Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-04 / 243. szám
Siker Rádóczy F. László építész nem érzi magát sikeres embernek, legalábbis nem abban az értelemben, ahogy ez manapság amerikai mintára Magyar- országon értelmezik. Pedig a nagyközönség több helyen felfigyelhetett munkáira. Pécsett a Palatínus Szálló rekonstrukciós munkáinak volt vezető építésze. A Dóm belső terét Dévényi Sándorral együtt tervezte meg. A Piccoló és a Xavér Söröző belső kialakítása az ő munkája. Kaposváron egy 105 lakásos egyedi panel épületet tervezett, és a zalakarosi gyógyfürdő is őrzi munkája nyomát. Székes- fehérváron üzletház és bank épült tervei nyomán. Legkedvesebb munkájának a pécsi Király utcában nemrég megnyílt Royal Kávéházat tartja. Rádóczy F. László keze nyoma- Pécsre 1979-ben kerültem az Iparművészeti Főiskola elvégzése után. Diplomám a hagyományos értelemben vett „külső” építészeti tervezésre nem jogosított, ezért csak a Dél-Dunántúli Tervező vállalaton keresztül tervezhettem ilyeneket. Tíz évi munka után kaptam meg a hivatalos papírt is arról, hogy „teljes értékű” építésznek tekintenek. Úgy gondolom, hogy nem létezik „külső” vagy „belső” építészet, csak építészet van. Nagyon nehezen tudnám elviselni, hogy az én épületemen velem párhuzamosan más építész is munkálkodjon. Nem lenne enyém.- Nem tartja megalkuvásnak, amikor a megrendelő igényéhez kell igazodnia?-Magától értetődő, hogy a megrendelő igényéhez kell igazodni. Az én feladatom fontos része, hogy olyan irányba kell ezeket terelni, hogy a megvalósult munkát még jobbnak érezze, mint ami az ő elképzeléseiben szerepelt Ebbe belefér, hogy a tervezés során összevesszünk, de a végére általában jó szájízzel válunk el egymástól. A tervezőnek hasonulnia kell az építtetőhöz, fel kell ismernie igényeit akkor is, amikor az nem tudja pontosan kifejezni mire is gondol. A kivitelezés során a megrendelők és a kivitelezők új ötletekkel állnak elő, amelyek tovább bonyolítják az életet.- Üzleti szempontból fellendülőnek érezte a rendszerváltást követő éveket?-Nem. Igaz, hogy nagyon sok bolt nyílott, amelyek drága anyagokból építkeztek, de a tulajdonosok annyira már nem voltak igényesek, hogy egyedire terveztessék is meg.-A Royal Kávéház a kedvenc munkája.- Igen. A megrendelőnek itt nem volt határozott elképzelése. A régi Nádor Kávéház hangulatát szerette volna felidézni. Ezen túl szinte teljesen szabad kezet kaptam, minden részletbe bele tudtam nyúlni, végig tudtam csinálni az egész folyamatot az étlapig bezáróan.- Milyen házat tervezne magának?- Nem tudnám elmondani, de most megtekinthető a Pécsi Galériában rendezett kiállításon, a meg nem valósult elképzeléseim között. U. G. Rádóczy F. László építész Fotó: Tóth László Balogh János Szigetvárnak gyűjti a régiségeket Ódon tárgyak a présházban Balogh János a metszőolló ősére, a kétélű metszőkésre a legbüszkébb Erdélyiek Baranyában Szász-kiállítás Tamásiban Csaknem egy hónapon át nyitva tartó kiállításon mutatják be Szász Endre festőművész alkotásait Tamásiban. A tárlat a Galériában szeptember 7-én, délután 16 órától látható és október 2-ig minden nap - hétfő kivételével - 14-18 óra között lesz nyitva. Ismerkedés Dél-Afrikával Afrikai ételkülönlegesséket felvonultató vacsoraest keretében ismerkedhettek meg pénteken az érdeklődők a világszerte egyre népszerűbb turistaparadicsommal, Dél-Afrikával, a fél európányi méretű országgal. Az afrikai utazásokra specializálódott Tan-Túra Utazási Iroda képviselői a pécsi Minaret étteremben, a Lenau Reisen Utazási Iroda meghívására videofilmvetítéssel egybekötve osztották meg személyes élményeiket a kerthelyiségben összegyűlt vendégekkel. Végétért Siófokon a jegyzők konferenciája Szombaton végétért a Jegyzők II. Országos Konferenciája Siófokon. A háromnapos tanácskozás fő célja egy, már korábban megkezdett párbeszéd folytatása a politika és a szakma képviselői között annak érdekében, hogy a közigazgatásban dolgozók eloszlassák a politikusok részéről még mindig érezhető bizalmatlanságot. A jegyzők konferenciájának különös jelentőséget ad, hogy ezekben a napokban kezdte meg a Parlament az önkormányzati törvény módosításának tárgyalását. A tanácskozás résztvevői abban a reményben fogadták el a különböző szekciókban állásfoglalásaikat, hogy javaslataikat figyelembe veszik a törvényalkotók.- Ez a magtakaró láncborona volt az egyik első szerzeményen - mutat Balogh János nyugdíjas büszkén a présháza falán lógó vasszerkezetre. Az apró magvak betakarására, illetve a legelőn a vakondtúrások eltüntetésére használták évtizedekkel ezelőtt ezt a boronát. Basalban az egyik kertben találtam rá, félig elásva, elkértem, hazahoztam. Aztán jött szép sorba a többi mezőgazdasági használati eszköz, egyéb tárgyak, ma már több mint 200 féle van belőlük. Szántó-vető emberek voltak a szüleim, én is ezzel foglalkoztam, innen örököltem a szerszámok és eszközök szeretetét. A présház külső két oldalát és előterét is a falra függesztett tárgyak díszitik, az épület előtt öt féle eke látható. Számtalan, érdekesebbnél érdekesebb tárgy van itt, látszatra hasonlítanak egymásra, azonban mégis más-más célra használták ezeket nagyszüleink. Hobolból, Teklafaluból, Szigetvárról és a környező településekről származnak az itt látható tárgyak.-Nem magamnak gyűjtögetem ezt a kis kiállítást, hanem Szigetvárnak. Ha találunk egy megfelelő épületet vagy helyiséget, ahol elrendezhetjük az eszközöket, gépeket, akkor nem kell tovább itt a présházba bezsúfolva tartani azokat, illetve sokkal többen megismerkedhetnének a régi idők paraszti tárgyaival. Tavasztól őszig a legtöbb tárgy az épületen kívül kap helyet, télre a padlásra kerülnek. Egy furcsa alakú szerszámot vesz elő János bácsi, mint kiderül egy keresztfűrész, amelynek hiányzik az egyik fogantyúja. Nagyméretű fekvő farönkök darabolására használták, a munkások pedig függőlegesen húzogatták a fűrészt. Előkerül a rönkfordító, illetve a jancsifa is, amit farönkök felrakására használtak hajdanán az erdőkben. A sűrűn átfúrt fagerendát mindkét oldalon vastag vaslemezekkel erősítették meg, ezt függőlegesen felállították a szekér mellé, majd kivehető rövidke vasrudak segítségével fokról fokra haladva felemelte két ember a 2-3 köbméteres farönköt. A bejárati ajtó fölött különböző méretű téli és nyári patkók sorakoznak. Alig bírja tartani a szeg a hajdanán földmérésre szolgáló láncot, amelyen különböző kovácsolt láncszemek és egyéb alakzatok jelzik az egyes hosszúság és terület mértékegységeket. Büszkén mutatja a házigazda a mai metszőolló ősét, az 1890-es évek előttról a kétélű kést, illetve az első metszőollók egyikét.- Ebből a metsző késből mindössze a villányi múzeumban láthatnak még néhányat, máshol nem. Hajdú Zs. A két évvel ezelőtti felmérés szerint 1300-an települtek át Erdélyből Baranyába, őket tömöríti az „Erdélyiek Klubja Pécs” nevű szervezet, illetve a pécsi, baranyai szimpatizánsok a tagjai. Az egyesület tegnap Pécsett, az Ifjúsági Házban tartotta szezon nyitó ülését. Bandi András, az egyesület elnöke elmondta, '88-ban alakultak, 1991-ben lettek önálló szervezet, különböző pályázatokból próbálják fenntartani magukat, mert szponzorokat egyelőre nem találtak. Az egyesület elsődleges feladata az érdekképviselt lenne, azonban nem tudják partneri szinten képviselni a Magyarországra érkező erdélyieket az önkormányzatokkal és a rendőrséggel A jelen vezetőinek is tanulniuk kell a pedagógia múltjából, hogy ne fordulhasson elő olyan döntés, mint amellyel az előző kormány az óvónők helyzetét nehezítette meg. Többek között ezt a tanulságot vonták le a Pécsi Tanítóképzősök Emlékező és Baráti Körének tagjai So- mogyvári János a pécsi tanító- képzés történetét bemutató előadása után Pécsett, a Várostörténeti múzeumban. Azokat az óvónőket ugyanis, akiknek csak középfokú óvónői végzettsége van, felsőfokú diploma és nyelvvizsga megszerzésére kötelezi az új közoktatási törvény. Mint az előadásból kiderült, régebben jobban ügyeltek a folytonosságra. Amikor az 1920-as években a tanítóképzők átálltak a négy éves képzésről az ötévesre, a négyéves képzésben részvevőket nem érte hátrány, szemben. A két állami szervezet inkább irányító, koordináló szerepet várna el az egyesülettől.- Sokat köszönhetünk a pécsi értelmiségnek, támogattak, segítettek minket a kezdeti időszakban, illetve még most is. A megalakulástól számítva háromszor cserélődött a tagság, elsősorban azok keresnek minket, akiknek valamilyen elhelyezkedési, letelepedési problémájuk van. Az egyesület tagja az Erdélyi Körök Országos Szövetségének is. A nyári szünet utáni ülésen a programok tervezésével, különböző meghívások, bemutatkozások szervezésével foglalkoztak és a Magyar-Román Hetek programjainak lebonylításában működnek majd közre. H. Zs. nem kellett továbbképzésekre járniuk. Pécsett már a XVIII. században működött tanítóképző iskola. 1778-ban biztosan létezett. Az ekkoriban szokásos pedagógiai módszer ekkor még a gyerekek fegyelmezésére, betörésére, „idomítására” irányult. 1831-ben alakult meg a püspöki tanítóképezde, ahol hittudományt, tanításmódot, magyar nyelvtudományt, írást, számolást, rajzot és éneket tanítottak. A tanítás magyar nyelven folyt, de a tanítójelöltek németül is felelhettek a tanárnak. 1849. után ugyan szünetelt itt az oktatás, de 1870-ben már négy tanterme, irodája, tankertje is volt a tanítóképzőnek. A nagy múltú intézményt az 1949/50-es tanévben államosították. 1957-ben hagyta el az utolsó osztály falait. U. G. Tanítóképzés Pécsett A kormányok tanuljanak a múltból! Rádió mellett... " Szenvedélyes bogárügyi tanulmányokat folytatok különösen azóta, hogy a közelmúltban kedvenc professzorom Balogh János a rádióban a tücskök életéről, szokásaikról, életmódjukról tartott rövidke előadást. Négyféle tücsökről beszélt, és a lassított hangfelvételről értesülhettünk, hogy például a dél-amerikai tücsök magasabb hangon és gyorsabb ritmusban ciripel, mint mondjuk európai társa. Tudományos érdeklődésemet főként az váltotta ki, hogy nekem is van tücsköm. Felfedezésem a későbbiek folyamán fájdalmat is okozott, mert éjszaka a sötét szobában mezítláb akkorát rúgtam a karosszék lábába, hogy a nagyíjamon a köröm ijesztően kékülni kezdett. A történet korábbi keletű: körülbelül egy hónapja éjszaka arra ébredtem, hogy egy tücsök jókedvűen „hegedül” a szobában. A visszhang megtévesztő volt, csak hosszabb fülelés után jöttem rá, hogy ez a fekete, szép kis bogárka, valahol a kacatokkal teli asztalon hülyéskedik. Villanygyújtás után azonnal elhallgatott, ami érthető is, és amelyből azt a következtetést vontam le, hogy a tücsök 1 á t engem és fél tőlem. Pedig én még az ablakon betévedt darazsat, de még a legyet sem csapom agyon, csupán kihajtom, nem kevés küzdelem árán. De hogyan került ide ez a mezei „vad”, hiszen eddigi ismereteim szerint a tücsök főként vidéken él, falusi kertekben, de fő tartózkodási helye többnyire a legelő, vagy a csalit. (Mi az a csalit? ?!...) A költők is megénekelték már rég a gyönyörű tücsökzenéket, de soha nem úgy, hogy „... aztán az aszfalton, az éjszakába borult Ifjúság-úton ciripeltek a tücskök ..Röhejes is lenne. Ám ez mégis csak itt ciripel és még hozzá a nyolcadik emeleten. A liften nem tud feljönni, mert nem éri fel a gombokat és különben is honnét tudná, hogy hallgatott. A következő napokban csend volt a szobámban, őszintén szólva már restelkedtem is, sajnáltam, hogy ilyen goromba magatartást tanúsítottam kis szobatársam iránt. Egy hét múlva - kissé távolabbról ugyan - de megint jelentkezett Cirip úr. Először azt hittem, hogy a tévéből jön a hang, ahol éppen egy dél-amerikai őserdei film volt a műsobelerúgtam a szék lábába. Ugráltam kínomban mint a sánta cinke, de aztán megtaláltam, pontosabban csak sejtettem, hogy a hűtőszekrény alól jön a tücsökzene. Nem kapcsoltam fel a villanyt, ne hogy elriasz- szam, de szóvátettem neki, hogy ez piszokság, amit velem tesz, vagy este ciripeljen, vagy hajnalban, de ne legmélyebb álmom idején. Káromkodtam is, Cirip úr és a Hangya ... hozzám érkezvén a nyolcadikon kell kiszállnia? Szóval Cirip úr több éjszakán át szórakoztatott, ám egyik éjszaka már a fülem mellett, valahol a rádióm környékén muzsikált és ehhez már nem tudtam jó képet vágni. Tenyeremmel megcsapkodtam a doboz tetejét, mire - ez is rejtély - a rádióm azonnal megszólalt, sőt bömbölt, a tücsök elron, de az „End” felirat után'a tücsökzene még mindig szólt. Különben pedig az én tücsköm hangja európai volt, a megszokott hangfekvésben és ritmusban, tehát Balogh professzor dél-amerikai tücske szóba sem jöhetett. Most már óvatosabb voltam és elindultam a hang irányába, az ajtó felé, amikor is a sötétben még néhányszor mondta, hogy „Cirip ... cirip ...” és elhallgatott. Két nap múlva újra kezdték. Mert már ketten voltak. Elment a nőjéért, mert Cirip úr ugyan még a hűtő alól muzsikált, Tücsökné pedig bevonult a fürdőszobába. Hát így vagyunk most hárman és gyanítható, hogy ha összefekszenek, meg- ^ születnek a kis tücsök-krape- I* kok, akkor pedig gondoskodnom kell népes családomról. Etetnem, itatnom kell őket, de azt sem tudom például, hogy a tücsök tulajdonképpen mit eszik? Beszerezném nekik az eledelt, de hol és hogyan? hogy mást ne mondjak: hol van egyáltalán Pécsett tücsök-élelmiszerbolt? Talán be kéne terjesztenem az ügyet, az önkormányzati ülésre. Nem várható el, hogy Cirip úr és együttese, étlen-szomjan bazseváljon nekem. Eszembe jut a vicc. A Tücsök találkozik a Hangyával: „Hogy van?” „Hát.. .egész nap dolgozom, épp hogy megélek. És Te?” - „Tudod, nyáron a Balaton, aztán ha romlik az idő, lemegyek az Adriára, utána francia Riviéra és muzsikálok vidáman ...” A Hangya elszomorodik, majd így szól „Ha már Franciaországban jársz és találkozol La Fontain-nel, mond meg neki, le van .. 4 Új VDN 1994. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP
