Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-17 / 286. szám

2 aj Dunántúli napló 1994. október 17., hétfő 24 óra a nagyvilágban Választások Macedóniában Törvényhozási és elnökválasztás kezdődött va­sárnap reggel Macedóniában. Az egykori jugo­szláv tagköztársaságban ez az első voksolás 1991 szeptembere, az ország függetlenné válása óta. A szavazás során több mint 1,3 millió állam­polgárt várnak az urnákhoz, hogy megválasszák az új államfőt és a 120 tagú parlament képvise­lőit. Az elnöki posztra a jelenlegi államfő, a 77 esztendős Kiró Gligorov (képünkön, balra) a le­gesélyesebb, aki a kormányzó baloldal támogatá­sával újra jelöltette magát. Riválisa a szélsősége­sen nacionalista ideológiával fellépő - a jelenleg legerősebb ellenzéki tömörülés, a Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) színeiben induló - Ljubisa Georgijevski. MTI TELEFOTÓ Szarajevó nem tárgyal Új dinók Két, eddig ismeretlen fajtájú dinoszauruszt találtak a Szaha­rában. Az egyik ragadozó, a másik növényevő. Akkor éltek, amikor Afrikát még szárazföld kötötte össze Európával Gibral­táron át. Az egyik dinoszaurusz, ame­lyet Nigerben találtak, két méter magas és 8 méter hosszú lehe­tett. Az „afrikai vadásznak” el­nevezett állat rendkívül gyors ragadozó volt, hatalmas kar­mokkal, amelyek „a dinosza­uruszok balett-táncosává” és más állatokra veszélyessé tette. Nagyobb mint a Velociraptor, amely a Jurassic Park című filmben rémületet keltett a né­zőkben, de kisebb mint a Tyrannosaurus, a legnagyobb észak-amerikai dinoszaurusz. A második megtalált állat növé­nyevő, hosszú nyakú és 17 mé­ter hosszú. A dinoszauruszok 135 millió évvel ezelőtt éltek a jelenlegi Szahara területén. Szerencsés zuhanás Csaknem hetvenméteres sza­kadékba zuhant egy autóbusz Nepálban, az esést azonban csodával határos módon a 68 utas közül 60-an túlélték. A busz a völgyben lévő templo­megyüttes tetejére zuhant, amely lefékezte az ütés erejét. Alija Izetbegovic boszniai muzulmán elnök és Haris Silaj- dzic miniszterelnök levélben fi­gyelmeztette a nagyhatalmakat, hogy a szarajevói kormány nem fogadja el a boszniai béketerv esetleges megváltoztatását. „Bosznia-Hercegovina nem egyezik bele a béketerv megvál­toztatásába, s arra sem hajlandó, hogy az előtt kezdjen újabb tár­gyalásokat, mielőtt a szerbek je­Németországban vasárnap reggel megkezdődött az egyesí­tés utáni második össznémet vá­lasztás, amelynek nagy kérdése, hogy a Helmut Kohl vezette ke­reszténydemokrata-szabadde­mokrata koalíció 12 év után to­vábbra is hivatalban marad-e. Újabb négyéves kancellári megbízatása esetén Kohl meg­dönti Konrad Adenauer rekord­ját, aki 14 évig kormányozta az NSZK-t. Minden polgárnak két voksa van, míg az egyikkel kör­zetének képviselőjelöltjei kö­zött választ, a második és fonto­sabb szavazatával végsősoron a pártok közötti erőviszonyt hatá­rozza meg. Az a párt, amely nem szerzi meg a második sza­vazatoknak legalább az öt szá­lenlegi formájában elfogadják a nemzetközi összekötőcsoport által kidolgozott javaslatokat” - írták a muzulmán vezetők a csoportban részt vevő öt állam vezetőinek küldött levelükben. Silajdzic azt is hangsúlyozta, hogy a muzulmánok számára elfogadhatatlan az a javaslat, mely szerint lehetővé válna a bosziai szerbek és Szerbia kö­zötti konföderáció létrehozása. zalékát, egyáltalán nem jut be a parlamentbe. Kivétel, ha egy párt - s erre most a PDS-nek, a keletnémet állampárt utódjának jó esélye van - legalább három jelöltje körzetében győzelmet arat, mert ekkor a pártra leadott szavazatokat is figyelembe ve­szik. Az előrejelzések szerint a CDU/CSU nagy valószínűség­gel erősen megközelíti előző eredményét, az FDP-nek azon­ban izgulnia kell azért, hogy túl­lépi-e az ötszázalékos küszöböt. Az ellenzéki pártok várha­tóan javítanak 1990-es szerep­lésükön, de a szociáldemokra- taák és a zöldek talán nem kap­nak annyi szavazatot, amennyi elég lenne a Kohl-kormány le­váltásához. Kohl rekordot dönt? A J. B. Cash-rejtély Nyomozás az ősmagyarok, a szépségkirálynő és egy író után A mai könyvpiacon van öt-hat ismert amerikai szerző, aki a bestselleripart fémjelzi. A sztorikat szinte már folytatni tudjuk. Joe imádja Marylout, de Freddy bandája, aki kábítószert szállít Irakból Leningrádba, megöli a nagyanyót a New York-i metróban. A leleplezés sem várat magára, a gyilkos csirkecombot eszik a McDo- nalds-ban. Az olvasók most egy áttörési kísérlet tanúi. Egy magyar író-újságíró expresszsebeséggel megírt két regényt, mondván legjobb a hazai. Itt a legfrissebb magyar ponyva. Ki ne szeretné példul tudni, vajon honnan is jöttünk, magyarok? Élnek-e még Kína határán Ujgurföldön őseink, ezer történészi megkö­zelítés után, íme egy kalando­san fantaszta olvasmány. J. B. Cash nem mást állít, hogy igen, rokonaink a kínai ha­táron sokáig még a nyelvünket is tudták. A Tigrisbölcső című regényében lebilincselő történe­tet ad elő. Paul Handó a magyar televízió moszkvai tudósítója beleszeret a CNN riportemő- jébe. Veje utazik egy váratlan küldetésbe, az azeri-grúz pol­gárháborúba. Egy templom ost­románál egy félhalott matróná­tól Handó megtudja, ő is Újgú- riából való, ahol is 1949-ben lemészároltak egy nomád tör­zset, a gyárikat, mert bátorsá­guk szemet szúrt nekik, és fő­ként értékes totemállatukat megkívánták a KGB-sek. 33-an maradtak életben, akiket gyári fősámán elküldött egy titokza­tos rejtekhelyre - suttogja mik­rofonba a haldokló asszony. Handó úgy érzi megkapta az élettől a leckét, nem más a fel­adata, mint kideríteni az igaz­ságot. Rábeszéli szerelmét, eredjenek a titok nyomába. Be­utazzák a kínai orosz határszélt, majd átszöknek a Nagy Fal or­szágába. Egy bádogbusszal át­szelik Kínát, hogy megérkezze­nek Hszigazéba, a lámák kolos­torába. Izgalmas fordulatok után végül Burmában a dzsun­gelben találnak rá őseikre, egy bujkáló törzs szentvesztőhe­lyén, a Tigrisbölcsőben ... A Mázlista budapesti flasz­terregény. Ilyent sem olvashat­tunk mostanában. Főhőse egy újságíróvagány Korai Tamás, akit szenzációs és leleplező ri­portjai közben pihentetéskép­pen elküldik egy szépségver­senyre. Korai rájön: a szépség­ipar a legvadabb bűnök fészke, ha már beletévedt a sűrűjébe, akkor kötelessége mindezt nyil­vánosságra is hozni. Nem szá­mol azzal, hogy mint mindent, a bűnös szépségipart is a sajtó, sa­ját főnökei csinálják ... Az ér­dekes szleng nyelv és a kötet bővérű humora jó körítése da­rabnak. Újraszületett hát a magyar ponyva, mégpedig érdekes for­dulattal. Az író, J. B.Cash játé­kot ajánl olvasóinak. Leplezzék le a premier után egy hónappal, november 13-án, a legtitokzato­sabb időpontban, éjfélkor tele­fonáljanak neki, közölvén ki­csoda is az író valójában. Nem bánják meg, jólfizetett nyomo­zóvá avanzsálnak elő, hiszen visszanyerhetik a könyv árának százszorosát. Az udmurti elnök felesége is táncolt Leányvásár után kézfogó (Folytatás az 1. oldalról) rendezvényt hoztak létre a Le­ányvásár szervezői, melyet min­den eddiginél több elismerés ho­norált a Művelődési Központ dolgozói számára. A díjak között a Zengővárko- nyi Hagyományőrző Egyesület aratott az idén, Töttös Sándor művészeti vezető, Galambosné Fónai Éva egyesületi elnök, va­lamint Györffi Kálmán zenekar- vezető irányításával: díjat kaptak a több generáción át továbbvitt hagyományőrzés, a legjobb ze­nekar és a legjobb menettánc el­ismeréseként. Pécsvárad város díját Kakas Sándor polgármester Hosszúhetény együttesének nyújtotta át. A tánctradíció to- vábbéltetését a decsieknél díjazta a zsűri. A legjobb német nemzetiségi együttesnek ítélték Nagynyárád csapatát, a legjobb nemzetségi zenekar, illetve a legszebb nem­zetiségi viselet díját Véménd együttese vihette haza. A ma- gyamándoriak állították ki a leg­jobb népdalkört, és végül Sza­badi Mihály koreográfus, Sióa- gárd együttesének művészeti ve­zetője vehette át az életmű-díjat. Mindenki szeretetét élvezte a finnugor rokonnép köréből, Udmurtiából, az Ural innenső oldaláról érkezett együttes kü­lönleges élményszámba menő műsorával, tagjainak valóban rokoni kedvességével. Érdekes­ség, hogy a csoporttal fellépett az Udmurt Köztársaság elnökének felesége, Fedoszia Tubilova is. Térzene és táncmulatságok egé­szítették ki a nap programját. A szemet gyönyörködtető gazdag viseletek, táncok, az egész talál­kozó hangulata, maga a vásár számtalan ötlettel gazdagodott a vállalkozók jóvoltából: volt vá­rosnéző kisvonat és légvár, pó- nik, kistigrisek és sárkányrepü­lők, kutyabemutató, Suzuki— börze. Magának a „leányvásár­nak” sikeréről pedig majd idő múltával szólhat a krónikás, mi­kor a pécsváradi találkozást a kézfogók követik, ahogy az tör­tént a régi Lukács-napok után is. G. O. Emlékoszlop Kákics hétköznapi hőseinek A sellye melletti Kákicson példaértékű falunapot tartottak tegnap. Délelőtt Bóka András református esperes tartott isten­tiszteletet, s kiemelte, örömmel jött ide, ahol egykor az Ormán­ság neves költője, Kiss Géza prédikált. A hagyományteremtő ünnepség délután tetőzött, ami­kor a templom előtti téren 100 éves tölgyből faragott emlék­oszlopot avatott a falu lakos­sága. Az oszlopba egy dom­borművel ékesített szöget is be­vertek, s a képen megörökítet­ték a településen az utóbbi években megvalósult legjele­sebb beruházásokat, szót ejtve azokról az emberekről is, akik mostanság a legtöbbet tették a 270 fős lakóközösség nyugodt hétköznapjaiért. Bódis János polgármester elmondta, a falu életében sok minden megváltozott néhány év alatt, hiszen az önkormányzat több millió forintot áldozott arra, hogy Kákics minden há­zába ingyen kapjanak a lakók vezetékes vizet. Százméterek­kel gyarapodott a beton gyalog­járda, az okorági úthoz bekötőút épült, s elkészült a ravatalozó is. Ugyanakkor folyik az iskola felújítása, a templomra is rá­férne a renoválás, feladat tehát van még bőven, lesz mit a jövő évben bevert szögön is megörö­kíteni, hiszen eztán minden év­ben az október 16-hoz legköze­lebbi hétvégén megrendezik a falunapot. A fiatalok kerékpárverseny­nyel, erő és ügyességi vetélke­dőkkel ünnepeltek, valamint a program zárásaként ormánsági folklór műsort adtak a sely- lyei-kákicsi diákok - a helybé­liek is Sellyére járnak suliba, amíg a sajátjuk el nem készül. S ki tudja, hogy egy-két év múlva nem lesz-e ott az iskola képe is az emlékoszlopon? M. B. E. Százéves tölgyből faragták az emlékoszlopot Sutherland és Max von. Sydow Budapesten forgat Sorozatgyilkos a Ludovikán A „Prokuratura” feliratú szobával szemben, a folyosón, szálas, elegánsan őszülő szem­üveges úriember egy küllemé­hez sehogyan sem illő sámlin üldögélve olvasgat elmélyül­tem Max von Sydow, A Hanna és nővérei, A hetedik pecsét, a Hódító Pelle, A kondor három napja és tucatnyi más értékes és kevésbé értékes amerikai produkció svéd sztáija a kö­vetkező jelenetet tanulmá­nyozza. A helyszín a volt Lu- dovika Akadémia épülete Bu­dapesten, az alkalom az X pol­gártárs című amerikai film for­gatása. Max von Sydow a filmben egy Bukanovszkij nevű pszi­chiátert alakít, kinek szemé­lyében első esetben alkalma­zott pszichiátert a szovjet rendőrség egy bűnöző felkuta­tására. O volt az, aki három évvel Andrej Csikatilo elfo­gása előtt megadta a többszá­zezer orosz rendőr által ered­ménytelenül hajszolt „rosztovi rém” pontos pszichológiai portréját. A rendező és forga­tókönyvíró, valamint Max von Sydow és az ugyanezeket a pesti laktanya-folyosókat rovó Donald Sutherland (Fetyiszov ezredes) és Steven Rea (Viktor Burakov nyomozó), a Csikati- lot alakító Jeffrey DeMunn-al és az epizódszerepekben Bálint Andrással az élen megjelenő féltucat magyar színésszel együtt nem egy, hanem két bűncselekmény-sorozat bemu­tatására készülnek. A jelek sze­rint az 53-szoros kéjgyilkos horrorjánál is fontosabb szá­mukra a másik történet. Ez pe­dig arról szól, hogyan, milyen társadalmi és politikai viszo­nyok között kerülhette el húsz éven keresztül a rosztovi Csi­katilo tanfelügyelő az igazság­szolgáltatást ... A peresztrojka előtti Orosz­országban Burakov nyomozó­nak semmi esélye nem volt a sikerre: nem engedték meg, hogy köröztesse a gyanúsítot­tat, s hogy a lakossághoz for­duljon segítségért. így Csika­tilo nem is főszereplője a róla szóló filmnek (Laura Bickford főproducer: „A főhős Burakov. A sztori pedig egyetlen ember küzdelme a rendszer ellen”), a rosztovi rémet alakító DeMunn feladata talán még kegyetle­nebb. A valóságban Csikatilo el­hagyatott buszmegállókban és helyiérdekű vasútállomásokon elegyedett szóba áldozataival, majd megölte őket és a kéj­gyilkos kannibalizmus minden rémtettét véghezvitte rajtuk, amit csak a krimináltörténet ismer. A filmben ilyen külsőd­leges eszközökkel dolgoznia nem engedtetik meg, márcsak azért sem, mert a film HBO produkcióban készül, a legszé­lesebb amerikai (és magyar) te­levíziós közönség számára, te­hát a véres jelenetekkel a ren­dezőnek nagyon csínján kell bánnia. Arra a kérdésre tehát, hogy mekkora pszichés meg­próbáltatás számára ez a sze­rep, DeMunn, aki még Csikati- lora maszkírozva is kifejezet­ten intellektuális jelenség, azt válaszolja, hogy inkább a szí­nészi feladat az, ami foglalkoz­tatja. „Negatív figurákat alakí­tani minden színésznek előbb-utóbb meg kell tanulnia. Én sem először vállaltam ilyen szerepet, s biztos vagyok ab­ban, hogy meg lehet oldani”. A forgatáshoz nyugodt at­moszféra kell. Ami persze, nem azt jelenti, hogy a sztáro­kat éjjel-nappal szállodai szo­bájukba zárva lehet tartani. Donald Sutherland például rossz alvó. Minden hajnalban a Marriott szálló környékén sé­tál. Elragadtatottan beszélt az újjáépített nagyvásárcsarnok­ról, ahol szombaton hajnalban járt. Szentendrére is kilátoga­tott egy stáb-busszal, de egy olasz turistacsoport tagjai fel­ismerték, s akkora zajjal üdvö­zölték, hogy kénytelen volt visszamenekülni a buszba. Fe­tyiszov ezredes, akit ebben a filmben alakít, e kiváló kana­dai származású amerikai szí­nész (Casanova, Tű a szalma­kazalban, A piszkos tizenkettő) képességeihez illően bonyolult karakter. A nyomozást vezető Burakov főnökeként sztálinista bunkónak kellene lennie, de valahol a film közepén őt is megcsapja a kelet-európai vál­tozások frissítő szele. Jókai Géza

Next

/
Thumbnails
Contents