Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-18 / 287. szám
10 üj Dunantüii napló Az olvasó véleménye 1994. október 18., kedd Kisdiákok beiskolázása Közismert, hogy szinte évenként cserélik a tankönyveket és ez minden évben rendkívül nehéz anyagi terhet jelent a szülőknek. Több barátom, ismerősöm panaszkodott, hogy az unokájuk első osztályba való beiskoláztatása több ezer forintba került. Ehhez jönnek még különböző kiadások. Ezeket a panaszokat hallva, önkéntelenül is eszembe jut, hogy az én korosztályom palatáblával, palavesszővel, egy „spongyával” és egy olvasókönyvvel volt ellátva. Ezekkel sajátítottuk el az alapismereteket. Ezek a segédeszközök ma már primitív dolgoknak tűnnek, de mi minden dicsekvés nélkül állíthatjuk, hogy megálltuk a helyünket, becsületes, szorgalmas, hasznos tagjai lettünk a társadalomnak. Régen megszűnt, hogy egy családban a gyerekek egymástól örökölték, átadták egymásnak a tankönyveket és így tehermentesítve voltak a szülők az évenkénti új tankönyvek beszerzésétől. Szükséges lenne, hogy ezzel a problémával foglalkozna a Művelődési Minisztérium. Jó hír, hogy az iskolák finanszírozását érintő közoktatási törvény módosításával kapcsolatos egyeztetést követően döntés született. Kívánatos, hogy a jövőben valamennyi iskola megkapja a fejkvótát. Keszthelyi István Ahová a király is gyalog jár(na) Több olvasónk jelezte levélben, telefonon, hogy zárt ajtók, lelakatolt, nyilvános illemhelyekbe ütköznek a járókelők Pécsett. Jogosan teszik fel a kérdést: keressenek bokrokat, esetleg eldugott utcák házsarkait? Mi az oka a nyilvános vécék megszűnésének? Szálai Lászlóné, a Közüzemi Rt. vízgazdálkodási munkatársa válaszolt a felmerült problémára. Az rt-nek nincs anyagi háttere az illemhelyek üzemeltetésére. Eddig az energiaellátás költségeit a város fedezte, de a „buksza” kiürült. így szeptember 30-tól, Pécs 16 nyilvános vécéje nem fogadja a betérni vágyókat. Csupán két, használható helyiség tart nyitva: a Kossuth téren és a Rózsakért vendéglő közelében. Ez csak ideiglenes állapot. Vállalkozói alapon bérelni lehet az illemhelyek működtetését november elsejétől december 31-ig (kísérleti idő). A bérlő a díj mellett a rezsit is fizeti. Ha a módszer beválik az átmeneti időszakban, 1995. január elsejétől egy éven át ilyen rendszerben üzemelnek a város vécéi. Ha nem, új megoldást kell találni. Addig is maradnak a bokrok, az utcasarkok, a parkok fatörzsei és a cukrászdák mellékhelyiségei. S. V. Elég egy jel? Boszorkányüldözés Még sincs hát vége a boszorkánypereknek. Elég egy gyanús jel, s az ártatlan közvélemény máris kész, hogy „tudós” emberek véleményére hagyatkozva máglyára küldjön minden számára idegennek, misztikusnak tűnő jelenséget. Az október 7-i ÚDN-ben olvashattunk egy rövid - valószínűleg MTI forrásból származó - híradást arról, „Hogyan manipulálják a szekták az embereket?” Ez az értekezés feltehetően a svájci események hatására született. Nem kétlem, szükség van némi elővigyázatosságra, de a vallásszociológusok nézeteivel egybehangzóan én sem tartom jogosnak mindennemű vallásfelekezet ösz- szemosását. Mivel közelebbről is ismerem, különösen furcsának találtam, hogy a Hare Krisnásokat is a „veszélyesnek” véltek listájára helyezte a cikk írója. Ez talán annak köszönhető, hogy bizonyára nem értesült arról, hogy a rágalmazók ellen indított, több, mint két évig tartó, a vallás minden apró mozzanatát megvizsgáló polgári peres eljárás útján is bebizonyosodott, hogy a Krisna-egyház hiteles képviselője a hinduizmusnak, tagjai szabad akaratukból választják ezt az utat, a társadalomban pozitív értékeket képviselnek. (Pl. ételt osztanak a szegényeknek, könyveket fordítanak, biofarmot, természetgyógyász-központot létesítenek stb.). A világ legközismertebb indológusaitól, pszichológusaitól, valláskutatóitól, az indiai állami vezetőktől, valamint a hazai szakértőktől kapott levelek igazát elismerve a magyar parlament is megváltoztatta a Kris- násokról a negatív propaganda hatására alkotott elhamarkodott véleményét, ezért más egyházakhoz hasonlóan továbbra is támogatásban részesíti. Boszorkányok pedig nincsenek. Ha pedig mégis lennének, nagyon vigyáznunk kell arra, nehogy véletlenül a vasorrú helyett a szegény nagymamát vessük a tűzbe. Danka Krisztina egyetemi hallgató Krisna-hívő Budapest Válaszol az illetékes Az Árpád-híd felújítási munkálatai Tóth József egerági lakosnak az Új DN október 4-i számában megjelent „A mi pénzünkről van szó” című olvasói levelében foglaltakhoz - és egyben feltehetően sok pécsi közlekedőben is felmerülő hasonló gondolatokhoz - kívánom a következő tájékoztatást adni: A felüljáró felújítási munkáit a Pécsi Építő Kft. és a Hídépítő Rt. közösen végzi. A két társaság közötti munkamegosztás szerint a szigetelési munkák a Hídépítő Rt, az aszfaltburkolat készítése a Pécsi Építő Kft. feladata. A műtárgy szigetelése folyékony műanyag szigetelő réteggel készült. Alkalmazására az anyag nagyon jó minősége és hosszú élettartama (30 év) miatt került sor. Bár ezzel az anyaggal az országban már több hidat szigeteltek, az Árpád hídhoz hasonló, nagy emelkedésű, forgalmú és közeli csomóponttal rendelkező (ami előtt a nagy terhelésű járművek fékezésre kényszerülnek) műtárgyat azonban még nem. A kedvezőtlen körülmények miatt az aszfalt bizonyos mértékű meghibásodása várható volt, ezért a szigetelésre a híd jobb oldalán az aszfaltburkolatnak csak az alsó rétegét építettük meg. A ténylegesen megjelenő hiba (deformálódás, repedés stb.) a rendkívüli nagy meleg miatt a vártnál nagyobb lett, ami helyi, lokális javítással már nem volt megszüntethető. Az aszfaltréteg állapotának folyamatos figyelése és mérése mellett kifejlesztettük azt a technológiát, ami már a helyi körülményeknek is megfelel. A felüljáró bal oldalán a végleges aszfaltburkolat már ezzel a technológiával készült. A félreértések elkerülése végett leszögezzük, hogy a szigetelő réteg jó minőségben elkészült, meghibásodásról szó sincs. Néhány szót a költségekről. A felújítás teljes költsége 177 millió forint. Az aszfaltburkolat építésének költsége a műtárgy egész felületén ennek 6,3 százaléka. A deformálódott, repedt aszfaltréteg költsége ennek kb. egynegyed része. Tekintettel azonban arra, hogy az aszfalt újra hasznosítható, a tényleges többletköltség az aszfalt építési és bontási költségeiből tevődik össze. Ennek mértéke kb. egymillió forint. A többletköltséget nem az autós társak, hanem a kivitelező viseli, mivel a megbízó Közúti Igazgatósággal kötött szerződés fix összegű, tehát annál többet a munka átvétele után nem fizetnek ki. Ezt bárki, bármikor ellenőrizheti. Veress Tibor ügyvezető igazgató Pécsi Építő Kft. . .xf-ÁV' Jókai utcai csendélet a Főpostával átellenben október második hetében Fotó: Tóth A Fogadó utcában élők gondjai Múlt év decemberében volt egy közmeghallgatás, ahol én is szóvá tettem a pécsi Fogadó út rossz állapotát, valamint azt, hogy nincs villany az egész utcában, teljes a sötétség. A közmeghallgatás után hamarosan (akkor nagyon örültem, hogy ilyen gyorsan megy a dolog) kijöttek és megnézték az utcánkat, majd javasolták, hogy gyűjtsünk aláírásokat, mert csak akkor tudják megrendelni az áramszolgáltatótól a közvilágítást. (?) A XXI. század küszöbén sötétben és, ha esik az eső, gumicsizmában vagyunk kénytelenek járni. Hoztak ugyan zúzott követ az utcára, de csak a 16-os számig jutott belőle. Folytatnám gondunkat azzal, hogy az utcánkban nincs vezetékes ivóvíz, pedig nekünk is szükségünk lenne az egészséges ivóvízre. Problémánk még a 6-os úton való átkelés. Csoda, hogy még nem történt nagyobb baleset. A buszról leszállva sokat kell várakozni, mire végre át tudunk jutni az út másik oldalára különösen gond ez az időseknél, a nehezen mozgóknál. Szeretnénk, ha létesítenének egy gyalogátkelő-helyet, még ha lámpa nélkül is. Fogadó utcai lakók (Hét aláírás) Segítettek a műszaki főiskolások A Bicsérdi Polgármesteri Hivatal részére a pécsi Pollach Mihály Műszaki Főiskola végzős és más hallgatók, Müller Mária tanárnő vezetésével elkészítették a diákok vizsgamunkájaként Bicsérd község belterületének rendezésére szolgáló rajzokat, műszaki leírásokat, fényképeket és maketteket. Ezek segítségével a község három