén 272,2 milli­árd forint - mintegy 2,5 milli­árd dollár - volt a lakossági devizaszámlák értéke. A befi­zetések 53,6 milliárdot, a kifi­zetések pedig 48,8 milliárdot tettek ki a konverziókkal együtt. Jelenleg már 32 pénzinté­zetnél vezetnek lakossági de­vizaszámlákat. A számlák több mint felét márkában, 20 száza­lékát dollárban, több mint 10 százalékát pedig osztrák schil- lingben tartják nyilván. Tavaly decembere óta csak­nem 70 milliárd forinttal növe­kedett a lakossági devizaszám­lák értéke, de az emelkedés mintegy fele a forintleértékelé­sek következménye. Mint ismert, januárban 1, februárban 2,6, májusban 1, júniusban 1,2, augusztusban pedig 8 százalékkal devalvál­ták a forintot. A végéhez közeledik a baksai termelőszövetkezet felszámo­lása. Mint minden ilyen ese­ménykor, ennél is felbolydult a falu. Nem értették sokan ho­gyan juthattak el a dolgok idáig, valamint többek arról is tudni véltek, hogy a felszámolás so­rán nem minden ment a legna­gyobb rendben. Többek között a keltetőt is olcsón vásárolták meg, nem is erre a célra akaiják használni. A falu napközben csendes. A szövetkezet irodájában néhá- nyan dolgoznak, akik a felszá­molásban segítenek. Elmondom mi járatban vagyok: úgy hallot­tam, nem minden ment rendben a felszámolás körül, és a keltető is olcsón került egy külső kft. »tulajdonába. Kicsit értetlen- ledve néznek rám, ők semmiről sem tudnak, de keressem a fel­számolót, ő mindent pontosan elmond nekem. A keltetőnél már folyik az át­alakítás. Egy kutya komotósan járkál körbe-körbe. Az egykor nagyon szép park újból gondo­zott, a tujákat is megszabadítot­ták elszáradt ágaiktól. Az épüle­teket frissen meszelték, az új szigetelés kapott tető sem ázik már be. A régi épület mellett már egy új alapozását is meg­kezdték. Mint kiderül a pécsi székhelyű Compánia kft. volt a vevő, és gyógynövény-feldol­gozó kap itt helyet. Lesz teafil- terező, meg laboratórium is. A tulajdonosok liciten vették meg a telepet, szabályosan pályáz­tak, és több jelentkező is Volt. Ha a gyógynövény-feldolgozó elkészül, az a falunak is előnyt jelent.-A baksai Ezüstkalász szö­vetkezet Baranya egyik jól menő tsz-e volt. Mi minden fel­számolást úgy bonyolítunk le, hogy nem az érdekel bennün­ket, mit miért kell felszámolni - mondja Búzás Gábor felszá­moló. - Az emberek ezt más­ként élik meg, nehezen viselik ezt a helyzetet. Tény, azok sze­mében, akié a vagyon, az jóval többet ér, de ha azt kiviszik a piacra, már kevesebbet akar érte ő is adni. Emberileg nagyon ne­héz megemészteni, hogy nem a valódi értékén kelnek el az egyes vagyontárgyak. Itt pénz­ről és vagyonról van szó, a nyil­vánosság a biztosítéka annak, hogy minden korrekt módon történik. A Cliens Kft. minden tagja a saját nevét, tőkéjét koc­káztatja, ha kétes üzletekbe megy bele. A nyilvánosság má­sik nagy szerepe, hogy az árat is felhajtja. A hirdetések megjelenését követően több az érdeklődő, mint a konkrét árajánlatot tevő. Egy felszámolás elindulásakor megjelennek azok is, akik csak vagyont akarnak szerezni olcsó áron, amit később továbbadnak. Végül is mindent el lehet adni, csak a vevőt kell megtalálni. A keltetőre is 3-4 érdeklődő volt heteken keresztül. A beérkezett pályázatokat bizottság bontotta fel, jegyzőkönyvet készítettek, ezt a pályázóknak is megküld­ték. A pályázók belső verse­nyen is megmérhették magukat. Erre azért is szükség volt, mert sokan csak nepperkednek. Vé­gül a keltető az eredetileg kínált ár háromszorosáért kelt el.- A hirdetésekre alig volt je­lentkező, két-három pályázati kiírás után kénytelenek voltunk kompromisszumokat kötni - folytatja Búzás Gábor. Az utóbbi években nem for­dítottak gondot a karbantar­tásra, a tsz minden tulajdonán látható volt a hosszú leépülés. A hitelezők abban érdekeltek, hogy a vagyont, főleg az ingat­lant eladják. A felszámolások sorozata miatt nagy a túlkínálat. Baksán az irodaház kivételével minden más ingatlan gazdára ta­lált. Baksán a szövetkezet a priva­tizációt az első adandó alka­lommal megkezdte. Tizenkét kft. alakult. Mivel már régebben is voltak úgynevezett önelszá­moló egységek, ezért is volt könnyű megalakítani ezeket. Elkezdtek azonban működni az ellentétes érdekek, végül há­rom-négy kivételével az összes felszámolásra került. A kft.-kbe a tagok szerveződtek, úgyhogy a vagyon nagyrészt az ő kezük­ben maradt. Továbbra is műkö­dik a növénytermesztés, a ba­romfiágazat, az anyagkereske­delemi kft. és a műanyagüzem.- Az első hónapokban arról ment a vita, hogy mikor kapják meg a vagyont a tagok - mondja Búzás Gábor. - De mi­vel a részjegyeken nem szere­pel, hogy ebbe a vagyonba az adósság is beleszámít, nehéz volt ezt megértetni az embe­rekkel. Ha könyvszerinti ér­tékben sikerül a vagyont el­adni, még akkor is volna jelen­tős összegű tartozás. A meg­maradt kft.-k is pályázat útján vásároltak a vagyonból. A fal­vakban nagy a munkanélküli­ség, ezért úgy kellett végrehaj­tani a felszámolást, hogy a munkahelyek jelentős részét sikerüljön megmenteni. Véle­ményem szerint egy-egy fel­számoláskor nem űrt kell hagyni, hanem életképes gaz­dasági egységet. Sz. K. Közelítünk a mélyponthoz vagy a környékén vagyunk - mondta Medgyessy Péter, a Mi­niszterelnöki Tanácsadó Testület elnöke a legnagyobb hazai szak­mai tömörülés, az Autójavítók és Autókereskedők Országos Szak- szövetségének (Ajaksz) Kecske­méten tartott szakmai konferenci­ával egybekötött közgyűlésén. A magyar gazdaság közelmúltját, jelenét, kilátásait a rendezvény nyitóelődásában felvázoló exmi- niszterelnök-helyettes hangsú­lyozta: hogy a mélypont kifeje­zést nem drámai fogalomként kell érteni, hanem olyan pontként, amelytől kezdve már csak felfelé visz az út. Medgyessy Péter megítélése szerint a jelenlegi helyzet kétség­telenül súlyos - eddigi szakmai pályafutása során még soha nem találkozott ilyen mértékű költség- vetési hiánnyal, inflációval -, ám bizakodásra mégis van ok. A külső környezet javul, a világgaz­daság kezd túljutni a válságon, az európai gazdaság motoijának te­kinthető Németországban a kon­junktúra beindult, s ennek ked­vező kihatásai előbb-utóbb ná­lunk is érzékelhetőek lesznek. A bizakodást alátámasztják a belső körülmények is. A magyar gazda­ság számos nehéz feladaton túl van. Az igaz, hogy az elmúlt négy évben történtek mulasztások, ezek közül a legsúlyosabb az ál­lamháztartás reformjának elma­radása, történtek bűnös hibák is, elsősorban az agrárszektorban, de el kell ismerni az eredményeket is. Esetenként tisztességtelenül, esetenként vitathatóan, de a priva­A fejlett európai államokban a piaci hatások és szociális ér­dekek kibékítésében jelentős szerepet játszik a szociális partnerség rendszere. A Hom-kormány hivatalba lépé­sét követően megállapodást ajánlott a szakszervezeteknek és a munkaadói szervezetek­nek, s meg is kezdődtek a tár­gyalások.- Van reális esélye annak, hogy még az idén létrejöjjön a közmegegyezés a gazdasági és a szociális ügyekről? - kérdez­tük Nagy Sándortól, az MSZOSZ elnökétől.- Nem az idő függvénye, hogy sikerül-e a megállapodni. Sokkal inkább az dönti el, hogy a három partner - a kor­mány, a munkavállalók és a munkaadók - ki tudja-e emelni a javaslat-dzsungelból azokat a legfontosabb ügyeket, ame­tizáció beindult. Következmé­nyeként a négy esztendő alatt 15 százalékról több mint 50 száza­lékra nőtt a magánszektor súlya. Túl azon, hogy a történelemben mindeddig ismeretlen gazdasági váltás időszakát éltük, éljük, ilyen gyors ütemű privatizációra sem volt példa még sehol a világon. Ugyanakkor - szögezte le Med­gyessy - egy sor más intézkedés­sel a magyar gazdaság rálépett a modem piacgazdaság építésének útjára. A megteendő lépések kö­zül hátra van még, s mindenkép­pen elkerülhetetlen a szubvenció leépítése az energiaszolgáltatás­ban és valószínűleg a városi tö­megközlekedésben is. A korábbi kormány a választások előtt érthe­tően nem hozta meg ezeket a nép­szerűtlen intézkedéseket, a mos­tani koalíciónak viszont az az ér­deke, hogy mielőbb túljusson ezen. Medgyessy véleménye sze­rint 1997 előtt semmiképpen sem, de 97-98-ban már beindulhat a konjunktúra. Az elkövetkező évek művé­szete az lesz, hogy képes lesz-e a gazdaságpolitika az elkezdődött ipari, építőipari növekedést a be­ruházások és export felé terelni. Ennek feltétele a sikeres gazda­sági diplomácia, hogy külföldön befogadják a magyar árukat, ám ugyanakkor Medgyessy, mint kormánytanácsadó óva inti a koa­líciót a túlzottan nagymértékű ár­folyamleértékelési politikától. A beruházások ösztönzésére az adó­rendszer újabb változtatásait java­solja, amelyeknek kidolgozása tudomása szerint már el is kezdő­dött a Pénzügyminisztériumban. lyekben remény van a meg­egyezésre.-A szakszervezetek szerint melyek a kiemelendő kérdések?- Első helyen említeném a legnehezebb szociális helyzet­ben élők támogatását. Ezt kö­veti a foglalkoztatás, a munka- nélküliség kérdése, majd a jövő évi béremelési lehetősé­gek. De a készülő paktum kere­tében kell tisztázni az érdek- egyeztetés törvényi garanciáit, a gondok orvoslására fordít­ható anyagi kereteket. Ugyan­ilyen fontos számunkra, hogy a privatizációs elképzelések is bekerüljenek a megállapo­dásba, mert eddig ez számtalan konfliktus forrása volt. Végül, de nem utolsó sorban említem: a szakszervezetek működési feltételeit, jogait is e tárgya­lás-sorozat keretében kell ren­dezni végre. (újvári) Gazdasági-társadalmi paktum Hol tartanak a tárgyalások? Érdemes rendbehozni az ólakat Jó üzlet-e a sertéshízlalás? A munkavállalók tiltakoznak ✓ Eles ellentétek a privatizáció ügyében Elkészült a Horn-kormány privatizációs stratégiája, amelyet egy 28 tagú szakértői bizottság dolgozott ki. Az elveket ezekben a napokban egyeztetik az érintett érdekvédelmi szervezetekkel, majd a kormány is megtárgyalja. A dokumentum, törvényter­vezet formájában, a parlament elé kerül. A sertéságazat szereplői - termelők, feldolgozók, keres­kedők - nosztalgiával gondol­nak a nyolcvanas évekre, ami­kor még nyolc milliónál több sertést tarthattak számon az or­szágban. De emlékezetes marad számukra az 1991-es esztendő is, amikor először szembesültek az állatállomány drasztikus csökkenésének tényével. Ekkor a statisztikusok már csak mint­egy 6 milliót regisztráltak. Az állatállomány csökkenése azóta sem állt meg. Ez év már­ciusában már csak alig valami­vel több mint 5 millió sertés volt az országban. Húspiaci kilátásaink a bel­földi fizetőképes kereslet kielé­gítése mellett nagymértékben függnek az exportlehetősége­inktől is, nevezetesen az euró­pai országok kínálatától, áraitól és az ahhoz adott támogatás szintjétől. A sertéságazat tavalyi export­árbevétele 194 millió dollár volt. Az Agrárrendtartási Hivatal tájékoztatása szerint az idén a hazai 1,1 millió darabos exportá­rualapból mintegy 700 ezer vá­gósertésre van reális fizetőképes kereslet az Európai Unió és az USA piacain. Keleti üzleti lehetőségeinkre rányomja a bélyegét, hogy az Európai Unió meglehetősen nagy támogatások árán, készle­teinek jelentős részét a volt szovjet tagköztársaságokban ér­tékesítette. A hazai húsipar kép­telen versenyezni az unióbeli támogatott árakkal, éppen ezért szép eredményként könyvel­hető el, hogy az év első két hó­napjában a szalonnás és bőrös sertéshúsnál tonnánként közel 200 dolláros áljavulást értünk el és sikerült a túlsúlyos sertések­ből keletkezett állami készlete­ket is értékesíteni a FÁK orszá­gaiban. (újvári) Mi a véleménye a koalíciós pártok elképzeléseiről az Ér­dekegyeztető Tanács munkavál­lalói oldalának? - kérdeztük Szabó Juliannát, a privatizációs bizottság szakértőjét.-A most készülő dokumen­tumot a szakszervezeti konföde­ráció alapvető gazdasági és tár­sadalompolitikai dokumentum­nak tekinti, amely hosszútávon befolyásolja a munkavállalók helyzetét. Sajnos már első olva­satban is elfogadhatatlannak ta­láltuk az ott kifejtett elveket. Az MSZP választási programjában még viszontláttuk mindazokat az elképzeléseket, amelyekért az előző években a szakszerve­zetek harcoltak, a kormány- programban némiképp „árnyal­tabban” tértek vissza ugyanazok a gondolatok, ebben a tervezet­ben azonban már nyomuk sincs.-Melyek azok a sarkalatos kérdések, amelyekkel nem érte­nek egyet?-Három alapvető kérdésben vitatkozunk. Az első a foglal­koztatás-politikát érinti. Eddig a privatizáció során ajánlatos volt figyelembe venni, hogy az ott dolgozóknak a jövőben is lesz- e munkája, megfelelő megélhe­tése. A mostani törvénytervezet szerint az kapja meg az adott céget, aki a legtöbb készpénzt ajánlja érte, anélkül, hogy bár­miféle foglalkoztatási kötele­zettséget kellene vállalnia.- A miniszterelnök egyik leg­utóbbi nyilatkozatában cáfolta, hogy a kormány figyelmen kívül szándékozna hagyni a dolgozók szempontjait.. .- Mi másként értelmeztük az elénk került szöveget. Ha a kormány álláspontja más, mint ami a szakértők által készített dokumentumból kitűnik, ezt örömmel tudomásul vesszük. Elfogadjuk, hogy most az adós­ságállomány csökkentésére kell fordítani minden szabad forrást, de talán a privatizációs bevéte­lek egy részét érdemes volna a jövő megalapozására, a hosszú­távú stratégiai elképzelésekre költeni.- Három szempontot említett.- Igen. A második: nem sze­retnénk, ha a dolgozókat a jö­vőben kirekesztenék a tulajdon- szerzés lehetőségéből. A ko­rábbi években a privatizált ál­lami vagyon 6.5 százalékát a munkavállalók vették meg és a tapasztalatok szerint jó gazdái lettek vállalatuknak, hiszen a saját jövőjükről gondoskodtak. Most félő, hogy leáll ez a fo­lyamat, mert a dolgozók legfel­jebb hitelre tudnak vásárolni. A harmadik kifogásunk, hogy a szakértők szerint az új privati­zációs szervezetben nem volna helye az ágazati szakszerveze­teknek, a korábban kínkeserv­vel megszerzett érdekképvise­leti lehetőséget meg akaiják szüntetni. Itt szeretném megje­gyezni azt az aggályunkat is, hogy külföldi vevőt csak az ext­raprofitot termelő cégekre lehet találni. Vajon ezekre a vállala­tokra, az általuk termelt ha­szonra miért nem tart igényt a költségvetés?- Élesek az ellentétek. Ön lát kiutat ebből a helyzetből?- Még nem tudni, hogy a kormány mennyiben hajlandó figyelembe venni a törvényter­vezet végső kidolgozásakor az érveinket. Reméljük, hogy a véglegesnek szánt szöveget is­mét az ÉT elé terjesztik és ak­kor sikerül egyetértésre jutni e fontos gazdaságpolitikai kér­désben. • (koós) i J ( J 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents