Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-24 / 263. szám
6 uj Dunántúlt napló Felsőoktatás 1994. szeptember 24., szombat Mozgalmas és szerényen eredményes esztendő Részlet dr. Kelényi Gábor, a POTE rektorának tanévnyitó beszédéből Szeptember 11-én tartotta tanévnyitó ünnepségét a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Dr. Kelényi Gábor rektor beszédében köszöntötte az új hallgatókat, megemlékezett az elhunytakról, majd elemezte az egyetem helyzetét, valamennyi ágát, mindenekelőtt a gazdasági feltételek és feladatok oldaláról. Dr Kelényi Gábor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora tanévnyitó beszédét mondja Fotó: Müller Feladatunk az oktatás mellett a megfelelő betegellátás biztosítása és a gazdasági túlélés. Meghatározó tényező a számok kegyetlen valósága: 1993-ban az egyetem támogatása közel 13%-kal nőtt, az infláció ennél jóval magasabb volt. Ez a sok éve állandósult változás az egyetem elszegényedéséhez vezetett. A legújabb gondokat a már szeptembertől időszerű 5%-os minisztériumi költségmegvonás és a gyógyszerek az energiahordozók áremelkedése képviseli, amit a kormányzat csak részben kompenzál. Az egyetem vagyona Az orvosegyetem finanszírozása többcsatornás. Egyik forrása a társadalom- biztosítás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mely a teljesítmény, a gyógyítómunka mennyisége és minősége alapján térít. Egyetemünk költségvetésében ez 60-65%. Ha többet és jobban dolgozunk, az több pénzt eredményez. És itt az egyetem önkormányzatisága, önállósága, felelőssége nagy mértékben érvényesülhet. El kell döntenünk, - vezetőségnek, tanszékvezetőknek, orvosoknak - mi a hatékony, az észszerű kezelési mód. Legfontosabb teendőnk a költségek felmérése a beszerzéstől a betegügyi felhasználásig, azt mérlegelni, a társadalombiztosítási forint hol hasznosul a beteg érdekében a legjobban. Hiszen a felszabaduló forint új, nélkülözhetetlen profilok beindítását teszi lehetővé. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem fedez fejlesztést, amortizációt, kutatási, kísérleti profilokat, ezt az egyetemnek kell biztosítania, a meglehetősen szűkös saját pénzforrásokból, esetleg minisztériumi támogatásból. Ha egy adott diagnosztikus, vagy gyógykezelési eljárás valóban hatékony, úgy az OEP fejlesztésként, új profilként „befogadja”, finanszírozza. Ha egy új eljárás szakmailag indokoltnak tűnik, nélkülözhetetlen beavatkozásként kínálja magát, két lehetőség előtt állunk. Vagy azt mondjuk, hogy főhatósági, vagy egyetemi saját pénzeszközökkel megvalósíthatóak az indulás feltételei, vagy a privatizáció lehetőségei lépnek előtérbe. Azaz bizonyos ellenszolgáltatások fejében egy szakmai elgondolás, terv külső, nem állami támogatással beindítható. Köztes megoldások is lehetségesek: ilyen pl. a Pécsi Diagnosztikai Központ, négy nagy műszerével, melyek értéke mintegy 400 millió forint, a vagyon a központ új épületével megközelíti az 500 millió forintot. Ennek létrehozásában az egyetem, alapítványai révén 50%-os társtulajdonos. Az privatizációs kérdésekben most is döntések előtt állunk. Pl. a szívsebészet, elsősorban coronaria angioplasztika, bypass műtétek, billentyűpótlások mintegy fél-háromnegyed év után, főhatósági támogatással viszonylag takarékos megoldások útján beindulhatnak.. Magasan finanszírozott beavatkozásokról van szó, melyeket, éppen a hiányra való tekintettel az OEP készségesen „befogad”. Az előbbieknek megfelelő, nagy örömöt kiváltó fejlesztés volt vesetransplantatio, ami a gazdasági pozitívumoknál sokkal értékesebb előrelépést jelentett betegeink szempontjából, és ugyanakkor színvonal emelkedést hozott a gyógyítás mellett az oktatásban is. A Nephrolo- giai Centrum-Dializáló Állomás megnyitása az év egyik legkiemelkedőbb egyetemi eseménye és az egyetem büszkesége. Ezzel 1994-ben az egyetemi vagyon jóval több mint egy milliárd forinttal gyarapodott, beleszámítva a szívsebészet 200 milliós keretét és a Pécsi Diagnosztikai Központ mintegy 250 milliós egyetemi részesedését is. Az OEP az úgynevezett adatlapok alapján fizet. Ezek kitöltése körül nem volt minden rendben. Ez ma megengedhetetlen! Ugyanakkor elmondhatom, hogy számos egyetemi kolléga öntudatos tevékenysége odavezetett, hogy a POTE gazdasági helyzete valamelyest javult. Tanfolyamokat szerveztünk az adatfelelősök, gyógyszerfelelősök részére, megállapítjuk a rutinnal rendelkező elméleti intézeteknek a homogén betegség- csoportokban (HBCs) szereplő, eddig nem ismert és ezért el sem ismert teljesítményét. Egyre hatékonyabban működik a Gyógyszertherápiás és a Vegyszer Bizottság. Jelentős változásokat eredményezett An- tibioticum Bizottság működése. A két út, melyeken egyszerre kell előrejutnunk, a megtakarítás és a fejlesztés. Előfeltételük az egyetem gazdasági tevékenységének teljeskörű számítógépesítése, interaktív programok beépítése, melyek a tanszéki osztott keretek kialakítását, követhetőségét, gyors adatnyerést, gyors tájékozódást és indokolt döntéseket tesznek lehetővé. Kialakulóban van az Egyetem Informatikai Centruma. A számítógépes adatnyilvántartás és az adatok kezelhetősége lényegében egy endofi- nanszírozási struktúra megvalósulását teszik lehetővé. Ez a rendszer már ebben az évben beindul. Alapvető változások Az egyetemi finanszírozás másik forrása a főhatóságtól származik, mely 1995. januárjától a Művelődésügyi Minisztérium. 1. A finanszírozó a világon mindenütt elvárásokkal lép fel, feltételeket szab. A legszigorúbb kérdés az, vajon teljesí- tik-e az egyetemek feladataikat, elsősorban a magas színvonalú, a társadalmi igényeket kielégítő szakemberképzést? Hazánkban jelenleg két intézmény, az Országos Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács felelősek az egyetemek, főiskolák megítéléséért. Az OAB állásfoglalása alapján a POTE doktori (Ph.D.) programokat indíthatott, és így jogunk lett a habilitatio is. 2. Itt térnék ki egy fájó pontra, a károsítás kérdésére. Az Egyetemi Tanács úgy vélekedett, hogy az egészségügyi főiskolai képzésnek, a POTE Egészségügyi Főiskolájának önálló karként kell beépülnie az Orvosegyetem struktúrájába, Egészségtudományi Karként, mely perspektivikusan kétszintű diplomát adhatna ki, a jelenlegi 4 éves helyett egy 3 éves és egy 5 éves képzés után. Terveink között szerepel, hogy az összes hallgató Pécsett közös első évet abszolvál és ezután szakosodik. A főiskola dinamikus fejlődése, a tagozatok székhelyein működő megyei kórházaknak, az egyetem oktató kórházainak orvoskara és egyéb oktatóerők, a Népjóléti Minisztérium eddigi jelentős támogatása ezt a tervet a közeljövőben megvalósíthatónak ígérik. Áz egyetem karosítási javaslata, kérése közel két éve bolyong, előbb a Népjóléti, most a Művelődésügyi Minisztérium útvesztőiben és jelentős ellenállásra talált. Egyesek szerint a főiskola tagozatainak az adott városok egyéb főiskoláival kellene egyesülniük, ami legalábbis szakmailag elképzelhetetlen, hiszen a főiskola működő- képessége, fejlődése éppen azon alapul, hogy az adott városok megyei kórházai és az Egyetem szoros szakmai kapcsolatban állnak. Ez a felfogás nem zár ki főiskolák közötti lazább szerveződést. Ellenérv, hogy a károsítás a ma igencsak divatos felsőoktatási intézményi integráció koncepciója ellen hat. Erről annyit, hogy a POTE mindent megtett az integrálódás előremozdítá- sára, Barakonyi Károly rektor úrral remélhetően eredményesen rendezzük a nyitott kérdéseket. Megvalósíthatónak tartjuk, hogy Orvostudományi és Egészségtudományi Egyetemi Központként a Főiskolával és oktató kórházainkkal egy össz- egyetemi struktúra részét képezzük. A végső döntés a művelődés- ügyi miniszter kezében van. 3. A Népjóléti Minisztérium finanszírozási csatornáit ismertük, ők meg a mi bajainkat. És a beruházásokból, fejlesztésekből valamelyest részesültünk. Idén új cobalt ágyú került egyetemünkre, költsége 60 millió forint, jövő évre linearis gyorsító beállítására van ígéretünk. Műszerpályázatok 3Ö-50%-os egyetemi költségátvállalással is jelentős fejlesztést képviseltek. A Népjóléti Minisztérium fejlesztési-finanszírozási politikájában voltak fehér foltok is. így az oktatás finanszírozása nincs normatív alapokra helyezve, bizonytalan volumenű támogatást, ad hoc juttatásokat jelentett, örömmel fogadottakat. Különösen az Egészségügyi Főiskola Képzés kapott sok támogatást. Ennek eredményeként a hároméves képzés négy évesre emelkedett, a dietetikus, gyógytornász, szociális munkás és védőnői szakok mellett beindult a diplomás ápolói, orvosdiagnosztikai laboratóriumi analiti- kusi és a társadalombiztosítási szak is. Az egyetem elsősorban oktatási és infrastrukturális hiányosságai felszámolásában nagy szerepet játszottak a FEFA I-III pályázatok, melyek sok milliós támogatást képviseltek. Ez azzal a haszonnal is járt, hogy ki kellett alakítanunk a Pályázati Irodát. 4. Kérdés azonban, hogy 1995-től új főhatóságunk, a Művelődésügy hogyan fog viszonyulni egyetemünk számos, milliárdos nagyságrendű, sürgős megoldást kívánó igényeihez. Hogy néhányat említsek: a 400 ágyas klinikai tömbnek, a Bőrgyógyászati Klinikának, a Szülészeti Klinika régi épületének felújítása, a Traumatológiai Centrum kiépítése, majd az Elméleti Tömb felújítása. Szerepel az egyetem fejlesztési tervében a Háziorvosi Intézet kialakítása, orvosi genetikai, valamint klinikai immunológiai tanszék megszervezése. Ezek a nagyobb volumenű tervek, együttesen a könyvtári szolgálat, a sportlétesítmények, kollégiumok fejlesztésével részét képezik a jelenleg kidolgozás alatt álló „A felsőoktatás 2000-ig” c. programnak, melyet a Parlamentnek törvényként kell elfogadnia. Kérdés természetesen az is, hogy az ország jelenlegi helyzetében, a kormány által meghirdetett gazdaságpolitikai programban van-e helye ezeknek a feladatoknak. Márpedig igencsak kérdéses, hogy pl. a 400 ágyas klinikai tömb mikor válik működésképtelenné. A művelődésügyi kormányzatnak ezeket a teendőket és finanszírozásuk kérdését gondosan, a Népjóléti Minisztériummal és az orvosegyetemekkel egyeztetve kell mérlegelnie, mert az egyetem gyógyítási tevékenysége csődhelyzetbe kerülhet, ami jelenti a város, a megye, a régió egészségügyi csődjét is. 5. További anyagi forrást képvisel a tudományos munkákat támogató pályázatok elnyerése, melyek azonban fajlagos célokat szolgáltak, tanszékhez, kutatók személyéhez kötöttek. Mindenesetre ezek a támogatási összegek az adott, hiánypótló beszerzések mellett az egyetemi, átmeneti pénzügyi nehézségek megoldását is lehetővé tették. A Gazdasági Igazgatóság elemzése szerint az év végéig az egyetemi liquiditás, fizetőképesség ilyen függősége jórészt felszámolható. Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy vállalatok, gyárak, közintézmények és magánszemélyek is hozzájárultak anyagi helyzetünk javulásához, ahogy ezt az aula bejáratánál nemrégiben elhelyezett az Egyetem köszönetét kifejező emléklapok is mutatják. 6. A gazdasági helyzet tömeges változásaival, új szemléletet igénylő mechanizmusaival sok gondot okozott. Érdemes azt is megemlíteni, hogy mindezen változások egy időben zajlottak le jelentős, az egyetemi életet alapjaiban módosító törvények hatálybalépésével. A Közalkalmazotti és a Felsőoktatási Törvény, a Munkatörvénykönyv előírásainak megvalósítása rendkívül sok megfontolást, mérlegelést, végső soron időt és energiát igényelt. Ha csak említésszerűen, szóba hozom a Habilitatiós és a Doktori (Ph.D.) Szabályzatokat, a Habilitatiós és a Doktori Testület megalakítását, aktív működésük megindulását, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, a TDK, a kollégiumok, az Oktatási Állandó Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatának kimunkálását, a legújabban kézhez kapott „Választható kredit- pontos kurzusok” c. kiadvány összeállítását és az e mögött rejlő óriási munkát - 203 kurzusról van szó - el tudjuk képzelni, milyen sok feladat hárult az egyetem minden dolgozójára és a vezetőségére is. Ezek a testületek ma már szabályozottan működnek, tavaly 23, idén 10 doktori (Ph.D.) ösztöndíjat kaptunk, és most nem is beszéltem arról az óriási erőfeszítésről, amit a Ph.D. programok elkészítése jelentett és ami ezek akkre- ditatióját hozta magával. Említhetném a Háziorvosi Csoportot is, (tavaly 14, idén 12 háziorvos-jelölt kiképzését kezdhettük meg) és ma már országos hírű Orvostörténeti Múzeumot, mely levéltári, archívum funkciókat is fog gyakorolni. Ha ilyen alapvető változások és ennek megfelelő szorgos tevékenység légkörében vizsgáljuk egyetemünk szakmai és gazdasági helyzetének alakulását, fejlődését, akkor úgy fogalmazhatok: az elmúlt másfél év mozgalmas volt és szerényen eredményes. Elit munkáért megfelelő bért Amikor gazdasági helyzetünkről értekezünk, nem feledkezhetünk el arról, hogy kiadásaink jelentős része, mintegy 35-40 %-a bér. Három sarkalatos szabályzás ismerete nélkülözhetetlen: Elvben mindenki egyetért abban, hogy a bérezésnek teljesítmény-arányosnak kellene lennie. Ez morális és ösztönző szabályzás. A dologi és bérkiadások jelenleg élesen elkülönítettek, az esetleges feleslegek nem cso- portosíthatóak át. A Közalkalmazotti Törvény bérkategóriákat ír elő képzettség, szolgálati idő alapján. Bizonyos elismerések, fizetésemelések lehetősége adott, erre azonban külön bérkeret nem áll rendelkezésre. A béralapot terheli emellett a 13. havi fizetés, a jubileumi jutalmak, valamint a végkielégítések. Ezen keretek között „mozoghatunk”. Az elmúlt tanévben főhatósági kezdeményezésre jelentősen nőtt, legalább 20%-kal az oktatók fizetése. Jelentős előrelépés a munkahelyi pótlékok biztosítása, amiben a POTE kezdeményezése perdöntő volt. A Pécsett ez év januárjában megtartott un. rektori konferencia a kormányzatot lépésre késztette. Ez tette lehetővé, hogy elsősorban a többműszakos nővérek helyzete némileg javuljon, majd egy második menetben számos más foglalkozási csoport is megkapta a munkahelyi pótlékot - veszélyes munkakörök pótléka, nyelvpótlék -igen sok kritikával, azonban sajnálatos módon meghatározott bérkerettel. Ezt a különben kitűnő munkát végzett Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács sem oldhatta meg az adott lehetőségek mellett mindenki megelégedésére. Ha egyetemünk dolgozóitól, ahogy ez egy elit intézethez illik, elit munkát várunk el, a bérezésnek is ilyennek kell lennie. Azonban kezeink megkötöttek. A béralap egyre fogy, és a legszükségesebbek, évente időszerű legfontosabb kinevezések is veszélybe kerülhetnek, ha a vezetés a csaknem hetente felmerülő indokolt kérdésekre nem mondhat nemet, márpedig sok helyzetben ezt nem tehetjük. Rektori működésem talán legkényesebb teendője sürget ezért, megvalósítani a teljesítmény arányos létszámot. Ez a társadalombiztosítási finanszírozás ismeretében a klini- kai-diagnosztikai-gyógyító tevékenység területén lehetséges, hasonlóan az oktatói megterhelések is felmérhetőek. A tanév folyamán a legszélesebb körökben megvitatott és az Egyetemi Tanács által elfogadott elvek alapján kell megvalósítanunk az elgondolást. Ennek lehetnek enyhébb eszközei, pl. egyes tanszékeken a létszámstop bevezetése. Jelentős gondot képvisel a nem orvosi-egészségügyi munkák terjedelmének megítélése. A modernizáció, a számítógépesítés, az automatizálás, a centralizálás feltétlenül létszámcsökkenés irányába hat. Ha egy ezideig több intézetben, klinikán végzett vizsgálat központilag, automatizáltan, gyorsan és megbízhatóan, éjjeli órákban is biztosítható, ez feleslegessé teszi az elaprózott munkát és létszámésszerűsítést eredményezhet. Az egyetemnek életbevágóan fontos, hogy a legjobb szakembereket vonzza körébe, ennek azonban gazdasági feltételei vannak: tanszéki lehetőségek, kiemelkedő bér, megfelelő lakás. Az egyetemek világszerte válsághelyzetben vannak. Ennek fő okai: az oktatás, az egyetemek fenntartásának növekvő költségei, emellett alkalmazkodó készségük a társadalmi-gazdasági elvárásokkal szemben mérsékelt, nem rugalmas felépítésűek, hierarchikusak személyi és szervezeti tekintetben, hasonlóan a curri- culumok vonatkozásában. A hallgatóság a tudományágak rohamos terebélyesedése és az ebből adódó szakosodás következtében túlterhelt,elkedvetlenedett. Mindebből következően az állam, magánosok manapság kevésbé hajlamosak az ilyen, nem túlságosan vonzó intézményeket anyagilag támogatni. A POTE-n ismerjük ezeket és a sajátos magyar és orvosegyetemi gondokat. Ezek enyhítése és megoldása érdekében dolgozunk. A küzdelmet, a munkát nem tekintjük reménytelennek. A Nephrologiai Centrum - Dializáló Állomás megnyitása az év egyik legkiemelkedőbb eseménye és az egyetem büszkesége Löffler Gábor felvétele