parkjában helyeznek el díszfákat, örökzöldeket, játékokat, és a tervek alapján parkosítanak. Az önkormányzat köszöni az iskola vezetésének, tanárainak és diákjainak a díjtalanul elvégzett munkát. Vér József polgármester Ünnepeltünk Az Idősek Világnapja alkalmából a Pécsi Nyugdíjas Egyesület meghívott bennünket a Szivárvány Gyermekházba. Köszöntöttek, ünnepeltek bennünket, időseket, nyugdíjasokat. Rövid időre elfelejtettük gondjainkat, terheinket. Egy kicsit felvidultunk, jól éreztük magunkat, mégiscsak törődnek velünk. Bornemissza Géza vezetésével, Bornemissza Mária, Bíró József - Vészi József kíséretével hangulatos műsort adtak. Jászai Joli néni mesélt és verset mondott. Köszönet mindenkinek a felejthetetlen délutánért. A Nyugdíjas Egyesület tagjai Családi hétvége Pécsett Első alkalommal tartottak családi hétvégét október 7-én Pécsett. A rendezvénynek az MSZP székházában adtak helyet. A háromnapos együttlét egy új kezdeményezés, ahol a családtagok, jobban megismerhetik egymást, s felszínre kerülnek egymás értékei. Az együtt töltött hétvége fő célja, hogy ráébressze a gyerekeket, szülőket arra, milyen fontos az összetartozás, s hogy az itt megélt szeretet ne csak ideig-óráig tartson, hanem próbáljuk meg átültetni mindennapi életünkbe. Szeretnénk, ha ez az országos mozgalom legalább évente kétszer megrendezésre kerülne és sok család tapasztalhatná meg az összetartozás fontosságát. A jelentkezéseket a következő címre kérjük: Családi Hétvége Pécs, 7604. Pf: 90. A Családi Hétvége rendezősége Szerkesztői üzenet Molnáménak üzenjük: igen, ki lehet válni a szövetkezetből. Kiválási szándékát írásban jelentse be volt munkáltatójának. M. M-né pécsi olvasónk a levelében írt problémáját a Munkaügyi Bíróság segítségével tudja megoldani. ■ isii« Jogi tanácsadó Sz. Viktorné olvasónk azt kérdezi, hogy a munkaviszony miként jön létre? A Munka Törvénykönyvének 76. §-ában előírtak szerint a munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A felek ezen túlmenően más kérdésekben is megállapodhatnak. A munkaszerződést - az öt napot meg nem haladó időtartamú munkaviszonyt kivéve - írásba kell foglalni. Az írásbafoglalás elmulasztása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló, és a munkába állást követő harminc napon belül hivatkozhat. A hatályos jogszabályi előírások szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyi jogait nem sérti és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. S. Gy.-né kérdezi, hogy milyen kötelezettségei vannak a haszonélvezőnek? Polgári Törvénykönyvünk 159. §-ában foglaltak szerint a haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. A haszonélvező a hasszo- nélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt. A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállított kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni. A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglévő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni. N. I.-t munkahelyéről elküldik. Kérdése: mennyi a felmondási idő és kötelesek-e a munkavégzés alól felmenteni, mennyi időre? A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg a Munka Törvénykönyvének 92. §-a értelmében. A harminc napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött: a./ három év után öt nappal, b./ öt év után tizenöt nappal, c./ nyolc év után húsz nappal, dJ tíz év után huszonöt nappal, e./ tizenöt év után harminc nappal, f./ tizennyolc év után negyven nappal, gJ húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A munkáltató rendes felmondás esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. Ä munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munka- vállalót átlagkereset illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Tájékoztatásul még elmondjuk, hogy a a munkavállalót a | felmondási idő letelte előtt a munkavégzés alól végleg fel mentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentése után követki zett be, a már kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem || követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít. S. Á. 4 t * < >
