Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-13 / 282. szám
10 új Dunántúli napló Társadalom 1994. október 13., csütörtök Borongás ünnep Szárnyra kelt remények Sajátos nézőpont a nyugdíjasé. Miközben egy munkás élet után bőrén érzi mindazt, amit a közgazdászok oly homályos jelzőkkel burkolnak, hogy ugyanis mindennapjaik gondjai egyre szaporodnak, sűrűn elhangzó ígéretekbe vetett bizalommal és hittel próbálják táplálni reményeiket. A pesszimista már látja, hogy mindez hiábavaló, az optimista egyre jobban a csodákban hisz. A remények így is, úgy is szárnyra kelnek. Már nem az áruházak napról-napra drága árcéduláit vizslatjuk, már nem az újra-beosztás számtani bravúrjai foglalkoztatnak, inkább a félreérthetetlen és félre nem magyarázható prognózisok, amelyek gondjaink szaporodását ígérik. Mi ígérik? Követelik! Pénzügyminiszterünk legutóbb így nyilatkozott: „ .. .az állam nem tud fenntartani egy pazarló nyugdíjrendszert.’’(Népszabadság, okt. 10.) Nem értem! És alighanem nem csak én nem értem. Mert a közgazdaságtan definitiv normái szerint ugyan lehetséges, hogy a jelenlegi rendszer pazarló, de hogy én és nyugdíjas társaim nem a közgazdaság téziseiből, de a havonként kézhez kapott nyugdíjból élünk és ebből mintha másként látnánk a dolgokat, az bizonyos. Hol pazarló az a nyugdíj- rendszer, amely a nyugdíjasok jelentős hányadának életmódját napról napra a megoldhatatlan gondok közelébe redukálja? Hol pazarló az a rendszer, amely nem képes egykori ígéreteinek úgy eleget tenni, hogy a valaha-volt megbecsülés legalább érzékelhető hányadát biztosítsa? És egyáltalán: ki a pazarló? És mit ígér, mit ígérhet az a rendszer, amely ezt a „pazarlót” kívánja - és félek :fogja! - felváltani? Ennél sanyarúbbat, keserűbbet, kilátástalanabbat? Mert ha így lesz, akkor már az elszállott remények számycsa- pásainak keserű hangjára sem fogunk emlékezni. Legfeljebb arra, milyen ígéretekkel bélelték egykoron tarisznyáinkat. B. A. Még egy „utótudósítás” erejéig visszatérünk az idei Idősek világnapjához. Az ürügy a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarájának ünnepi közgyűlése, amit a középiskolai menza éttermében tartottak. Az emelkedett hangulatban meghatározóként volt jelen a nyugdíjemelés ügye, hiszen a világnap még a parlamenti szavazás előtt volt. Köves Imre is, aki a Nyugdíjasok Országos Kamarája baranyai képviselőjeként mondta az ünnepi megemlékezést, azt hangoztatta, hogy a Kamara nélkül nagy valószínűséggel Maga sem hiszi, de már ötven éve áll a pult mögött Plechl István, pécsi kiskereskedő. Szakmáját még az egyik leghíresebb pécsi kereskedőnél, Pohli Henriknél tanulta. Akkor ez minősítést is jelentett - a Pohli inasa volt. A Király utcai fűszer és csemege üzlet törzsvásárló közönsége nagyon odafigyelt a kiszolgálásra. Plechl István ezt a figyelmes kereskedői magatartást hozta magával, amit ma is örömmel tapasztalnak vásárlói a Petőfi utcai kis szatócsboltjában. ő az az igazi sarki fűszeres, aki gyerekkori emlékeink között él, aki mosolyogva nyújtja át a nyalókát, a cukorkát, akinek a filléres áru ugyanolyan rangú, mint a drága cikk. Nem tehet különbséget az áruk, de a vevők között sem, hiszen ebből él, ez a hivatása.