Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-03 / 242. szám

1994. szeptember 3., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A fogyasztási cikkek globálkvótájának engedélyeztetése A Magyar Közlöny 80. szá­mában jelent meg a 18/1994. IKM rendelet az 1994 évi fo­gyasztási cikk globálkvóta má­sodik részének közzétételéről. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium Engedélyezési Fő­osztályához (Budapest, Posta- fiók 711., 1880.) szeptember 5-9. között beadható engedély- kérelmek illetékének kiszámítá­sánál használható az augusztus 8-dikai MNB deviza középárfo­lyam is. A szeptember 12-16. között beadható engedélyké­relmek illetékének kiszámításá­nál kizárólag a szeptember 1-jei MNB deviza középárfolyam használható. Az engedélykére­lem benyújtása minden esetben az engedélykérelmezés szabá­lyainak pontos betartásával, ki­zárólag tértivevénnyel ellátott ajánlott levélben történhet. A borítékon fel kell tüntetni a „Fogyasztási cikk kvóta pályá­zat” utalást, valamint a 3. számú melléklet szerint a kvótakód számát és az értékplafon meg­nevezését is. A témával kapcso­latos bővebb felvilágosítást nyújt a Dél-Dunántúli Gazda­sági Kamara (413-040). A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. szeptember 2-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 167,27 168,77 170,27 Ausztrál dollár 80,48 81,15 81,82 Belga frank (100) 334,43 337,18 339,93 Dán korona 17,44 17,59 17,74 Finn márka 21,33 21,50 21,67 Francia frank 20,10 20,27 20,44 Gör. drachma (100) 45,31 45,71 46,11 Holland forint 61,32 61,84 62,36 ír font 165,26 166,66 168,06 Japán yen (100) 108,76 109,69 110,62 Kanadai dollár 79,17 79,93 80,69 Kuvaiti dinár 362,89 366,22 369,55 Német márka 68,79 69,39 69,99 Norvég korona 15,70 15,84 15,98 Olasz líra (1000) 68,41 69,02 69,63 Osztrák sch. (100) 977,71 986,06 994,41 Portugál esc. (100) 67,52 68,09 68,66 Spanyol pes. (100) 82,84 83,57 84,30 Svájci frank 81,94 82,60 83,26 Svéd korona 14,07 14,19 14,31 USA dollár 108,28 109,28 110,28 ECU (Közös Piac) 131,39 132,51 133,63 Az oldalt összeállította: B. Murányi László A menthető értékeket nem szabadna veszni hagyni! A szakemberek véleménye szerint a bánya­udvarok alkalmasak ipari parkok kialakítására ... Müller Andrea felvételei Bányaudvarokból ipari parkok Szellemi összefogás a mecseki bányavagyon hasznosításáért A felszámolt Mecseki Szén­bányák nehezen mobilizálható vagyontárgyainak értékesíté­sére, a mecseki bányászkodás­ból fakadó környezetvédelmi és humán kötelezettségek teljesí­tésére jött létre a Mecseki Bá- nyavagyon-hasznosító Rész­vénytársaság. A társaság ÍO millió forint alaptőkével ala­kult, egyedüli tulajdonosa a Szénbányászati Szerkezetátala­kítási Központ. A vagyonhasznosító rész­vénytársaság jegyzett vagyona mintegy 2,2 milliárd forint ér­tékű ingatlanokból, telephe­lyekből tevődik össze. A már ismert, illetve várható kötele­zettségeinek összértéke ugyan­akkor meghaladják az 5,1 milli­árd forintot. A cég megalakítá­sáról szóló kormányhatározat úgy foglal állást, hogy a külön- bözetből fakadó hiányt a min­denkori költségvetés finanszí­rozza majd. Az ilyen körülmények között létrejött Mecseki Bányava- gyon-hasznosító Rt. vezetői és munkatársai azonban nem ra­gaszkodnak ehhez az egyszerű matematikához. Nem véletlenül maradt együtt az egykori Me­cseki Szénbányák szellemi kö­zösségének, műszaki gárdájá­nak nagy része. A szakemberek úgy vélik, hogy az egykor mil- liárdokba kerülő, most akkori értéküknek a töredékén jegyzett bányaingatlanok talán más for­mában, de újra hasznosulhatnak valamiként. E gondolat jegyében született meg az a tanulmány, amely sorra veszi a vagyonhasznosító részvénytársaság kezelésében lévő ingatlanokat, valamint azok lehetséges hasznosulási módozatait. A megindított munka mottója találóan így hangzik: „bányaudvarokból ipari parkok”. A cég irányítói szerint ugyanis a ma lényegé­ben holtnak tekinthető vagyon­tárgyak egy-egy jó ötlettel, va­lamint megfelelő befektető se­gítségével ismét jó helyzetbe hozhatók. Az ötletekből pedig nincs hi­ány. A tanulmány mintegy 20 olyan, már elindított, illetve megvalósításra váró projektet is ismertet, amelyek megfelelő alapját alapját adhatják a nagy­szabású elképzeléseknek. A terveknek csak egy része - me­tángáz kinyerés, szén-elgázosí- tás - kapcsolódik az eredeti te­vékenységhez, de a projektek között olyan is fellelhető - mint a faipari tevékenység, gyógyás- ványvíz palackozás, habüveg gyártás, gumi- és bőrhulladék feldolgozás stb. - amelyek tel­jesen új technológiák kiépítését igénylik. Az elképzelések megvalósu­lása érdekében a cég munkatár­sai keresik a szóba jöhető befek­tetőket, partnereket, olyanokat, akik szakmailag és anyagilag is hozzá tudnának járulni a projek­tekhez. a Mecseki Szénbányák Válla­lat egykor - nem is olyan régen - nemcsak Baranya megye, de a Dél-Dunántúl jelentős része számára meghatározó nagyvál­lalat volt. Talán ebből a még el nem felejtett pozícióból fakad a kezdeményezés, hogy a megfo­galmazott projektek ne egyen­ként, hanem életképességüktől függően egy egységes térségi fejlesztési program keretében valósuljanak meg. A Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. ezért keresi a kapcsolatot min­den olyan regionális program­mal, öntevékeny önkormányzat­tal, amelyekkel együttműködve eredményesen tudná előre moz­dítani a megfogalmazott célki­tűzést. Kaszás Endre Kiváló Bányász Kitüntetés Németh István Németh István a Mecsekurán Kft IV. üzemének csapatvezető vájára tegnap vehette át a Kiváló Bányász kitüntető címet- Éppen ezen a napon, szeptem­ber 2-án kezdtem a munkát akkor még a Mecseki Ércbányászati Válla­latnál - mondja, az ünnepséget meg­előző percekben. - Először csillés­ként alkalmaztak, most már csapat- vezető vájárként dolgozom. Fehérgyarmaton született de vol­tak rokonai Baranyában. Az érettségi után nem vették fel a főiskolára, ak­kor döntött úgy: bányász lesz.- Kihívás az embernek ez a ke­mény munka. A családom is lassan elfogadja, hogy ezt a pályát választot­tam. Öt éve társadalmi megbízatás­ként érdekvédelmi feladatokat is ellá­tok, a IV. számú akna főbizalmija vagyok. Sz. K. Bognár Dezső Bognár Dezső a Mecsekurán Kft. IV. üzemének csapatvezető vájárjaként érdemelte ki a Kiváló Bányász kitüntető címet. A 34 esztendős, családos fiatalember immár több mint 12 éve dolgozik az uránbányában, most a 43-as csapat vezetőjeként tizennyolc ember végzi munkáját a keze alatt.- Azért választottam ezt a szakmát, mert ez a cég fizetett la­kástámogatást. Ez nagyon vonzó volt, pedig tudtam, érdekes ez a munka, de megvannak a veszé­lyei is - mutatkozott be a kitünte­tett bányász. -Számomra nagy értéke van az elismerésnek, külö­nösen, hogy két év múlva betöl­tőm az előírt műszakszámot. A fiúk miatt remélem azonban, hogy a cég tovább fog élni. K. E. Illés Zoltán Illés Zoltán, a Mecsekurán Kft. V. számú üzemében dolgo­zik, mint csapatvezető vájár.- A feleségemnek és a kislá­nyomnak nem árultam el előre, hogy Kiváló Bányász kitüntető címet vehetek át a bányászna­pon. Meglepetésnek szántam - mondja. Nem véletlenül. Pécsett neve­lőotthonban élt. Parkettázónak tanult, vendéglátásban dolgo­zott. Kereste a helyét. Aztán megismerkedett a feleségé­vel .. .- Bizonyítani szerettem volna, hogy képes vagyok el­érni valamit, ezért jelentkeztem kilenc éve a bányához. A MÉV II. üzemébe kerültem, ott taní­tottak be. Azóta is ezzel a csa­pattal vagyok. Változatos ez a munka, szeretek az emberekkel dolgozni. Úgy érzem, hogy itt elérhetem mindazt, amit magam elé célul kitűztem. Sz. K. Alpok-Adriától a Kárpátokig Mintegy 80 kiállítóra számít a rendező PIV Kft. a szeptember 22-25. között a pécsi Nevelési Központ aulájában megrende­zésre kerülő Alpok-Adriától a Kárpátokig gyűjtőnév alatt sze­replő négy szakvásárán. Mint az elmúlt évben, úgy idén is a lege­rősebb ágazatnak a szőlő-bor termelés és vertikumai bizonyul. A kiállítók között lesznek ugyanis Magyarország számos nagyhírű bortermelő vidékének képviselői, a termelési kultúra kiszolgáló ágazatainak jellemző cégei is. Az idegenforgalmi és vendéglátós profilt a Falusi Vendéglátók Egyesülete szervezésében bemu­tatkozó tíz baranyai gazda erősíti majd.Több kiállító érkezik mező- gazdasági kisgépekkel, kertészeti berendezésekkel, valamint a min­dennapi életben használatos fo­gyasztási cikkekkel. A szakvásárok további rangját az élénk külföldi érdeklődés adja meg. Orosz, moldáv, román, hor- vát, francia és olasz cégek, üzlet­emberek jelezték részvételüket a vásáron, amelynek kiállítói listája még az utolsó napokban is bővül­het. Az Alpok-Adriától a Kárpá­tokig Vásárt a kiállítások témái­nak megfelelő tartalmas szakmai programok kísérik a rendezvény minden napján. így külön fóru­mot adnak a bortermelők, a ker- tészkedők, a kereskedők, a ven­déglátósok, és a külföldi résztve­vők is. Baranyai csődlista Havonta 20-30 céggel szem­ben folyik Baranyában csőd-, felszámolási-, vagy végelszá­molási eljárás, ezt mutatják az elmúlt évek adatai. Lehet, hogy a nyári pihenő időszak teszi, vagy talán az erősebbek mellől már elhullottak a bármilyen ok­ból ellehetetlenült társaságok, de augusztus végén szerencsére már mindössze 8 vállalkozás el­len kezdődött felszámolás, míg egy cégnél végelszámolási eljá­rás van folyamatban. A jelek szerint tehát a csődeljárások - akár 90 napos fizetési haladék­kal kitolva a határidejüket - már nem olyan népszerűek, mint a „vállalkozások korának” kezde­tén. Ugyanakkor a csődlistából az is kitűnik, hogy miként a be­jegyzett, úgy a megszűnő társa­ságok zöme is pécsi illetőségű. Augusztus 26-ával az alábbi baranyai cégek ellen folyik fel­számolási eljárás (zárójelben a követelési igény bejelentésének határideje): AT A Általános Közvetítő és Szolgáltató Kft. - Pécs (09. 03.), BERTINÓ Konfekció és Kereskedelmi Bt. - Pécs (09. 03.), CASH TRADE Kereske­delmi, Személyi és Vagyonvé­delmi Kft. - Pécs (09. 17.), KÉK HARISNYA Bt. - Pécs (09. 03.), R-DUÓ Innovációs Kft. - Pécs-Hird (09. 17.), NIMRÓD Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. - Harkány (09. 17.), RÓZSA Gyógyhotel Kft. - Harkány (09. 03.), TEN- KES Bútoripari Kft. - Siklós (08. 27.). Ugyanakkor végelszámolási eljárás kezdődött a STEELS- TORES (Acélraktárak) Keres­kedelmi Kft.-vei (Mecse- kalja-Cserkút Vasútállomás) szemben. M. B. E. Bővülő Westel-hálózat A Westel 900 GSM előfizetői csütörtöktől Olaszországban és Franciaországban is használhat­ják mobiltelefon készülékeiket. A külföldre látogató előfizetők így már 9 országban - Ausztria, Németország, Svájc, Dánia, Finnország, Norvégia, Svédor­szág, Franciaország es Olaszor­szág - 11 mobiltelefon vállalat hálózatát vehetik igénybe. A le­hetőségek október elsejétől to­vábbi két országgal bővülnek. A cég vezetése hamarosan tár­gyalásokat kezd néhány ázsiai, ausztráliai, illetve afrikai szol­gáltatóval is, aminek eredmé­nyeként a Westel 900 GSM mobiltelefonjaival más földré­szekről is telefonálhatnak majd az előfizetők. A hálózat hazai terjeszkedése is folyamatos. KAMARAI KÖZLEMÉNY Az 1994. évi XVI. törvény alapján a Baranya megyei kamarai előkészítő bizottságok (Kereskedelmi és Iparkamara; Kézműves kamara; Agrárkamara) összeállították a kötelező tagságú kamarák tagsági listáit, amelybe valamennyi cég és vállalkozó besorolásba kerül. A törvény előírásainak megfelelően a tagsági listák 1994. szeptember 8-ától szeptember 17-éig kerülnek kifüggesztésre a megye valamennyi jegyzői hivatalában. A Baranya megyei vállalkozások székhelyüknek megfelelően ellenőrizzék, tagsági besorolásuk megfelel-e fő gazdasági tevékenységüknek. Amennyiben nem értenek egyet besorolásukkal, úgy fellebbezésüket a jegyzői hivatalban kapható nyomtatványon kell beadniuk. A fellebbezés ügyében az előkészítő bizottságok soron kívül döntenek. Amennyiben nem adnak helyt a beérkező fellebbezésnek, úgy azt átteszik a Baranya Megyei Bírósághoz, amely három napon belül, peren kívüli eljárással dönt az ügyben. „ Számomra a kamarai működés kulcsszavai: a gazdasági fejlődés előmozdítása, a piaci magatartás tisztességének és az üzleti forgalom biztonságának megteremtése a gazdaság érdekeinek érvényesítése. S ami a legfontosabb, mindezt végre az érintettek, maguk a vállalkozók végezhetik törvényi felhatalmazással, demokratikus szerveződésben." Somosi László Pécsi Erőmű Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents