Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-10 / 249. szám

6 üj Dunántúli napló Közélet 1994. szeptember 10., szombat Életrajzi kötet Tüdős Kláráról A közélet asszonya Lehetetlen néhány mondatban felrajzolni a két háború közti időszak nagyasszonyának, Tü­dős Klárának portréját. Hiszen oly sokféle, oly szerteágazó te­vékenységet folytatott, - volt tánctanár, díszlettervező, film­rendező, művészek patrónusa, alapít gyárat és népi kollégiu­mot, a Református Nőszövetség elnöke. Mint a magyar közélet asszonya írta be nevét a hazai nagyságok sorába. S a sors fur­csa iróniája: éppen e közéleti- sége miatt nem ejtették ki nevét évekig: életének utolsó szaka­szában majdhogynem elfelejtve és elhallgatva élte mindennap­jait. Ma már csak az idősebb kor­osztály emlékezhet rá, nevének hallatán talán feldereng valami. Újra felfedezni és megismerni legföljebb abból az életrajzi do­kumentumkötetből lehet, amely a napokban jelent meg, egykor Pécsett élt szerző, Dizseri Eszter jóvoltából. E kötet bevezetőjé­ben Göncz Árpádné fogalmazta meg: A két háború közti Ma­gyarországon minden polgári családban nőtt lány ismerte Tü­dős Klára nevét, s ha voltak ideá­lok, ő biztosan közöttük szere­pelt. Művelt asszony volt, mű­vész, családanya és dolgozó nő. Példaképül maradt a háború alatti embermentése, majd a kite­lepítésben való helytállása is. Életét ugyanazok az embertelen­ségek nehezítették, mint mind­annyiunk életét, ő emelt fővel fogadott minden csapást, erőt Is­tenhite adta, és a körülötte lévők szolgálatában keresett lelki megnyugvást. E rendhagyó könyvismertető dolga hát Tüdős Klárát közelebb hozni a ma emberéhez. Néhány mondatban felvillantani nehéz egy ilyen gazdag életet, de ennek az életnek néhány állomása talán jellemző lehet. Debrecenben született, 1895-ben, gazdag családban. Apja, Tüdős János takarékpénz­tári jogtanácsos, országgyűlési képviselők, anyja Kálmánchey Irén, neves debreceni ügyvéd lá­nya. Klára svájci magánintézet­ben, majd Londonban tanul, 1914-től Budapesten festészettel ismerkedik. Az első világháború alatt önkéntes ápolónő, részt vesz jótékonysági esten, majd polgárlányoknak és asszonyok­nak táncot tanít. Első jelmezter­vezői premierje a Magyar Ál­lami Operaházban Kodály Háry Jánosa. Angolból drámát fordít, melyet Tímár Józseffel színre visz a Nemzeti. A 30-as évektől évekig szabadiskolát szervez művészek számára. Közkedvel­tek magyaros ruhatervei. 1939-ben Nagylócon az angol gyapjúfeldolgozók mintájára ké­ziszövő telepet alapít. Előadást tart a Református Teológián. Mi­lánóban az Iparművészeti Trien- nálén ruhamodelljei aranyérmet kapnak. Segíti a népi kollégistá­kat - parasztkollégium majd Galériát hoz létre a kortárs ma­gyar művészek számára. Szín­házban rendez, 1943-ban pedig első mozi-premier: a Fény és ár­nyék bemutatója a Royal Apolló moziban. 1944-ben átalakítja a villáját a menekült gyerekek fo­gadására, majd a svéd misszióval és Ásta Nilsson-na\ karöltve dol­gozik a zsidó-származásúak mentéséért. 1947-ben villájukat átadják a Magyar Református Nőszövetségnek. (Második há­zasságában férje Zsindely Fe­renc - aki miniszter a Kál- lay-kormányban.) 1951-ben a Zsindely-házas­párt Budapestről kitelepítik: Tü­dős Klára házmester Balatonlel- lén. 1970-ben a református egyház felkérésére visszaemlékezéseit írja, s emellett folyamatosan veti papírra élő istenhitét megvalló glosszáit, melyet főleg a Refor­mátusok Lapja, a Confessio és a Vigilia közöl. Ezekből áll össze az Isten markában kötete, mely 1975 és 1993 között nyolc kia­dást ér meg; 1976-ban emlékla­pot kap a NÉKOSZ születésének 30. évfordulóján. 1980 április 16-án elhunyt Tüdős Klára. A fotóanyaggal gazdagon il­lusztrált életrajzi kötetet, mely­nek másik pécsi vonatkozása a lektor, Tüskés Tibor személye, a Magyarországi Református •Egyház Kálvin János kiadója je­lentette meg. K.F. Német-magyar operagála Német-magyar operagálát rendeznek október 8-án a Ma­gyar Állami Operaházban. Az est védnöke Otto-Raban Heim­chen, a Német Szövetségi Köz­társaság nagykövete és Demszky Gábor főpolgármester -jelentették be Budapesten. A kétrészes műsorban Beet­hoven, Erkel, Goldmark, Ko­dály, Mozart, Weber és Wagner népszerű operáiból hallhat rész­leteket a közönség. Szólót éne­kel: Edda Moser, Theo Adam, Siegfried Jerusalem, Csavlek Etelka, Franko Tünde, Iván Il­dikó, Lukin Márta, Verebics Ibolya, Berkes János, Hercz Pé­ter, Kálmándy Mihály, B. Nagy János, Sólyom-Nagy Sándor. Közreműködik az Operaház Ének- és Zenekara, vezényel Oberfrank Géza és Kovács Já­nos, a karigazgató Szalay Mik­lós. A rendező, Kerényi Miklós Gábor arról szólt, hogy az egyes műsorcsokrokhoz speciális színpadképek készülnek. Az Ifjúsági Könyvtárba most ingyenes a beiratkozás Amikor még egy forintba ke­rült, elképzelhetetlennek tűnt, mára azonban valóság, hogy a könyvtári beiratkozásokért ko­moly pénzösszeget kell fizet­nünk. A Baranya Megyei Könyvtárban felnőttek beiratko­zási díja háromszáz, diákoké ket­tőszáz, nyugdíjasoké ötven fo­rint. Aki nem iratkozik be, de mégis el szeretne egy újságot ol­vasni, az a ruhatárban napijegyet válthat tíz forintért. A pécsi Vá­rosi könyvtár Várkonyi Nándor fiókkönyvtárában felnőttektől 200, diákoktól 100, nyugdíjasok­tól 50 Ft-ot kémek. Az Egyetemi Könyvtárban a hallgatók beirat­kozása ingyenes, a felnőttek 100 forintot fizetnek. Aki ismeri a könyvtárak költ­ségvetését, és tudja, hogy meny­nyibe kerül manapság egyetlen egy könyv, vagy mennyibe egy folyóirat évi előfizetése, az meg­érti, hogy a könyvtáraknak ez a bevétele elenyészik a kiadások mellett. A fizetési kötelezettség azok­nak az egyetemistáknak jelenthet gondot, akik most év elején kénytelenek több könyvtárba is beiratkozni egyszerre. A Janus Pannonius Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának fejlesztésével ugyanis hirtelen megnőtt az igény a társadalom- tudományok szakirodalma és szépirodalom iránt, amit a könyvtárak fejlesztése nem kellő mértékben követett. A hallgatók évek óta arra kényszerülnek, hogy városszerte „vadásszanak” a ritkább kiadványok után. Az egyik legjobb lelőhelynek a pé­csi Ifjúsági Ház első emeletén ta­lálható Ifjúsági Könyvtár bizo­nyult számukra. Kevesen isme­rik, pedig filozófiai, szociológiai és történelmi szakkönyvekkel jól ellátott. Most pedig október 15-ig ingyenes itt a beiratkozás minden korosztály Számára. A könyvtár elnevezése lehet, hogy félrevezető. Nevével ellen­tétben nemcsak az ifjúság járhat ide. Tizennégy éves kortól föl­felé bárki beiratkozhat, és válo­gathat a huszonháromezer kötet­ből álló könyvállományban. A szakirodalom mellett a klasszi­kus és szórakoztató irodalom is megtalálható. A könyvtárba harminchárom napilap és folyói­rat jár. Farkas Margit és Márfi Atti- láné könyvtárosok szeretnék, ha a könyvtár családias hangulata mindig megmaradna. A könyvek kölcsönzése mellett tanfolyamo­kat is szerveznek, magyarból és történelemből érettségi előkészí­tőt tartanak. Tanárok kezdemé­nyezésére a társas viselkedés szabályait bemutató foglalkozást is indítanak középiskolásoknak. „Nézz magadba, nézz magadra!” címen előadássorozatot rendez­nek, melyen a részvevők meg­ismerhetik, miként teremthetik meg belső, lelki életük és külle­mük között a harmóniát. A kötelező olvasmányokat a Városi Könyvtár hálózatát fel­használva szerzik be. A külföldi könyvtárközi kölcsönzés lehető­sége is biztosított. Az Ifjúsági Könyvtár szerda délután is nyitva tart, akkor, amikor a többi nagy könyvtár szünnapot tart. Náluk szombaton és vasárnap szünetel a kölcsön­zés, egyébként a hét minden nap­ján délután egy órától állnak az olvasók rendelkezésére. Kedden és pénteken délelőtt is nyitva vannak kilenctől tizenkét óráig. U. G. Kamatozó Kincstárjegy 1995/IX. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elköl­teni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan sze­retné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/IX. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpa­pír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező ka­matot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapír­számlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. szeptember 12-16-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. szeptermberló. Évi bruttó kamata 25%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincs­tárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kama­tozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7601 Pécs, Rákóczi u. 44., Pécs-Újmecsekalja, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány • MKB Rt. Pécs, Kossuth L. u. 47. • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Geizler Eta u. 8. • Quaestor Értékpapír Kft. 7621 Pécs, Jókai u. 11. • Cooptourist Rt. 7601 Pécs, Irgalmasok u. 22. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Komló, Mohács, Pécs, Siklós, Szigetvára K&H Brókerház ügynökeként) » fi ATo> K,«y

Next

/
Thumbnails
Contents