Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-06 / 245. szám

1994. szeptember 6., kedd Kistermelők uj Dunantüli napló 11 Utolérhetetlen a jól elkészített rakott kelkáposzta íze, a pécsi Vásárcsarnokban ha elvétve is, de találtunk tegnap kelkáposztát Fotó: Läufer László Itt az ideje a kelkáposzta magvetésének Védekezzünk a pocok ellen Könyvespolc A vegetáriánusok, a fogyókú­rázók vagy egyszerűen a friss zöldségek, gyümölcsök kedvelői számára több száz receptet kínál F. Nagy Angéla: Új salátaábécé című könyve. A receptek alapján a hazai és egzotikus zöldségekből, gyümöl­csökből gyorsan és változatosan készíthetünk ízletes ételeket. A könyvet a Kulturtrade Kiadó adta ki, kapható a könyvesboltok­ban 399 Ft-os áron. Tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a Szekszárdi dombság terü­letén már a római korban is szőlőt műveltek. Az azóta is híres borvi­dék történetével foglalkozik dr. Töttös Gábor. A „Ä szekszárdi szőlő és bor” című könyve. Számos érdekes kultúrtörté­neti emlék mellett bemutatja a borvidék területén a szőlő mű­velésmódok változásait, a használati eszközöket, a törté­nelem folyamán a borkereske­dés virágzó és hanyatló idő­szakait. A szőlő és bor története iránt érdeklődők számára sok érde­kességet nyújt a könyv, amely 106 Ft-os áron a Mezőgazda- sági Könyvesboltban még megvásárolható. Húsos som Szép, őshonos cserjénk a húsos som (Cornus más). Díszcserjeként ültetik, gyü­mölcsszámba eddig nemigen vették. Gömbkoronájú tetsze­tős fává is nevelhető, bokor alakjával vagy nyírott sö­vénynek formálható cserjeso­rával többféle igényt is kielé­gít. Sokszor már februárban virágzó üdesárga bokrával, nyáron főként augusztusban, termésével díszít, ősszel meg szép leveleivel. Jól érzi magát napos, meszes, száraz helyen is. A túlzott szárazságot azon­ban gyümölcse megsínyli. Előnye az is, hogy nem szorul permetezésre. A faiskolai lerakatok dí­szítő célra magcsemeteként árulják. Könyvek, árjegyzé­kek gyümölcsét pirosnak mondják, húsát fanyarnak, mások kellemesen savanykás- nak. Kitűnő szörp és lekvár, befőtt készíthető belőle, de bokorról szedve is jól oltja a szomjúságot. Rengeteg alfaj­jal és változattal találkoztam, jeléül annak, hogy a növény évszázadokon, évezredeken át magról és csak kisebb részben sarjakról szaporodott. A ter­mések alakja alfajonként nagyban változik: keskeny hosszútól a tojásdad gömbö­lyűig, minden átmenet előfor­dul, méghozzá különböző nagyságban. A szín sem csu­pán piros, a vörösön át a sötét­liláig terjed. Jellemző a húsos som gyümölcsére az is, hogy az egyes bokrokon is egyenet­lenül, folyamatosan érik. Aránylag kevés egyszerre érő példányt leltem. A gyümölcs színe nem so­kat árul el az érettség fokáról, viszont ami érik, az könnyen leválik, erősebb szellőtől is lehullik. Éretlenül kemény és fanyar és savanykásan édes, zamatos. Utóérése nincsen, tehát csak az érettje használ­ható. Szedésként legjobban bevált a bokor vagy fa ágai alá tartott lepedőbe való rázás. Nem tudom folyik-e hazánk­ban e téren nemesítő munka. A nálunk honos sokféle válto­zatból lehetne szelektálni kü­lönféle édes, nagy gyümölcsű, egyszerre érő fajtákat. A kapható húsos somokból a mondottak alapján így is ér­demes szeptember-októberben konténeresen vagy szabad gyökérrel ültetni. Lényeréshez a kissé megzúzott gyümölcsöt a paradicsomnál szokásos módon fel lehet forralni, utána - amikor langyosra hűlt - ki­passzírozni. Ézután kerül bele a benzoesav és a cukor- Újabb felforralás után üvegekbe ke­rülhet a tömény szörp. (Kertészet és Szőlészet) A kelkáposztát Savoyában, a Nyugati-Alpok, a Rohne folyó és a Genfi-tó által határolt terü­leten termesztették először Eu­rópában. Ám már a rómaiak is ismerték és termesztették az un. „Kumai" káposztát, amely a mai kelkáposztának felel meg. Táplálkozási jelentőségét el­sősorban a fejeskáposztánál jó­val nagyobb vitamintartalma adja. A fejes és kelkáposzta né­hány fontos táplálkozási elem összehasonlítása: B1 vitamin 40-120, B2 vitamin 60-150, ni­kotinsav 1-2, kálium 216-308, kalcium 33-57, magnézium 24-30 mg/lOOg, stb. Látható, hogy a C-vitamin kivételével, a jelentősebbek közül több fontos tápelemet tartalmaz a kelká­poszta. Ezen túlmenően alapvető jó tulajdonsága, hogy nagyobb a hidegtűrő képessége. Ezért az ország déli részén, ahol eny­hébbek a telek, nagy sikerrel termeszthető az un. áttelelő kel­káposzta. Jobban tűri a szárazságot is, mint a fejeskáposzta. Köztudott, hogy a fejeskáposzta sok vizet igényel. Ä kelkáposzta viszont még a csapadékban szegényebb területeken is öntözés nélkül termeszthető. A rövidebb te­nyészidejű fajták még tavaszi ültetés esetén is korábban szed­hetők, mint az azonos időben ültetett fejeskáposzta, a fólia alatt termesztett pedig 2-3 héttel előbb lesz piacképes áru. Egyet­len hátrányára talán az róható fel, hogy a felhasználása nem olyan változatos. Savanyításra például nem használják és a téli tárolása - elvermelés - stb. nem olyan biztonságos, mint a fejes­Kétségbevonhatatlan, hogy az utóbbi években az aszályos évek száma növekedett, ez a növekvő trend Baranyát is érinti. Sajnos, hogy az ellene való leghatásosabb „ellenszer”: az öntözés - elsősorban köz- gazdasági okok miatt - nem tud olyan mértékben terjedni, ahogy azt a meteorológiai hely­zet indokolná. Tény, hogy hatá­sosan csak az öntözés segít, de kénytelen a termelő olyan mód­szereket alkalmazni, bevezetni, amelyek ha nem is érnek fel az öntözés hatékonyságával, de le­galább enyhítik az aszály okozta károkat. Ismételten ezért hívom fel a kistermelők, kertbarátok fi­gyelmét arra, hogy a talaj víz­készletének megőrzésére mi­lyen egyéb módszerek vannak. A szervestrágyázás önmagá­ban is sokat tud segíteni azzal, hogy a szervesanyag bevitelével a talajba fokozni lehet a víz­készlet megkötését, a talajszer­kezet morzsalékosabbá válása pedig a talaj vízkészletének pá- ■ rolgását csökkenti. A táp­anyag-pótláson kívül jelentős a káposztáé. Ezzel szemben áll például a rakott kelkáposzta utolérhetetlen íze, amit a fejes­káposzta nem pótolhat. A kelkáposzta magját most kell - szeptember elején - el­vetni. Szabadföldi palántaágyba vetjük, négyzetméterenként 3-4g magot, amelyből 3-400 pa­lánta nevelhető. A palántákat nem kell sem áttűzdelni, sem pedig tápkockázni. Ezzel ol­csóbbá tehetjük a palántaneve­lést. Természetesen a palánta­nevelő ágyat úgy készítjük elő, mintha fólia alatt, vagy meleg­ágyban nevelnénk a palántákat. Szükség esetén a talajt fertőtle­nítjük és nagyon jól komposz­tált földből, rostálva, megfelelő magágyat készítünk. A palántanevelés agrotechni­káját már többször leírtam. Nem győzöm eléggé hangsú­lyozni, hogy a zöldségtermesz­tés legnagyobb szaktudást igénylő fázisa a palántanevelés. Ezért nagyon oda kell figyelni, hogy egészséges és edzett pa­lántákat ültessünk ki. Ennek ér­dekében - a már említett jól el­készített magágyon kívül - a pa­lántanevelésnél használt öntö­zővizet sohasem használjuk „natúr” tisztán, mindig tegyünk bele valamilyen fertőtlenítő­szert. (TMTD, Zineb stb.) Október közepe táján a palán­tákat a tápanyaggal jól ellátott, megfelelően előkészített talajba 40x40, vagy 50x30 stb. sor- és tőtávolságra - a talajművelő eszközünktől függően - kiültet­jük. A palánták - mivel eléggé hidegtűrők - még a nagyobb hi­degek beállta előtt jól begyöke­resednek. Ennek következtében a hideg telet is viszonylag jól szervestrágyázás ilyen szerepe is, meg kell jegyeznem, hogy a szervestrágyázáson nem okvet­lenül csak az istállótrágyázást kell érteni, a jól beérlelt kom­poszt ugyanolyan jó ered­ményt ad! Az árnyékoló-trágyázás: fő­ként a fiatal ültetvényekben igen hatásos, de hasonlóan jó eredményt ad a már termőkorú fáknál is, ám nyilvánvaló, hogy ebben az esetben nagyobb fe­lületen kell alkalmazni. Lé­nyege: a törzs körül a talaj fel­színére terítjük a szervestrágyát kb. 10 cm vastagságban - vas­tagabb lehet, de vékonyabb nem! -, ami a természetes csa­padékot átengedi a talajba, de a párolgást a szervestrágya-réteg megakadályozza. Idővel a szer­vestrágya takaró réteg humifi- kálódik, növelve ezzel a talaj humusztartalmát. Szervesanyaggal való taka­rás: felhasználható minden olyan szervesanyag, amely nem káros a gyümölcsfákra és humi- fikálódni képes (pl. szalma fel­szecskázva, faforgács, fenyőké­reg, fűrészpor, tőzeg, törek, de bírják. A kiültetett palánták ápolása a megfelelő talajporha- nyításból és az ezzel járó gyom­talanításból áll. A kiskertekben nem ajánlatos a vegyszeres gyomirtás. Sokan kifogásolják, hogy a kiskertek­ben miért nem javasolok gyom­irtó szereket. Egyszerű a vá­lasz: ez nagyon veszélyes mun­kafolyamat és rendkívül nagy odafigyelést, precizitást igé­nyel. Égy felelőtlen, vagy szak­tudás hiányában túladagolt gyomirtószer az egész kiskertet tönkreteheti. Ezen túlmenően egy 800 négyzetméteres kertet meg lehet gyomirtószer nélkül művelni. A kapálás még nem ártott meg senkinek és annyi testmozgás, ami a gyomirtással jár, minden­kinek hasznára válik. Éppen elég mérgező anyag van kör­nyezetünkben (mosogatószer, gépkocsi kipufogógáz, dohány­füst stb.), ne mérgezzük tovább még a gyomirtószerrel is a szer­vezetünket. Fajták tekintetében a Mohá­csi áttelelő fajta ajánlható, ami környékünkön a legjobban megfelel a fajtával kapcsolatos követelménynek. A fajta nevé­ből nem következik az, hogy csak Mohács környékén ter­meszthető, csupán az, hogy ott szelektálták ki ezt a korai, átte­lelő, fagytűrő fajtát. Minden pá- radúsabb területen megterem, ahol nem túl nagy a téli lehűlés. (Matty, Gordisa, Tótokföldje és más települések). Április végétől a termés már szedhető és 25 dkg felett, 2 cm-es torzsával, első osztályú áruként értékesíthető a piacon. Dr. Tamcsu József még a kaszálék is). Abban az esetben ha a szervesanyag bő­ségesen áll rendelkezésünkre, akkor ne csak facsík, vagy a csurgó területét takarjuk be vele, hanem a teljes talajfelüle­tet. Az aszálykár csökkentése itt is abból adódik, hogy a csapa­dék bekerül a talajba, de az el­párolgást akadályozza a szer- vesanyag-takaró. Fekete fóliás takarás: soha ne alkalmazzuk teljes területre a fasor 1-1,5 méteres csíkját fed­jük be. Legalább 0,15 mm-es vastagságú fekete fóliát alkal­mazzunk, mert a vékonyabb nem ad 3-5 évig védelmet. A széleket gondosan rögzítsük (legjobb földdel), mert ellen­kező esetben a szél feltépi és szétszakítja a fóliát. A fehér fó­lia alkalmatlan talajtakarásra, mert a fényt átengedi, alatta a gyomok növekednek, megeme­lik a fehér fóliát. Kérem a termelőket, hogy az ismertetett talajtakarási mód­szereket ne becsüljék le, ha ki­próbálják, tapasztalni fogják annak hatékonyságát. Buzássy Lajos Az időjárási viszonyok ked­veztek a mezei pocok felszapo­rodásának. A kalászosok beta­karítását követően tömegesen telepednek át és szaporodnak a pillangósokba és árokpartokra, nem művelt- és gyepterületekre. A rövid idő alatt bekövetke­zett erőteljes létszámnövekedés a gradáció (felszaporodás) kia­lakulásának veszélyével fenye­get. A fertőzöttség most igen el­térő képet mutat. Sok helyen még csak gócosan, de egyes Szeptember 17-én régi ha­gyomány éled újjá Baranya megyében. Kiállítás, termék- bemutató, szakmai találkozók keretében találkoznak a térség agrártársadalmának képviselői, kis és nagytermelők, állatte­nyésztők, a mezőgazdaság be­szállítói (mezőgazdasági gép­gyártók, műtrágya és növény- védőszer-gyártók, vetőmag- és gyógyszerforgalmazók), ter­mékfelvásárlók és feldolgozók. Az év legjelentősebb szak­mai rendezvényét a Baranya megyei Vállalkozói Központ, az FM Baranya Megyei Hiva­tala az Agrárkamara megyei szervezete hívta életre. A Szentlőrinci „Újhegyi Imre” Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola ad otthont a rendez­vényeknek, ahol sok kiemel­táblákon már egész táblára ki­terjedő a fertőzés. Mivel szapo­rodásuk intenzív, kedvező idő­járás esetén az egyedszám to­vábbi növekedése várható, ezért az őszi időszakban fel kell ké­szülni az őszi vetésű gabonatáb­lákon és pillangósokban. Védekezésre a gabonatáblá­kon felhasználható a betelepe­dés időszakában a Redentin 75, a Thiodan 35 EC, Thionex 35 EC, valamint a járatokban bele­szórva és betaposva Pocokirtó Arvalin. kedő szakember tanult. Az 1930-as években az is­kola gazdaképzőként terjesz­tette a legújabb ismereteket, segítette a korszerű növény és állatfajták honosítását, elter­jesztését. Őszi hétvégek eseményei voltak a gazdatalálkozók, ahol felvezették bemutatni legszebb állataikat, borkóstoló mellett erősödött a szakma, erősödött a barátság. Hagyományőrző, hagyo­mányteremtő rendezvény lesz a „Baranyai Gazdanapok”. A rendezők várják a javasla­tokat az érdeklődőktől. Rész-» vétellel kapcsolatos informáci­ókat a Vállalkozói Központ munkatársai a 72/324-927 tele­fonon, a 72/414-050 faxon ad­nak. Gyümölcstermesztés - korszerűen Az aszály mérséklésére: talajtakarás Növényvédelmi tanácsadó Időszerű munkák a szőlőben, gyümölcsösben A csapadékos időjárás kö­vetkeztében a szőlőiültetvé­nyekben szürkerothadás— botritisz-veszélyhelyzet ala­kult ki, részben a jégverés, részben a bogyórepedések miatt. A védekezés megkez­dése előtt vegyük figyelembe a szőlő érettségi állapotát, a szüret, vagy a szedésvárható időpontját. A speciális, szür­kerothadás elleni készítmé­nyek (Sumilex 50 WP, Roni- lan, Rovral, valamint a Po- lyoxin AL WP) kontakt, tehát csak érintő hatásúak, ezért ha nem egyenletes a fürtön, il­letve a bogyókon a szerborí- tottság, akkor eredménytelen marad a permetezésünk. A növényvédőszer kiválasztá­sánál helyezzük előtérbe a rövidebb várakozási idejű szereket (Polyoxin AL WP 2 nap, Rovral 7 nap). Szermaradék a mustban Komoly problémákat okozhat a szermaradék a must erjedésekor, ezért a szü­ret előtti időszakban már csak célirányos védekezéseket vé­gezzünk egy-egy kór­okozóra, vagy kártevőre, je­len esetben a szürkerotha­dásra. Felhívom a figyelmet arra, hogy borkészítésre szánt szőlőnél kénkészítményeket csak akkor használjunk, ha a szüretet 2-3 hét múlva ter­vezzük! Rézkészítményeknél (Rézoxiklorid, Bordódé, Cu- prosan Super D., Miltox Spe­cial stb.) a szedés előtti vára­kozási idő borszőlő esetében í 28, míg a fogyasztásra szánt szőlőnél 21 nap. Paprika-területeken veszé­lyes mértékű a szélesatka fel­I szaporodása. Legszembetű­nőbb kártétele a termés fel­ületén jól látható parásodó, barna színű, gombostűfej nagyságú, szemölcsszerűén kitüremkedő foltok, melyek erős fertőzéskor teljesen be­boríthatják a paprika fe­lületét. A szívogatás nyo­mán a termés deformálódik, elaprósodik, piacképtelenné válik. Védekezésre a speciá­lis atkaölő szerek közül az Omite 57 E 1,8-2,0 1/ha dó­zisban alkalmazható. Fel­használható még a rovar- és atkaölő szerek csoportjából a Hostaquick 50 EC 0,8-1,0 1/ha dózisban. Az eredmé­nyes védekezés alapfeltétele, hogy a fenti szermennyiség egy egységnyi területre egyenletesen kerüljön kijutta­tásra. Élelmezés­egészségügyi várakozási idő Hostaquick 50 EC alkalma­zásánál 4 nap, az Omite 57 EC-nél 7 nap. Az amerikai fehér szövő­lepkehernyó fészkei szórvá­nyosan előfordulnak. Ellenük a védekezést a fertőzött fák­nál Decis 2,5 EC, Fendona 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Ka­rate 5 EC, Karate 2,5 EC ké­szítményekkel végezhetők. A lisztharmat ellen Almafáink közül a liszt­harmatra érzékeny fajtáknál az erős fertőzöttség miatt az utolsó kezeléseket el kell vé­gezni. A szeptember elején - közepén érőknél csak a kén­készítmények - Microthiol Special, Thiovit S, nedvesít­hető kén stb. -, a később érő fajtáknál a Karathane LC, vagy Karathane FN-57 java­solható kénkészítménnyel ki­egészítve. Felszívódó szerek használata ebben az időszak­ban már nem indokolt. A lisztharmat elleni védekezés­nél már csak rövid várakozási idejű rovar- és atkaölő szere­ket használjunk (Danitól 10 EC, Unifosz 50 WP, Talstar 10 EC stb.) Varasodás elleni védeke­zés csak a késői érésű fajták­nál végezhető, de ott is he­lyezzük előtérbe a kontakt - érintő - hatású készítménye­ket (Dithane M-45, Dithane DG, Antracol WP, Polyran DG stb.) A permetezéseknél vegyük figyelembe, hogy szerelsod- ródás történhet. Köztes ter­mesztésnél az élelmezés egészségügyi várakozási idő­ket a szomszédos növények­nél is be kell tartani. Czigány Csaba Baranyai gazdanapok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents