Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-06 / 245. szám

10 uj Dunántúli napló 1994. szeptember 6., kedd Az olvasó véleménye Pécsett, a Kereskedők Háza előtt, a tiltó táblák ellenére parkoló gépkocsik a gyalogosforgalmat teljesen megbénítják. Müller Andrea felvétele Mamutleletek Magyarországon Átfedik a plakátokat! Segítettek az óvodának A Vajszlói Erdészet vezetője, Túrós László több ezer forint ér­tékű faanyagot adott a vajszlói óvodának. A fafeldolgozó bri­gád tagjai pedig szebbnél, szebb játékokat varázsoltak az ud­varba, ezeket a gyerekek szep­tember 1-én nagy-nagy öröm­mel vették birtokba. Köszönjük. A vajszlói óvoda dolgozói és a Szivárvány csoport Ha megjön a tél...-Jobb lenne, ha hidegebbre fordulna az idő - mondta egy velem együtt várakozó fiatal­ember, akinek a jobb lábán volt csak zokni, mert a párját nem ta­lálta meg a kukában. Előző nap viszont talált két szelet kenye­ret, így megvolt a vacsorája.-Ma szerencsésebb volt a helyzetem, mert pár üveget is leltem a kukában és futotta egy paradicsomlevesre - lelkende­zett és az elhunyt édesanyja főztjével hasonlította össze. Munkanélküliként tengi életét egyik napról a másikra, és várja a telet. Bár kilóg a lába a cipőből, de abban reménykedik, hogy a szénbehordás talán kisegíti a bajból. Kap egy kevéske pénzt és néhol még ebéddel is megkí­nálják. Nagyon megsajnáltam a fia­talembert, szeme tele volt re­ménnyel, hogy egyszer neki is jobb lesz, talán akkor, ha má­soknak hozzák a tüzelőt. Forrai István Gazdikat keres az Állatvédő Egyesület Az Új DN. augusztus 16-i számában megjelent „Kutyák napközije” című írást követően sok telefonhívás érkezett az egyesületünk telefonügyeletére, melyek közül sajnos elég régóta visszatérő problémát jelent számunkra a macskák elhelye­zése iránti kérés. Pécsett ezek­nek az állatoknak nem létesült állatmenhely, ezért a megoldást az jelentené, ha a macskákat be­fogadó „gazdik” és ezektől az állatoktól megszabadulni kívá­nók az egyesületünk telefon­ügyeletének segítségével egymásra találnának. Kérjük azok jelentkezését, akik kertes családi házban lak­nak, és esetenként szívesen be­fogadnának kóbor, gazdátlan macskákat. Jelentkezni a 321-456, vagy a 441-703-as te­lefonszámon lehet. Szalai István, a HÉROSZ Pécs városi ifjúsági titkára Szerkesztői üzenet „Mit tegyek?” jeligéjű; pécs- váradi olvasónkat kéijük, írja meg nevét, címét és a rendelke­zésére álló iratok másolatait is küldje el. A hazai magán- és közgyűj­teményeknek tekintélyes részét képezik az ország területéről előkerült jégkorszaki ősállatma- radványok, főleg emlőscsontok. Leggyakoribbak - szinte közön­ségesnek mondhatóak - a ma­mutleletek, egyrészt azért, mert valóban nagy számban éltek a Kárpát-medencében a jégkor­szak folyamán, másrészt pedig a megtalálók számára - méreteik­nél fogva - talán a leginkább szembeötlő maradványok. Több mint 400 különféle lelőhelyről kerültek elő eddig mamutleletek, számuk meghaladja a kétezret. Ennek kb. felét teszik ki az őrlő­fogak illetve fogtöredékek, ami­nek két oka van. Az egyik az, hogy a mamutfogaknak jellegze­tes redős-lemezes szerkezete van, ami könnyen magára vonja a gyűjtő figyelmét, a másik pe­dig az, hogy a mamut hasonlóan váltotta a fogait, mint a mai ele­fántok. Egy elefánt élete során hat fogváltás lehetséges, valószínű­leg így lehetett a mamutoknál is, ennélfogva tehát egy állat több majdani fogleletet is ’’produkál­hatott”. Itt megemlíthetjük, hogy a ma élő két elefántfaj az indiai és az afrikai az elefántfélék két különböző fejlődési ágába tarto­zik, a mamut az indiai elefánt fej­lődési ágának egyik kihalt kép­viselője, amely a jégkorszak utolsó szakaszában élt. A Szabadművelődési Alapít­vány támogatásával ismét meg­rendezte egyesületünk a ha­gyományos Szent István-napi ünnepséget az újjáalakult Köz­ségi Sportegyesülettel és a Kol- ping családdal közösen. Közsé­günkbe ötödik alkalommal ér­kezett az Újvidéki Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület 40 Az őrlőfogakon kívül számos agyar, koponya, alsó állkapocs, medence-, lapocka és végtag­csont képezi a magyarországi ’’mamutkollekciót”. A maradvá­nyok többsége Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytárá­ban, illetve a Magyar Állami Földtani Intézetben, más részük vidéki múzeumokban van elhe­lyezve. Ezenkívül van jó néhány olyan lelet is, amely már nincs meg, csupán régi leírásokból is­merjük őket. Dél-, illetve Délnyugat-Du- nántúlról (Baranya, Tolna, So­mogy, illetve Zala) is több mint ötven lelőhelyet tartunk számon, Baranya megyéből - egy 1980-as adat alapján - tíz helyet ismerünk, ahonnan mamutma­radvány került napvilágra. (Be- remend, Szigetvár, Pécsbányate- lep, Siklós, Villánykövesd, Mo­hács, Majs, Megyefa (Bükkösd), Lovászhetény illetve egy vasúti bevágás Pécs-Bátaszék között.) A két legérdekesebb baranyai lelet a pécsbányatelepi és a me­gy efai. Az előbbinél az előkerült maradvány nagyon értékes, mi­vel egyrészt csaknem teljes csontvázról van szó, másrészt pedig az egyes vázrészek méret­arányait tekintve a tipikus euró­pai mamuttól valamelyest kü­lönbözik. fős művészeti együttese, kiegé­szítve a szenttamási citerazene- karral. A programban szerepelt baranyai kirándulás, búcsúi bál, műsoros est a művelődési ház­ban, valamint közös baráti est a vendégekkel, táncmulatsággal egybekötve. A tervek szerint október hó­napban viszonozzuk az újvidéki Miklós mutatta ki 1941-ben, és a lelet alapján egy új mamutfajt írt le, aminek jellemzője a zömö- kebb testalkat és a gyengébb mellső testrész. E tulajdonsá­gokból Kretzoi azt a következte­tést szűrte le, hogy az úgyneve­zett magyar mamut a tipikus mamutoktól eltérően nem a fü­ves puszták lakója volt, hanem erdei életmódot folytatott. A másik értékes lelet 1927-ben került elő az akkori Megyefa határában működő do­lomitbányából egy közel függő­leges aknabarlangot kitöltő agyagból, más nagy emlőscson­tokkal (barlangi hiéna, óriás­szarvas, bölény, gyapjas orr­szarvú, stb.) együtt. Itt maga a le­lőhely volt nagyon érdekes, pon­tosabban a csontok felhalmozó­dásának valószínűsíthető őstör­ténete. Kimutatható volt ugyanis, hogy a hajdan élt álla­tok bezuhantak az aknabar­langba, mint valami természetes csapdába, mégpedig valószínű­leg télen, amikor a barlang szá- jadéka részben, vagy teljesen hóval volt befedve. Persze minden lelőhely, il­letve lelet ’’mesél” magáról va­lamit, ami - ha másnak nem is, de - a szakemberek számára többé-kevésbé izgalmas ősi kró­nikául szolgál. Gasparik Mihály Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytára látogatást. Ugyanakkor több vendéget várunk a községbe Németországból is, akik részt vesznek a szomszédos Bikái községben rendezendő nagy­szabású magyar-német találko­zón. Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület Egyházaskozár A Pécs városában lévő közterületi reklámhordozók (reklámtáblák, oszlopok) je­lentős része a MAHIR Pécs Kft. tulajdonát képezik. A cégek, vállalkozók, akik több százezer forintért ké­szíttetik egy-egy aktuális rendezvényre, akcióra pla­kátjaikat, jelentős összeg fe­jében kénytelenek nálunk megrendelni a plakátragasz­tást. Ám vannak vadra- gaszt(at)ók, akik figyelmen kívül hagyják a jogot, az önkormányzati követelmé­nyeket, miszerint épüle­tekre, villanyoszlopokra, más tábláira tilos a ragasz­tás. Ők rontják városunk képi környezetét, a MAHIR Pécs Kft. hitelét, sőt a hivatalos utat követő, plakáttal rek­lámozni kívánó cégek üzle­tét. Pécsett, a Bercsényi utcában működik a Mozgássérült Gyermekek Napközije 18 tanu­lóval. A Regió Kft. já­ték-nagykereskedelem pécsi lerakatától több alkalommal kaptunk már játékokat, ame­lyek tanulóinknak a helyhez kötöttség miatt nagy örömet je­Olvastam az Új Dunántúli Naplóban a PVSK 75 éves jubi­leumáról. Ebben arról is, hogy kik kaptak PVSK-aranygyűrűt. Sajnálom, hogy néhány éve elhunyt édesapám, Hámori László nem kerülhetett fel a ki­tüntettek közé. Úgy érzem, apám sokat tett a PVSK-ért já­tékosként, kapusedzőként, Ötvenhárom aláírással ér­kezett szerkesztőségünkbe az a levél, amelyben a Jurisics M. és a Bornemissza utcai óvoda és bölcsőde előtti zöld­terület garázzsal történő be­építése miatt tiltakoznak: A Bornemissza u. 8., Juri­sics u. 7., 9., 11. sz. alatti lakók nem járulunk hozzá, hogy a la­kásunk előtti kis zöldterületet is elvegyék - amely az előírt négyzetméterre eső lakosság normájának sem felel meg - és garázsokkal építsék be, mert ezzel gyermekeink mozgáste­rét elveszik, az utcára kénysze­rítik őket, valamint a parkolási A fenti kft. - szerződés alapján - kiragasztotta a TIT Nyelviskola szeptemberben induló kurzusaira felhívó pla­kátjait. S amit kiragasztottak este, átfedték reggelre a „Gyere ki a fényre” felszólító reklámhordozók. A kft. elesett a ragasztási díjtól, mert a két­hetes kintlévőségi intervallu­mot betartani nem tudta. A TIT feleslegesen költött a pla­kát elkészítésére, kihelyezé­sére, ebből adódóan lehet, hogy nem tud annyi nyelvtan- folyamot indítani, mint ter­vezte. Az idegen nyelvek iránt ér­deklődők pedig csak negyed, vagy fél év múlva jelentkez­hetnek a TIT-nél, amikor az újonnan kihelyezett reklám- hordozókat esetleg nem ra­gasztja át senki, és időben ér­tesülhetnek a tanfolyamokról. Helstáb Klára lentenek. így volt ez a múlt tanév végén is. A játékokból, (hogy a tanév kezdése is öröm legyen) ma­radt erre a most kezdődő tan­évre is. Tanulóink nevében kö­szönjük a támogatást. Kissné Földesi Lívia tagozatvezető FIFA-játékvezetőként. Megér­demelte volna, hogy ő is post- humus aranygyűrűt kapjon, vagy legalábbis valamilyen formában megemlékezzenek ar­ról, amit az idén 75 éves vasutas egyesületért tett. Édesapám ha­láláig hű maradt a PVSK-hoz. Ifj. Hámori László egykori PVSK-labdarúgó lehetőségünk megszűnik. Az OTP a lakások építésekor par­kolót is épített. Nem járulunk hozzá, hogy lakásunk még több autó kipu­fogógázával teljen meg, még jobban elvegyék tőlünk a „tiszta” levegőt. Nem vagyunk hajlandók el­tűrni a garázsok éjszakai ajtó­csapkodását és a szemét hal­mozódását. A zöldterület garázsokkal történő beépítése azért sem el­fogadható, mert akadályozná a zavartalan, balesetmentes köz­lekedést a gyermekek és szülők számára egyaránt. Ezt a különbözőséget Kretzoi Szent István-napi ünnepség Ismét kaptunk játékokat! Édesapám is megérdemelte volna Tiltakozunk a garázsok építése ellen! Jogi tanácsadó B. N. rokkantsági nyugdí­ját keresete miatt szüntették meg. Kérdése: kérheti-e rok­kantsági nyugdíjra jogosult­ságának új igényként történő elbírálását. A 89/1990. (V. 1.) MT. sz. rendelet 125. §-a szerint az aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort - ide nem értve a kor­kedvezményes életkort - még nem töltötte be, feléledés he­lyett kérheti rokkantsági nyug­díjra jogosultságának új igényként történő elbírálását, ha nyugdíját a. / azért szüntették meg, mert az orvosi bizottság véle­ménye szerint nem rokkant, vagy b. / keresete miatt szüntették meg, és rokkantsági nyugdíjá­nak a megállapítása után szer­zett szolgálati ideje alatt lega­lább harminchat havi keresete van. A b./ pontban említett eset­ben a nyugdíj újbóli megállapí­tásánál szolgálati időként a ko­rábbi rokkantsági nyugdíjnál már figyelembe vett és az ezt követően szerzett szolgálati időt, valamint az utolsó har­minchat havi keresetet kell alapul venni. A szolgálati idő­nek azt a tartamát, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították, a nyugdíj mérté­kének a megállapításánál fi­gyelembe venni nem lehet. Nagy T. olvasónk a fogla­lóval kapcsolatos előírások iránt érdeklődik. Polgári Törvénykönyvünk 243. §-a szerint a szerződés megkötésekor a kötelezettség­vállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet fogla­lónak tekinteni, ha ennek a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenér­tékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerző­dés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a fog­laló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott fogla­lót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatérí­teni. A foglaló visszakövetelésé­ről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következ­ményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. Balogh T-né az iránt ér­deklődik, hogy családi pót­lékra jogosultnál kit kell egyedülállónak tekinteni. A többször módosított 51/1990. (III. 21) MT. sz. ren­delet 8. §.(1) bekezdésében meghatározottak szerint egye­dülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársá­tól külön él, kivéve, ha élet­társa van. A (2) bekezdés szerint egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a. / a férje sorkatonai szolgá­latot teljesít, b. / a házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, ha ke­resettérítésének összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg, c. / a házastársa a háztartá­sukban élő gyermekről a gyámügyi feladatokat ellátó illetékes szakigazgatási szerv igazolása szerint legalább két hónap óta nem gondoskodik. A (3) bekezdés szerint egyedülállónak kell tekinteni azokat a házastársakat is, akik vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosul­tak. A (4) bekezdés szerint egyedülállóként kell figye­lembe venni azt is, akinek a házastársa a. / az illetékes orvosi igazo­lása szerint beteg, illetőleg testi, vagy értelmi fogyatékos­sága miatt munkaképességét 67 %-ban elvesztette, és ez az állapota előreláthatóan egy évig fennáll; b. / nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, kivételes nyugellátásban, átmeneti já­radékban, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, hadigondozási já­radékban részesül; c. / kényszergyógykezelés alatt áll; d. / előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, il­letve kényszergyógyításra kö­telezett alkoholista; e. / az öregségi nyugdíjra jo­gosító korhatárt betöltötte és a házastárs keresete, jövedelme - ide nem értve az eseti segélyt és a tanulmányi ösztöndíjat - az a./, c./, d./, e./ pontban felso­rolt esetekben az öregségi nyugdíj legkisebb összegét; a b./ pontban felsorolt esetekben pedig a házastárs nyugellátása, egyéb ellátása az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rok­kantsági nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. Az ismertetett 8. §. (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit meg­felelően alkalmazni kell az élettársakra is. Az egyedülállóság szem­pontjából különélőnek kell te­kinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírósági eljárás van folyamat­ban. Az egyedülállónak e jogcí­men családi pótlék az egyedül­állóvá válást követő hónap első napjától jár. S. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents