Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-05 / 244. szám

1994. szeptember 5., hétfő Gazdaság uj Dunantüii napló 9 Számottevően fogy a magyar lakosság lélekszáma Kihullottunk a harmadik világba... Magyarországot kormányde­legáció képviseli az ENSZ ma kezdődő kairói népesedési vi­lágkonferenciáján. A negyedik ilyen jellegű nemzetközi ta­nácskozáson elemzik a termé­szetes szaporulat, a demográfiai folyamatok alakulását, tenden­ciáit, amelyek világrészenként, sőt országonként is különbö­zőek. A kevésbé fejlett orszá­gokban ugyanis a túlnépesedés, az európai országokban a lélek- szám fogyása tapasztalható. A konferencián résztvevő szak­emberek, kormányok képviselői várhatóan ajánlásokat fogal­maznak meg a világ országai számára. Ezek, meg a más or­szágok tapasztalatai rendkívül hasznosak lehetnek hazánk számára, mivel a 60-as évek kö­zepe óta drámaian változik a magyar népesség egészségi ál­lapota. Fogyatkozik a magyar népesség A Központi Statisztikai Hiva­tal Népesedés- és Egészségügyi statisztikai főosztályának mun­katársai - akik dr. Józan Péter főosztályvezető vezetésével a statisztikai adatok tükrében hosszú idő óta vizsgálják a ma­gyar népesség egészségi állapo­tának, halandóságának alakulá­sát - megállapították: számotte­vően fogy a magyar lakosság lé­lekszáma, a csökkenő termé­kenység és a növekvő halandó­ság miatt. A nemrég elkészült, legújabb elemzésükből kitűnik, hogy a 90-es évek elejére a ha­lálozási arány 13,4-14,4 ezrelék volt, míg a világ népességét a halandóság csupán - átlagosan - 10 ezrelékkel apasztotta eb­ben az időszakban. Magyaror­szágon az emberek várható élet­tartama 1993-ban 69 év, míg a fejlett egészségügyi kultúrájú, ipari országokban átlag 74 év volt. Ausztria népességének születéskor várható élettartama 7 évvel, Japáné 10,5 évvel ma­gasabb a magyar népesség élet­tartamánál. A férfiak korábban halnak Általában minden korcso­portbeliek, de főleg a közép­korú férfiak mortalitása maga­sabb a fejlett egészségi kultú­rájú, ipari országokban élő fér­fiakénál. Az életük delén levő férfiak halálozása gyakoribb, mint bármely más - megbízható adatokat szolgáltató - ország­ban. A nők halandósága alacso­nyabb ugyan, mint a férfiaké, születésük várható élettartama azonban 1993-ban 73 év volt, kevesebb, mint a fejlett egész­ségi kultúrájú országokban. Ugyanebben az időszakban Franciaországban, Hollandiá­ban, Svájcban, Kanadában, Ja­pánban a nők várható élettar­tama meghaladta a 80 évet. A férfiak és a nők születéskor vár­ható élettartama közötti különb­séget - a kutatások eddigi eredményei szerint - nem any- nyira biológiai, mint inkább tár­sadalmi tényezők okozzák. A statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy országunkban a halandóság lényegesen maga­sabb a községekben és a falvak­ban, mint a városokban. Me­gyénként is eltérő a mortalitás, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében például különösen nagy mértékű, és jobbára a társa­dalmi hierarchia alsó szintjén levők között. A halandóság rendkívül magas szintjét, a rossz életesélyeket tekintve „ki­hullottunk” a harmadik világba - állapították meg a szakembe­rek. A halálozás okai Még nem sikerült teljes mér­tékben feltárni: miért oly magas mértékű a halálozás hazánkban. A tapasztalat szerint a népesség egészségi állapotának romlásá­ban, halandósági szintjének nö­vekedésében közrejátszanak bi­ológiai tényezők. Országunk­ban ugyanis magasabb a normá­lisnál a koleszterin, a vérnyo­más, a kövérség és a több olyan rizikófaktornak a népességre jellemző átlagértéke, amely a legtöbb halálozást okozó szív­ás érrendszeri, valamint rákbe­tegséget idézi elő. Bizonyított az is, hogy az egészségtelen táp­lálkozás és az egészségtelen életmód, a mértéktelen italfo­gyasztás, dohányzás, a közúti balesetek, az öngyilkosságok csakúgy, mint a kedvezőtlen szociális körülmények jelentős mértékben hozzájárulnak a ha­landóság növekedéséhez. A környezeti szennyeződések is károsítják az emberek szerveze­tét, de ezek nem meghatározóak a halandóság alakulásában. Bi­zonyos mértékben az egészség­ügy is felelős a nagyfokú halá­lozásért: feltehetően mintegy 28 ezer ember hal meg azért, mert nem részesült megfelelő ellá­tásban! Kritikus helyzet Az epidemiológiai válság nem magyar sajátosság. (Az epidemiológia a megbetegedési és halálozási viszonyokat ta­nulmányozó tudomány.) Az El­bától keletre lévő, mindegyik volt szocialista országban ta­pasztalható, de a volt Szovjet- únió és az egykori Jugoszlávia fejlődésben elmaradott térségei­től eltekintve, sehol sem olyan súlyos, mint hazánkban - szö­gezték le a szakemberek. Meg­ítélésük szerint az ezredfordu­lóig nem várható a mortalitás lényeges csökkenése. Előreláthatóan emelkedik a tuberkulózis, a rákbetegség, a 3-5 évenként vissztérő influ­enza-járványok, az alkohol, az idős korúak okozta halandóság. Várhatóan tovább csökken a csecsemőhalandóságnak, a gyomorráknak, a magas vér­nyomásnak tulajdonítható mor­talitás. A szakemberek felhívják a figyelmet: az ország jelenlegi gazdasági helyzetében - amikor csökken az egy főre jutó hazai össztermék, növekszik a mun­kanélküliség, az átalakulás veszteseinek elszegényedése - az életesélyek tovább csökken­hetnek. E kritikus helyzet keze­lése a politikai vezetés, a kor­mányzat feladata - hangsúlyoz­zák. A társadalomnak döntenie kell: hajlandó-e más igények rovására elsőbbséget adni az egészségi állapot javításának? Ha a népesség egészségi állapo­tának javítását nem sorolják a nemzeti prioritások közé, az epidemiológiai válság veszé­lyeztetheti a nemzet felemelke­dését. Az árak kényszerítenek Az évtizedek alatt kialakult válsághelyzetből nehezen lehet kilábalni, már azért is, mert je­lentősek az elleiférdekeltségek a népesség egészségi állapotának javítására irányuló törekvések­kel szemben. Sok embernek ugyanis komoly jövedelme származik a dohány, a szőlő termesztéséből, a cigaretta, a bor, a sör, pálinka gyártásából, forgalmazásából. A kincstár is nagy bevételre tesz szert ezek révén. A jelentős számú mun­kaképes korú megrokkanása miatt egyre több a nyugdíjas, a nyugdíjteher pedig már jelenleg is alig elviselhető a gazdaság számára. Minél több jut a társa­dalombiztosítási alapból az egészségügynek, annál keve­sebb marad a nyugdíjakra. A je­lenlegi árszerkezet egészségte­len táplálkozásra kényszeríti az embereket. A termelők és a for­galmazók - önhibájukon kívül - a jelenlegi fogyasztási szerkezet fenntartásában érdekeltek. Az élelmiszerfogyasztás kor­szerűtlen szerkezetének átalakí­tásához költséges beruházások szükségesek. Egészséges táp­lálkozás ugyanis nem valósít­ható meg közvetett állami be­avatkozás nélkül. A gazdasági viszonyok, az egyes emberek, főleg a társadalmi hierarchia alsó szintjén levők életfeltétele­inek javítása alapvető feltétele a megbetegedések, a halálozások csökkenésének. De nem ke­vésbé fontos, hogy az emberek maguk is óvják egészségüket. Még a jelenlegi gazdasági kö­rülmények között is akarjanak egészségesen élni - hangsú­lyozzák a KSH szakemberei. Molnár Erzsébet Magyrországon az emberek várható élettartama 1993-ban 69 év, mig a fejlett egészségügyi kultúrájú ipari országokban 74 év volt Fotó: Löffler Gábor A szakszervezetek dilemmája a kormánnyal A partnerség határai Horn Gyula a közelmúltban arról biztosította az MSZOSZ ágazati szakszervezeteinek ve­zetőit, hogy a fontosabb gazda­ságpolitikai kérdésekben a kormány rendszeresen konzul­tálni fog a szakszervezeti szö­vetség vezetőivel és nem hoz olyan döntést, amelyben az érintettekkel előzetesen nem tud megállapodni. De vajon meddig vállalják a felkínált partnerséget a szak- szervezetek? Meddig élvezheti támogatásukat a kormány? Ha az érdekvédelmi szervezetek a sokkoló gazdaságpolitikai in­tézkedések mellé állnak, ezzel vajon nem cselekszenek-e a tagságuk rovására, avagy for­dítva: ha túlzottan csak a tagság érdekeit tartják szem előtt, nem kerülnek-e előbb-utóbb óhatat­lanul szembe a kormányzat gazdaságpolitikájával? Hol hú­zódik a határ? Ezekről a sokakat érintő kér­désekről beszélgetünk Trenka Istvánnal, a Közlekedési Dol­gozók Szakszervezeti Szövet­ségének elnökével.-A társadalom és a szak- szervezeti tagság fogja meg­mondani, hol az a határ, amit még el tudnak viselni: az ener­giaárak tervezett emelése, vagy az élelmiszerek áfájának meg­változtatása? Netán mind a ket­tőt „le lehet nyelni”, amennyi­ben megfelelő szociális kom­penzációval társulnak, ha a drá­gulást a béremelés lehetőségé­nek megteremtése, vagy vala­milyen adócsökkentés kompen­zálja. Ezt most nagyon nehéz megmondani. Rendkívüli fel­elősség hárul mind a kormány­zatra, mind a szakszervezetekre a gazdasági-szociális paktum megkötésekor. Más a társadalom teherviselő képessége nyáron, ősszel és megint más tavasszal. Most ősszel akar a kormány egy na­gyot szorítani a nadrágszíjon. Nem tartanak attól, hogy eset­leg felforrósodhat az ősz, a forró őszt pedig kemény tél kö­vetheti? 1990 óta valóban nagyon kell vigyázni az őszi „hőmérsék­letre”. A taxis társadalom akkor megmutatta az új kormánynak, hogyan reagál egy mozgósít­ható réteg, ha olyan terheket akarnak elviseltetni vele, ame­lyek már a megélhetését veszé­lyeztetik. Ma a taxisoknál sok­kal szélesebb réteg - a nyugdí­jasok, a létminimum alatt élők mintegy kétmilliós körének megélhetése kerül veszélybe, nem lehet tudni, meddig képes elviselni a terheket. Visszatérve kérdésére: jelen pillanatban nem lehet megmondani, hol hú­zódik az a bizonyos mezsgye, ameddig a társadalom, a szak- szervezeti tagok támogathatják azt a gazdaságpolitikát, amely újabb terheket rak az emberek vállára. Egy biztos, nagy vára­kozás kiséri a kormány műkö­dését, a választások után sokan azt remélik, hogy az új kormány talán az életük minőségét is ja­vítani tudja. Az érdekvédelmi szervezetek nagyon sokat tehet­nek azért, hogy ezek a várako­zások a realitások talaján ma­radjanak, amit nagyban elsőegi- tene a kormánnyal folytatott konzultációk nyilvánossága is. Újvári Gizella 3000 -■ 2000 - ­1000 - ­8330 3280 8000 Sertésállomány 1980-1994 3160 (ezer db) 1980 1 985 1990 1991:1.1991/11.19921.1992,11.1993/1.1993/11.19941. félév felév félév félév lélév félév félév Mit mutat a gazdasági diagnózis? Az ipari termelés nőtt A vállalkozási kedv nem csökkent Romlottak a mezőgazdaság kilátásai A politikai csatározások kö­zepette az ország gazdasági helyzetéről sokszor egymásnak ellentmondó adatok és tények látnak napvilágot. Ebben a helyzetben próbál eligazítást adni a Központi Statisztikai Hi­vatal legutóbbi jelentése. A gazdaság első féléves helyzetét elemezve, a KSH ta­lán legfontosabb megállapítása, hogy a kétségtelenül nehéz gaz­dasági viszonyok között sem csökkent a vállalkozási kedv. Ezt bizonyítja egyebek között, hogy júniusban 1305-tel, júli­usban 1126-tal gyarapodott a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma. Ezt a kedvező magatartást minden bizonnyal az is sugallta, hogy az ipari termelés ebben az évben eddig minden hónapban meghaladta az egy évvel ko­rábbi értékeket, az első félévi termelés mennyisége összessé­gében 8 százalékkal több a tava­lyinál. Az eredményeket némi­leg rontja, hogy az ipari terme­lés júniusban - májushoz képest - 2,7 százalékkal visszaesett. Kedvező jel viszont, hogy az építőipari és szerelési vállalko­zások idén eddig 22 százalékkal többet produkáltak, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdasági termelés kilátásait a vetésterület növeke­dése és a tavaszi időjárás ked­vezően, a nyári több hetes tartós meleg és csapadékhiány, vala­mint az állatállomány további csökkenése kedvezőtlenül befo­lyásolta. A mezőgazdasági ter­mékek felvásárlása mintegy 9 százalékkal maradt el a tavalyi első félévi mennyiségtől. A kiskereskedelmi forgalom élénkült: májushoz képest júni­usban 3,4 százalékkal több árút adtak el a boltokban. Az ipari termelői árak 1,1 százalékkal, a fogyasztói árak júniusban 1 százalékkal, júliusban 1,3 szá­zalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. A nyilvántartott munkanélkü­liek száma júniusban 21 ezer fővel mérséklődött, júliusban pedig 7 ezerrel nőtt. Ez utóbbi növekedés az Országos Munka­ügyi Központ szakemberei sze­rint döntően az iskolákból kike­rült és még el nem helyezkedett pályakezdők számát jelenti. Ä külkereskedelmi termék- forgalom behozatali többlete júniusban 28 milliárd forinttal nőtt, a kivitel is 13 százalékkal emelkedett, ami a minisztérium illetékesei szerint annak kö­szönhető, hogy a fogyasztási cikkek exportja 22 százalékkal, az anyagkivitelé 14 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbi szintet. Ezzel szemben az élelmiszerkivitel 9, a gépek, szállítóeszközök exportja 6 szá­zalékos visszaesést mutat. A bruttó átlagkeresetek 25,4 százalékkal haladták meg a múlt évit, a nettó keresetek 27,7 százalékkal emelkedtek. A Statisztikai Hivatal felhívta a figyelmet arra is, hogy a köz­ponti költségvetés hiánya az elmúlt félévben 49 milliárd fo­rinttal emelkedett. N. Zs. 2000 1800 1600 1400 1200 1000 300 600 400 200 4 Ti 913 ezer db 1765 Szarvasmarha-állomány 1980-1994 (ezer db) 1576 1980 1935 1980 1991 1.1991/11.1992.1.199211.1993/1.199311.1994/1. felév félév félév félév félév félév félév Furukawa-beruházás Magyar találmány 200 millió forintos beruházás kivitelezése kezdődött meg Új­palotán. Az új létesítményben a legmodernebb technikával, ma­gyar szabadalom alapján, vil­lamos-távvezetékek szigetelé­séhez használt, úgynevezett kompozit szigetelőket gyárta­nak majd. Az egy év múlva in­duló gyár építését többségében a japán Furukawa, kisebb rész­ben pedig a Magyar Villamos Művek Rt. tulajdonában levő vegyes vállalat - a Furukawa Elektric Kompozit Szigetelő Kft. - finanszírozza. A gyár az indulás évében 200 millió forint értékű szigetelőt gyárt, amelye­ket Japánban, Kanadában és a Közel-Keleten értékesítenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents