Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-17 / 286. szám
1994. október 17., hétfő A mai nap aj Dunántúli napló 3 Alumíniumos házisör? A tiszafüredi Jäger Kft. perelni fog A hamisítási botrányok (paprika, vegeta) után újabb rémisztő hír kelt szárnyra. Egy hetilap arról tájékoztatta olvasóit a közelmúltban, hogy a tiszafüredi székhelyű Jäger Kft. olyan berendezéseket állított elő sorozatban a házi serfőzdék számára, amelyekben (amelyektől) bizony alaposan megnőtt az egyébként olcsón kínált és népszerű sörféleségek alumínium tartalma. A cikkíró a már említett Tiszafüreden kívül Kunhegyesen, Túrkevén, Kisteleken és Szentesen is betért olyan kiskocsmákba, melyekben a Jäger Kft. serfőzdéiben készült nedűt kínálták, és többek között azt az hírt (álhírt) is felcsípte, hogy ezeken a helyeken a Jäger sört kortyolgatok nemegyszer hasmenéses tünetek miatt kényszerültek lépteik meggyorsítására. Ezen ugyan még mosolyogni is lehetne, de a cikkíró utalt arra, hogy a sörben található nagyobb mennyiségű alumínium idővel akár fehérvérűséget is okozhat. Végül pedig az újságíró feltette a kérdést: Hogyan lehetséges, hogy a kft. már több mint száz berendezést legyárthatott, amikor az engedélyeikkel sincs minden rendben? Balázs László, a tiszafüredi cég ügyvezetője nem tért ki kérdésünk elől, amikor azt firtattuk: hány berendezésük került a Dunántúlra (azon belül Baranyába), és miként vélekedik a Jäger Kft. tevékenységét ért támadásról.- Teljesen alaptalan a vádaskodás, amelyeket a debreceni és a szegedi orvostudományi egyetemek szakemberei is bizonyítani tudnak. A debreceni Zs. Nagy professzor például (neki speciális kutatási területét érinti a téma) megnyugtatásul elmondta, hogy az USA-ban az ivóvizek alumíniumtartalma nagyobb, mint a mi Jäger sörünknek, amelynél ez az érték 2 tized milligramm alatt marad. Egyébként alumínium-tartályainkban a napok múltával nem hogy nőne, inkább csökken ez az érték, és csak akkor észlelünk bizonyos emelkedést, amikor a szűrőn átmegy a sör. Amikor feljelentés érkezett sorházunk ellen, az ANTSZ kivonult és elvégezte célvizsgálatát. Mind a mikrobiológiait, mind pedig a fé- . mekre vonatkozót, de semmi gondot nem találtak. Megjegyzem a cikk írójával az indulás óta együttműködési kapcsolatban voltunk, csak amikor anyagi okok miatt nézeteltérés támadt közöttünk, akkor változott meg a Jäger sörökről a véleménye. Most természetesen peres úton döntjük el, hogy kinek is van igaza. Ugyanis az engedélyeinkkel is minden rendben van, csak egy rövid átállási időszakban fordult elő, hogy egyedi engedélyeket kellett kérnünk a legyártott berendezéseinkre. Mint megtudtuk, az említett berendezésekből a Dunántúlra kevés jutott. Baranyában például csak egy van belőle, ám a fentiek alapján valószínűnek látszik, hogy a fogyasztók az abban készült sör elől, no és annak elfogyasztása után sem fognak (el)szaladni. Balog Nándor A széchenyis diákok Kelemen László kisbíróval együtt dobolták ki a nap programját Fotó: Läufer Iíjúsági- és falunap Szaván A hársfák hajtásai Fűtsünk olcsóbban! Takarékos megoldás hőmegosztókkal és különleges szelepekkel A fűtésdíjak általányrendszerű fizetése eddig sem aratott elismerést a tömbházlakók körében, de az energiaárak várható emelése méginkább fokozza majd az elégedetlenséget. Ugyanis most hiába szigeteli valaki lakása ajtóit, ablakait, csavarja le a radiátort, ha hosz- szabb időre elmegy otthonról, mindez mit sem változtat a havonta fizetendő összegen. Nincs valami hasonló megoldás, mint a vízfogyasztás esetében, ahol órák mérik a felhasználást? Nos, Szigetváron 850 távfűtéses otthonban szereltek már fel dán Clorius hőkölt- ség-megosztókat, de Komlón, Mohácson, sőt Pécsett (Eszter- gár Lajos út, Júlia utca) is vannak olyan tömbházak, melyekben már ilyen műszerek segítségével végzik az elszámolást. Az eltérés a vízóráktól csupán annyi, hogy az öklömnyi kis mérőeszközöket a radiátorokra kell felszerelni, s egy épületen belül mindenkinek részt kell vennie a programban, ugyanis a műszerek csak arányszámokat mérnek, hogy az egyes fűtőtestek egy szezonban mekkora részét fogyasztják a ház által felhasznált hőmennyiségnek. Másrészt csak olyan helyeken szerelhetők fel, ahol a radiátorokon jelenleg is van szelep. Bár ezek a csapok is leselejtezendők, mivel legfeljebb elzárni lehet velük a fűtést, szabályozni nem, ahhoz termosztatikus szelepekre kell kicserélni mindegyiket, melyek darabja 2000 forint. Maga a hőköltség-megosztó nem drága, csupán 600 Ft+ÁFA darabja, s 3-4 elég egy lakásban. Évente egyszer számítógépes kiértékeléssel állapítják meg, ki mennyit fogyasztott a ház hőfelhasználásából, s így már van értelme hőtükröt rakni a radiátorok mögé, szelepállítással csökkenteni a meleget ablaknyitás helyett, jobban odafigyelni a lépcsőház, a pince és a mellékhelyiségek fűtésére. Aki a számított értéknél többet fizetett be az visszakapja a pénzét, aki pedig kevesebbet az utólag pótolja a hiányt, a következő szezonban pedig már a mért adatok az irányadók, melyeket egy év múlva ismét korrigálnak. A dán Clorius céget időközben bekebelezte a német Ista társaság, mely eddig Magyarországon Északon és az Alföldön terjeszkedett (Nyugat-dunántúli képviselete Keszthelyen, referencia épületei Salgótarjánban, Dorogon, Gyulán és Békéscsabán találhatók). A németeknek hamarosan lesz pécsi kirendeltsége is, s a központi fűtéses épületek hőköltség-megosztóval történő felszereléséről máris lehet érdeklődni a 334-904-es telefonszámon. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy ahol a rendszer működik, ott az a tapasztalat, hogy a fűtésköltségek 15-20 százalékkal csökkentek a korábbiakhoz képest. Márpedig ez nem elhanyagolható tétel, főként 1995. januárjától, amikor a tervek szerint duplájára emelik a hőszolgáltatás díját. Mészáros B. E. Idén ismét nívódíjat ad a Kulturális Kamara A nívódíj alapításának célja: a megye kulturális életében értéket teremtő, őrző közösségek, művészeti csoportok, alkotóműhelyek, egyének tevékenységének, eredményeinek, produkciójának elismerése, munkájuk ösztönzése. A nívódíjra pályázni, illetve javaslatot lehet tenni: helyi, megyei, országos, nemzetközi kulturális rendezvény, fesztivál teljesítményéért; művészeti közösségek, egyesületek, baráti körök, klubok kulturális hagyományainak ápolásáért, újjáélesztéséért; települések, aprófalvak, lakókörzetek közösségteremtő kulturális munkájáért; nemzetiségi, etnikai csoportok, vallási és egyéb közösségek folyamatos kulturális, művelődési tevékenységéért; a kultúra fejlesztésének hátteret biztosító szakmai, szakértői tevékenységéért; évfordulók, hagyományok alkalmából szerveződő intézményi, helyi, regionális kiállítások, bemutatók, rendezvények elismeréséért. A pályázatot, illetve javaslatot írásban kell benyújtani - 1 példányban -, melyben a tevékenység leírása, dokumentálása (kiadványok, fotók, de- mokazetta, újságcikk, kritika stb) szerepel maximum 10 gépelt oldal terjedelemben. Produkciók esetén kérjük feltüntetni, hogy hol és mikor lehet megtekinteni. A pályázat, illetve a javaslat beküldési határideje: 1994. október 30., a Pécs-Ba- ranyai Kulturális Kamara címére (7621. Pécs, Széchenyi tér 8.) A pályázatot, illetve javaslatokat a választmány által felkért szakértők véleménye alapján a választmány értékeli. A nívódíjat a Magyar Kultúra Napján, 1995. január 22-én nyilvánosan adják át. A nívódíjjal plakett és 50 000 Ft jár. Pályázatot csak a Pécs-Ba- ranyai Kulturális Kamara tagjai nyújthatnak be. A cím elnyerésére javaslatot tehetnek: egyesületek, más állampolgári közösségek, ön- kormányzatok, intézmények. A Pécs-Baranyai Kulturális Kamara Választmánya Sanyi-bácsi a rögtönzött falutörténeti kiállítás egyik régi fotója előtt megakad. Addig bőbeszédűen kalauzolt, mindent megmagyarázott. Most elnézést kér, könnybe lábadt szemmel.- A meghatottságtól... - mondja. így hát elmegyek a templom melletti hársfákhoz. Itt áll a háborúkban elesett szavaiak emlékoszlopa, nevek a táblán, s egy külön: tizedelés áldozata lett az örökké fiatalnak maradt katona ’56 végén. A hajdan ültetett tizenhét hársfából néhány már kiszáradt. Időnként - évente több alkalommal is - a fiatalság lendülete remeg át ezen a kis falun. Beszűrődik a házakba, a református presbitérium komoly férfiainak gondolataiba, az önkormányzat irodáiba: ismét jönnek a széchenyisták. A pécsi gimnázium és szak- középiskola diákjai, lányok és fiúk, az alma máter névadója Baráti Körének tagjai. Szombaton több mint 100-an. „Falu- és ifjúsági nap". Csak rövid időre hökkent meg a szokatlan párosítás. A szavai születésű széchenyista pedagógus, Nagy Lajos tanár úr arról mesél: kilencedik éve ápolják diákok az 56-os mártír sírját, kilencedik éve jönnek mindig március 15-én is, s nem először közös ünnepet tartani a szávaiakkal. A pálya szélén álldogálunk a polgármesterrel, több szomszédos község kispályás csapata játszik a helyiekkel, a diákokkal körmérkőzést. A pálya frissen kaszálva, s körülötte is a füves rét. Szponzorról beszél a polgármester: nem is szavai a vállalkozó, aki erre az alkalomra lenyírta a gyepet, de a tsz, a szalántai önkormányzat, más támogatók is adtak pénzt, segítséget a falu- és ifjúsági napra. A Király utcából érkezett „legbelvárosibb” diákok meg arról, hogy jó ide eljönni, jó itt egy napot elkölteni, mert a szavaiak - Isten tudja, miért - nagy szeretettel fogadják őket. Itt Szaván, ahol ma már csak kilenc olyan család él, akiket tősgyökeresnek lehet mondani. Ahol Sanyi-bácsi mégis azt mondja: 1200-tól élünk ehelyütt „mindig is büszkék voltunk múltunkra, hagyományainkra.” Lehet persze most sorolni a színes szombat eseményeit: a focimeccseket, a kisgyerekek bringa- és akadályversenyeit, a több falut is érintő lovasszekeres felvonulást, a diákok szép énekét, az elszármazottak hazahívását, a szüreti bált, a nap tarka tengerét. De talán Sanyi-bácsi köny- nye, a diákok fiatal szeme, a polgármester mindenki előtt tárt karja, Nagy Lajos tanár úrnak a régi hársfákat - gyökereket - új hajtásra serkentő szelíd akarata, sokak segítő közreműködése - ezek fontosabbak. A legfontosabbak. Mészáros A. A radiátorokra szerelhető az öklömnyi hőérzékelő ■ 1 Nobel-díjasaink Az idei kémiai Nobel-díjban nemcsak az a szenzáció, hogy egy magyar származású amerikai tudós kapta (hiszen ez tulajdonképpen csak nekünk magyaroknak ad okot büszkeségre), hanem az is, hogy a kémiai Nobel-díjat na- gyon-nagyon régen kapta meg egyedül egyetlen személy. Mint általában a Nobel-díjakat, ezt is megosztva, csoportoknak vagy több kutatónak ítélték oda az utóbbi években, sőt évtizedekben. A kitüntetett, George A. Oláh, nekünk Oláh György - a Los Angeles Times megfogalmazása szerint - „zseniális nagypapa, akinek ősz haja által megkoronázott fejéről sosem kopik le a mosoly”. Az UniI versity of Southern California (USC) kémiaprofesszora s az amerikaiak szerint személy szerint neki köszönhető, hogy az egyetemen egy tudományosan rendkívül magasra értékelt kémiai kutatóműhelyt hozott létre. Oláh professzor bejelentette: a kitüntetéssel járó 945 ezer dollárt feleségének adja, hiszen „a mi családunkban ő kezeli a pénzügyeket”. Felesége egyébként ugyancsak kémikus, aki négy évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig férjével együtt dolgozott. „1955 óta együtt, egy laboratóriumban végezzük a munkánkat - és még mindig házasok vagyunk. Ez aztán mindent megmagyarázhat...” Oláh professzornak legalább 100 szabadalma is van, tehát korántsem az elefántcsont toronyban dolgozó tudós típusát személyesíti meg. Neki tulajdonítanak olyan felfedezéseket is, amelyek később a környezetünket kevésbé szennyező ólommentes benzinhez vezettek el. A játékelmélet egyik magyar alapítója, Neumann János lázasan forgatta az ördög bibliáját, Harsányi János közgazdász, az idei Nobel díj egyik nyertese azonban csupán sakkozott, azt is évtizedekkel ezelőtt. Még csak nem is ismeri a póker szabályait, pedig a gazdasági folyamatok elemzését e játék terminológiájára alapozta. A Kaliforniában élő, 74 éves tudós most a matematikafilozófia logikai alapjait kutatja. Maradandót alkotott az etikai problémák matematikai modellezése területén is. * George Oláh és John Har- sanyi egyaránt megőrizte magyarságát, anyanyelvét és az óhazához fűződő kapcsolatait. Harsányi az elmúlt évtizedekben többször is hazalátogatott, Oláh György pedig a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja és a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora. Tervezi, hogy mielőbb, de legkésőbb tavasszal Magyarországra utazik. * A magyar illetve magyar származású Nobel-díjasok teljes listája: 1905: Lénárd Fülöp fizikus, a fénysugárzás vizsgálatáért. 1914: Bárány Róbert orvos, egyensúlyszervi kutatásaiért. 1925: Zsigmondy Richárd kémikus, kolloidoldatok természetének magyarázatáért. 1937: Szent-Györgyi Albert orvos-biokémikus, biológiai égésfolyamatok kutatásaiért. 1943: Hevesy György kémikus, izotópok alkalmazásáért az orvostudományban. 1961: Békésy György fizio- lógus, a fül élettanának kutatásáért. 1963: Wigner Jenő fizikus, az atomhéj rejtelmeinek leírásáért. 1971: Gábor Dénes fizikus, a holográfia elvének kidolgozásáért. 1986: Polányi Károly János vegyész, a kémiai elemi folyamatok dinamikája terén szerzett ismeretekért. í
