Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-22 / 291. szám

6 üj Dunántúli napló Közélet 1994. október 22., szombat T ermészetv édelem Igazoltatható-e a rendőr? Milyen fegyvert használhat? Miért keserű és természethasználat Autópálya- és erőműépítés a szakértő szemével Dr. Borhidi Attilát, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Növénytani Tan­székének professzorát rendre ké­rik fel beruházások, különböző projektek és nagyszabású prog­ramok környezet- és természet- védelmi szakértői munkájának elvégzésére. Jelenleg a tervezett S9-es déli autópálya környezetta­nulmányán és a Duna-Dráva Nemzeti Park felmérésén dolgo­zik kollégáival. A déli autópályát egy debre­ceni beruházó csoport kezdte szervezni. Megcsináltatták a nyomvonalat, ellátták az anyagot a szükséges műszaki mutatókkal is, és sor került a ma már elen­gedhetetlen, részletes környezet­védelmi hatástanulmány elkészí­tésére. Időközben azonban még az előző kormány közlekedési minisztériumában olyan új kon­cepciót dolgoztak ki, mely a Bu­dapestről sugárirányban kimenő utak fejlesztését helyezte előtérbe, azaz az M3-as, M4-es és M5-ös utak befejezését. Természetesen ezen utak megléte is fontos, mondja Borhidi Attila, de a vidék fejlesztésének nem lehet az alapja, hiszen nem oldja meg az ország nagyvárosainak egymás közötti kommunikációját, a kul- túrcentrumok továbbra is elszige­teltek maradnak egymástól. Való­ságos expedíció Pécsről eljutni, mondjuk, Debrecenbe vagy Szombathelyre. A körkörös autó­pálya szükségessége tagadhatat­lan. Továbbá kellene egy gyors- forgalmi átkelő Nyugat- és Ke- let-Európa között. Magyaror­szágnak egy ilyen út megléte nem csak könnyebbséget, hanem ko­moly bevételi lehetőséget is je­lenthetne.- Úgy tűnik - folytatta Borhidi professzor -, hogy a 6-os út alig-alig fejleszthető a jelenlegi nyomvonalon, s a tervezett déli autópálya sem holnapra készül el. Ennek ellenére vannak előrelépé­sek. Az is nyilvánvaló, hogy fej­leszteni kell a Dunántúl és az Al­föld közötti átjárást. Buda- pest-Dunaföldvár-Baja csekély áteresztőképessége nem megol­dás. Ezért megterveztek egy új hi­dat, mely az egykor tán megvaló­suló S9-esnek is része lehet. A tervből öt változat készült, végül is az 1. változatot, a szekszárdi hidat támogatták, ez felelt meg leginkább a szigorú környezetvé­delmi feltételeknek, illetve ebben az esetben lehet legjobban egy­ségbe hozni a műszaki megvalósí­tást és a környezetvédelem gyak­ran eltérő feltételrendszerét. Erre a változatra elkészült az elvég­zendő környezetvédelmi létesít­mények, azaz erdősávok, erdők, vadvédő sávok telepítésének előí­rása. Az állatpopulációk részére is megfelelő átjárókat kell biztosí­tani a békától a nagyvadakig, Esz vagy Az amerikaiak ugyan riadóz­tatták Irak ellen a flottát és az ejtőernyősöket, ám új Öböl-há­ború helyett tárgyalások foly­nak. A Közel-Keleten, ahol év­tizedek óta helyi háború folyik, mind gyakrabban írnak alá olyan megállapodásokat, ame­lyekről 1-2 éve még álmodni sem lehetett volna. Nemrég sú­lyos viszály fenyegetett az észak-koreai tervek miatt, hogy atomfegyvert gyártsanak - ám a kölcsönös retorika és erőfitogta­tás után ugyancsak tárgyalnak. Csönd támadt Észak-Irország- ban. Megváltozott volna a vi­lág? Vagy inkább az érem másik ol­dalára nézzünk? Arra figyeljünk, hogy a történelmi arab-izraeli megegyezés könnyen zátonyra futhat, ha szélsőséges palesztinok további gyilkosságokat követnek el, mint most Tel-Avivban? S a volt szovjet köztársaságokban csillapítatlanul folynak a törzsi mert ha az élő közösségek ván­dorlását megakadályozzuk, akkor beltenyészet alakulhat ki, az álla­tok létszáma leapad, s az adott populáció kipusztul. Mindig az a fontos, hogy az adott területen a természetes biológiai lánc ne sza­kadjon meg. A másik nagy feladat a Duna-Dráva Nemzeti Park felmé­rése, már csak azért is, mert a Dráva-szakaszon a horvát fél erőmű építésén gondolkodik. A hírek szerint a Gyergyovác utáni, 20 km-es tisztán horvát szakaszon folyna az építkezés, azaz Dráva-elterelés, melynek ered­ményeképp csak 10 km-rel ké­sőbb hoznák vissza a folyót a ha­tárra.- A kérdés az - mondja Borhidi Attila-, hogy van-e példa nemzeti parkban épülő erőműről? Van, de minden esetben magas hegység­ben épült völgyzárógátról van szó. A síksági erőmű sokkal na­gyobb kiterjedésű, és nagyobb környezeti zavart is okoz. Nekünk az lenne a jó, ha a drávai szakaszt 12 természetvédelmi területtel bővíthetnénk Örtilostól Mattyig. Az egyetlen gond csak az, hogy ezeket a részeket nagy, nem túl ér­tékes területek kötik össze. Kér­dés, hogy érdemes-e ballasztot felvállalni, ami a lakossággal való konfrontálódással is járna, mert akkor ezeket a védett terüle­teket nem lehet privatizálni, se szabadon megművelni. Ráadásul a Természetvédelmi Hivatal Dél-Dunántúli Igazgatóságának jelenlegi személyi állománya nem elegendő a munka ellátásához. Az eredeti elképzelés szerint a Nemzeti Park létrejötte megerősí­tette volna a magyar pozíciót Gyurgyevác-ügyben, s indokolta volna, miért nem támogatjuk az erőműépítést. Azóta a védetté nyilvánítási processzus kissé le­lassult, bár a különösen értékes területek (pl. a barcsi ősborókás, a szentegáti erdő stb.) esetében ez már megtörtént.- A legnagyobb baj, hogy mind a mai napig nincsen természetvé­delmi törvény, se erdőtörvény, ami azért rossz, mert amíg nincs szabályozva a működés, a gaz­dálkodás és a garázdálkodás nem választható el egyértelműen. Az OKTH-val közösen készített ter­mészetpolitikai koncepció nem csupán természetvédelemről, ha­nem természethasználatról is be­szélt. Elvégre a földek, az erdők, az nem senkiföldje, hanem nem­zeti vagyon, s a használatát vala­miképp ellentételezni kellene. Még azon a területen, ami hely- rajzilag az enyém, azon se csinál­hatok azt, amit akarok, mert ha­tása túlterjedhet a tulajdoni hatá­rokon. Úgy tűnik, hogy ez a ta­nulmányt' mely a természetpoli­tika szabályait és alapvelveit rög­zíti, az új kormány számára is hasznos. M.K. erőszak? háborúk - nem is említve a bal­káni tűzfészket. Megnyugodjunk, vagy féljünk? Bízzunk abban, hogy az emberi értelem -és a jólfelfogott érdek - erőszak helyett a kiegyezés útját egyengeti? Vagy féljünk, mert a tartósan nehéz gazdasági viszo­nyok közepette elszegényedett né­pek, pénz- és hatalomvágyó poli­tikusok, Haititől Boszniáig és Kö- zép-Azsiától a Közel-Keletig, más lehetőséget nem látva, erőszakhoz folyamodnak? A tel-avivi robban­tás - sajnos - a félelmeket erősiti. Meg kell-e békülnünk azzal, hogy az emberi értelem és az el­borult, féktelen indulat még soká, igen soká létezik majd egymás mellett? Biztosan. De nem mind­egy, hogy ezek képviselői milyen helyet foglalnak el a „politikacsi­nálók” körében. Mert ott csak azoknak van (lenne?) helyük, akik - stílusosan szólva - észnél vannak. Heltai András a kávé? Rendelkezések rendőrökről Október elsején életbe lépett az új rendőrségi törvény. Dr. Bökönyi István rendőrezredest, az Országos Rendőrfőkapitány­ság közbiztonsági főigaz­gató-helyettesét a közrendvéde­lem új szabályairól kérdeztük.- Mi változott a törvény élet­belépésével?-Szerintem a legfontosabb az, hogy ezentúl az állampolgár mindent megtehet, amit a tör­vény nem tilt, a rendőr pedig csak azt, amit a törvény számára előír, illetve megenged.- Mennyiben változtat mindez a rendőrségi intézkedé­seken, azok módszerein, esetleg a szigorán?- Többek között kimondja, hogy a célravezető intézkedések közül azt kell választani, ame­lyik a legkisebb sérülést, vagy kárt okozza a környezetnek. Régen a rendőrt védték a szabá­lyok, most ez a kitétel az intéz­kedés alá vont állampolgár számára jelent némi előnyt. Előfordulhat például, hogy a tettes üldözése közben a rendőr­ségi autó egy vétlen gépkocsi­val ütközik. Azelőtt a kárt meg­térítette a biztosító, most a rendőrségnek kell kifizetnie.-Eddig a magánlakás bizo­nyos értelemben „védelmet nyújtott” az állampolgároknak, mert a rendőr csak meghatáro­zott körülmények között léphe­tett be oda. Most?- A törvény igen szigorú. Tíz olyan rendkívüli esetet ír le, amikor ezt a „belépési tilalmat” nem kell figyelembe venni. Csak példaként: bűncselek­mény, vagy öngyilkosság meg­akadályozására, segélyhívás és elővezetés esetén ezentúl nincs szükség semmiféle előzetes en­gedélyre.-Az állampolgárnak joga van meggyőződnie arról, hogy valóban rendőrrel van-e dolga? Magyarán: igazoltatható-e a rendőr?-A rendőrt igazolja egyen­ruhája, az azonosító jele és az igazolványa. Mindenkinek joga van meggyőződni az intézkedő rendőr „státuszáról”, de ez nem akadályozhatja az intézkedésé­ben.- Eddig csak állam- és szol­gálati titokról beszéltünk, most Lőfegyvert csak akkor szabad használni, ha azzal a rendőr nem okoz újabb veszélyhely­zetet Fotó: Läufer László bekerült a magántitok fogalma is a törvénybe. Mit jelent ez?-Ha nyomozás során üzleti titok jut a rendőr tudomására, azt a büntetőeljárás hivatalos résztvevőin kívül nem árulhatja el senkinek. Ha a gyanúsított­nak az az alibije, hogy a barát­nőjénél aludt, a rendőrségtől nem tudhatja meg a felesége, hol járt. A magántitok védelme érdekében például már nem küldjük lakásra a trafipax-képe- ket sem.- Egyre gyakrabban fordul elő, hogy bizonyos rendezvé­nyekre „felfegyverkezve” érke­zik a közönség. Ezek használa­tát kik és hogyan korlátozhat­ják?-A közbiztonságra különö­sen veszélyes eszközökkel már egy korábbi kormányrendelet is foglalkozik. E szerint nemcsak használni, hanem birtokolni is tilos bizonyos tárgyakat. Ide so­rolták a távolkeletről származó harci eszközöket, a 8 centimé­ternél hosszabb pengéjű kése­ket, a gumi és ólmosbotokat. Tiltott eszközök közé tartozik a csúzli, a parittya és a boxer is. Szigorúan tilos mindenféle fegyverutánzat közterületi „bir­toklása”. Még a fegyverviselési engedéllyel rendelkezőknél sem lehet például hangtompító.- Már korábban bevezették a hazugságvizsgáló műszeres el­lenőrzést. Mit mond erről a tör­vény?-Csak akkor szabad hasz­nálni a hazugságvizsgálót, ha az érintett előzőleg írásban hozzá­járult. Fiatalkorú gyanúsított esetében pedig egyáltalán nem lehet alkalmazni.- A korábbi konfliktusok egyik forrása az engedély nélkül összegyűlt tömeg szétoszlatása volt. Hogyan rendelkezik most a törvény?- Meghatározza, hogy 10 személyig csoportról, afelett tömegről beszélhetünk. Tömegoszlatásra tilos lőfegy­vert használni. Megjegyzendő, hogy a gumilövedék nem szá­mít fegyverhasználatnak, mert nem okoz sérülést. Lőfegyvert csakis a tömegben lévő egyes személlyel szemben szabad használni, ha azzal a rendőr nem okoz újabb veszélyhelyze­tet. Tilos a tömeget bekeríteni, az elvonulását megakadályozni.-Milyen jogorvoslatra nyújt lehetőséget a törvény?-A sérelem ellen nyolc na­pon belül az intézkedést fogana­tosító rendőri szerv vezetőjéhez lehet panaszt benyújtani, akinek újabb 8 napon belül el kell bí­rálnia az esetet. Ez ellen a dön­tés ellen is a közléstől számított 8 napon belül a felettes szerv vezetőjéhez lehet fellebbezni. Ezen a szinten megint 8 nap az intézkedési idő: az illetékesek­nek módjában áll az eredeti döntést helybenhagyni, megvál­toztatni, vagy megsemmisíteni. (koós) Az utóbbi hónapokban, több­ször is drágult a kávé, s abban is biztosak lehetünk, hogy még többet is fizetünk érte. A kávé, mint importtermék ára függ a világpiac hatásaitól. Ám ott az ár most éppen csökkenőben van. Miért emelkedik hát ha­zánkban mégis oly gyorsan és kitartóan ? Kérdésünkre Bakó László az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium Piacszervezési Osztá­lyának vezetője válaszolt.- A világ kávétermelésének nagyjából ötven százalékát Brazília adja. így a világpiaci árak alakulását alapvetően az ottani termés mennyisége hatá­rozza meg. Ez év májusában az ültetvényeket fagykár érte, ami terméskiesést okozott. Keres­leti piac alakult ki, aminek a törvényei szerint drágul a kávé is. Ezt minden olyan országnak kénytelen-kelletlen el kell fo­gadnia, amelyik nyerskávét importál. A világpiaci árak há­rom-négy éven keresztül mélyponton voltak. Egy évvel ezelőtt egy tonna nyerskávé ezerötszáz dollárba került. Most egy tonna körülbelül né­gyezer dollár, tehát majdnem háromszorosa a tavalyinak, de volt ennél több is a közelmúlt­ban.- Csakhogy a tendencia megfordult. . .- Azt a pörköltkávét, ami ma a boltban kapható, körülbe­lül negyedéve vásároltuk, ami­kor még többe került. Az árra egyébként a beszerzés költsé­gein kívül még sok egyéb is rakódik: például a vám- és sta­tisztikai illeték, a pörkölés költségei, valamint a fogyasz­tási és forgalmi adó. Mivel a kávé egyúttal jövedéki és lu­xustermék, forgalmi adója is magasabb.-Azért furcsa, amit tapasz­talhattunk: a nyersanyagár drágulását azonnali áremelés követi, a csökkenést viszont a hazai árak nem veszik tudomá­sul.- Erre nem tudok válaszolni. A. M. Szigetvári Takarékszövetkezet Keresztrejtvény a Takarékossági világnap alkalmából Beküldendő a helyes megfejtés októ­ber 27-én (csütörtök) déli 12 óráig beér- kezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Nyeremények: 5 db 500 Ft-os vásár­lási utalvány és 1 db 5 000 Ft-os betét­köny. A nyeremények átvehetők a taka­rékszövetkezet fiókjaiban. Az október 8-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Végre nem hallom azt az őrültet, aki indulás óta üvöltözött.” Utalványt nyertek: Bózsa Sándor, 7694 Hosszúhetény, Is­kola u. 47., Katies Márkné, 7741 Nagy- kozár, Rákóczi u. 2., Kotter Klára, 7626 Pécs, Félő Balokány 61., Lickert Já- nosné, 7700 Mohács, Ete J. u. 11/A., Molnár Zsuzsa, 7632 Pécs, Aidinger J. u. 40. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents