Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-06 / 245. szám

1994. szeptember 6., kedd Közélet uj Dunántúli napló 9 Lobby-lista készül a Parlamentben A napokban a Parlament­ben új fogalommal találkoz­tunk: lobby-lista. Mit jelent ez a fogalom? - kérdeztük Bihari Mihályié 1, a parlament alkot­mányügyi, törvény­előkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottságának alel- nökétől.-A civil szervezetekkel is kapcsolatot szeretne teremteni a parlament. Úgy gondoljuk, jó, ha a parlamenti bizottságok már az előkészítő munkálatok során megismerik az adott kérdéskörrel kapcsolatos „ci­vil” véleményeket, amelyek adott esetekben be is épülhet­nek az állásfoglalásokba.-Milyen formában kíván­ják megvalósítani ezt az együttműködést ?- A házszabály-tervezet 140.§-a lehetővé teszi, hogy a bejegyzett, országos ér­dekképviseleti szervek - ha kérik -, felkerülhessenek egy jegyzékre, az un. lobby-listákra.- Hogyan, hol lehet ezt kérni?- A kérelmeket az Or­szággyűlés főtitkárához kell benyújtani. A listát évente megújítva és természetesen, ha szükséges újabb szerveze­tekkel kiegészítve a Magyar Közlönyben közzé teszik.- Hogyan működik majd a lobby-lista?-A parlamenti bizottsá­gok, amikor egy-egy kérdés megtárgyalásakor meg kí­vánják hallgatni a különféle érdekképviseletek álláspont­ját, elő fogják venni ezt a lis­tát. Meg fogják nézni, me­lyek azok a szervezetek, amelyek igényt tartanak arra, hogy kikérjék a véleményü­ket.- Ezek a szervezetek netán a bizottságoknak állandó meghívottjai lesznek?- A házszabály nem ren­delkezik arról, hogy a par­lamenti állandó bizottságok üléseire kiket kell kötele­zően, állandó jelleggel meg­hívni. Én azt gondolom, hogy ebből a jegyzékből minden bizottság külön-kü- lön kiválasztja majd azokat az érdekképviseleti szerve­zeteket, amelyeket minden ülésére meghív.- A meghívottaknak mi­lyen jogot biztosít a törvény- tervezet?- Ha az Országgyűlés a házszabály-tervezetnek ezt a részét is elfogadja, akkor az érdekképviseleti szerveze­teknek tanácskozási joguk lesz. Ezzel minden bizony­nyal elkerülhetők lesznek az olyan viták, mint amilyenek az országgyűlési képviselő­ség és a polgármesteri meg­bízatás összeférhetősége kö­rül kialakultak. (koós) Körzetben és kórházban Nyugdíj után is folytatja a védőnői munkát Bécsbe látogat Horn Gyula Kétszer kezdte a pályát. Elő­ször 1952-ben, friss védőnői ok­levéllel a zsebében Mezőfalván, majd 1992-ben, mint nyugdíjas. Visszahívták a Megyei Kórház szülészetére, s Ruzicska Jó- zsefné örömmel vette az invitá­lást. Ráadásul megadatott neki, hogy másodszor is valami újba kezdjen. Egy olyan gyakorlat újraélesztésébe, amely pálya­kezdő korában teljesen termé­szetesnek számított, sőt! Azt nem értették volna az anyák, ha a megszületett gyermekük, az első perctől kezdve nem lehetett volna mellettük. Igaz, akkor egészen más körülmények kö­zött . . . Mezőfalván, ahol a nagyszü­lei éltek és ahol gyermekként nagyon sok időt töltött, a bábát hívták a szülni készülő asszo­nyokhoz. Még akkor is kitessé­kelték a védőnőt a házból, ami­kor a vajúdó két napon át nem tudott megszülni. - Mindegyi­künk így hozta világra a gyer­mekeit, ő is kibírja - hajtogatták a rokonsághoz tartozó asszo­nyok és bezárták előtte az ajtót. Hosszú időbe telt, amíg el tudta fogadtatni, hogy kórházban, vagy szülőotthonban mégiscsak biztonságosabbak a feltételek anya és gyermeke számára. Aki mégsem volt hajlandó kórházba menni, de a bábánál már többre tartotta a védőnőt, kivárt az utolsó percekig, aztán üzent érte. így aztán nem egy­szer kénytelen volt ő levezetni a szülést, aztán minden nap kijárt, hogy kezelje a gyermekágyas asszonyt, hogy segítse az újszü­lött ellátásában.-A táplálással voltak a leg­nagyobb gondok - mondja ­Akik tudtak szoptatni, azoknál nem, de akiknek egyáltalán, vagy csak kevés tejük volt, azok rendre tehéntejjel meg lisztle­vessel etették a csecsemőket. A helytelen táplálás és gon­dozás súlyos következményei­ről kórházi tapasztalatokat is szerezhetett a miskolci Sem­melweis Gyermekkórházban, ahol három évig dolgozott. Miskolc családi okok miatt ke­rült pályájának történetébe, mi­vel a férje bányagépész mér­nöknek tanult. Aztán Komló következett, ahova szintén a fér­jét követte.- Húsz évig laktunk Komlón, s ebből a húsz évből 14-et, mint körzeti védőnő dolgoztam a vá­rosban. A körzetem lakosságá­nak kétharmada cigány volt. Ma is azt mondom, ez volt a mun­kám során a legnagyobb kihí­vás. Kezdetben szélmalom­harcnak éreztem, amit csinálok, de összetalálkoztam egy tanár házaspárral, Szerencsés Rudol- fékkal, akik rengeteget segítet­tek. Szülők iskoláját szervez­tünk, adtak nekem egy külön helyiséget is, amit „egészség­házként” kezeltünk, s itt beszél­gettünk olyan alapvető kérdé­sekről, mint a rendszeres és ala­pos tisztálkodás, az étkezési szokások, vagy például arról, hogy hol, miként kell, illetve il­lik viselkedni. Vizsgáztak is. Szerencsésék az iskolában a gyerekeikkel hasonló szellem­ben foglalkoztak. Most szülők­ként találkozom azoknak a gye­rekeknek egy részével, akik mi­att elkezdtük Komlón ezt a munkát. A gyerekek ugyanis időköz­ben felnőttek, családot alapítot­Újszülöttek a csecsemőosztá­lyon Fotó: Müller Andrea tak, s közülük többen Pécsre, a Megyei Kórházba jönnek szülni. Ruzicskáné is visszajött ide. Mindössze hat hétig volt nyugdíjas. Amikor hivatalosan elment, már elkezdték az osztályon azokat a változtatásokat, ame­lyek célja és lényege, hogy sok­kal természetesebb, családia­sabb feltételeket teremtsenek a gyermekszüléshez. Ismeretterjesztő tanfolyamo­kat szerveznek a fiatal, gyerme­ket váró házaspároknak, az apa, vagy más közeli hozzátartozó jelen lehet a szülésnél, s a gyermekeket nem választják el az édesanyjuktól. Egy helyiség­ben, egymás mellett vannak éj­jel nappal.- A többség már ilyen együtt- létet kér - mondja Ruzicskáné, s ennek nagyon örülünk. - Más a kapcsolat, jobban megy a szoptatás. Amikor beszélgetek velük, sokszor eszembe jut, hogy annak idején az otthon szülésnek ez volt az előnye. A szülési komplikációk, a megfe­lelő higiénés körülmények miatt mi akkor a kórházakba, ottho­nokba küldtük az asszonyokat szülni, s lassan teljesen elfelej­tettük, hogy a szülés a legna­gyobb családi esemény és hogy a gyermeket nem szabad elvá­lasztani az édesanyjától. De a kettőt össze lehet egyeztetni, lehet biztonságos körülmények között szülni és együtt maradni a gyermekkel. Ez az új módszer a szememben ezt jelenti és örü­lök, hogy részese lehetek a kia­lakításának. Meg nyilván annak is, hogy ismét nagymama lett. Szeptem­ber elejére várták a második unokát. Most az idősebb fiáék- nál érkezett az első gyermek, egy egészséges formás, kislány. A születésénél ő is ott volt. T. É. Horn Gyula miniszterelnök Franz Vranitzky osztrák szövet­ségi kancellár meghívására szeptember 7-én, szerdán hiva­talos látogatást tesz Bécsben. A magyar miniszterelnök osztrák partnerével részt vesz a Baumgarten és Győr közötti gázvezetékrendszer építésének ünnepélyes alapkőletételén a Deutsch-Jahmdorf melletti Karlhofban. Ezt követően a két kormányfő Bécsben megnyitja az „ipari és infrastruktúra kon­ferenciát”, amelyet az osztrák kancellár kezdeményezett. Ez német, olasz, finn és svéd rész­vétellel, valamint nemzetközi pénzügyi szervezetek bevoná­sával közreműködést helyezett kilátásba Magyarország, Cseh­ország, Szlovákia és Szlovénia infrastruktúrájának fejlesztésé­ben. Az első ilyen jellegű kon­ferencián a Magyarországgal lehetséges együttműködés mó­dozatait kívánják megvitatni. A konferencián részt vesz és elő­adást tart Pál László ipari és ke­reskedelmi, valamint Lotz Ká­roly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is. A kormány szeptember 1-jei ülésnapján megtárgyalta a helyi önkormányzatok címzett és cél- támogatási rendszeréről szóló törvény módosítására készített törvényjavaslatot és azt sürgős tárgyalást röviden benyújtja az Országgyűléshez. A törvényjavaslat tartal­mazza a helyi önkormányzatok részére az 1996. évben támo­gatható célokat és az igénybevé­tel feltételeit. Néhány célnak a támogatása megszűnik, mert nincs ezekre tömeges támoga­tási igény. így például 1996-ban már nem lesz támogatott cél a közkifolyós ivóvízellátás, az ivóvízbázis fejlesztése. A cím­zett körben javasolja a kormány támogatni a kórház rekonstruk­ciókat, valamint a szociális ott­hon építését. A törvényjavaslat - a kor­mányprogramban megfogalma­zottaknak megfelelően - kie­melt hangsúlyt ad a szennyvíz- csatorna hálózat és a szennyvíz- tisztító telepek építésének. Új támogatandó célként javasolja a kormány az Országgyűlésnek elfogadni a szociális alapon jut­tatandó bérlakás építését. E cél­nál a törvényjavaslat csak az ál­talános feltételeket tartalmazza, az igényjogosultság részletes feltételeiről külön törvény ké­szül. A kormányprogram sze­rint a környezetvédelem kiemelt fontosságú feladat az elkövet­kezendő négy évben. Ezt a tö­rekvést támogatja az, hogy a törvényjavaslat szerint új támo­gatandó cél a települési szilárd­A konferencia megnyitása után a két kormányfő hivatalos tárgyalásokat folytat nemzet­közi témákról és a kétoldalú kapcsolatokról. A megbeszélé­sek előterében áll: az osztrák EU-csatlakozással előájló új helyzetben milyen kölcsönös erőfeszítéseket kell tennünk, hogy gazdasági együttműködé­sünket tovább bővítsük. A kor­mányfők áttekintik a magyar­osztrák régióközi együttműkö­dést is. A tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza, hogy az osztrák vállalatok bővítsék eddig is je­lentős mértékű magyarországi befektetéseiket, valamint azt, hogy Ausztriában több magyar vállalhasson munkát (jelenleg mintegy 10 ezer egyéni munka- vállaló van a szomszéd ország­ban). A megbeszélések után a két kormányfő sajtótájékoztatót tart. Horn Gyula miniszterelnök udvariassági látogatást tesz Thomas Klestil szövetségi el­nöknél, majd felkeresi a bécsi Városházát, ahol beírja nevét Bécs város emlékkönyvébe. hulladék-lerakó építése. To­vábbi új célként javasolja a kormány a községi önkormány­zatok közös beruházásban tör­ténő általános iskolai tanterem fejlesztését támogatni. A törvényjavaslat szerint meg kell szüntetni a hatályos törvény központi költségvetésre kiható súlyos következményeit. Ezért hatályukat vesztik azok az 1996. évi új céltámogatási igé­nyek, amelyeknek támogatási fedezete az 1996. évi költségve­tésben nem biztosítható. Ezzel megszűnik a költségvetés több érve előre történő terhelése. A törvényjavaslat rendelke­zést tartalmaz továbbá arra is, hogy - a szociális alapon jutta­tandó bérlakás építése kivételé­vel - az 1996. évi új céltámoga­tási igények a törvény hatályba­lépésének időpontjától nyújtha­tók be az illetékes megyei Terü­leti Államháztartási és Köz- igazgatási Információs Szolgá­lathoz. A miniszterelnök a Nyugdíjas Kamarában Hóm Gyula miniszterelnök szeptember 16-án találkozik a Nyugdíjas Kamara képviselői­vel. Megbeszélésükön a 8%-os nyugdíjemeléssel kapcsolatos kérdésekről, az áremelés kom­penzációjáról, valamint a Nyug­díjas Kamarának, mint érdek- képviseleti szervnek a gazdasági, társadalmi megegyezés vitáiban való részvételéről tárgyalnak. Címzett és céltámogatás Kórház, lakás, hulladék, szennyvíz Ki fizeti a ráfizetést? A táviraton mindenki keresni akar Csökken a hivatalokban feladott táviratok száma, egyre több a telefaxüzenet Fotó: Läufer L. A posta és a távközlés 1990-es szétválása óta a táviratszolgálat az 1992-ben jóváhagyott távköz­lési törvény értelmében a Ma­gyar Távközlési Részvénytársa­ság szolgáltatói joga lett. A Ma­táv Rt. megbízásából a táviratok felvételét, továbbítását - alvál­lalkozóként - a Magyar Posta vállalta fel. 1990-ben telefonon és postahivatalban IQ 509 806 táviratot adtak fel az ügyfelek, tavaly már csak 6 665 879-et. Ez a csökkenő tendencia afelé mu­tat, hogy talán az ezredfordulóra a távbeszélő- és telefaxok szá­mának növekedése kiszorítja táviratszolgáltatást. A jelenlegi rendszerben a táv­irat kézbesítés és az ezzel kap­csolatos ügyintézés évről évre komoly ráfizetést jelent - állítja Egerváry György, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatósága üzemeltetési osztályának fő­munkatársa. - A legdrágább az élőmunka, azaz a kézbesítők dí­jazása, továbbá a hivatalokban lévő távbeszélő- és telexállomá­sok fenntartási és használati költsége. A ráfizetést valakinek meg kell fizetnie, ezért drasztikusan megemelték a hétvégi kézbesítés díját. Ezentúl szombatonként a városokban a déli 12 óráig, egyéb településeken a reggel 8 óráig megérkezett táviratokat 300 forintos pótdíj ellenében fogják csak kézbesíteni. Az új ta­rifák szerint a legolcsóbb a kö­zönséges öt szavas távirat lesz: 115 forintba kerül a szöveg, a 300 forintos pótdíjjal együtt ösz- szesen 415 forint az ára Buda­pesten és vidéken egyaránt. Vasárnap és munkaszüneti napokon Budapesten kívül öt­venegy település - Baja, Balas­sagyarmat, Balatonfüred, Békés­csaba, Bicske, Budaörs, Cegléd, Dabas, Debrecen, Dorog, Duna­keszi, Dunaújváros, Eger, Esz­tergom, Érd, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Komá­rom, Miskolc, Monor, Mór, Nagykáta, Nagykanizsa, Nyír­egyháza, Orosháza, Oroszlány, Paks, Pécs, Ráckeve, Salgótar­ján, Sárbogárd, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Szek- szárd, Szentendre, Szentes, Szé­kesfehérvár, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Tata, Ta­tabánya, Vác, Veszprém, Zalae­gerszeg - postahivatalaiban vál­lalnak kézbesítést. Mind a kö­zönséges, mind a dísztáviratokat eljuttatják ezután a címzetthez, de a háromszáz forintos munka­szüneti pótdíjat természetesen felszámítják. Szeptember 1-jétől a húsz meglévő mellett tíz új dísztávira­tot hoz forgalomba a Magyar Posta. Időszerű a frissítés, hiszen 1989 óta nem változott az üd­vözlő és részvétnyilvánító távira­tok választéka. A tavaly meghir­detett pályázatra 976-an nevez­tek, ebből a művészi és szakmai zsűri 46-ot talált elfogadhatónak. A Budapest 4., a Budapest 72. és a Győr 1. számú postahivatalok­ban az ügyfelek tesztelhették ezeket az új dísztávirat-terveze­teket, a közönségnek tetsző leg­szebb tízet választották ki. Hogy miért kellett ilyen drasz­tikusan emelni az árakat? Amíg azelőtt egy cég keresett a postai szolgáltatáson, most kettő sze­retne megélni belőle - és nem is rosszul. Tény, hogy jelenleg a Magyar Postának évről évre több százmilliós veszteséget jelent a Matávval való együttműködés. Hogy az üzlet ismét egy kézbe kerüljön? Eszükbe sem jutott, azt remélik, hogy majd megfizette­tik a dupla költség árát az ügyfél­lel. Mi pedig mit tehetünk mást? Fizetünk. (gáspár)

Next

/
Thumbnails
Contents