Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-24 / 293. szám
1994. október 24., hétfő Gazdaság új Dunántúli napló 9 Fotó: Tóth L. A helyrehozott keltető-épületben gyógynövényfeldolgozó lesz Mindent el lehet adni, csak a vevőt kell megtalálni Baksán nem hagyott űrt a felszámolás Medgyessy Péter 1997-98-ban várható a konjunktúra KSH-jelentés a gazdaságról Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 8,4 százalékkal növekedett, minden hónapban meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet. A termelés mennyisége augusztusban 12 százalékkal bővült. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma augusztusban 6 ezer fővel, szeptemberben további 5 ezer fővel csökkent. A külkereskedelemben azonban továbbra is meghaladja az import értéke az exportét. Az importtöbblet a nyolcadik hónapban 52 milliárd forintot tett ki, - olvassuk a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójában A lakosság jövedelme jelentősen növekedett, a bruttó átlagkereset szintje az első 8 hónap során 22,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A nettó keresetek ennél gyorsabban, 24,9 százalékkal emelkedtek. A jelentős jövedelemnövekedés hatására bővültek a lakossági megtakarítások is. A növekmény január-augusztus- , ban 205 milliárd forint volt. A külkereskedelemben augusztus végéig 270 milliárd forintos passzívum alakult ki, szemben az egy évvel ezelőtti 185 milliárd forintos hiánnyal, így a fizetési mérleg deficitje július végére 2,276 milliárd dollárt ért el. Az ország bruttó adósságállománya július végén 26,3 milliárd dollár volt, a nettó adósságállomány pedig megközelítette a 18 milliárd dollárt. Lakossági devizaszámlák Szeptemberben az előzetes adatok szerint csaknem 5 milliárd forint értékben nőtt a lakossági devizaszámlák értéke. A Magyar Nemzeti Banknál elmondták, hogy a még nem végleges adatok szerint az elmúlt hónap végén 272,2 milliárd forint - mintegy 2,5 milliárd dollár - volt a lakossági devizaszámlák értéke. A befizetések 53,6 milliárdot, a kifizetések pedig 48,8 milliárdot tettek ki a konverziókkal együtt. Jelenleg már 32 pénzintézetnél vezetnek lakossági devizaszámlákat. A számlák több mint felét márkában, 20 százalékát dollárban, több mint 10 százalékát pedig osztrák schil- lingben tartják nyilván. Tavaly decembere óta csaknem 70 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák értéke, de az emelkedés mintegy fele a forintleértékelések következménye. Mint ismert, januárban 1, februárban 2,6, májusban 1, júniusban 1,2, augusztusban pedig 8 százalékkal devalválták a forintot. A végéhez közeledik a baksai termelőszövetkezet felszámolása. Mint minden ilyen eseménykor, ennél is felbolydult a falu. Nem értették sokan hogyan juthattak el a dolgok idáig, valamint többek arról is tudni véltek, hogy a felszámolás során nem minden ment a legnagyobb rendben. Többek között a keltetőt is olcsón vásárolták meg, nem is erre a célra akaiják használni. A falu napközben csendes. A szövetkezet irodájában néhá- nyan dolgoznak, akik a felszámolásban segítenek. Elmondom mi járatban vagyok: úgy hallottam, nem minden ment rendben a felszámolás körül, és a keltető is olcsón került egy külső kft. »tulajdonába. Kicsit értetlen- ledve néznek rám, ők semmiről sem tudnak, de keressem a felszámolót, ő mindent pontosan elmond nekem. A keltetőnél már folyik az átalakítás. Egy kutya komotósan járkál körbe-körbe. Az egykor nagyon szép park újból gondozott, a tujákat is megszabadították elszáradt ágaiktól. Az épületeket frissen meszelték, az új szigetelés kapott tető sem ázik már be. A régi épület mellett már egy új alapozását is megkezdték. Mint kiderül a pécsi székhelyű Compánia kft. volt a vevő, és gyógynövény-feldolgozó kap itt helyet. Lesz teafil- terező, meg laboratórium is. A tulajdonosok liciten vették meg a telepet, szabályosan pályáztak, és több jelentkező is Volt. Ha a gyógynövény-feldolgozó elkészül, az a falunak is előnyt jelent.-A baksai Ezüstkalász szövetkezet Baranya egyik jól menő tsz-e volt. Mi minden felszámolást úgy bonyolítunk le, hogy nem az érdekel bennünket, mit miért kell felszámolni - mondja Búzás Gábor felszámoló. - Az emberek ezt másként élik meg, nehezen viselik ezt a helyzetet. Tény, azok szemében, akié a vagyon, az jóval többet ér, de ha azt kiviszik a piacra, már kevesebbet akar érte ő is adni. Emberileg nagyon nehéz megemészteni, hogy nem a valódi értékén kelnek el az egyes vagyontárgyak. Itt pénzről és vagyonról van szó, a nyilvánosság a biztosítéka annak, hogy minden korrekt módon történik. A Cliens Kft. minden tagja a saját nevét, tőkéjét kockáztatja, ha kétes üzletekbe megy bele. A nyilvánosság másik nagy szerepe, hogy az árat is felhajtja. A hirdetések megjelenését követően több az érdeklődő, mint a konkrét árajánlatot tevő. Egy felszámolás elindulásakor megjelennek azok is, akik csak vagyont akarnak szerezni olcsó áron, amit később továbbadnak. Végül is mindent el lehet adni, csak a vevőt kell megtalálni. A keltetőre is 3-4 érdeklődő volt heteken keresztül. A beérkezett pályázatokat bizottság bontotta fel, jegyzőkönyvet készítettek, ezt a pályázóknak is megküldték. A pályázók belső versenyen is megmérhették magukat. Erre azért is szükség volt, mert sokan csak nepperkednek. Végül a keltető az eredetileg kínált ár háromszorosáért kelt el.- A hirdetésekre alig volt jelentkező, két-három pályázati kiírás után kénytelenek voltunk kompromisszumokat kötni - folytatja Búzás Gábor. Az utóbbi években nem fordítottak gondot a karbantartásra, a tsz minden tulajdonán látható volt a hosszú leépülés. A hitelezők abban érdekeltek, hogy a vagyont, főleg az ingatlant eladják. A felszámolások sorozata miatt nagy a túlkínálat. Baksán az irodaház kivételével minden más ingatlan gazdára talált. Baksán a szövetkezet a privatizációt az első adandó alkalommal megkezdte. Tizenkét kft. alakult. Mivel már régebben is voltak úgynevezett önelszámoló egységek, ezért is volt könnyű megalakítani ezeket. Elkezdtek azonban működni az ellentétes érdekek, végül három-négy kivételével az összes felszámolásra került. A kft.-kbe a tagok szerveződtek, úgyhogy a vagyon nagyrészt az ő kezükben maradt. Továbbra is működik a növénytermesztés, a baromfiágazat, az anyagkereskedelemi kft. és a műanyagüzem.- Az első hónapokban arról ment a vita, hogy mikor kapják meg a vagyont a tagok - mondja Búzás Gábor. - De mivel a részjegyeken nem szerepel, hogy ebbe a vagyonba az adósság is beleszámít, nehéz volt ezt megértetni az emberekkel. Ha könyvszerinti értékben sikerül a vagyont eladni, még akkor is volna jelentős összegű tartozás. A megmaradt kft.-k is pályázat útján vásároltak a vagyonból. A falvakban nagy a munkanélküliség, ezért úgy kellett végrehajtani a felszámolást, hogy a munkahelyek jelentős részét sikerüljön megmenteni. Véleményem szerint egy-egy felszámoláskor nem űrt kell hagyni, hanem életképes gazdasági egységet. Sz. K. Közelítünk a mélyponthoz vagy a környékén vagyunk - mondta Medgyessy Péter, a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület elnöke a legnagyobb hazai szakmai tömörülés, az Autójavítók és Autókereskedők Országos Szak- szövetségének (Ajaksz) Kecskeméten tartott szakmai konferenciával egybekötött közgyűlésén. A magyar gazdaság közelmúltját, jelenét, kilátásait a rendezvény nyitóelődásában felvázoló exmi- niszterelnök-helyettes hangsúlyozta: hogy a mélypont kifejezést nem drámai fogalomként kell érteni, hanem olyan pontként, amelytől kezdve már csak felfelé visz az út. Medgyessy Péter megítélése szerint a jelenlegi helyzet kétségtelenül súlyos - eddigi szakmai pályafutása során még soha nem találkozott ilyen mértékű költség- vetési hiánnyal, inflációval -, ám bizakodásra mégis van ok. A külső környezet javul, a világgazdaság kezd túljutni a válságon, az európai gazdaság motoijának tekinthető Németországban a konjunktúra beindult, s ennek kedvező kihatásai előbb-utóbb nálunk is érzékelhetőek lesznek. A bizakodást alátámasztják a belső körülmények is. A magyar gazdaság számos nehéz feladaton túl van. Az igaz, hogy az elmúlt négy évben történtek mulasztások, ezek közül a legsúlyosabb az államháztartás reformjának elmaradása, történtek bűnös hibák is, elsősorban az agrárszektorban, de el kell ismerni az eredményeket is. Esetenként tisztességtelenül, esetenként vitathatóan, de a privaA fejlett európai államokban a piaci hatások és szociális érdekek kibékítésében jelentős szerepet játszik a szociális partnerség rendszere. A Hom-kormány hivatalba lépését követően megállapodást ajánlott a szakszervezeteknek és a munkaadói szervezeteknek, s meg is kezdődtek a tárgyalások.- Van reális esélye annak, hogy még az idén létrejöjjön a közmegegyezés a gazdasági és a szociális ügyekről? - kérdeztük Nagy Sándortól, az MSZOSZ elnökétől.- Nem az idő függvénye, hogy sikerül-e a megállapodni. Sokkal inkább az dönti el, hogy a három partner - a kormány, a munkavállalók és a munkaadók - ki tudja-e emelni a javaslat-dzsungelból azokat a legfontosabb ügyeket, ametizáció beindult. Következményeként a négy esztendő alatt 15 százalékról több mint 50 százalékra nőtt a magánszektor súlya. Túl azon, hogy a történelemben mindeddig ismeretlen gazdasági váltás időszakát éltük, éljük, ilyen gyors ütemű privatizációra sem volt példa még sehol a világon. Ugyanakkor - szögezte le Medgyessy - egy sor más intézkedéssel a magyar gazdaság rálépett a modem piacgazdaság építésének útjára. A megteendő lépések közül hátra van még, s mindenképpen elkerülhetetlen a szubvenció leépítése az energiaszolgáltatásban és valószínűleg a városi tömegközlekedésben is. A korábbi kormány a választások előtt érthetően nem hozta meg ezeket a népszerűtlen intézkedéseket, a mostani koalíciónak viszont az az érdeke, hogy mielőbb túljusson ezen. Medgyessy véleménye szerint 1997 előtt semmiképpen sem, de 97-98-ban már beindulhat a konjunktúra. Az elkövetkező évek művészete az lesz, hogy képes lesz-e a gazdaságpolitika az elkezdődött ipari, építőipari növekedést a beruházások és export felé terelni. Ennek feltétele a sikeres gazdasági diplomácia, hogy külföldön befogadják a magyar árukat, ám ugyanakkor Medgyessy, mint kormánytanácsadó óva inti a koalíciót a túlzottan nagymértékű árfolyamleértékelési politikától. A beruházások ösztönzésére az adórendszer újabb változtatásait javasolja, amelyeknek kidolgozása tudomása szerint már el is kezdődött a Pénzügyminisztériumban. lyekben remény van a megegyezésre.-A szakszervezetek szerint melyek a kiemelendő kérdések?- Első helyen említeném a legnehezebb szociális helyzetben élők támogatását. Ezt követi a foglalkoztatás, a munka- nélküliség kérdése, majd a jövő évi béremelési lehetőségek. De a készülő paktum keretében kell tisztázni az érdek- egyeztetés törvényi garanciáit, a gondok orvoslására fordítható anyagi kereteket. Ugyanilyen fontos számunkra, hogy a privatizációs elképzelések is bekerüljenek a megállapodásba, mert eddig ez számtalan konfliktus forrása volt. Végül, de nem utolsó sorban említem: a szakszervezetek működési feltételeit, jogait is e tárgyalás-sorozat keretében kell rendezni végre. (újvári) Gazdasági-társadalmi paktum Hol tartanak a tárgyalások? Érdemes rendbehozni az ólakat Jó üzlet-e a sertéshízlalás? A munkavállalók tiltakoznak ✓ Eles ellentétek a privatizáció ügyében Elkészült a Horn-kormány privatizációs stratégiája, amelyet egy 28 tagú szakértői bizottság dolgozott ki. Az elveket ezekben a napokban egyeztetik az érintett érdekvédelmi szervezetekkel, majd a kormány is megtárgyalja. A dokumentum, törvénytervezet formájában, a parlament elé kerül. A sertéságazat szereplői - termelők, feldolgozók, kereskedők - nosztalgiával gondolnak a nyolcvanas évekre, amikor még nyolc milliónál több sertést tarthattak számon az országban. De emlékezetes marad számukra az 1991-es esztendő is, amikor először szembesültek az állatállomány drasztikus csökkenésének tényével. Ekkor a statisztikusok már csak mintegy 6 milliót regisztráltak. Az állatállomány csökkenése azóta sem állt meg. Ez év márciusában már csak alig valamivel több mint 5 millió sertés volt az országban. Húspiaci kilátásaink a belföldi fizetőképes kereslet kielégítése mellett nagymértékben függnek az exportlehetőségeinktől is, nevezetesen az európai országok kínálatától, áraitól és az ahhoz adott támogatás szintjétől. A sertéságazat tavalyi exportárbevétele 194 millió dollár volt. Az Agrárrendtartási Hivatal tájékoztatása szerint az idén a hazai 1,1 millió darabos exportárualapból mintegy 700 ezer vágósertésre van reális fizetőképes kereslet az Európai Unió és az USA piacain. Keleti üzleti lehetőségeinkre rányomja a bélyegét, hogy az Európai Unió meglehetősen nagy támogatások árán, készleteinek jelentős részét a volt szovjet tagköztársaságokban értékesítette. A hazai húsipar képtelen versenyezni az unióbeli támogatott árakkal, éppen ezért szép eredményként könyvelhető el, hogy az év első két hónapjában a szalonnás és bőrös sertéshúsnál tonnánként közel 200 dolláros áljavulást értünk el és sikerült a túlsúlyos sertésekből keletkezett állami készleteket is értékesíteni a FÁK országaiban. (újvári) Mi a véleménye a koalíciós pártok elképzeléseiről az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának? - kérdeztük Szabó Juliannát, a privatizációs bizottság szakértőjét.-A most készülő dokumentumot a szakszervezeti konföderáció alapvető gazdasági és társadalompolitikai dokumentumnak tekinti, amely hosszútávon befolyásolja a munkavállalók helyzetét. Sajnos már első olvasatban is elfogadhatatlannak találtuk az ott kifejtett elveket. Az MSZP választási programjában még viszontláttuk mindazokat az elképzeléseket, amelyekért az előző években a szakszervezetek harcoltak, a kormány- programban némiképp „árnyaltabban” tértek vissza ugyanazok a gondolatok, ebben a tervezetben azonban már nyomuk sincs.-Melyek azok a sarkalatos kérdések, amelyekkel nem értenek egyet?-Három alapvető kérdésben vitatkozunk. Az első a foglalkoztatás-politikát érinti. Eddig a privatizáció során ajánlatos volt figyelembe venni, hogy az ott dolgozóknak a jövőben is lesz- e munkája, megfelelő megélhetése. A mostani törvénytervezet szerint az kapja meg az adott céget, aki a legtöbb készpénzt ajánlja érte, anélkül, hogy bármiféle foglalkoztatási kötelezettséget kellene vállalnia.- A miniszterelnök egyik legutóbbi nyilatkozatában cáfolta, hogy a kormány figyelmen kívül szándékozna hagyni a dolgozók szempontjait.. .- Mi másként értelmeztük az elénk került szöveget. Ha a kormány álláspontja más, mint ami a szakértők által készített dokumentumból kitűnik, ezt örömmel tudomásul vesszük. Elfogadjuk, hogy most az adósságállomány csökkentésére kell fordítani minden szabad forrást, de talán a privatizációs bevételek egy részét érdemes volna a jövő megalapozására, a hosszútávú stratégiai elképzelésekre költeni.- Három szempontot említett.- Igen. A második: nem szeretnénk, ha a dolgozókat a jövőben kirekesztenék a tulajdon- szerzés lehetőségéből. A korábbi években a privatizált állami vagyon 6.5 százalékát a munkavállalók vették meg és a tapasztalatok szerint jó gazdái lettek vállalatuknak, hiszen a saját jövőjükről gondoskodtak. Most félő, hogy leáll ez a folyamat, mert a dolgozók legfeljebb hitelre tudnak vásárolni. A harmadik kifogásunk, hogy a szakértők szerint az új privatizációs szervezetben nem volna helye az ágazati szakszervezeteknek, a korábban kínkeservvel megszerzett érdekképviseleti lehetőséget meg akaiják szüntetni. Itt szeretném megjegyezni azt az aggályunkat is, hogy külföldi vevőt csak az extraprofitot termelő cégekre lehet találni. Vajon ezekre a vállalatokra, az általuk termelt haszonra miért nem tart igényt a költségvetés?- Élesek az ellentétek. Ön lát kiutat ebből a helyzetből?- Még nem tudni, hogy a kormány mennyiben hajlandó figyelembe venni a törvénytervezet végső kidolgozásakor az érveinket. Reméljük, hogy a véglegesnek szánt szöveget ismét az ÉT elé terjesztik és akkor sikerül egyetértésre jutni e fontos gazdaságpolitikai kérdésben. • (koós) i J ( J 1