Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-03 / 242. szám

8 új Dunántúli napló Riport 1994. szeptember 3., szombat A bikánál nincs fontosabb! (Ha a pénzt nem nézzük.) A koncert elkezdődött Magyarul - magyarán Kr. e. vagy I. e. ? Szerte az országban, ahol gímszarvasok hagynak nyomot a váltókon, finisébe érkeztek a a vadászat ünnepnapjainak szá­mító bőgési szezon előkészüle­tei. Ennek kezdetét azonban nem hetekkel ezelőttre, hanem jóval korábbra kell tennünk, hisz Buzgó József, Mecseki Er­dészeti Rt. vadgazdálkodási felügyelője azt mondja: már most azon gondolkodunk, hogy mit és hogyan csináljunk jövő év szeptemberében. A felkészü­lés hónapokkal ezelőtt már fel­pörgetett tempóban folyt. A szarvasbika vadászatánál ugyanis nincs fontosabb. Megközelíthető ez a pénz ol­daláról is. Az Rt. éves bevétele­inek jelentős részét biztosítja a vadásztatás, ezen belül pedig meghatározó az az összeg, amit a vendégvadászok fizetnek a te­rítékre hozott bikák trófeáiért, az ezzel járó szolgáltatásokért. A Mecseki Erdészeti Rt. 47 000 hektáros területéről idén 190 bika elejtésével számolnak, eb­ből 90-ért most, a bőgési sze­zonban zeng majd a kürtön a „Szarvashalál”. Az úgyneve­zett előbőgés egyébként már el­kezdődött, ami egyúttal a vadászév nyitányának is te­kinthető. Értekezletek sora követi egymást ezekben a napokban: a hivatásos vadászok kapják meg az utolsó eligazítást, hány ven­dégre, milyen kívánalmakra számíthatnak. A vendégek egy része egyébként az Rt. saját iro­dája szervezésében érkezik a bikavadászatra, kisebb részük pedig külső irodák szervezésé­ben. Az arány 60-40 százalék. Az érkező vadászok döntő többsége német, de jönnek ola­szok, belgák, luxemburgiak, svájciak is. Akik már huzamo­sabb ideje járnak vissza, rend­szerint ugyanabba a vadász­házba, a korábbról megismert kísérővadászhoz kérik magukat. A vadgazdák bevétele ko­moly mértékben függ az állo­mány minőségétől. Sok minden befolyásolja, Buzgó József sze­rint olyan mint a bor: az évjárat szülöttje. Ha minden rendben van, akkor kerülhetnek csak te­rítékre megfelelő korú, szép tró- feájú bikák. A trófea fajsúlya azonban hol ilyen, hol olyan, s a vadásztatóktól magas színtű is­mereteket követel a hajnali ködben mozgolódó bika agan­csa súlyának megbecslése. Egy trófea ára 30-40 000 márka, majdnem pontosan meg kell mondania a kísérővadásznak: mit hoz a lövés terítékre - a vendég pénztárcájával „gazdál­kodik”. Ami a baranyai átlagot illeti: tíz éve még az egész megye szép bikákat nevelt. Most ez in­kább már csak a Dráva-síkra mondható. Korábban a bikák optimális elejtési kora 12 év volt, mára - mondja Buzgó Jó­zsef - „mintha a 10 éves is elég öreg lenne ...” Most már az sem vehető biztosra, hogy min­den vendég megfelelő trófeához jut. Mégis: az Rt. nagyvadas terü­letein az idei szezonban 10-15, 10 kilón felüli agancsra számí­tanak. Ha azonban az állomány jövőbeni minőségének biztosí­tása, a megfelelő korátlag vé­delme megkívánja, nem hoznak ennyit terítékre. A vadásztatás rövidesen megkezdődik. Az úgynevezett java-bőgés rendszerint szep­tember közepén van, 20-a körül kicsit elcsendesednek a bikák, pár napos szünet után azonban megint bőgnek, elsősorban a fi- atalabbja. Egy-egy bika a sze­zonban alaposan lestrapálja magát, akár 50-60 kilót is fogy­hat. De honnan jönnek a bikák? Fogós kérdés ez, amikor egy középtávú koncepció szerint a túl szaparodott szarvasállo­mányt alaposan meg kell gyérí- teni. Az elejtési ada­tokat és a becsült lét­számot összevetve azonban egyre in­kább úgy fest: el­vétve akad Baranyá­ban szarvas .. . Tavaly már ka­tasztrófát emlegetett a szakma: a vendégek 40 száza­léka - mondja Buzgó Jó­zsef - tró­fea nélkül ment haza. Amikor azonban ismét itt a bő­gési szezon, a „kiajánlott bikák” száma alig változik. Baranyában a múlt esztendő­ben összesen 860 bika került te­rítékre. Ebből a sportvadászok társa­ságai 170-et lövettek meg kül­földivel, 15-öt magyar vendég ejtett el, 350-et a társasági ta­gok. Páldy Géza, a Vadásztár­saságok Baranya Megyei Szö­vetségének elnöke éles versenyt sejtet a piacon: dúl a hol elfo­gadható, hol kifogásolható módszereket is használó rivali­zálás a szervezőirodák és a va­dásztársaságok között. A tét nagy: bevételeik között a bika­vadásztatás a meghatározó. Márpedig az előjelek nem bizta­tóak: az idei szezonban például a szokott 800-1000 őzbakkal szemben 200-zal kevesebbet tudtak eladni a társaságok. Mi lesz akkor a bőgési szezonban? Ha hasonló a visszaesés, gazda­ságilag megrokkanthatja a va­dásztársaságokat.-Eddig a Pannónia Revier külkereskedelmi vállalaton ke­resztül - ez a megyei szövetség és hat társaság közös cége - 60 bikát tudtunk lekötni. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy mind­egyikre meg is jön a vendég. Másrészt: ha ennek a duplájára sikerült volna vendéget szer­veznünk, akkor nyugodtan tud­nánk nézni a jövőnk elé ... A szervezők azonban külön­böző módon „piacolnak”: a ju­talékuk alaposan szóródik, van, amelyik 5 százalékot kér, más 25-öt. Ez is meggondolásra készteti a külföldi vendégvadá­szokat, mint ahogy az is, hogy számos helyről elmaradnak a biztos pontnak tekintett törzs­vendégek, s ennek okát - véli Páldy Géza - a vadásztársasá­gok magukban is kereshetik. A szarvastrófea-vadásztatásból eredő bevétel csökkenését pedig csak optimális esetben pótol­hatja a téli hajtás, a rigliztetés, az őszi selejtezés. Mégis vannak biztató jelek. A vendégvadászoknak mintegy fele 7 kilogramm körüli, 40 százaléka 7-10 kiló közötti, 10 százaléka ennél is súlyosabb trófeához szeretne jutni. Újab­ban a spanyolokra és az ola­szokra jellemző, hogy nem saj­nálják erre a pénzt, de ami kü­lönösen meglepő: erősen meg­élénkült a horvátországi vadá­szok érdeklődése a súlyos agan- csú magyar gímbikák iránt. Vélhető: hozzá is jutnak ezek­hez, mert gazdasági és idegen- forgalmi érdekeiket felismerve több baranyai társaság a bőgési szezonban a magyar vadászok elől letiltja a területét. „Bőg” a pénz is. Mészáros Attila 68 óra páncélteremben Csaknem három napot töltött egy asszony véletlenül Kalkutta egyik bankjának páncéltermé­ben. Az 52 éves nő szombaton értékmegőrző rekeszéhez indult, amikor hirtelen kialudt a fény és becsukódott mögötte a páncélte­rem ajtaja. A bank nem csak va­sárnap, hanem egy hindu vallá­sos ünnep miatt hétfőn is zárva tartott, így a szerencsétlenül járt asszonyt csak kedden reggel ta­lálta meg az egyik alkalmazott, miután furcsa hangokra lett fi­gyelmes. A Reuter jelentése sze­rint a nő összesen 68 órát töltött étlen-szomjan a sötét páncélte­remben. Ezalatt felváltva zoko­gott, őrjöngött és vallásos dalo­kat énekelt. A rendőrség hanyag­ság vádjával őrizetbe vette a bank igazgatóját. Csodával határos A fejlődő országok közül Kína a legkedveltebb terepe a nemzetközi tőkeberuházások­nak. Világviszonylatban is a második helyet mondhatja ma­gáénak a befektetési rangsorban - ez derül ki az ENSZ felméré­séből. Az adatok szerint a fej­lődő térségbe tavaly rekordösz- szegű, összesen 80 milliárd dol­lár tőke ömlött, ebből Kína egymaga 26 milliárdnyi külső beruházást könyvelhetett el. Ennél több külföldi tőkeberuhá­zást a világ összes országa kö­zül is csak az Egyesült Álla­mokban jegyeztek fel, összesen 32 milliárd dollárt. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által kiadott éves jelentés „csodával határosnak” minősíti a kínai befektetések megugrásának mértékét. Kína 1991-ben még csak a 13. helyet foglalta el a tőkefogadó orszá­gok világranglistáján. A történelmi események, tör­ténelmi személyek és alkotások időben való elhelyezéséhez nél­külözhetetlen egy biztos pont, amelyhez viszonyítunk. A kro­nológiának, az időszámításnak, az időrendnek ez a pontja ná­lunk is, miként egész Európá­ban, sőt szinte az egész vilá­gon Krisztus születésének felté­telezett éve volt. Vergilius Krisztus születése előtt 19-ben halt meg, Julianus Apostata Krisztus születése után 361-ben foglalta el a császári trónt. Rö­vidítve: Kr. e., Kr. u. Tudjuk, hogy 1950 táján Eu­rópa keleti felében megváltozott ennek a viszonyítási időpontnak az elnevezése. A változtatás háttere, alapja az a hivatalos elmélet, amely szerint Krisztus nem történeti, legfeljebb mito­lógiai személy, tehát meg sem születhetett. Ä kronológiai alap és nyelvi formája ennélfogva személytelenné vált, mégpedig így: időszámításunk előtt (i.e.) és időszámításunk után (i. u.). Eszerint Homérosz az i. e. X. században élt; az iszlámot az i. u. VII. (vagy 7.) században ala­pította Mohamed próféta. Mindkét (a teljes és a rövidített) formából elmaradhatott az után (az i. u. 735-ben helyett rend­szerint csak: 735-ben), ha ez nem okozott félreértést. Aho­gyan a matematika is elhagyja a plusz-t (+) a pozitív számok elől. Az időszámítás(unk) után(i). rövidítve: i. u. különben is logikátlan. Időszámításunk ugyanis nem időpont, hanem most is tartó folyamat. A helyes forma: időszámításunk szerint (i) = i. SZ-- A gyakorlatban azonban nem érvényesült kö­vetkezetesen a Nyelvművelő Kézikönyvnek (I. köt. 966. old.) ez az ajánlata. Az i. e. és az i. u. a keresztény egyházak írásgyakorlatát ki­véve a hazai kiadványokban, sajtóban mindmáig megmaradt. Még az 1993-ban megjelent tankönyvekben is ezt találjuk. Az egyértelmű tiltás ellenkez­nék a lelkiismereti szabadság­gal, amennyiben ez az írásgya­korlat az alkalmazójának világ­nézetét jelezheti. (Nem biztos, hogy jelzi is!). Mindenesetre meggondolandó, hogy ez nem európai hagyomány, s hogy a szekularizáció, az elvilágiaso- dás előrehaladottabb fokán álló országokban is Krisztus szüle­téséhez viszonyítják a törté­nelmi dátumokat. (Természete­sen olyankor, amikor az uta­lásra szükség van.) Sokan arra hivatkoznak, hogy Krisztus születésének évét egy jámbor szerzetes önkénye­sen állapította meg a korai kö­zépkorban. A zsarnok, gyer­mekgyilkos Heródes Kr. e. 4-ben halt meg. A Megváltó te­hát ennél korábban kellett, hogy megszülessen. Az 1976-ban ki­adott új katolikus bibliafordítás időrendi táblázata a feltételezett időpont előtti 6-7. évre teszi Krisztus születését, vagyis Krisztus Kr. e. 6-ban vagy 7-ben született. Ez azonban mondvacsinált és komikus aka­dékoskodás. Mind a kétféle megjelölés ugyanarra az évre hivatkozik, ezért megférhet egymással, ha mindkettő megtalálja a történe­lemben való tájékozódást és el­igazodást segítő szerepét. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés szeptember 12-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON Új Dunántúli Napló Szerkesztő­sége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az augusztus 16-i lapban közölt rejtvény he­lyes megfejtése: „Szerintem nagyon rosszul tet­ted, hogy órabérben állapodtál meg vele.” Utalványt nyertek: Huber Jánosné, 7621 Pécs, Irgalmasok utca 2„ Nagy Istvánná, 7722 Zengő- várkony, Jókai utca 10., Oláh Rozália, 7900 Szi­getvár, Vár utca 5., Szirmai Vanda, 7629 Pécs, Kőrös utca 25., Vass Viktória, 7815 Harkány, Te- rehegyi út 8. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents