Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-17 / 256. szám
6 új Dunántúli napló Riport 1994. szeptember 17., szombat Babarcszőlős Van egy piciny falu Baranya déli részén, az Egerszegi csatorna közelében, amit csak azokon a térképeken tüntetnek fel, amely részletesen ábrázolja a megye településeit. Ez a falu tényleg olyan kicsi, hogy két utcáját gyorsan végig lehet járni, az ember aligha fárad el a gyaloglásban. A falut Babarcszőlősnek hívják. Szentágothai János Vivero non est necesse, navigare necesse est H ajózni szükséges, élni nem. - Ezt a kétezer éves latin mondást valósította meg teljes mértékben életében a Pécsi Orvostudományi Egyetem egyik volt legkiemelkedőbb tanára Szentágothai János, aki szeptember 8-án örökre elhajózott körünkből. Óriási nemzetközi tekintélye miatt állandóan előadni hívták nemzetközi kongresz- szusokra, symposiumokra és ő nem törődve mindjobban fáradó szíve figyelmeztetéseivel és 82. életévével navigált (a múlt évben még Amerikába is elment), mert úgy érezte, ez neki a tudománnyal és hazájával szemben olyan kötelessége, mely életénél is fontosabb. Orvoscsalád hetedik generációjának volt a tagja. Fiatalon egy életre elkötelezte magát az idegrendszer kutatása mellett. Nagyívű kutatói pályáját a budapesti I. számú Anatómiai Intézetben kezdte, ahová másodéves orvostanhallgató korában famulusként lépett be és kezdő kutatói lépéseit a már nemzetközi hírű idegrendszer kutató, Lenhossék Mihály irányította. Vizsgálatait az akkor legjobb és részben általa kidolgozott, kísérletesen előidézett idegvéződés-elfajulás módszerével végezte. Eljárása segítségével szolgáltatott indirekt bizonyítékot az idegrendszer szerkezetére vonatkozóan akkor még erősen vitatott ún. „neurotan” helyessége mellett, amit végül is csak elektronmikroszkóppal sikerült teljes mértékben igazolni. Tisztázta egyes fel- és leszálló gerincvelői pályák végződéseit és a szemmozgató idegpályákat. Harmincnégy éves korában, 1946-ban, vette át a Pécsi Egyetem meghívására az itteni Anatómiai Intézet vezetését. Újjászervezte 4-5 éves medikusokkal az intézet oktató munkáját. Tanítványaiba rögzítette személyes példaadásával, hogy az oktatási kötelezettség az első, s ezt még a kutató munka érdekében és kivételesen sem szabad a második helyre szorítani. Senkit sem űzött a kutatómunkára, de tudományszere- tete, fantasztikus leonardói természettudományos és művészeti érdeklődése mágikusan vonzotta és produkcióra bírta érdeklődő tanítványait, amiben a sziporkázó kutatási ötleteknek és az éles, a lényeget pillanatok alatt átlátó kritikai érzéknek is döntő jelentősége volt. A szellemi fölénnyel párosult emberszereteten és moralitáson nyugvó intézetvezetése a Parainesis szavaival „szelíd hatalommal munkálva” állította elő a szellemi és erkölcsi jót, s hárította el - azokban a nehéz években nem is ritkán - a gonoszt. 1948-as közleménye az izomnyújtási reflexívről szenzáció erejével hatott a nemzetközi tudományos életben. A Magyar Tudományos Akadémia 1948-ban, 36 éves korában, levelező tagjává választotta. Mái* itt Pécsett tisztázta - többek között - az egyensúlyszerv és a szemmozgások közötti reflex-kapcsolat szerkezeti alapját, amely és más alapvető kutatási eredményeiért már 1950-ben Kossuth-dí- jat kapott. A korábbitól egészen eltérő, új igényekkel lépett fel az 1948-ban bevezetett csoportos oktatási rendszer, aminek feltételeit minden tekintetben biztosította. Ekkor már irányításával Pécsett készültek a később több mint 50 kiadást megért és számos nyelven megjelent Kiss-Szentágothai bonctani atlasz preparátumai és Szentágothai vázlatai segítségével a preparátumokról készült ábrák. Vázlatos rajzai ugyanúgy művésziek voltak, mint festőművészi képességeit bemutató kitűnő aquareljei. A növekvő oktató és asszisztens létszám elhelyezését és az időközben több irányra szakadt kutatómunka feltételeinek biztosítását csak az új Szövettani és Fejlődéstani Intézet felállítása oldotta meg 1954-ben. Ide került át az intézet második nagyobb, Szentágothai által kifejlesztett kutatási iránya, az akkor még teljesen új disciplina: a neuroen- dokrin szabályozások kutatása. Ez a szakterület, ami a 40-es évek végén kezdett kialakulni, azt vizsgálja, hogy az idegrendszer hogyan irányítja a hormon-termelő endokrin mirigyek működését és a hormonok hogyan befolyásolják az idegrendszer működését. A pécsi Anatómiai, Szövettani és Fejlődéstani Intézet kutatómunkájának Szentágothai által kialakított harmadik irányzata a kísérletes idegfejlődéstan lett. E kutatási irány problematikájának központjában az a kérdésfeltevés állott, mi irányítja az idegsejtek közötti tervszerű kapcsolatok kialakulását a fejlődés során, ami végül is koordinált idegműködésben nyilvánul meg. Lenyűgöző, sziporkázó előadó volt. Előadásai, melyek mindig színesek voltak és kifejezésre jutott bennük páratlanul gazdag irodalmi, történelmi és filozófiai műveltsége is, katalógustartás nélkül vonzották a hallgatóságot. 17 éves itteni munkája nemzetközileg ismert és elismert intézetté tette a pécsi Anatómiai Intézetet. B udapestre történő meghívásos áthelyezése után számos ottani tehetséges fiatal oktatóval folytatta kutatásait, aminek előterében az utóbbi évtizedekben az idegrendszer nagyobb szerkezeti egységeinek (gerincvelő, agytörzs, kisagy és nagyagykéreg) kutatása, ideghálózatok elemzése és modellezése, az idegi kapcsolatok funkcionális szerkezete állt. Számos tudományos monográfia, kézikönyv fejezet, közel kétszáz tudományos közlemény mellett megírta háromkötetes ragyogó Funkcionális Anatómia c. tankönyvét, amelynek utolsó kiadásainak borítólapján Martyn Ferenc Szentágothainak készített nagyméretű festményének reprodukciója látható. A háttérben álló reneszánsz öltözetű alak Szentágothai János, aki 1976-tól 1985-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét töltötte be, az Oxfordi és Turkui Egyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktora, húsz tudományos akadémia - köztük a Royal Society, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája, a Pápai Akadémia és számtalan más neves tudományos társaság tagja volt. Itthon is elismerték; a Kos- suth-díj mellett Állami Díjat, Akadémiai Aranyérmet, majd a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta. Szentágothai János modern reneszánsz alkat volt. Töretlenül emelkedő pályája kapcsán megvalósította a legmagasabb szintű életformát: a leonardói tudós és művész „uomo uni- versale-ját”. F. B. Gyenis Nándor gyümölcstermesztéssel és méhészkedéssel foglalkozik Nagy gazdagságnak nyoma sincs, hivalkodóan elegáns házakat keresők ne menjenek Babarcszőlősre, ugyanis egyet sem találnának. Olyannyira nem, hogy mint Vlasies Józsefné polgármestertől - aki a szalántai általános iskolában tanít - megtudtam, van annak már majd két évtizede, hogy ház épült a településen.-Az elmúlt ötven évben jöttek, mentek az emberek, mára elöregedett a falu, sok a munkanélküli - talán, ha húsznak van munkahelye a 170 lakosból -, s ez meglátszik a faluképen. A babarcszőlősiek többsége szegény ember, nehezen élnek. Á falu házainak jó része magán viseli az idő, s a romlás nyomait, de nem lehet nem észrevenni, hogy legyen bármilyen egyszerű is az épület, bármenynyire is máladozó vakolatú, a portán virágok nyílnak, bokrok zöldellnek. / Mint ahogy azt sem, hogy a faluképhez hozzátartoznak: az aranyos gyermekjátszótér, a nyilvános telefon, az aszfaltos utak, betonjárdák, hogy minden házbán folyóvíz van. Ez utóbbi azért is érdekes, mert a vízvezeték kerítésen belül viteléhez, azaz a teljes hálózat kiépítéséhez egyetlen fillért sem kért az önkormányzat a lakosságtól, ezt önerőből valósította meg. Figyelemreméltó, hogy sok pénzt tudnak kifizetni segélyezésre - nem kétséges, jogosultak bőven vannak -, a tanév kezdetekor például 269 000 forintot kaptak a gyerekek. * Szeptember közepén kápolnát szentelnek.- Volt egy romos haranglábunk. Úgy gondoltuk, ezt mindenképpen fel kell újítanunk - mondja Vlasies Józsefné a lakosság úgy döntött, ha már erre vállalkozunk, akkor építsünk köré egy kis kápolnát. Pénzünk ugyan nem volt, a püspökségtől azonban megkértük az építési engedélyt. Azzal a feltétellel, hogy anyagi támogatást nem tudnak adni, a kivitelezéshez hozzájárultak. Aztán jött segítség több helyről, a legtöbb pénzt a müncheni érsekségtől kaptuk, s a kápolna elkészült. Ottjártamkor a nagyon szép kápolnán még dolgoztak a Selyép emberei, az utolsó simításokat végezték. A felújított Babarcszőlős legszebb építménye a ma átadásra kerülő új kápolna Löffler Gábor felvételei harangláb, s a Harka János által tervezett kápolna jól illeszkedik egymáshoz. Babarcszőlősnek ez a legszebb építménye. * Milyen Babarcszőlősön élni? Szekeres Józsefné harminc éve lakik egy faluszéli, ütött-kopott kis házban szegényen, szerényen. Bár alig több mint negyven év szállt el felette, sok boldogságban nem volt része.-Nem nagyon volt munkahelyem, de küzdés a mindennapokért volt bőven. Felneveltem a férjemmel a gyerekeket, már csak egy van velünk, most meg csak így nyomorékon tengődök. A ház előtti fűben ülve, miközben férje nadrágját stoppolja, mesél a műtétekről, a kórházról, a falusi életről.-Az ember tengődik egyik napról a másikra. Változás? Fiát volt, amióta saját polgár- mesterünk van, de a segély az lehetne több. Szekeresné szerint rajtuk kívül még vagy 15-17 cigány család él Babarcszőlősön. Veszekedések, verekedések nem igen vannak, összeszoktak már a magyarokkal. A falu másik végén, a hidrog- lóbusszal szemben lakik Szeibert István. Az 51 éves, de már nyugdíjas, nehezen járó férfi Babarcszőlősön nőtt fel: még belekóstolt a cselédsorsba, majd többszöri kitérő után itt lelt ismét otthonra.-Azt a világot, amikor öten laktunk egy szoba-konyhás lakásban - nem kívánom vissza. Azt nem mondom, hogy látom ennek jeleit, de azt igen, a községi földeket többnyire azoknak a leszármazottai kapták, akik annak idején naponta 14-16 órát dolgoztatták a nincsteleneket. Ez azért nem jól van, ugye? Nyugdíj mellett eljár kőmű- veskedni, felesége otthon van. A ház mögötti ólak üresek. Kérdem, miért nem tartanak aprójószágot, disznót.- Eddig az asszony is eljött velem culágereskedni, de most gondoltunk arra, hogy baromfit veszünk, mert olyan nagy a drágaság, legalább erre ne kelljen költeni. A falu eleddig egyetlen közösségi helye a vegyesbolt volt. A szobányi, de meglepően sokféle cikket tartó üzletet Benkő Lajosné működteti félj ével, aki rendszeresen besegít az árubeszerzésbe, arról beszélgetünk, milyen volt Babarcszőlős régen.- Ez soha nem volt gazdag falu, de az emberek azért tisztességesen dolgoztak, s megéltek. Az igazi pusztítás akkor következett be, amikor kitalálták ott fent, hogy az ilyen kis településeket el kell sorvasztani. Ez sikerült, elég csak körülnézni- Sokan, jómagam is elköltöztek, s olyanok jöttek ide, akiknek nem a munka a mindenük. Most nagyon nagy a szegénység, ezt igazán itt a pult mögött is megtapasztalja az ember. * A polgármester nem indul a mostani választáson, Babarcszőlősnek így biztos, hogy új vezetője lesz. Vlasies Józsefné nem kommentálja, hogy miért nem indul a választáson, sokak szerint pedig biztos nyerő lenne.- Szívvel lélekkel csináltam, Babarcszőlőst magaménak érzem, s nagyon jó érzéssel megyek végig a falun. Örültem, hogy tehettem az emberekért. Roszprim Nándor