-A világháború utolsó évében, 1944-ben kezdtem. Inas- éveim után is a Pohlinál dolgoztam az államosításig. Ekkor, 1948-ban az utcára kerültem társaimmal együtt, és csak a Népbolt megalakulása után tudtam újra elhelyezkedni a szakmámban. A Király utcában, a Mór ütném lett volna meg a 8 százalék, jóllehet hallott olyan véleményt, miszerint „hiba volt engedni a nyugdíjasok nyomásának”. Megállapította: 1990-92 között - a nyugdíjemelések mellett is - fokozatosan romlott a nyugdíjasok helyzete, az átalakulás terhei vitathatatlanul ezt a társadalmi réteget nyomták a leginkább. „Megéltük a háború előtti, a háborús és a háború utáni nehézségeket, éljük a mostaniakat, hát éljük meg minél előbb a jövőbelieket is” - mondotta. Dr. Zeller Gyula egyetemi cával szembeni 1. sz. Népbolt üzletében segédként dolgoztam havi 840 forintért. Ma már mesél, regél a múltról, az akkori nehéz időkben is sokszor hihetetlen furcsaságokról, amik érték. A pártiskoláról, ahova megkérdezése nélkül „kitüntetésként” küldték, a boltvezetőhelyettesből miként csináltak gyorstalpalós irodistát, áruforgalmi előadót. Mosolyog a visz- szaminősítésén, amikor a jegyrendszerben a kenyér-cu- kor-liszt-zsíijegyeket kellett levágnia. Persze ez fizetéscsökkentéssel járt.-Kedves uram, kérem szépen, mit adhatok tisztelettel, parancsoljon, viszontlátásra uram, köszönöm a vásárlást - ez a szó- használata. Első magánkereskedését még 1953-ban nyitotta meg a Megyeri úton, amit azóta lebontottak. 1967 óta a Petőfi u. 59-ben működteti sarki szatócsboltját, vegyeskereskedését. Az államosítás után alig 4-5 évvel kuriózumnak tűnt a maszek. A Nagy Imre kormány rövid ideje alatt rendeletileg lehetővé tették a magánkereskedői engedély kitanár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tagja is a nyugdíjemelésről, annak is néhány kulisszatitkáról beszélt. Például arról, hogy a kormányalakulás előtt volt még olyan álláspont, hogy csak szeptember 1-jétől legyen a 8 százalék - vagy semmi. Ezt az önkormányzat nagy szavazattöbbséggel elvetette. Később arról volt szó, hogy az idén esedékes emelés egy részét februárban fizessék ki, ezt is elvetették. Benne az efféle megoldási kísérletek azt a vélekedést alakították ki, hogy a pénzügyi kormányzat maga alá akarja gyűrni a nyugdíjas társadalmat, kivédeni valahogy a különben elkeváltását. Plechl István ezt gyorsan kihasználta, mert utána újra megszigorították. Volt, akinek tetszett bátorsága, de inkább megbélyegzést váltott ki merészsége.- Csak azt az árut kaphattam meg elosztás útján, amit adtak, vagy ami megmaradt a népboltoktól. Megszabták, hogy miből mennyit adhatok el egy hónapban. Attól féltek, hogy a maszek meggazdagodik. Árukiszállítás nem volt, magam hordtam triciklivel az árut a boltba. Épp hogy megéltünk belőle, de a függetlenség kárpótolt érte. A történelemidézésből az üzletbe betoppanó vevők zökkentik vissza a kereskedésbe, a polcokon rendben sorakozó árukínálathoz, mert kereskedőnek lenni hivatás. Az ötven év a pult mögött ennek jegyében telt el. A pécsi és baranyai kereskedők úgy tekintenek rá, mint akinek gazdag tapasztalatai mindig segítenek nekik. A KISOSZ-nak is megbecsült tagja. Az 50 éves jubileum alkalmából a KISOSZ diplomával ismerte el munkáját, amelyet a boltba belépő vevők is láthatnak. Rozvány Gy. rülhetetlen törvénymódosítást, miközben arról nem esett szó, hogy a februári kifizetéshez is kell pénz. Dr. Zeller Gyula azt is elmondta, hogy Magyarországon jelenleg 2 948 527-en részesülnek nyugdíjban, vagy nyugdíj- szerű ellátásban; hogy ma az átlagnyugdíj 11 829 forint; hogy június 30-án 174 milliárd forint volt a társadalombiztosítással szemben fennálló tartozás ösz- szege, de ami napjainkra már 182 milliárdra növekedett; hogy rengeteg a munkavállalóktól levont, ám a társadalombiztosításnak be nem fizetett - magyarul tehát elsikkasztott - nyugdíjbiztosítási járulék összege; hogy a legnagyobb adósok (109 Megyek az úton. A hőség úgy támaszkodik rám, hogy megroggyanok súlya alatt. Szomjas lombok bólogatása kísér. Kék ég szikrázó fényei vakítanak. Csend van és mozdulatlanság. Nem látok madarat, a fű is kókadtan hajtja le bús fejét. A harmatot már megitta, csendes kábulatát most alussza. Fáradt, mert nem bír a Nap hevével. Szememben délibábos képek villannak. Amott egy autó suhan. Légpárnás lehet, mert nem érinti a földet. Távolabb egy férfi, vagy nő tipeg át az úton. Képe elmosódik, a hősugarak rezzenő játékában bizonytalanná válik. Lehet, hogy képzelődöm. Megyek az úton. Halk hóesés. Az imént csókolt ajkon egy hópihe, s most kacéran nézek körül, kellek-e még valakinek. Már odaadom, már odaadnám magam. Felfelé nézek, s mintha zuhanyoznék, kitárom magam a hópihéknek. Kellek nekik, mert serte-pertélve takarnak be, mert belém bújnak, mert végigcsiklandoznak. Ók is kellenek nekem, mert tőlük jókedvem támad. Az ágak is pajkosan nyújtogatják pyakukat, nekik is kell, ők is pompázni akarnak. Cipőm alatt a frissen esett hó roppan, gyermekkori emlékek hada vesz körül. Megyek az úton. Tombol a szél. Elveszthette valahol az eszét, mert ilyen bőszen aligha támadna, ha volna neki. Szellőnyi pajkosság ízetlen agresszivitássá fajult, fákat, embereket döntöget, mint falusi legények vasárnap délutánonként a tekebábukat. Nem belém bújik, de rám támad. Tép, cibál, körül- füttyent, sivít és közben port kavar a szemem közé, ágakat roty- tyant lábam elé, rég elhalt rügyeket hullajt korcaimba. Valahol felmérgesíthették, mert nem tudja mit csinál. Miért e vad düh? Rossz kedve nem lanyhul, nem nyugszik. Rohamai egyre gyakoribbak, már nincs is szünet féktelen attakjai között. Az emberhad, amely most sietősre milliárd!) az állami tulajdonú vállalatok, 10 milliárdra rúgnak az egyéni tartozások, 30-at a kft-k és más gazdasági társulások tartozásai, 4,5-tel pedig a költségvetési intézmények tartoznak; hogy 1,1 millió nyugdíjasnál kellene 2000 forintos havi emelés ... Minden nem nagyon vidította fel az ünnepelni akaró nyugdíjasokat, ezért is hallgatták szívesen a megjelentek a szentlőrinci leányok citerazenekarának szép muzsikálását, miután szeretettel köszöntették özv. Takács Józsefié Tatár Erzsébetet, a zenekar hosszú éveken át volt vezetőjét abból az alkalomból, hogy Szentlőrinc díszpolgára lett. H. L fogná lépteit, megriasztott hangyabolyhoz hasonlít, amint cikk-cakkban, leszegett fejjel erre-arra tart. Megyek az úton. Erotikus madárszólók ringatnak. Sarlófejű fűszálak emelgetik magukat-kelletően a Nap felé. Bágyadt fények koszorújában ágak ölelkeznek. Egy suttyó hajtás tiszteletlenül dörgölőzik karvastagságú rokonához. Mint egy hegedűvonó, úgy simogatja társait, s közben dallamok járnak körül. Szerelmes rigófüttyök, halk hangolások a tavaszra. Még nem a nyitnikék lélekfrissítő éneke, csak a bőrükből kibújni akaró borzas verebek korai farsangja hallik. De már ez is ígéretes. És közben csendje hallik az ébredésnek. Titokban életerő száguldozik a kérgek alatti erekben, rügyek híznak észrevétlen, fűszálak zöldülnek szégyenkezve. Megyek az úton. ,-iv Illatok ölében ringatózom,' színek ölelnek, langy szellő bújik a hónom alá, megrettent rigó tollászkodik fölöttem. Hol járhatott vendégségben, vagy hová készül, hogy ilyen gondosan kozmetikázza magát? Cinkék kergetőnek, pincebogarak sietnek ismeretlen céljaik felé. ívelt, lassú mozgással ringatóznak frissrügyű ágak. A homok, amit a játszótérre hoztak, csendes melegével verebeket fürdet. Szelíd pirosak, zöldek és sárgák tűnnek elő. Ünnepre készül minden. Megyek az úton. Mindennap. De míg megyek, összetalálkozom a természettel, a világgal. Gondolatok, érzelmek szántják egymást, szívemet, hangulatok fészkelődnek belém, ízek kísértenek, hangok andalítanak. Az élet partitúráján lépkedek. S közben múlnak a percek, évekké tornyosulnak. De nekem adják ezeket a képeket, s én illetlenül kikaparom tenyerükből e nekem való érzéseket. Megyünk útjainkon. Bokrétás András Az 50 éves jubileum alkalmából kapott KISOSZ diplomával Fotó: Löffler Gábor Fél évszázad a pult mögött Megyünk útjainkon Délelőtti foglalkozáson az idősek Pécsett, a Zipernovszky utcai idősek klubjában Fotó: Löffler Gábor Humán szolgálatok Pécsett Négy gondozási központ intézményeiben törődnek az idősekkel Pécsett, az önkormányzat által fenntartott Gondozási Központok tevékenykednek, amelyeknek elsősorban az a feladatuk, hogy az idősekre figyeljenek és az arra rászorulóknak segítséget nyújtsanak. A gondozásnak többféle formája van. Idősek klubja: nappali ellátást biztosító szociális intézmény, az idős, vagy fogyatékos, vagy egészségi állapota miatt erre rászoruló személy számára. Szállást biztosító idősek klubja: átmenet az idősek klubja és a szociális otthon között. Hétfőtől péntekig bentlakással teljes ellátást nyújt. Házi gondozás: lakáson, szükség szerinti ellátást nyújt az öregségi nyugdíj korhatár feletti fogyatékos, vagy egészségi állapotuk miatt erre rászoruló személyeknek. Szociális étkeztetés: az idős,- kivételesen a 18 éven felüli, csökkent munkaképességű, vagy munkaképtelen személyeknek szociális helyzettől függően - főtt ételt biztosít, napi egy alkalommal. Nem részesíthető gondozásban az, akinek gondozására más személy köteles és képes, aki fertőző beteg, vagy kórokozó hordozó, illetve veszélyeztető állapotú elmebeteg. A területi gondozás szolgáltatásaiért a gondozott személy jövedelmétől függően térítési díjat kell fizetni. A gondozási tevékenység területe az orvosi körzethatárokhoz igazodik. I. sz. Gondozási Központ, 7621 Pécs, Felsővámház u. 1. Tel.: 324-104. Intézményei: II. sz. Idősek Klubja, Csaba u. 11/1. Tel.: 330-485; VI.sz. Idősek Klubja, Felsővámház u. L, Tel.: 324-104; VII. sz. Idősek Klubja, Somogy-Bányatelep, Tel.: 313-785; VIII. sz. Idősek Klubja, Pécs-Vasas, Szövetkezet u. 15. Tel.: 313-536, X.sz.Szállást Biztosító Idősek Klubja, Barátság u. 18., Tel.: 325-315. Körzethatár: Tüskésréti u„ Vágóhíd u., Rózsa F. u„ Felsővámház u„ Dugonics u„ Marx u„ Alsógyükéstől keletre eső terület, valamint Hird, Somogy, Vasas, Pécsszabolcs. II. sz. Gondozási Központ Majorossy I. u. 15.,Intézményei: I. sz. Idősek Klubja, Vöröskereszt u. 20., Tel.: 315-235, III. sz. Idősek Klubja, Apáca u. 12. Tel.: 310-931. Körzethatár: Középgyükés-Marx u„ Dugonics u. Felsővámház u„ Király u., Rákóczi u„ Doktor S. u„ Rókus u., Ifjúság útja, Jakabhe- gyi u„ Magyarürögi u. által határolt terület. III. sz. Gondozási Központ Zipernovszky u. 1. Intézményei: V. sz. Idősek Klubja, Kassa u. 3. Tel.: 312-530, IX. sza. Szállást Biztosító Idősek Klubja, Garai u. 33. Tel.: 314-378, XII. sz. Szállást Biztosító Idősek Klubja, Zipernovszky K. u. 1., Tel.: 326-345. Körzethatár: Pécsi-vÖz, Siklósi u„ Alsó-malom u„ Rákóczi u„ Doktor S. u„ Rókus u., Ifjúság útja, Jakabhegyi u„ Magyarürögi úttól nyugatra eső terület. TV. sz. Gondozási Központ Linke J. u. 10. Tel.: 439-582. Intézményei: XI. sz. Idősek Klubja, Polgárszőlő u. 32., Tel.: 438-280, XIII. sza. Idősek Klubja, Linke J. u. 10., Tel.: 439-582. Körzethatár: Tüskésréti u„ Vágóhíd u., Siklósi u., Pécsi Víztől délre eső terület, valamint Nagyárpád. Kökény, Postavölgy, Ke- szü, Gyód. * t é I 4
