Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-11 / 280. szám

8 új Dunántúli napló Társadalom 1994. október 11., kedd Halandósági válság A kommunizmus összeom­lása Kelet-Európábán olyan egészségügyi - a halandóság nagyarányú növekedésében is kifejezésre jutó - válságot szült, ami könnyen „kisiklat­hatja” a beindult reformfo­lyamatot - állítja az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jelentése. A jelentés kilenc ke­let-európai országot ölel fel és összefoglalóan megállapítja, hogy a szociális bizonytalan­ság okozta stressznek jelentős szerepe van a szívbetegségek, valamint az öngyilkosságok megszaporodásában. Az UNICEF 1989 és 1993 között kísérte figyelemmel a helyzet alakulását Oroszor­szágban, Albániában, Bulgári­ában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Magyarorszá­gon, Lengyelországban, Ro­mániában és Ukrajnában. A vizsgált időszakban a ha­lálozási-többlet több mint nyolszázezer fő volt a térség­ben, és főként a 30 és 55 kö­zötti népességet érintette. A halálokok között leggyakorib­bak a szív- és érrendszeri be­tegségek, de meredeken emel­kedett az erőszak következté­ben elhalálozottak száma is. Az öngyilkosságok és gyil­kosságok számának megug­rása különösen Oroszország esetében szembetűnő. A 1989-et követő szakasz nagy felfordulást hozott: so­kan talajukat vesztették, nyug­talanok a családi intézmények összeomlása és a munkanélkü­liség jelensége miatt. Az al­kalmazkodási válságot csak súlyosbítja azoknak a politi­kai, szociális és gazdasági szervezeteknek az összeom­lása, amelyek a megelőző öt­ven évben életük kereteit ad­ták. A felnőttkori halandóság növekedése fokozza a sze­génység és az elhagyatottság ■ kockázatát a gyerekek eseté­ben. A fiatalkori bűnözés nö­vekszik, az iskolák túlzsúfol­tak, egyre több gyermek él szegénységben. Csehországban, Szlovákiá­ban és Magyarországon - jegyzi meg a jelentés - sikerült kivédeni a legsúlyosabb vál­ságot, és a legnagyobb sze­génységet az összlakosság ke­vesebb mint négy százaléka alatt tartani. A többi országban azonban sokkal rosszabb a helyzet. 1991-1992 között Oroszországban a legnagyobb szegénységben élők száma 2,5 százalékról, 23,2 százalékra, szinte az egekig nőtt - állapítja meg az UNICEF-jelentés. 1992-ben Romániában a rendkívüli szegénységben élők száma a 19 százalékot is elérte számos elhibázott gaz­dasági intézkedést követően. A vasárnap végétért debreceni ufó-konferencia és az érdeklődés, mely kísérte, arra vall, hogy az azonosítatlan repülő objektumok kérdése lassan kinő a kuriózumok sorából. A konferencia legtekinté­lyesebb vendégeinek egyikét, az Amerikában élő magyar szárma­zású Colman von Keviczkyt keres­tük megkérdéseinkkel. Reviczky úr az amerikai had­sereg nyugalmazott ezredese, s az ICUFUN (Intergalaktikus Föl­dönkívüli Kutató Hálózat) el­nöke, túl van a nyolcadik ikszen, mégis fiatalos energiával igyek­szik „puhítani” az amerikai ve­zérkart: hozzák nyilvánosságra a titkosított dokumentumokat, me­lyekről úgy véli, felfednék lega­lább három földönkívüli civilizá­ció létezését. Reviczky úrhoz né­hány héttel ezelőtt levél érkezett Bili Clinton amerikai elnöktől, melyből kitűnik, hogy az elnök fontolóra veszi az ufó-ügyek új­bóli megvizsgálását.-Magyarországon sokan me­sének tartják a kis zöld emberkék­ről szóló történeteket. Előadásán azonban mindenki döbbenten hallgatta Önt. Mi ennek a magya­rázata? Magyarország éves cukorfogyasztása évi 400-420 ezer tonna Fotó: Tóth Legalább 150 millió forint vándorolt az ügyeskedők zsebébe A cukor éve Interpol közgyűlés Egyre nyugtalanítóbb gond Az Interpol magyar nemzeti irodájának hamarosan a leg­korszerűbb összeköttetése lesz a szervezet lyoni központjával, s ezzel a legmagasabb szintű technikai együttműködés valósul meg a bűnügyi rendőrségek nemzetközi szövetségével - közölte Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány kedden Rómában. Hozzászoktunk már, hogy minden esztendőben van egy „slágercikk”, amelyet a fekete- gazdaság favorizál. 1992-ben a kávé, 1993-ban az olaj évéről beszéltek a vámosok, 1994-et vi­szont a cukor éveként emlegetik. Szerény becslések szerint már eddig is legalább 150 millió fo­rint az az összeg, amely az illegá­lis cukorforgalmazás révén az ál­lamkassza helyett az ügyeskedők zsebébe vándorolt. Cukorból önellátó Magyarország cukorból önel­látó ország, éves fogyasztásunk 400-420 ezer tonna körül mozog. Csak igen aszályos időszakban szorulunk némi behozatalra. Tény viszont, hogy hazánkban magasak a cukor előállítási költ­ségei, egyik-másik európai or­szágban és a világpiacon olcsób­ban hozzá lehet jutni. A kor­mányzat, éppen a hazai ipar, a munkahelyek védelme érdeké­ben, import szigorításokat al­kalmaz. Ma már kevés olyan áru van, amelynek behozatalához külön engedély szükséges, a cu­kor ezek közé tartozik. Ugyan­akkor igen magas, 80 %-os vám terheli. A jelentős árrés, a 75-85 Ft-os kilogrammonkénti belföldi cu­kor ár a külföldi 50-55 Ft-ossal szemben nemcsak hogy felkel­tette az ügyeskedők érdeklődé­sét, hanem igen aktív lépésekre is sarkallta őket. A „feladat” az volt, hogy külföldön kell megvá­sárolni az olcsó cukrot, valaho­gyan ki kell játszani az engedé­lyeztetési procedúrát, el kell ke­rülni a vám kifizetését, aztán már piacra lehet dobni, minimum ki­lónkénti 20 forintos haszonnal. Egyik lehetséges módszer a vámtisztviselő megvesztegetése. Mert ha a pénzügyőr „eltekint” a kötelező behozatali engedélytől s ugyanakkor „igazolja”, hogy a kiszabott vámot megfizették, máris „szabad az út” a külföldi cukor hazai értékesítése előtt. Nos, volt ilyen próbálkozás, akadt hivatalnok, akit megté­vesztett a beígért pénz. A vámha­tóság belső ellenőrzése azonban rendkívül szigorú, előbb-utóbb kiderül a szabálytalanság. Ez estben is hamar rájöttek a sza­bálytalan ügykezelésre, no és arra is, hogy a megrendelő kft. csak papíron létezett. A maltóz-trükk Megint mások a maltóz-trük- köt vetették be. A sörgyártáshoz szükséges árpacukor importjá­hoz nem kell behozatali enge­dély. Ez a készítmény azonban emberi fogyasztásra nem alkal­mas, nem is ilyen célra készítik. A „varázslók” cukrot vásároltak, ezt hozták be az országba, a számlán, a vámokmányon azon­ban maltóznak tűntették fel. A vámos eleget tett kötelességé­nek, ellenőrizte a vámolás előtt az árut. Felnyitotta a vagon ajta­ját, megnézte a keze ügyébe eső zsákot és abban valóban maltóz volt. A többiben viszont már cu­kor. A vámosoknak feltűnt, hogy az utóbbi időben olyan sok mal­tóz érkezett az országba, hogy akár Európa teljes sörgyártásá­hoz elegendő lenne. A legköze­lebbi szállítmányt alaposabban megvizsgálták. 45 tonna cukor és egy zsák maltóz lapult a va­gonokban! A legnagyobb hasznot az úgynevezett „vöröskeresztes trükk” ígérte. A vámnyomozók­hoz Békéscsabán érkezett egy ál­lampolgári bejelentés, amely arra hívta fel a hatóság figyel­mét, hogy a városban és környé­kén 65 forintért, vagyis a hivata­los árnál jóval olcsóbban lehet cukrot vásárolni. Kiderült, hogy a cukor egy győri székhelyű Ca- ritás elnevezésű alapítványtól származik, mely viszont humani­tárius célzattal külföldről kapja. Az „adományok” fogadásában és továbbításában a Magyar Vö­röskereszt Győr-Sopron Megyei Szervezetének titkára is érintett volt. Ha valaki nem tudná, a Ma­gyar Vöröskereszt részéről ér­kező adományok vámmentessé­get élveznek, s így ez esetben sem fizettek vámot, pedig a cu­koradomány csak trükk volt, nem is akármilyen. Egy magyar származású amerikai állampolgár volt a „mecénás”. 25 000 tonna (!) elég gyenge minőségű cukrot vásárolt Lengyelországban (egy kisebb gyár egész évi termelését!) és irányította az említett alapít­ványnak azzal a magyarázattal, hogy az értékesítse az árut, majd a befolyt pénzből támogassa az er­délyi szegényeket. A valóság prózaibb A magyarázat azonban csak a hatóságoknak szólt, a valóság ri­degebb, prózaibb és egyáltalán nem humanitárius. A szervezők, a külföldi és magyar cinkostársak, no meg a lepénzelt szervezeti tit­kár és önkormányzati tisztviselő 127 vagon cukor magyarországi piacra dobásával hatalmas illegá­lis jövedelemre próbált szert tenni. A Magyar Vöröskeresztnek semmi köze nem volt ehhez a te­vékenységhez, a központ hivata­losan elhatárolta magát volt mun­katársától, és hasonló esetek elke­rülése érdekében szigorú rend­szabályokat hoztak. Halász Kálmán A magyar rendőrség vezetője az Interpol éves közgyűlésének befejezése után adott nyilatko­zatot az MTI tudósítójának a hazai bűnüldöző szervek nem­zetközi kapcsolatairól, az Inter­pol keretében végzett tevékeny­ségéről. A világ 174 országának rendőrségét tömörítő Interpol szeptember 28. és október 4. között tartotta Rómában éves közgyűlését. A tanácskozáson megvitatták a nemzeti rendőr­ségek együttműködésének helyzetét és feladatait, s több ajánlást fogadtak el. Az Interpol tagszervezetei egyetértettek abban, hogy egy­séges kábítószer-ellenes straté­giát dolgoznak ki, melyet ösz- szehangolnak a kábítószerek el­leni harccal foglalkozó ENSZ-szervezetek tevékenysé­gével. A bűnügyi rendőrségek nemzetközi szövetsége azt ajánlja, hogy valósuljon meg nemzetközi együttműködés a bűnözésből származó javak fel­derítésére, lefoglalására és be­fagyasztására. A szakértők sze­rint az egyre nyugtalanítóbb gondot jelentő, nemzetközivé váló szervezett bűnözés elleni harc leghatékonyabb eszköze lehet a maffiák pénzforrásainak elapasztása, ami a készpénz- mozgás korlátozását, ellenőriz­hetőségét igényli. Az ajánlások között szerepel a termékhamisítás elleni harc összehangolása, a környezetvé­delmet érintő bűncselekmények kezelése, s az is, hogy a tagor­szágok rendőri iskoláin minde­nütt szerepeljen az emberi jo­gok oktatása. A közgyűlésen jóváhagyták az Interpol jövő évi, 28 millió dolláros előzetes költségvetését, s megválasztották a szervezet vezető tisztségviselőit, testüle­téit. Az Interpol új elnöke a svéd rendőrség vezetője, Bjöm Eriksson eddigi alelnök lett. Fő­titkára Raymond Kendall ma­radt. Az Interpol magyar nemzeti irodájának tevékenységéről csak elismerő szavakkal szóltak Rómában - hangsúlyozta Pintér Sándor. A tagságból adódó kötele­zettségeket maradéktalanul tel­jesítjük, s a most elfogadott ajánlások egy részét illetően Magyarország már az elvárások előtt jár. Magyarországon már törvényt fogadtak el a pénzmo­sás n^eggátolására, a termék- hamisítás büntetésére. Az em­beri jogok egy részét is oktatják a magyar rendőriskolákon, s az Interpol mostani határozatát fi­gyelembe véve ez a tantárgy a következő tanévtől kezdve a kérdés jóval nagyobb területét fogja felölelni. A nemzeti bűnügyi rendőrsé­gek nemzetközi együttműködé­sének hatékonyságát mutatja, hogy a nemzetközi megkeresé­sek 60 százalékában sikerül megtalálni az egyes országok hatóságai által megjelölt bűnö­zőket. A rendőri, szakmai munka az egész világon fel­gyorsult, nagyon fontos lenne a jogsegélyszolgálat mechaniz­musának, a „diplomáciai utak­nak” a felgyorsítása. Az Inter­pol együttműködésének ered­ményességét az eltérő jogszabá­lyozás miatt nehéz konkrétan mérni, de ezen a téren is megte­szik az első lépéseket. Jövő ja­nuártól Európában egységes nyilvántartásba veszik az ello­pott és megtalált gépkocsikat. Az Interpol közgyűlései jó alkalmat adnak a kétoldalú kap­csolatok kiépítésére, fejleszté­sére. A magyar küldöttség mintegy 30 másik küldöttséggel folytatott kétoldalú tárgyaláso­kat. Pintér Sándor külön kiemelte a francia és a német rendőrség vezetőivel folytatott tárgyalá­sokat. Franciaország és Német­ország szerződés alapján segít­séget nyújtott a magyar rendőr­ség technikai felszerelésének megújításához, az oktatáshoz és kiképzéshez. Mindkét szerződés az év vé­gén lejár, s a mostani megbeszé­léseken a partnerek a segélyek folytatásának támogatását ígér­ték. A magyar rendőrségnek nyújtandó támogatások lehető­ségéről folytattak megbeszélést a svájci kantonszövetségek rendőrségének vezetőjével is. A magyar rendőrfőkapitány első alkalommal folytatott hi­vatalos tárgyalást az olasz, a cseh és az izraeli rendőrség vezetőjével. Pintér Sándor elmondta, hogy a kínai rend­őrség nemzetközi kapcsolatok főigazgatójával történt talál­kozón a magyar fél kérte, hogy a kínai rendőrség küld­jön egy-két bűnügyi nyomo­zót Budapestre. A Magyaror­szágon dolgozó kínai keres­kedőket egyre jobban fenye­geti egy kínai bűnözői kör, a remélhetőleg jövőre már kínai tanácsadók segítik magyar kollégáikat a Magyarországon tevékenykedő kínai bűnözők elleni harcban. Történetek a kis zöld emberkékről Ufóvadászokat keresnek- A néha misztikusnak tűnő hí­rek nehézkesen illeszkednek hét­köznapi életünkbe, márpedig lé­teznek földönkívüli civilizációk. Az amerikaiak és az oroszok is évtizedek óta rejtegetik azokat az információkat, amelyeket titkosz- szolgálati vizsgálatok során gyűj­töttek össze. A jelentések, kuta­tási eredmények mellett egy Új-Mexikóban lezuhant űrrepü­lőgép roncsait és féltve őrzik. Per­sze kiszivárogtak információk, s folynak az ufókutatások. Ezekből próbálunk valós képet összeállí­tani. A hatalom persze minden eszközt megragad a tények nyil­vánosságra jutásának megakadá­lyozása érdekében. Máig is kam­pányszerűen próbálja lejárami és nevetségessé termi azokat, akik idegen járműveket láttak, esetleg kapcsolatba is léptek földönkívü­liekkel. Gondolkozzunk csak el, lenne, ha egyik napról a másikra űrhajók szállnának alá az égből, mondjuk itt Magyarországon?! Ez nem megmosolyogni való fel­fedezés, hanem nagyon is komo­lyan alátámasztott kérdés! Vég­tére is ezt a földre szállást mi kér­tük, űrszondát fellőve, melyben a világ országainak aranylemezre vésett üzenetével, szabályos meghívást intéztünk az idegenek felé. A kérdés az, felkészültünk-e fogadásra.- Mióta beszélhetünk ufójelen­ségekről?- Már a II. világháború alatt je­lentek meg olyan azonosítatlan repülő objektumok (UFO), ame­lyekkel az illetékesek egyszerűen nem tudtak mit kezdeni. Az USA az „ellenséges” Szovjetunióra gyanakodott, ám a titkosszolgálati jelentések alapján hamarosan ki­derült, ott is hasonló problémák­kal küszködnek. Előbb mindkét nagyhatalom a másikra mutoga­tott. Ekkor kezdődtek el a titkos kutatások. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia külön csoportot hozott létre a probléma mélyre­ható vizsgálata érdekében. Min­den UFO esetet kivizsgáltak. Per­sze az eredményeket nem propa­gálták túlzottan.-Hogyan lehet hitelt érdem­lően bizonyítani, hogy voltak eredmények?- Rengeteg bizonyíték áll a ICUFON rendelkezésére. Több, a világűrben készült eredeti NASA (Amerikai Űrkutatási Hivatal) fénykép van a birtokunkban, me­lyeken jól láthatók fényes objek­tumok, holdra árnyékot vető gép­járművek, bolygókon álló pirami­sok. Létezik két olyan fotó is, amely egyértelműen mutatja, a holdon nagyszabású építkezések folynak. Az első képen hasadé- kok, kráterek és ami a legmeg­döbbentőbb, széles híd épül az egyik hasadék két oldala között.- Várható áttörés?-Várjuk, hogy az USA beje­lentse titkon létrejött kapcsolatát a földönkívüliekkel, és nyilvános­ságra hozza azokat az adatokat, amelyek feltárása már évekkel ezelőtt időszerű lett volna. Tud­juk, hogy Földünket a környezet­szennyeződés miatt katasztrófa fenyegeti. Drasztikus megoldásra van szükség, mely nem tűr halasz­tást. Mégsem történik semmi. A kérdés az, hogy a galaktikus civi­lizációk meddig nézik tétlenül mindazt, ami bolygónkkal törté­nik. A Föld paradicsom a világ- egyetemben, nem pedig sivár és élettelen pusztaság.-Mikor vehetjük fel a kapcso­latot földönkívüliekkel...- A jelenlegi mentaliásunkkal ne számítsunk arra, hogy csakúgy hipp-hopp csatlakozhatunk egy galaktikus társadalomhoz. Az emberiség még önmagának is el­lensége. Felbolygatna mindent maga körül. A megoldás bennünk kell, hogy legyen. Nagy szükség van ufóvadászokra, új technoló­giákra, intézetekből lapátra tett mérnökökre, akik az ismeretlen útjain próbálnak előretörni, el­hallgattatott emberek megszólal­tatására, titkosított akták közhírré tételére. Nem az ufóktól kell vár­nunk segítséget, hanem legelő­ször is magunktól. Steindl László Nagy autó nagy biztonság Minél nagyobb egy autó, an­nál nagyobb biztonságban van­nak utasai, s az sem árt, ha az autó légzsákkal van felszerelve - erre szolgálnak bizonyítékkal az AP által idézett amerikai baleseti és biztosítási statisztikák. A nagy, luxuskategóriájú, esetleg a jó felszereltségű középkategóri­ájú autók vezetői az átlagosnál jóval ritkábban veszítik életüket, ha autójukkal baleset történik. Amerikai tapasztalatok szerint a négyajtós Volvo 240-es közép- kategóriájú autóban a tanulmány 5 esztendeje alatt senki sem ve­szítette életét, míg például a Chevrolet Corvette nagy telje-, sítményű kiskocsi halálozási sta­tisztikája háromszorosan haladja meg a 10 ezer bejegyzett autóra jutó 1,1 haláleset átlagát. All legkevésbé biztonságos, az át­lagosnál legalább kétszerte több halálesetért „felelős” modell között egyetlen nagykocsi sem szerepel, a középkategóriájú modellekből is csak 1, a többi kiskocsi. 4

Next

/
Thumbnails
Contents