Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-29 / 268. szám

1994. szeptember 29., csütörtök Gazdaság uj Dunántúli napló 9 TB-adós, fizess (kevesebbet)! A Nyugdíjbiztosítási, va­lamint az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat nemcsak önállóságot kapott a közel­múltban, hanem tengernyi I adósságot is. Napjainkra ez az összeg 182 milliárd fo­rintra nőtt! És folyamatosan növekszik, a kamatos kama­tokkal, pótlékokkal. Ha a két önkormányzat éves kiadása­inak összegével vetjük egybe, ami közel 700 milli­árd, akkor látjuk, hogy mek­kora nagyságú a tartozás. Amely részben csak elmé­leti, az elmúlt időben ugyanis többféle kezdemé­nyezés indult az adósságok visszafizetése érdekében és ösztönzésére. Igazi ered­ményt alig értek el. Most viszont egy új, a ha­zai gyakorlatban még szo­katlan, de annál logikusabb kezdeményezést fogadott el a két önkormányzat. Ennek lényege, hogy az adósokat különféle kedvezményekkel akarják tartozásuk kiegyenlí­tésére ösztönözni. A részle­tekről kérdeztük Táncos Mi- hálynét, az Egészségügyi Önkormányzat járulék és fo­lyószámla főosztályának ve­zetőjét.-Valóban, a tervezett in­tézkedés célja a tartozások csökkentése, ezzel a kezde­ményezéssel azonban „csak” 120 milliárdos összeg jöhet számításba. A felszámolás alatt álló cégek, vállalatok adóssága 54 milliárd, a csődeljárás alá vontaké pe­dig 8 milliárdra tehető, ezek ugyanis aligha tudna bár­mennyit is fizetni. Ezért re­dukálódik a valós összeg a befizetés lehetősége szem­pontjából figyelembe vehető 120 milliárd forintra. Az adósságokat az 1994. júniusi állapotoknak megfelelően számítják és terveink szerint az első kedvezmény az lenne, hogy elengednénk azokat a késedelmi pótléko­kat, amik az adósságok, tar­tozás után terhelik az érintet­teket. A tőketartozások ösz- szegéből is kapnának ked­vezményeket, attól függően, hogy milyen gyorsan fizetik be adósságukat. Aki decem­ber 15-ig rendezi adósságát, az a tőketartozásának 36 százalékát kapná meg ked­vezményként - azaz ennyit engedne el a TB -, aki a jövő év február végéig, azt 24, aki április 30-ig, azt 12, aki pe­dig a 1995. június 30-ig, azt 6 százalék kedvezmény il­letné meg. Kezdeményezzük az 1000 forintnál nem na­gyobb tartozások eltörlését, mert ezek és pótlékaik nyil­vántartása messze többe ke­rül, mint maga az adósság.- Hány számlát, illetve céget érintenek a tervezett intézkedések?-Összesen 450-500 ezer számlatulajdonosról van szó, az 1000 forintnál nem na­gyobb összeggel tartozók száma pedig 110-120 ezerre tehető. Ez a két, tervbe vett intézkedés arra is alkalmat ad, hogy ügyfeleink számláit alaposan áttekintsük és a számítástechnikai eszközök hiánya miatti elmaradásun­kat behozzuk.- Milyen eredmény vár­ható ettől az ésszerű kezde­ményezéstől?- Számításaink szerint, ha minden jól megy, akkor le­galább 10 milliárdos bevételt várunk, vagy még többet.-Mikorra várható a ter­vezett intézkedések beveze­tése?- A javaslataink a két ön- kormányzat előterjesztésé­ben a két pótköltségvetéssel együtt kerülnek a parlamenti képviselők elé. A hegyközségi szervezet a szőlőtermelők érdekeit védené Fotók: Müller Andrea Elkészült a hegyközségi törvény tervezete Védi a termelőket és a minőséget Egy-egy település szőlőtermelői alapítsanak hegyközségi szervezetet közös érdekeik védelmére, továbbá az általuk előál­lított bor származás- és minőségvédelmére. A hegyközség ma­gában foglalja a felvásárlókat is, a szervezete pedig önkor­mányzattal rendelkező köztestület. Ez annak a törvényjavas­latnak a lényege, amelyet a Földművelésügyi Minisztériumban dolgoztak ki a hegyközségekről, és amelyet a parlament várha­tóan már csak jövőre fog tárgyalni. A hegyközségek országosan egy három lépcsős szervezetet alkotnak. Az alsó szinten he­lyezkednek el maguk a telepü­lések, majd borvidékenként a hegyközségek által létrehozott úgynevezett hegyközségi taná­csok tevékenykednek. Ez utób­biak fogják megalakítani az or­szágos csúcs-szervezetet, a Nemzeti Tanácsot. A javaslat szerint hegyközsé­get kell alakítani minden olyan településen, amelynek a határá­ban legalább 50 hektár áruter­melő szőlőültetvény van, és azt legkevesebb 10 személy hasz­nálja. Ha valamely településen a szőlő területe meghaladja az 1000 hektárt, ott több hegykö­zség is alapítható. Ezzel szem­ben ott, ahol a hegyközség megalakításának feltételei hiá­nyoznak, több település terme­lői fognak hegyközséget alapí­tani. Azt az alakuló közgyűlés hozza létre, amelyen a termelők kétharmadának meg kell jelen­nie. Az elfogadott alapszabály egyebek mellett magában fog­lalja a hegyközség feladatait, valamint a tisztségviselők fel­adatkörét és megválasztási sza­bályait is. A hegyközségeket a megyei bíróságok veszik nyil­vántartásba, és ha ez megtörté­nik, akkor önálló jogi személlyé válnak, vagyis tevékenységü­kért csak a saját vagyonukkal - nem pedig a tagok vagyonával - felelnek. A hegyközséget annak ön- kormányzati szerve, a közgyű­lés irányítja. A közgyűlések kö­A kötelező rendtartás előírná a borkezelési szabályokat is zötti időben a választmány in­tézi az operatív ügyeket. A vá­lasztmány a saját tagjai közül elnököt és hegybírót választ. Ez utóbbinak a szőlészet és borá­szat terén elméleti felkészült­séggel és gyakorlati jártassággal kell rendelkeznie. A borvidékenként megalakí­tandó hegyközségi tanácsot a te­lepülések hozzák létre. Minden hegyközség a hozzá földrajzilag legközelebb fekvő hegyközségi tanácshoz tartozik. A tanácsnak a helyi hegyközségek elnökei, valamint egy-egy küldöttjük a tagja. Az országos csúcs-szervezet - mint már utaltunk rá - a Hegyközségek Nemzeti Taná­csa nevet viseli. Ez a szervezet a hegyközségi tanácsok egy-egy küldöttéből áll. Ha a törvényjavaslatot válto­zatlan formában fogadja el a parlament, akkor bort termelni csak valamely hegyközség tag­jaként lehet. Az sem kizárt, hogy valaki több hegyközség­nek legyen a tagja, akkor ha több helyen van szőlője. Ugyanez vonatkozik a felvásár­lókra is, akik mindazon hegy­községek tagjai lehetnek, amelynek a területén felvásárol­ják a bort. A hegyközségeknek rendtartást kell alkotniuk, amelyben előírják a kötelező kártevő elleni védelmet ugyan­úgy, mint a szőlőtelepítési és borkezelési szabályokat. A hegyközség a tagjai részére ér­tékarányos termelői árat (refe­rencia árat) állapíthat meg. Ugyancsak ez a szervezet adja ki a szőlő, illetve a bor szárma­zási bizonyítványát. A hegykö­zség határozata ellen a hegykö­zségi tanácshoz lehet felleb­bezni. Az itt született döntést viszont már bíróság vizsgálja felül. A hegyközségek a tagok által befizetett járulékból működtetik a szervezetüket. A hozzájárulás a tagok szőlőterületének, illetve vállalkozásainak nagyságától függ. A jelenlegi változat sze­rint a hegyközségi járulék le­vonható az azt befizető tag adó­alapjából, maguk a hegyközsé­gek pedig teljes adó- és illeték- mentességben részesülnének. Az egész hegyközségi szerve­zetrendszer felett a földművelé­sügyi miniszter látja majd el a törvényességi felügyeletet. N. G. Békési László pénzügyminiszter: Fő feladat a stabilizáció A stabilizáció és a növekedés feltételeinek megalapozása, ez a két fontos, alapvető feladat jellemzi a kormány jövő évi gazda­ságpolitikáját. A stabilizáció jegyében csökkenteni kell a GDP és a végső felhasználás közötti különbséget. A végső felhaszná­lás eddig 10 százalékkal haladta meg a GDP termelését. Ugyan­akkor lényeges, hogy a beruházások részaránya tovább növe­kedjen. Békési László pénzügymi­niszter a jövő évi költségvetés főbb irányvonalait ismertetve elmondta, hogy a folyófizetési mérleg hiánya 1995-ben nem haladhatja meg a 2-2,5 milliárd dollárt, azt követően, hogy a de­ficit tavaly 3,5 milliárd dollárt ért el, s az idén várhatóan 3 mil­liárd dollár körül alakul. A be­ruházások részaránya a végső fogyasztás terhére növekedhet, csak így javulhat a gazdaság pénzügyi egyensúlya. A végső fogyasztás szerkezetében, teret engedve a lakossági fogyasz­tásnak, az államháztartás része­sedése csökken. Az államház­tartás hiánya 1995-ben - az esedékes tőketörlesztést nem számítva 330-350 milliárd fo­rint lesz. Amennyiben a tőketörlesz­tést is figyelembe veszik, úgy ez a deficit eléri a 490-510 mil­liárd forintot, ami a GDP csak­nem 7 százalékát jelenti. (Az idén a várható deficit a GDP 7,9 százalékát teszi ki). A kormány szerint 1995-ben nem növekszik a GDP. Ez a vi­szonylag kedvezőtlen helyzet csak akkor változhat meg, ha a külföldi működőtőke-berámlás a prognosztizáltnál nagyobb lesz. Egyelőre azzal számolnak, hogy a jövő esztendőben 1-1,5 milliárd dollár értékű működő­tőkejön be az országba. Tovább folytatódik a Matáv állami tu­lajdonú részvényeinek eladása, megkezdődik a MÓL Rt. és az MVM Rt. eladása, valamint a gázszolgáltatók értékesítése. A Pénzügyminisztérium koncepciója szerint a beruházá­sok 1995-ben 5 százalékkal bő­vülhetnek, miközben a fogyasz­tás 2-4 százalékkal csökken. Ezen belül is a közületi fogyasz­tás jóval nagyobb mértékben esik vissza, közel 10 százalék­kal, míg a lakossági fogyasztás 1-2 százalékkal mérséklődhet. Mindennek az a feltétele, hogy a bérek és az államháztartás ki­adásainak növekedése szerény mértékű legyen, jóval elmarad­jon az árak emelkedésétől. Az elképzelések szerint a bérek a jövő évre tervezett inflációnál 5 százalékkal kisebb mértékben emelkedhetnek. A részletes költségvetést a Pénzügyminisztérium október végén kívánja a Parlament elé terjeszteni. A pénzügyminiszter kifej­tette, hogy csökkenteni kíván­ják az állampapírok jelenlegi 29 százalékos kamatszintjét. Ez el­sősorban úgy érhető el, hogy a lakosság közvetlenül vásárolhat majd állampapírt, a jelenlegi rendszerrel szemben, amikor ezt csak a bankok közvetítésé­vel teheti meg. Úgy számolnak, hogy ennek révén a kamatszín­vonal 26 százalékra csökkent­hető. Tovább folytatódik a bank- rendszer privatizációja. A Ma­gyar Külkereskedelmi Bank után a Budapest Bankon a sor. Elkészült a pénzintézet privati­zációs stratégiája, s jelenleg már a szakmai befektetőkkel tárgyalnak. Október végéig ki­dolgozzák a Pénzügyminiszté­riumban a magyar bankrendszer távlati fejlesztési programját. Ettől a programtól függ a többi nagy bank magánkézbe adása. Elhangzott: nincs akadálya an­nak, hogy külföldi szakmai be­fektetők hazai nagy bankokban többségi tulajdonhoz jussanak. Elsősorban szakmai befekte­tőkre számítanak a privatizáció során, amely zömében tőkeeme­léssel valósul meg. Ennek elle­nére a kormány intézményes befektetők jelentkezésétől sem zárkózik el. Jövőre 4 ezer Toyota Két, nullkilométeres autót indított útnak hétfőn Budapest­ről a Toyota Hungary, hogy a Toyota Megamaraton 100 ezer kilométeresre tervezett távot a Győr melletti Rába Ringen le­fussák. Yukinori Yoshida, a magyar vezérképviselet elnöke elmondta, hogy a megbízható- sági próba célja annak igazo­lása: a mindennapos használatra tervezett autók - ha betartják a gyárilag előírt karbantartási uta­sításokat - képesek erre a telje­sítményre. A Toyota márkake­reskedők és az autóversenyzők a 3,8 kilométer hosszú döntött kanyarú körpályán 40 napig kétórás váltásokkal a nap 20 órájában átlagosan 125 kilomé- ter/óra sebességgel róják majd a köröket. A megbízhatósági próba mögött üzleti szándék is rejlik, hiszen a három éve alakult ma­gyar vezérképviselet az idei 3 ezer autó helyett 4 ezer autót szeretne eladni. Magyar-orosz kereskedőház Magyarországnak van mit keresnie az orosz piacon Egy magyar-orosz gázipari kereskedőház létrehozásáról született megállapodás Pál László ipari és kereskedelmi miniszter moszkvai tárgyalá­sain. Az orosz Gazprom konszern vezetőjével, Rém Vjahirjevvel folytatott tárgyalások után írták alá a megállapodást a fele-fele részben magyar iletve orosz tu­lajdonú, 120 millió forintos alaptőkével alakult Panrus Gáz elnevezésű kereskedőház létre­hozásáról. A budapesti székhelyű keres­kedőházban az ötven százalékot kitevő magyar tőkehányadon a Mól Rt. 30 százalékkal, a Mine- ralimpex Rt. 5 százalékkal, a DKG East nevű kőolajipari gé­peket gyártó nagykanizsai cég pedig 15 százalékkal részese­dik. A Panrus Gáz Rt. által lehe­tővé kívánják tenni a hosszú­távú szerződésekben szereplő gázszállításokon felüli orosz földgáz magyarországi értékesí­tését. Ez mintegy 1 milliárd köb­métert tesz ki, értéke pedig je­lenlegi áron 90-100 millió dol­lár. Ebben az összegben magyar árú szállítása válik lehetővé, s esélyt ad a kedvezőtlen ma­gyar-orosz külkereskedelmi hi­ány csökkentésére. Mindez nem jelent kötelez­vényt, hanem csupán ígérvényt, amely akkor valósul meg, ha versenyképesnek bizonyulnak a magyar termékek. Ezen kívül a harmadik országba történő gá­zértékesítés a Panrus Gáz to­vábbi célja. Ennek keretében készülnek egy Magyarországon keresztül Szlovéniába, illetve Olaszországba irányuló gázve­zeték tervének kidolgozására, valamint magyar hőerőművek gázüzemre való átállítására. Cé­lul tűzték ki a hazai gázszolgál­tató vállalatok privatizációjában való orosz (Gazprom) részvétel előkészítését is. Pál László a Gazpromon kí­vül a külgazdasági minisztéri­umban és az orosz gazdasági minisztériumban tárgyalt, s ta­lálkozott Alekszandr Zaverjuha orosz miniszterelnök-helyettes­sel. Megbeszéléseiről Pál László az MTI-nek elmondta, hogy tárgyalópartnereivel azonosan ítélték meg a problémák okait. Noha nem lehet könnyen felol- dalni a külkereskedelmi forga­lomban mutatkozó kedvezőtlen szaldót, az orosz partnerek ke­resik a megoldást. Az év végi, budapesti kormányközi tárgya­lásokon ez lesz az elsőszámú napirendi pont Alekszandr Zaverjuha orosz miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak van mit ke­resnie az orosz piacon és Oroszország érdekelt a Ma­gyarországgal való együttmű­ködésben. Bővíteni kell a ma­gyar-orosz áruforgalmat, nö­velni kell a hagyományosan szállított orosz áruk mennyisé­gét és semmiképpen sem szabad leállítani a magyar termékek szállítását. Alekszandr Zaverjuha úgy vélekedett, hogy az Európába integrálódó Magyarország min­dig is Oroszország partenere lesz. Hangsúlyozta, hogy Oroszország érdekelt az együttműködésben, így a keres­kedelemben, a közös vállalatok alapításában, valamint a mező- gazdasági együttműködésben és nincs szükség arra, hogy ezeken a területeken új kereskedelmi partnerek után nézzen Oroszor­szág. Az orosz politikus elmondta: a Pál László magyar ipari és ke­reskedelmi miniszterrel folyta­tott tárgyalásokon elhangzott, hogy meg kell vizsgálni a me­zőgazdasági és élelmiszeripari termékszállítások új alapokra helyezését. Emlékeztetett arra, hogy eddig sem szakadtak meg a magyar szállítások. - Noha Oroszország célul tűzte ki, hogy bizonyos mezőgazdasági ter­mékekből önellátóvá válik és a jövőben nem importál, az orosz piacon van mit keresnie Ma­gyarországnak. Nincs ok az el­keseredésre. Az orosz gazdaság helyzeté­ről szólva elmondta, hogy az orosz gazdaság már elérte a mélypontot. Zaverjuha közölte, hogy a kormány egy százalékra akarja leszorítani az inflációt. Hangsú­lyozta, hogy az orosz kormány tisztában van vele, hogy a gaz­daságtalanul működő üzemek bezárásával keletkező munka- nélküliség nem a legjobb meg­oldás, de nincs más. A kormány szándéka a haté­konyan működő vállalatok tá­mogatása, így az olyan létfon­tosságú ágazatoké, mint ami­lyen a szénbányászat. Hangsúlyozta, hogy a kor­mánynak van programja, és ki­dolgozás alatt áll az 1995-97-ig terjedő kormányprogram. A kormány derülátó a jövőt illetően.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents