Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-04 / 243. szám
A Coca-Cola története Pécsett Tapintással a sötétben is felismerhető Talán kevesen tudják, hogy a Coca-Colát John Pemberton gyógyszerész fejlesztette ki és kezdte árusítani Atlantában. A gyógyszerész egy olyan szert keresett, amelyik kis adagban élénkítő hatású, megfelelő keverékben alkalmazva pedig kiváló szomjoltó. A cola cserje kivonata - a primitív népek kábítószernek alkalmazzák - megfelelőnek bizonyult az elképzelés megvalósítására. A nevet és a máig megtartott jellegzetes Coca-Cola feliratot könyvelője, a kalligrafikus betűket író Frank M. Robinson adta az italnak. Az üdítő azóta elért sikerei legendásak. Független felmérések szerint a márkanév a legismertebb a világon. Pamberton még csak napi kilenc pohárral adott el a serkentő italból, ma már a világ 195 országában - átszámítva - 705 millió pohár Coca-Cola terméket fogyasztanak. S ha egy futaballpálya nagyságú területen egymásra rakosgatnák az eddig valaha is gyártott Coca-Cola mennyiségének megfelelő kisméretű üvegeket, az így keletkezett hegy hatvanszor magasabb lenne, mint a Mount Everest. A Coca Cola 1968-ban jelent meg Magyarországon, népszerűsége a fogyasztók körében gyorsan nő, s vezeti az üdítőitalok ranglistáját. Az egy főre jutó fogyasztás ma nálunk magasabb, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Nagy-Bri- tanniában. A népszerű ital történetét bemutató kiállítás megnyitására nemrégiben került sor Budapesten. A „Coca-Cola utazó világa” című tárlatot először a labdarúgó világbajnokság idején, Los Angelesben mutatták be, első nemzetközi szereplésére került sor a magyar fővárosban. A kiállítás látogatói utazásra indulnak a múltba, amelynek során végigkísérik a világ legnépszerűbb fogyasztási cikke 108 évre visszanyúló történetét. A kiállítás legkülönlegesebb darabjai között van egy fémtábla 1899-ből, amely Hilda Clarkot, a korszak népszerű amerikai színésznőjét ábrázolja; plakátok Sprite Boy-jal, egy manószerű lénnyel, aki az 1940-es években a „Coke” becenévhez kapcsolódó reklámfigura volt; az első hat palackot tartalmazó Coca-Colás karton 1923-ból és egy második világháborúból származó varrókészlet és jegyzetfüzet. A kiállítás bemutatja a különböző korszakokban használt palackokat, köztük a később világhírűvé vált kontúrú üveget is. Ezt a palackot 1916-ban gyártották először, Alexander Samuelson, az indianai Root Glass Company gyárfelügyelője tervezte. Az egyedülálló küllemet azért alkalmazták, hogy meg lehessen különböztetni a Coca-Colát a feltünedező imitációktól. így biztosították, hogy csupán tapintással még a sötétben is fel lehessen ismerni. A népszerű ital történetével a pécsiek is megismerkedhetnek, szeptember 27-től itt is bemutatják a kiállítást. B. G. Marlene Dietrich kofferjei Sorjában érkeztek Londonból, Géniből, Párizsból és Los Angelesből haza a szülővárosba, Berlinbe. Számszerint 680 koffer és láda - a díva, az alig három esztendeje elhunyt Marlene Dietrich hagyatéka. Kereken ötmillió dollárért vásárolta meg az egészet Berlin városa. Most valamennyi ott található egy gyárudvaron és a Deutsche Kinemathek Alapítvány - a művésznő lányának, Maria Rivának közreműködésével - megkezdte a százezernél is több tárgy átvizsgálását és rendezését. A gyűjtési szenvedélyéről ismert, 91 éves korában elhunyt Marlene Dietrich hagyatékából még sok érdekes dolog előkerülhet, de a hagyaték egy részét örökre homály fedi majd, - nyilatkozta a DPA hírügynökségnek Werner Su- dendorf, az'alapítvány munkatársa. A legnagyobb rejtély Suden- dorf számára egy feszület borítékban, amelyen ez a felírás olvasható: „Hitler gave it to me in Tierra Verde” (Hitler adta nekem Tierra Verdében). Hogyhogy éppen Hitlertől kapta, akinek a színésznő Németország elhagyásával hátat fordított? A kutató Sudendorf feltételezi, hogy a Marlene valamikor el akarta árverezni a feszületet és e felirat révén magasabb árat remélt érte. Egyébként ilyen és hasonló megjegyzésekkel Marlene, aki életében soha semmit nem dobott el, sok hamis nyomot hagyhatott hátra. , A hagyaték darabjait szinte lehetetlenség lenne felsorolni - bútorok, ékszerek, kitüntetések, hajókofferek, konyhafelszerelés, táskák, kalapok, plakátok, szabásminták, személyes emléktárgyak, három telefonkészülék, 2500 ruhadarab ismert divatszalonokból és 400 pár - többnyire méretre, méghozzá 34-es méretre készült - cipő. Sudendorf és társai most megkísérlik, hogy a rendelkezésükre álló filmek és a kereken 15 000 fénykép alapján besorolják mindezt a díva életének különböző szakaszai szerint. Halgénekkel immunizált fák Svéd kutatók kísérletképpen halgénekkel immunizálják fák egy csoportját annak érdekében, hogy a hidegben kevésbé szenvedjenek különféle károsodásokat. Az így feljavított génállományú fákat egy hatéves program keretében hideg svéd erdőkben tesztelik. A program célja, hogy a sarki hidegnek is ellenálló fafajtákat fejlesszenek ki. Az érdekes kísérletben az érdes lepényhal génjei mellett rovarok és baktériumok hasznos géninformációit is szeretnék a fa-génállomány javítsára felhasználni - írja a DPA. Az elmúlt hetekben több Dél-dunántúli horgásztóba telepítettek halat. A horgászok örömére eredményesek voltak a fogási lehetőségek. Fizetett füstölők Az amerikai film hírességei - Sylvester Stallone, Clint East- wood, Sean Connery, Paul Newman - pénzt, autót, ékszereket kaptak azért, hogy dohányozzanak. Természetesen akkor és ott, amikor és ahol a legtöbben látják, a filmjeikben. A Rambo-filmek hőse, Stallone például fél millió dollárral növelhette bankszámláját azzal, hogy öt filmjében egy bizonyos cigarettát szívott - a doboz megmutatásával. Amiért erről most beszélnek, pontosabban írnak, nos ezt az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok harmadik leghíresebb dohánygyára (Brown és Williamson) belső kiadványát megszerezte a Los Angeles Times. Eszerint 1979 és 1983 között 1 millió dollárt költöttek erre a különleges reklámra. , A precíz könyvelő még azt is leírta, hogy Sean Connery 13 ezer dollár értékű ékszert kapott, amiért a „Sose mondd: soha” című filmben felmutatott egy doboz cigarettát. Clint Eastwood és Paul Newman neve mellett milliókat érő autókat jegyez a tanulmány. A lap bővebb felvilágosítást szeretett volna kapni, a gyár szóvivője azonban csak annyit közölt, hogy azért éltek ezzel a hirdetési móddal, mert észrevették: a Kool és a Philip Morris milyen sikerrel vette meg Hollywoodot. A teljes igazság ebben az esetben ismeretlen, de a Philip Morrisról annyi kiderült, hogy 350 ezer dollárt fizetett csupán azért, amiért az egyik cigarettájuk egy villanásra képre került az egyik James Bond filmben. A MBW motorkerékpár gyár átadta tesztelésre legújabb BMW K. 1100 LT típusú rendőrségi motorkerékpárját a BRFK közlekedésrendészetének. Elárverezik Leonardo da Vinci Jegyzőkönyvét” Az Armand Hammer múzeum bejelentette, hogy árverésre bocsátja Leonardo da Vinci kéziratokat és vázlatokat tartalmazó gyűjteményét. Armand Hammer, az Occidental Petroleum elnöke, aki Sztálintól kezdve minden szovjet vezetővel jó kapcsolatot tartott, 1992-ben, 90 éves korában halt meg. Halála előtt két héttel nyitotta meg Los Angelesben a róla elnevezett múzeumot. A „Codex Hammer” 72 oldalon több 300 vázlatot tartalmaz. A gyűjtemény, amely 1506 és 1510 között készült, képet ad Leonardo da Vinci forradalmi gondolatairól az asztronómia, a mechanika és a hidraulika területén. A gyűjteményt az olajmágnás 1980-ban vásárolta meg 5,13 millió dollárért Angliában Earl of Leicestertől. Annak idején Angliában kulturális körökben súlyos szemrehányásokat tettek a brit főúrnak, hogy eladja a kincset, amely 1717 óta a család birtokában volt. Leonardónak harminc hasonló „jegyzőkönyve” van. Mindegyiket múzeumokban őrzik. Ez az első eset, hogy a reneszánsz mester vázlatait nyilvánosan elárverezik. A Reuter tudósítója, aki a Christie’s árverési cégnél megtekinthette a vázlatokat, leírta, hogy Leonardo témái között olyan kérdések szerepelnek, mint az, hogy miért kék az ég, mi világítja meg a Holdat és miért találhatók kagylóhéjak hegyek csúcsain. Agyukra ment a béke Családromboló katonák Hadijelentéssel is azonosítható adatokat hozott nyilvánosságra a Pentagon: a hidegháború utáni években az amerikai hadigépezet erőteljes leépítése következtében példátlanul magasra emelkedett az erőszakos cselekedetek száma a katonacsaládokban. A múlt évben 46 287 ilyen jellegű bejelentést tartottak nyilván s ez majdnem kétszerese az 1986. évi 27 783 esetnek. A hadügyminisztérium statisztikája szerint, átlagosan minden héten meghalt egy gyerek, vagy feleség valamelyik fegyvernem egyenruháját viselő apa, vagy férj keze által. A jelenség, érthetően, élén8 Új VDN ken foglalkoztatja a világ leghatalmasabb katonai erejének pszichológusait, annál is inkább, mert ilyesmire sem a forró- sem a hidegháborús években nem volt példa. Ami az első következtetéseket illeti, abban egyetértenek, hogy ezek az erőszakos cselekmények a társadalmi összefüggések vizsgálatát is kívánják. De úgy vélik - s talán ez a leginkább figyelemre méltó - hogy az indítóokok között a Szovjetúnió felbomlása is szerepel. Pontosabban az, hogy azok előtt a katonák előtt, akiket a legádázabb ellenség leküzdésére készítettek fel, most már nincs semmiféle ellenségkép. Amerika történelme - Disney-módra Tiltakoznak a környezetvédők és a gazdagok Kaliforniában, Floridában biztos és tartós siker a Disney- world, míg a Walt Disney cég első nagy európai vállalkozása, francia földön, nagy és költséges kudarc. így nem meglepő, hogy Hollywood - páratlan látvány - és élménytervezői most ismét hazai földön próbálkoznak. Terveik szerint Washington déli szomszédságában kívánják létrehozni a „Disney’ s American”, ahol nem Mickey Mouse és Hófehérke, hanem az amerikai történelem fogadja majd a látogatót kosztümös és elektronikusjátékká szelídülve. A kiszemelt helyszín Manassas városka, ahol 1861 júliusában az Egyesült Államok hadserege a lázadó déli államszövetség csapatainak megleckézteté- sére készült. A polgárháború e kezdeti csatájában azonban még a Dél győzött. A Disney park a korabeli katonaruhába bujtatott statiszták tömegével naponta többször adná elő az eredeti helyszínen a nagyérdemű közönség számára a múlt századi csatát. Azután bemutatnák Amerika felfedezését, az ország iparosítását, és az USA történelmének több más látványosságát. A Virginia állambeli helyszínen dollár milliárdokért felépülő új Disney park tervezői naponta 30 ezer látogatóra számítanak, s azt is ígérik, hogy a környék 12 ezer fiataljának teremtenek az óriás beruházással munkahelyet. Nem is beszélve arról, milyen üzletet jelentene az új nevezetesség az idegen- forgalomnak, a szálloda és vendéglátóiparnak. Nincs az a naiv történelmi giccs, amit az amerikaiaknak el ne lehetne adni, ám ezúttal Dis- neyék tervei nagy akadályokba ütköznek. A történelmi Virginiában ugyanis nem csak a környezetvédők tiltakoznak sok száz hektárnyi további terület lebetonozása ellen, hanem nagy, gazdag családok is, amelyeknek birtokai vannak a csendes, dombos tájairól ismert államban. A gazdagok is féltik Virginiát, s nem csak a betono- zóktól, hanem attól is, hogy az óriási forgalom a tejelő turisták mellett a bűnözőket, a kábítószerezőket is odavonzza békés államukba. Eddig mintegy hatvan környezetvédő és polgárjogi szervezet jelentette be a bíróságig is hajlandó elmenni, hogy megakadályozza az új Disneyworl- döt. Eltökélt persze a mammut- vállalat is reméli, hogy Manassas történelmi mezőin már 1998-ban felvonulhatnak korabeli kosztümjeikben az élő ólomkatonák. Heltai András 1994. SZEPTEMBER 4, VASARNAP
