Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-13 / 282. szám

1994. október 13., csütörtök Közélet aj Dunántúli napló 9 A Crédit Lyonnais vesztesége és a Pécsett is érdekelt Lyonnaise des Eaux Helyi kisebbségi önkormányzati Katasztrofális féléves mérleget hozott nyilvánosságra Franciaor­szág egyik legnagyobb bankja, a Crédit Lyonnais: a pénzintézet az idei év első hat hónapjában 4,5 milliárd frank veszteséget muta­tott ki, ami majdnem ötszöröse a tavalyi hasonló időszakénak. So­kak szerint lehetséges, hogy a bank az év végén még a tavalyi, 6,9 milliárd frankos rekordveszte­séget is túlszárnyalja. Nem kirívó A pénzintézet veszteségét a vezetés főként a francia ingatlan- piac visszaesésére, valamint tő­kebefektetési leányvállalatának veszteségeire vezeti vissza, bár a tavaly ősszel kinevezett bankel­nök, Jean Peyrelevade elismerte: ő maga is rosszul mérte fel a Cré­dit Lyonnais üzleti helyzetét. A pénzvilágban a Crédit Lyon­nais esete végül is nem olyan ki­rívó, hogy megrengette volna a tőzsdéket szerte a glóbuszon, vagy netán alacsonyan szálló bankárokat jelezhettek volna a megfigyelők akárcsak a párizsi pénzpaloták környékéről is. Nyil­ván betudható ez a viszonylagos nyugalom - mert azért e helyzet­ből adódóan itt-ott bizonyosan akadtak nehézségek - az állam mint tulajdonos nemcsak joggal remélt, hanem eleve kényszerű segítőkészségének, ami elég jó garancia Franciaország egyik legnagyobb bankja számára. Szemünk sem rebbenhetne hát a párizsi hírre, ám a bank neve fel­tűnően rímel egy olyan ugyan­csak francia vállalatcsoport nevé­vel - Lyonnais des Eaux (LDE) -, amely több magyar városi ön- kormányzatnál pályázott - nem­csak sikert, de viharokat is aratva - a közművek üzemeltetésének megszerzéséért. Például legutóbb koncesszió formájában Debrecenben, vagy Pécsett az önkormányzattal közös közmű-üzemeltető részvénytársa­ság alapításának tervével. A név persze önmagában nem jelent semmit. Akár olyan egykori fantáziát­lanság eredménye is lehet, mint itt nálunk Dél-Dunántúlon a „Pan­non” vagy „Mecsek” előtag a cégneveknél. Ugyanakkor a ne­vükkel rímelő két cég messze Franciaország határain túl nyúló jelentősége megalapozza annak valószínűségét, hogy valami kö­zük mégiscsak lehet egymáshoz. Hiszen nemcsak világszemlé­leti tételként, hanem a gazdasági életben is igaz az az ógörög filo­zófiai tétel, hogy minden min­dennel összefügg. A „gyanút” csak aláhúzza, hogy a Lyonnaise des Eaux nem is lyoni székhelyű cég. Rímelő nevű francia cégek valódi összefüggései választás - közvetlenül Kezdeményezni most kell Kitűzését legalább öt választónak hétfőn 16 óráig kell kérnie Akkor pedig milyen tőrül fa­kad a névhasonlóság? Nem kell aggódni Erről, valamint a Crédit Lyon­nais veszteségességének LDE-re jutó esetleges hatásáról érdeklőd­tünk a Lyonnaise des Eaux ma­gyarországi (budapesti) kereske­delmi képviseletének igazgatójá­tól. A tőle kapott tájékoztatóból ki­derült, hogy a megsejtett össze­ge l'Eclairage létrehozásának kezdeményezője. Ez a cég akkor a víz mellett főleg a víz erejéből előállított elektromos áram elosz­tásával foglalkozott. A II. világ­háború után Charles de Gaulle ál­lamosította az elektromos áram szolgáltatását és ekkor rövidült le a cégünk neve Lyonnaise des Eaux-ra, s ekkor és innen indult el az a fejlődés, amelynek eredmé­nye a mai LDE vállalatcsoport. Ebben az éves árbevétel csaknem fele az önkormányzatoknak nyúj­Az LDE világcégnek nyolcvan országban működik vállalata, köztük vízi közművek mint a képünkön látható Buenos Airesi tisztítómű függések valóban léteznek, ám az LDE-vel üzletelő magyar önkor­mányzatoknak azért emiatt csep­pet sem kell aggódniuk. S ezt nemcsak a rekord-veszteséges bank állami tulajdonú volta indo­kolja.- A Credit Lyonnais bank pénzügyi nehézségei nem hatnak ki a Lyonnaise des Eaux vállalat- csoport tevékenységére - szö­gezte le mindenekelőtt Cristian Chefdeville.-Ami a cégek közötti össze­függést illeti: a múlt század vé­gén, 1880-ban a Crédit Lyonnais bank volt a Lyonnaise des Eaux et tott szolgáltatásokból, másik fele pedig az építőipari tevékenység­ből származik. A cég alaptőkéjének legna­gyobb részét a kisrészvényesek birtokolják, akik részvényeiket a tőzsdén szabadon adhatják-vehe- tik. A cégalapítás hajdani kezde­ményezőjének, a Credit Lyon- nais-nek a részesedése az alaptő­kéből jelenleg már csak 3,82 szá­zalék. Befolyása ezáltal az LDE tevékenységére nem jelentős. Mindezeken túl Christian Chefdeville megjegyezte: elkép­zelhető, hogy a Cráiit Lyonnais pénzügyi helyzetének javítására részvényeket lesz kénytelen el­adni, de azokból feltehetőleg a legutolsók között nyúl az igen jól jegyzet LDE-részvényekhez. Ám ha ez mégis bekövetkezne, annak akkor sem lenne különösebb ha­tása az alaptőke részvénytulajdo­nosainak már említett összetétele miatt. Kisrészvényesek Egyébként módunk volt bete­kinteni az LDE vállalatcsoport 1993. évi beszámolójába. Ebtfel a számadatokkal igencsak bővel­kedő elemzésből most csak - a témánkhoz tartozóan - az alap­tőke összetételét emeljük ki. A kisrészvényesek tulajdona 65,77 százalék, utána a második legna­gyobb csomag a Compagnie de Suez banké 12,31 százalékkal, a nagyság sorrendjében az UAP, vagyis a Párizsi Biztosítók Egye­sülete következik 5,03 százalék­kal, majd a Crédit Lyonnaise 3,82 százalékkal. (Amelynek egyéb­ként nincs is most képviselete az LDE igazgatótanácsában.) A többi részvényen egyéb cé­gek, bankok, csoportok osztoz­nak, mint például a Sociedad Ge­neral de Aguas de Barcelona, a Chaufour család, a Banque Nati­onale de Paris és a Société Gené- rale. Dunai Imre A Magyar Köztársaság El­nöke 1994. december 11-éré, va­sárnapra kitűzte az önkormány­zati választásokat. Ezek során a 13 magyarországi nemzeti és et- nika kisebbség helyi kisebbségi önkormányzatokat hozták létre. Az önkormányzati választó- jogi törvény értelmében a közvet­len helyi kisebbségi önkormány­zati választás kitűzését írásban kell kezdeményezni a helyi vá­lasztási bizottságnál 1994. októ­ber 17-én 16 óráig. E határidő elmulasztása esetén a közvetlen A Pécsi Egyházmegye és a nemrég újonnan alakult Kapos­vári Egyházmegye katolikus fi­ataljai október 22-én, szomba­ton közös regionális ifjúsági ta­lálkozójukat tartják a pécsi Ba­zilikában. A fiatalok az összejövetelen Boldog Mór pécsi püspök októ­ber 25-i ünnepe alkalmából a szentéletű pécsi püspök szelle­mének és történelmi alakjának felidézésével erősíteni kívánják nagy egyházi, történelmi és kul­turális értékeinek újjáéledését. Boldog Mór a Szent István uralkodását követő viszályok és bizonytalanság időszaka után helyi kisebbségi önkormányzati választásra nem kerülhet sor. A választást csak akkor lehet kitűzni, ha azt a választókerület polgárai közül legalább öt, ma­gát azonos kisebbséghez tarto­zónak valló személy kezdemé­nyezi. A kezdeményezési nyomtat­vány a település jegyzőjétől vagy az általa megbízott ügyin­tézőtől a polgármesteri hivatal­ban szerezhető be és a kitöltött nyomtatványt ugyanoda kell be­nyújtani. egyike volt azoknak, akiknek tevékenysége nyomán a béke és megegyezés időszaka kezdődött el. A pannonhalmi szerzetesből lett püspök, a magyar kultúra kiváló alakja is. Annak a ben­cés szellemnek továbbadója és gazdagítója, amelyet a történe­lem a XI. században az európai kultúra bölcsőjének tekint. Neve ott szerepel a tihanyi apátság alapító levelén, őt ma­gát - bár természetesen latinul írt - első magyar íróként is tisztelhettük. 1070 körül halt meg, valószínűleg itt, a mi vá­rosunkban. Regionális ifjúsági találkozó Több pénz a kistelepülések iskoláinak Hosszú évekig készült, szám­talan fórumon vitatták, mire végre az év első hónapjaiban rá­került a parlament pecsétje az oktatási törvény szövegére. A kormányváltás után azonban erő­teljesen jelentkeztek azok a szakmai csoportok, amelyek a közoktatás reformját és az ahhoz kapcsolódó strukturális változá­sokat bizonyos módosításokkal tudják csak elképzelni. Végül is merre tart az oktatásügy? - kér­deztük dr. Báthory Zoltánt, a mi­nisztérium közoktatási helyettes államtitkárát.- Elképzelésünk szerint a jövő iskolájában a nemzeti alaptan­terv szabná meg a tananyagot és a gyerekektől elvárható tudász- szintet. A közoktatás három szintű lenne: hat osztályos az alsó, négy az alsó-közép, két-há- rom osztályos a felső-közép­szintű képzés. A tizedik végén, 16 éves korban, az általános tan­kötelezettség befejezésekor tenné le minden tanuló az úgy­nevezett alapműveltségi vizsgát, ami egy kisebb érettséginek fel­elne meg. Az erre épülő felső-középiskola adná az egye­temi felvételit is pótoló érettségi vizsgát illetve a szakközépisko­lákban a szakmai alapképzettsé­get.- Az egyházi és az alapítványi iskolák nem fogják önállóságuk csorbításának tekinteni a köve­telmények egységesítését?-Már tárgyaltunk ezekről a kérdésekről és úgy tűnik, nem el­lenzik a közös műveltségi vizsga bevezetését. Belátták, hogy alapkövetelményekről van csak szó, többet adni a tanulóknak természetesen szabad.- Ha nem sikerül sürgősen változtatni az iskolák jelenlegi támogatásának normatíváin, könnyen megeshet, hogy a má­sodik félévre néhány iskola csődbe jut. Mit ígér a jövő évi költségvetés?-Az iskolák valóban súlyos anyagi helyzetben vannak, külö­nösen azok, amelyekben az átla­gosnál költségesebb a tanítás. Gondolok elsősorban a szakmai és a kistelepüléseken működő is­kolákra. Jövőre bizonyos átcso­portosítással szeretnénk javítani a helyzetükön. Csaknem ezer kiste­lepülés óvodája, iskolája tartozik ebbe a körbe. Szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok oktatási bizottságai társuljanak, ez minde­nütt jobb helyzetet teremtene, hi­szen több pénzből jobb működési feltételeket lehet elérni. A költ­ségvetési tervezetben már az emelt összegű normatív támoga­tás szerepel, a pénz pedig az ön- kormányzatokon keresztül jut majd el az iskolákhoz. A gyódi házi tervező Együtt, előre gondolkodva, a saját lakóhelyükért dolgoznak A diákok szeptemberben vették birtokukba a felújított iskolát Löffler Gábor felvétele A saját háza még el sem ké­szült, de már a falunak terve­zett. Öltözőt, tantermeket, ká­polnát, faluházat. Gyorsan híre is futott Gyódon: jól járunk ez­zel a fiatalemberrel, ilyen em­berek kellenek közénk. Kissé hitetlenkedve adták egymásnak a hírt, hogy bejegy­zett tervező és ingyen dolgozik a falunak. Most ebben a világ­ban, amikor mindenki igyekszik megfogni minden fillért, há­romszor is meggondolja, hogy a munkája mellett mivel tölti az idejét, meglehetősen szokatlan ez a magatartás.- Én nem találok benne semmi furcsát, sőt, azt hiszem ez nagyon sok emberre jellemző - hárítja el a burkolt elismeré­seket a 30 éves Sónyák József. - Ha az ember gyermekkorától ezt a magatartást látja, akkor inkább az a feltűnő, hogy ha csodálkoznak rajta. A mi csalá­dunkban ez volt a gyakorlat. A szüleim sosem nézték, hogy ha adnak valamit, akkor azt vissza kapják-e. Ilyen légkörben nőt­tem fel, s ma már pontosan tu­dom, hogy miért nem foglalkoz­tatta őket a gondolat: vajon számíthatnak-e a segítség vi­szonzására. Azért, mert valaki­től biztosan vissza kapták. Ezt már a saját tapasztalataim alap­ján mondom. Bár még nem va­gyok igazán gyódi lakos, nekem itt rengeteget segítettek. Sónyák József tulajdonkép­pen véletlenül került Gyódra. Mint mondja nem volt annyi pénze, hogy Pécsett egy neki igazán tetsző helyen vásároljon telket, amelyre családi házat építhet, így körbe nézett a vá­roshoz közel lévő települése­ken. Gyódon akkor kínálták a sportpálya melletti házhelyeket. Vezetékes víz még nem volt a faluban. Több fiatal családdal együtt ő is azzal az elszántsággal ru­gaszkodott neki a házépítésnek, hogy nem baj, majd kutat fúr­nak. Az sem riasztotta vissza őket, hogy ismereteik szerint a falu e magasan fekvő területén legalább hatvan méter mélysé­gig kellett volna lefúmiuk ah­hoz, hogy vizet találjanak. Az építkezés elején még hordták a vizet, de közben megérkezett Gyódra a vezetékes víz. Attól kezdve már más lett a munka közbeni beszélgetések témája. Iskola, kápolna, faluház, szennyvíz ... Mind; mind a kö­zös beszélgetések során formá­lódtak konkrét tervvé, azzal együtt, hogy ki, mit tud intézni, hogy tud segíteni.- Az a jó, ha együtt tervez­hetjük, mit akarunk a falunkkal - mondja Schmidt Ferenc pol­gármester, akit arról kérdez­tünk, hogy mit jelent a község­nek egy „házi” tervező. - Aki közülünk való, és tudja, hogy miből, hova akar eljutni a falu, az másként áll a feladatokhoz. Előrébb is járunk a lehetősége­inknél. Vannak olyan terveink, amelyek egyelőre „porosod­nak” a polcon, de azért készítet­tük el őket, hogy ha valahol pá­lyázatot hirdetnek, támogatást ígérnek, azonnal elő tudjuk venni. Ezzel takarít meg nekünk sok pénzt Sónyák József. Arról nem beszélve, hogy ő pontosan tudja: amit tervez és megépít­jük, azt ő is nap mint nap látni fogja, a falu lakói szembe mondják neki a véleményüket. Mint ahogy meg is teszi Solymár Istvánná tanító, aki szeptembertől oktatja a gyódi általános iskolásokat. Egyelőre csak alsótagozatosokat és közü­lük is az 1.-3. osztályba járókat. Pillanatnyilag 16-an vannak, de most készül további két tante­rem, amelyre a szülők jelzései alapján jövőre már szükség lesz.-Olyan a mi kis iskolánk, mintha az ember a saját ottho­nából átmenne egy másik, egy kicsit népesebb házba. Szép és rendkívül barátságos az épület, az udvar, öröm ilyen környe­zetben tanítani. Ráadásul min­denki rendkívül segítőkész. Bábfalat, játékkuckót kértem a szülőktől, napok alatt megcsi­nálták. A feladat lapokat rend­szeresen a polgármester fény­másolja a gyerekeknek. Min­denki azon van, hogy az itt ta­nuló gyerekek ne legyenek hát­rányban a városi iskolásokkal szemben. A polgármester pi­cula-gyűjtő versenyt hirdetett a gyerekek között. A magavise­lettel, szorgalommal jó tanulás­sal lehet piculákat - ami egykor váltópénz volt - gyűjteni. A tanév végén ajándék lesz belő­lük. Nekem nagyon tetszik ez az igyekezet, megfogott a falu, az itt élő emberek. Egyre többet foglalkoztat a gondolat, hogy ki költözünk Gyódra. T. É. ft k I * *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents