Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-05 / 244. szám
8 aj Dunántúli napló A hét témái 1994. szeptember 5„ hétfő A világ közvéleménye érzékennyé vált a megvitatandó problémák iránt Kompromisszum a láthatáron Kairóban? Ne legyenek sem gyávák, sem legyőzőitek Az utolsó simítások Magyarország vendége Süleyman Demirel A Vatikán érdemének tudhatja be, hogy széles körű vita alakult ki az ENSZ szeptember 5-én Kairóban megnyíló népesedés-politikai értekezletével kapcsolatban, - állapítja meg a hírmagyarázatában a Kathpress hírügynökség. Eredményes vatikáni akció A pápa, a római kúria és a vatikáni diplomácia március óta összehangolt akció révén ismételten bírálta a kairói értkezlet záródokumentumának tervezetét. A Szentszék legfőbb követelései közé tartozik, hogy az abortusz nem lehet a születésszabályozás eszköze, továbbá hogy a családot és házasságot „természetes formájában” kell védelmezni. Ugyanakkor az utóbbi időben feltűnően háttérbe szorult a „tabletta” és a megtermékenyülés mesterséges megakadályozásának problémája. A Vatikánban ezt a kezdeményezést sikeresnek ítélik meg, amennyiben a világközvélemény egyes részeit érzékeny- nyé tették a Kairóban megvitatásra kerülő kérdések etikai vonatkozásai iránt. Ezen kívül minden vitatott kérdésben sikerült elérnie a Vatikánnak, hogy az érintett felek alaposan átgondolják álláspontjukat. II. János Pál pápa levélben fordult a világ valamennyi országának államfőjéhez, s ezen kívül számos prédikációban foglalkozott a Kairóban megvitatásra kerülő kérdésekkel. A reagálás ezekre a kezdeményezésekre, valamint a vatikáni diplomácia puhatolózásaira a Szentszék megítélése szerint eredményesnek minősíthető. Elsőként Carlos Menem argentin elnök tette magáévá a pápa álláspontját. Mozgósított számos latin-amerikai országot Chilétől egészen Közép-Ame- rikáig, amelyek a kairói záró- dokumentumot annak jelenlegi formájában el akarják utasítani. Az abortusz elutasítandó Németország is pozitívan reagált a Vatikán álláspontjára lényegi kérdésekben. Richard von Weizsäcker volt német köztársasági elnök a pápához intézett válaszában rámutatott, hogy a bonni alkotmány a fogantatástól kezdve szavatolja az élethez való jogot, és az állam különös védelemben részesíti a családot. Az utóbbi hónapokban egész sor megbeszélésre került sor német és vatikáni felek között az álláspontok egyeztetése végett. Ezt a Vatikán részéről már csak azért is fontosnak tartják, mivel ez idő szerint Németország tölti be az Európai Unió elnöki tisztét. A Szentszék Kairóban minden bizonnyal nem lesz egyedül a maga álláspontjával, - hangsúlyozta a Vatikán mellett működő német követség nyilatkozata. Németországhoz hasonló értelmű állásfoglalások hangzottak el a közelmúltban Olaszországban, Lengyelországban és a Fülöp-szigeteken is. Ezekből úgy tűnik, hogy ezek az országok el akarják utasítani az abortuszt, mint a születsszabályozás eszközét. Korábban már hasonló álláspontra helyezkedett Írország és Málta. Még a Vatikánnál akreditált orosz követ, Jurij Karlov is világossá tette egy interjúban, hogy az abortuszt elutasítandónak tartja. Izrael pedig, amely csak nemrégen létesített diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, a magzatelhajtás kérdésében „közelebb áll a Szentszék álláspontjához, mint a másik féléhez”. Ebben a kérdésben a pápa számíthat az iszlám országok támogatására is, mint például Indonézia és Irán. A pápai megnyilatkozás alig talált visszhangra természetszerűleg Kínában, Indiában vagy Japánban. A Vatikán által „liberálisnak” minősített leendő ENSZ-állásfoglalást ugyancsak osztják Skandináviában és Hollandiában, valamint a jelek szerint a katolikus Spanyolorzság- ban is. Amerika konszenzust remél Különös, sőt valószínűleg döntő jelentősége lesz Kairóban az Egyesült Államok állásfoglalásának. Washington mind ez idáig egyértelműen támogatta az ENSZ álláspontját. Ezért amerikai katolikus vezetők, akárcsak vatikáni tisztségviselők nem minden érdeklődés nélkül fogadták Al Gore amerikai alelnök augusztus 26-i kijelentését, amely új irányba tett nyitást jelezhet. Az alelnök ugyanis kijelentette: „számoljuk fel a félreértéseket. Az Egyesült Államok nem követeli, soha sem követelte, és a jövőben sem fogja követelni, hogy nemzetközi jog szabályozza az abortuszt”. Mint mondotta, országa elítél minden kényszerű magzatelhajtást, s hozzátette: „Nem akarjuk, hogy ez a gyakorlat szóbajöhessen, mint a családtervezés módszere”. Al Gore nem söpörte szőnyeg alá az Egyesült Államok és a Vatikán között a kairói értkez- lettel kapcsolatos etikai kérdésekben fennálló nézetkülönbségeket. Mint mondotta, azok „mélyek, sőt szinte áthidalhatat- lanok”. Ugyanakkor kifejezetten védelmébe vette a Vatikánt az abortusz szélsőséges híveinek szemrehányásaival szemben. Az Egyesült Államok alel- nöke hangsúlyozttan dicsérte a katolikus egyház hozzájárulását a fejlődéshez. A feszültség enyhítését célzó amerikai kísérletek arra látszanak utalni, hogy kompromisz- szum születhet Kairóban. Az Egyesült Államok ugyanis nagy súlyt helyez arra, hogy a kairói konferencia ne fulladjon kudarcba, vagy ne hiúsuljon meg egyes államok bojkottja miatt, teljesen függetlenül az egyiptomi szélsőségesek fenyegetéseitől. Al Gore egyébként egyetért Karlov orosz követtel, aki konszenzust remél, azért, hogy Kairóban „ne legyenek sem győzők sem legyőzöttek”. G öncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének meghívására szeptember 5-7 között hivatalos látogatást tesz Magyarországon Süleyman Demirel, a Török Köztársaság elnöke. A politikus 1924. október 6-án született a közép-anatóliai Isparta tartományban egy Is- lamköy nevű faluban, Ankarától 420 kilométerre délnyugatra. Demirel az isztambuli műszaki egyetemet A mélyépítő mérnöki karon 1949-ben végezte el. Két ízben is vízépítői szakkurzuson vett részt az Egyesült Államokban, ő volt az első török, aki 1955-ben Eisenhower-ösztöndí- jasként az Egyesült Államokban dolgozhatott. 1950-52 között Ankarában az Elektrotechnikai Kutató Igazgatóságon tevékenykedett. Számos vízerőmű építési terve fűződik a nevéhez, 1952 és 1954 között ő vezette a seyhani duzzasztógát építési munkálatait. 1954-55 között az Állami Víz- gazdákodási Hivatal erőmű osztályának vezetője, majd 1960-ig az Állami Vízügyi Hivatal igazgatója volt. Még évtizedekkel később is a „duzzasztógátak királyaként” emlegették. 1960 májusában a katonák az államalapító Atatürk elveitől való elszakadással vádolva megbuktatták Adnan Menderes kormányát. Demirel is elvesztette beosztását, és 1960-64 között a Közép-keleti Műszaki Egyetem docense, egyben 1965-ig a Morrison-Knudsen cég munkatársa lett. Demirel 1960-61 -ben kapcsolódott be a politikai életbe a jobboldali-konzervatív Igazságpárt egyik alapítójaként. A párt soraiban húsz éven át, annak betiltásáig tevékenykedett, 1963-64 között a párt alelnöke, 1964-től 1981-ig elnöke volt. 1965 februárjában lett először kormánytag, államminiszterként és miniszterelnök-helyettesként Suat Hayri Ürgüplü kabinetjében. 1965 őszén, miután az Igazságpárt megszerezte a választási győzelmet, miniszterelnökké nevezték ki, de csak a hadsereg éber felügyelete alatt dolgozhatott. A katonák, akik az államalapító Atatürk republikánus és laikus elvei letéteményesének tekintették magukat, végül 1971. március 12-én ultimátummal kikényszerítették a Demi- rel-kormány lemondását. Demirel, akit a német Frankfurter Allgemeine Zeitung „az elmúlt évtizedek legtapasztaltabb és legötletesebb török politikusának” nevezett, az elmúlt harminc évben hétszer volt kormányfő. A katonákkal még egyszer meggyűlt a baja, amikor 1980. szeptember 12-én is megbuktatták. Az új alkotmány kidolgozása után a junta 1983 májusában ismét engedélyezte politikai pártok létrehozását, a számos ekkor alakult és azonnal betiltott párt között volt Demirel Nagy Törökország Pártja is. 1983. május 20-án alakult meg a Demirelhez közel álló Igaz Ut Pártja, de ez sem indulhatott az 1983. november 6-i választásokon, amelyekből Turgut Özal Haza Pártja került ki győztesen. (Özal államtitkár volt az utolsó Demirel-kormányban és azzal, hogy vezető gazdasági szakemberként felajánlkozott a katonáknak, magára vonta korábbi mentora, Demirel haragját.) Demirel maga 1983 júniusa és szeptembere között ismét börtönben, majd később a házi őrizetben volt. A színfalak mögött azonban sikerült megerősítenie kapcsolatait az Igaz Út Pártjával, amely első politikai sikerét az 1984 márciusi kommunális választásokon aratta. Miután a nemzetközi demokratikus erők nyomására a katonák 1987 szeptemberében népszavazást tartottak, melynek eredményeként több mint 200 politikus - köztük Demirel - gyakorolhatta újra politikai jogait, Demirelt azonnal az Igaz Út Pártja elnökévé választották. A párt színeiben lett az 1987. november 29-i parlamenti választásokon nemzetgyűlési képviselő. 1991. november 20-án, 11 évvel azután, hogy katonai puccsal eltávolították tisztéből, Süleyman Demirel újból a kormányfői bársonyszékbe ülhetett, az 1970 óta első, az Erdal Inönü vezette Szociáldemokrata Néppárttal alkotott koalíciós kormány vezetőjeként. 1993. április 17-én szívroham következtében elhunyt Turgut Özal államfő. Utódjául 1993. május 16-án a parlament Süleyman Demirel miniszterelnököt választotta meg hét évre az ország új elnökévé. „Biztosítom Önöket, hogy minden erőmmel és őszinte szándékkal teljesíteni fogom ezt a feladatot az egész ország javára” - mondta a török politikus. Süleyman Demirel 1949 óta nős, három gyermeke van. Nagy könyvgyűjtőként tartják számon. A török politikai élet „nagy túlélője” legutóbb 1992. májusában a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) közgyűlésére látogatott Budapestre. Jelenlegi meghívójával, Göncz Árpád köztársasági elnökkel ez év január 30-án Davosban, a Világ- gazdasági Fórum alkalmából folytatott megbeszéléseket. A 70. születésnapja előtt egy hónappal Budapestre látogató nagy tekintélyű török politikus személyében nyolc év után üdvözölhetünk ismét török köztársasági elnököt Magyarországon. B. Rosta Éva Ma kezdődnek a magyar-román tárgyalások Melescanu az alapszerződésről Teodor Melescanu román külügyminiszter szerint a román és magyar szakértők az év végéig kidolgozhatják a kétoldalú szerződésben még nyitott kérdések megoldására vonatkozó formulákat vagy szövegváltozatokat és a miniszter reméli, hogy a jövő év elején véglegesíthető lesz a dokumentum. A 25. Arai Tavalyi forgalmának két és félszeresére számít az idén az Arai Hungária Kft. Habár a cég az idén 300 millió forintos nyereségre számított a 25 milliárd forintos forgalom után a magas hitelkamatok miatt előreláthatólag veszteséggel zárja majd az évet - mondta Makó András, az Arai Hungária Kft. ügyvezető igazgatója Óbudán a Ladik utcában, ahol megnyitották az Arai 25. magyarországi benzin- kútját. Ä mintegy 1 milliárd forint alaptőkéjű Árai Hungária Kft., amely 100 százalékos tulajdona a németországi Aral AG. Rt.-nek, 1990 óta működik Magyarországon. Ez alatt az idő alatt jelentős fejlesztést hajtottak végre, kútjaik az európai minőséget képviselik. Eddig 100 millió márkát fektettek be hazánkban. Az idén még egy újabb kút megnyitását tervezik. Melescanu úgy vélekedik, hogy az RNEP belépése a román kormányba segíti a románmagyar kapcsolatok javítását, viszont az RMDSZ által felvetett problémák többségének megoldására nem ez a szerződés, hanem a román parlament nyújthat megfelelő keretet, bár a szerződés aláírása hozzájárulhat ahhoz, hogy a parlamentben megfelelő légkör alakuljon ki. A román külügyminiszter az Adevarulban válaszolt a hétfőn kezdődő budapesti látogatásával kapcsolatban feltett kérdésekre. Melescanu hangsúlyozza, hogy a szerződés nagyrészt készen áll, csak a területi követelések hiányára és „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme és előmozdítása” tekintetében vannak még szövegezési nehézségek. „Ami a határok kérdését illeti, annyi állásfoglalásra került sor az új magyar kormány részéről, beleértve a miniszterelnököt, hogy - figyelembe véve egy bizonyos európai gyakorlatot is - mindez nagyon meg fogja könnyíteni a dolgunkat. A kisebbségek terén is olyan jelentős javulás tapasztalható európai szinten, hogy azt gondolom, nem lesz nagyon nehéz (a megoldás)” - mondotta a miniszter, utalva arra, hogy miközben a román-magyar tárgyalások stagnáltak, Románia tagjává vált az Európa Tanácsnak, ratifikálta az emberi jogok európai egyezményét és „igen szigorú ellenőrzési rendszert fogadott el ezen a téren”. Az RNEP-nek (Funar pártjának) a kormányba való belépése számos feltévésre adott okot bel- és főleg külföldön, ismeri el Melescanu. Szerinte azonban a belépés előny a román-magyar kapcsolatok szempontjából. Ezt a miniszter azzal indokolja, hogy más dolog, amikor egy partner szabadon fejti ki véleményét másokkal szemben külpolitikai kérdésekben, és megint más, amikor a kormánynak a Szociális Demokrácia Romániai Pártja programján alapuló és a parlamentben jóváhagyott politikája érdekében kell cselekednie. Az RNEP közleményében, emeli ki Melescanu, nemcsak a kétoldalú szerződés mihamarabbi megkötése, hanem általában a román-magyar kapcsolatok normalizálása és fejlesztése mellett szálltak síkra. Ami a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget illeti, Melescanu szerint az RMDSZ „etnikai pártként” lép fel, amely, mint ilyen, meg akar felelni választói előtt tett ígéreteinek. „Amikor kedvező pillanat jelentkezik, természetesen maximálisan ki akarja használni aduit, nemcsak a román, de a magyar kormány irányában is”. „Ebben a szerződésben azt tehetjük, hogy keretet teremtünk a kétoldalú együttműködéshez, beleértve a kisebbségi kérdéseket. Az RMDSZ által felvetett problémák többségét azonban nem a Budapesttel kötendő szerződés révén, hanem a román parlamentben lehet megoldani. A szerződés aláírása azonban nem lenne elhanyagolandó tényező, mivel kedvező légkört teremtene e problémák megvitatásához a román parlamentben, az oktatási törvény, a kisebbségi törvény és sok más, az öszes romániai kisebbséget érintő törvény esetében”. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható az aláírás, a miniszter kijelentette: nem hiszi, hogy az év vége előtt erre sor kerülhet, viszont a jövő év elején lát rá esélyt. „Az év végéig szakértőinknek vagy meg kell egyezniük bizonyos formulákban, vagy alternatív szövegváltozatokat kell elfogadniok a két kérdésben”. Melescanu hozzáfűzte: előrejelzését arra is alapozza, hogy az Európai Unió, amint annak a Balladur-tervben is hangot adott, igen erőteljesen ösztönzi a társult országokat arra, hogy kétoldalú szerződéseket kössenek egymással.
