Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-10 / 249. szám

1994. szeptember 10., szombat A mai nap új Dunántúli napló 5 Nehéz elcsípni a pécsi bűz okozóit Nyár közepe óta Pécsett több helyen éreznek szokatlan bűzt, de még igazából nem sikerült ráakadni az eredetére. Érzik a bőrgyár környékén, a felüljárónál, behúzódik a Petőfi utca házai közé. Az időjárás ha­tására még távolabbra is eljut. Észlelik az uránvárosiak, a kertvárosiak, és szelesebb idő­ben a hegyoldalon lakók orrát is csavarja a kellemetlen illat. Me­legben különösen elviselhetet­len. A „nyomolvasás” szerte a városban folyik, időnként elfo­gásközeibe kerül, de aztán egy másik hatás közbeszól. A Dél-Dunántúli Környezet­védelmi Felügyelőség idén már komolyan kézbe vette az ügyet. Eddigi vizsgálataik szerint jú­lius végén jelentkeztek az első panaszok. Ezek nyomán hely­színi vizsgálatokat végeztek az ezen a területen ismert bűzkibo­csátó helyeken, így a szennyvíz- telepen, a tejüzemnél, a bőr­gyárnál, a húsiparinál, a kemé­nyítőgyárnál és más cégeknél. A nyomok a bőrgyárhoz ve­zettek, bár kezdetben az sem volt egyértelmű. Kiderítették, hogy a bőrgyár saját szennyvíz- kezelésénél a technológiai szennyvizek egyensúlya felbo­rult, és az iszapsűrítőnél ventilá­torhiba keletkezett. A gyár (már amenynyire) tisztított szenny­vize közvetlenül a Pécsi vízbe folyik. Ezt a környéken lakók évtizedek óta érzik, akár csak a vágóhídét. A Pécsi víz pedig vi­szi tovább a széniszappal meg­feketített, és a környező gyárak technológiai szennyvízével el- bűzösített patakvizet. Közben a Kodály úton volt egy nagyobb gázömlés, ami szintén belevegyült a pécsi le­vegőbe. Időnként az utcai szennyvízcsatornákból is kitör a bűz, ahol dugulás képződik. Mindezek megzavarják a vizs­gálatokat, de azért tovább kere­sik a kibocsátóhelye(ke)t, és az okokat Az ÁNTSZ kezdettől fogva a bűz nyomában van. Az elmúlt héten is méréseket folytattak a város különböző részein és a kibocsátó üzemeknél. Környe­zettanulmányokat végeznek. A lakossági panaszokat meghall­gatva kutatják az okokat. Mint az ÁNTSZ-nál elmond­ták, legutóbb a bőrgyárban vé­geztek méréseket, de nem kel­lett intézkedni, mert az egész­ségügyi határértéket nem lépte át a levegőszennyezettség. Ha ilyen eredményt mérnek, letilt­hatják a munkahelyi tevékeny­séget. Eddig nem sikerült olyan kémiai értéket mérni, ami egészségre káros lenne. A kellemetlen bűz összetett szag, amire az ember orra érzé­kenyebb, mint a műszer. A bü- dösség akkor sem jó, ha nem okoz egészségkárosodást, mert rontja a közérzetet. A Pécsi Polgármesteri Hiva­tal a számtalan panaszbejelentés miatt szeptember 14-én egyez­tető tárgyalást tart az érintettek­kel a bűzhatás megszüntetése érdekében. Remélhetőleg a kö­zös akciók eredményeként sike­rül mihamarább elcsípni a pécsi levegőt szennyező bűzt, és az okok ismeretében hathatósan in­tézkedni. R. Gy. Holnap az Új VDN-ben Miért nem fogy az ólmozatlan benzin? * Hegyi levegő' a panelban Készülék az asztma, a légúti megbetegedések ellen * Géppel a parlagfű ellen Pécsi vállalkozó hadüzenete a pollennek * Húsevők és levegőből élők Botanikai ritkaságok egy piciny pécsi házban * Megcsinálta a koporsójukat Emlékiratait rendezgeti a szigetvári asztalos Csodálatos keleti szőnyegek a Csontváryban Hogyan élnek a kisfal vakban? Az ÁNTSZ és a vöröskereszt tevékeny részt vállal az egészséges iskolákért mozgalomban a kisfalvakban Fotó: Löffler A Baranya megyei múzeu­mok gyűjteményeiben őrzött keleti szőnyegekből nyílt kiállí­tás tegnap Pécsett, a Csontváry Múzeumban. Ez az első alka­lom arra, hogy a kollekció egy­ben látható. A budapesti Ipar- művészeti és az esztergomi Ke­resztény Múzeum után az itt bemutatott szőnyeggyűjtemény a legjelentősebb az országban. Várkonyi György művészet- történész a kiállítás megnyitóját követő tárlatvezetésen el­mondta, hogy a szakemberek öt fajta szőnyeget különböztetnek meg stílusjegyeik szerint. Önálló.csoportba sorolhatók az anatóliai, az iráni, a kö­zép-ázsiai, kaukázus-vidéki és a kelet-ázsiai munkák. A szőnye­gek nyugatra tartó szárazföldi kereskedelmi útvonala Ma­gyarországon keresztül vezetett, és sok maradt belőlük nálunk is. A keleti szőnyegeket a török hódoltság előtt és után is ked­velték az itt lakók. Mivel első­sorban értékként és nem haszná­lati cikként kezelték őket, ezért jobban vigyáztak rájuk, és jobb állapotban is hagyták az utó­korra, mint például Törökor­szágban, ahol elhasználódtak a szép darabok. A pécsi szőnye­Adózási határidő A jövő hét közepén, szep­tember 15-én lejár a helyi adók és a gépjárműadó idei második félévre eső részleté­nek befizetési határideje. Ha­táridőn túli teljesítés esetén már a késedelmi pótlékot is meg kell fizetni. Pécsett a Polgármesteri Hivatal Adói­rodája - (§zigeti út 33.) - ed­digi gyakorlatának megfele­lően augusztus folyamán nemcsak az idei második fél­gek nagy- és legjelentősebb ré­sze török munka. Legkiemelke­dőbbek az imaszőnyegek, ame­lyek udvari manufaktúrákban készültek. Sajnos a gyűjtemény darabjai restaurálásra szorulnak. Két imaszőnyeget ■ a Művelődési Minisztérium támogatásával helyreállítottak, de a többihez a múzeumnak nincs fedezete. Ezért arra kérik a szőnyeget szeretőket, hogy támogassák a sok pénz igénylő restaurálást. Dr. Ecsedy István, a megyei múzeumok igazgatója megnyitó beszédében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a szőnyeg erede­tileg a nomád népek „bútora” volt. Ebből készült például a sá­tor és a fekhely. Nem kellett más hozzá, mint gyapjú, növé­nyi eredetű színező anyag és szövőszék, ezért a legszegé­nyebb népek is gyönyörű sző­nyegeket tudtak létrehozni. A kiállítást október 16-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. Utána a Csontváry Múzeum be­zár, berendezését felújítják, és korszerű világítást szerelnek fel. A munkálatokkal jövő ta­vaszra kell végezniük, mire a külföldi körúton lévő Csontváry festmények hazaérkeznek. : szeptember 15.! évre, hanem a jövő év első félévére vonatkozó adóíveket, illetve befizetési csekkeket is levélben megküldte az adóa­lanyoknak. Ézt már csak kényelemből is érdemes lesz megőrizni márciusig. Az adóiroda egyébként a számítógépes fel- dolgozású adóívek értelmezé­séhez és a befizetési csekkek kitöltéséhez tájékoztatót is mellékelt a levelében. Milyen életmódot folytatnak vidéken? Erre a kérdésre kere­sett választ húsz baranyai kiste­lepülésen a Magyar Vöröske­reszt megyei szervezete segít­ségével az ÁNTSZ megyei in­tézete. Baranya elsőként kap­csolódott az Égészségügyi Vi­lágszervezet programjaiba, ta­lán nem is véletlenül. Me­gyénkben a legmagasabb a ma­gas vérnyomás okozta halálozá­sok aránya. Az ÁNTSZ és a vöröskereszt tevékenyen részt vállalt az egészséges iskolákért mozga­lomban, az országos dohányzás elleni programban, a baranyai apró falvak felnőtt lakosságá­nak egészségi állapotáról most készült el a felmérés. Az ered­ményét dr. Morava Endre me­gyei tisztifőorvos, a CINDI program irányítója ismertette. A véletlenszerűen kiválasz­tott települések lakossága hat­száz és száztizenhat fő között mozog. Az infrastruktúra több helyen erősen hiányos, és az or­vos más községben lakik. A reprezentatív mintában öt­százan vállalták a vizsgálatokat, amelynek során nézték az egészséget veszélyeztető kövér­séget is. A túlsúlyos emberek vérében emelkedik koleszterin szint. A nők 30 százalékánál és a férfiak 37 százalékánál mértek veszélyesen magas értékeket. A nyugati minta alapján készült felmérésben egy nem várt adat: a nők 18, a férfiak 10 százalé­kának igen alacsony a fizikai aktivitása. A megyei tisztifőorvos na­gyon rossznak minősítette, hogy a férfiak 18, a nők 12 szá­zalékának kórosan magas a vér­nyomása. Szerinte ezek az ada­tok egy orvosilag ellátatlan terü­letre lehetnének jellemzőek. Az okot csak találgatni lehet: Nem kezelik, nem jól kezelik illetve nem kezeltetik ezt a betegséget. Igaz, a magas vérnyomás nem fájdalmas, az emberek csak ak­kor kezdenek foglalkozni vele, ha már megbetegedtek. A meg­előzésben tehát az egészségügyi hálózatra nagyobb felelősség hárul. Az ÁNTSZ felkérésére a településeken a nővérek minden orvoshoz forduló beteg vér­nyomását megmérik. Aggasztó, hogy a dohányzók körében a 18-34 éves nők, vagyis a gyer­meküket nevelő anyák 57 száza­léka cigarettázik. A dohányosok között viszonylag sokan szív­nak egynél több dobozzal na­ponta, ami azt jelenti, hogy a nem túl magas falusi átlagfize­tésekből 2-3000 forintot cigaret­tára költenek. Morava Endre szerint azonban nem reményte­len a helyzet, mert a nagyon so­kan szeretnénk leszokni. Az alkoholfogyasztás mérté­kéről viszont nem sikerült in­formációt szerezni, az elkészült statisztika a napi tapasztalatok­kal összevetve irreális. A beval­lások szerint ugyanis a nők heti 3,5 deciliter, a férfiak 2,5 liter bornak megfelelő alkoholt fo­gyasztanak. A falvakban, ahol termelik a zöldséget, gyümöl­csöt, a lakosság 29 százaléka nem eszik naponta gyümölcsöt. Egyre fontosabbá válik tehát, hogy a községekben az úgyne­vezett falunapokkal népszerű­sítsék az egészséges életmódot és táplálkozást. Mindent egybe vetve az em­berek a valóságosnál sokkal jobbnak ítélték meg saját egész­ségüket, a férfiaknak például csak 14 százaléka minősítette rossznak az egészségét. A szemlélet megváltozása a hazai szponzoroknál már érezhető, és az egészségnevelési progra­mokra ma már hazai források­ból is pénzhez lehet jutni, így a baranyai vizsgálatokat is többen támogatják. Porth E Tanfolyamok a JPTE-n A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Közgazdaságtu­dományi Kara, mint vizsgázta­tási és oklevél kiadási joggal felruházott intézmény, szep­tembertől folyamatosan az alábbi képesítést nyújtó tanfo­lyamokat indítja: adótaná­csadó, mérlegképes könyvelő, felsőfokú statisztikus és szaks­tatisztikus, okleveles könyv- vizsgáló, pénzügyi tanácsadó, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, vállalkozási ügyin­téző, kisvállalkozások gazda­sági ügyintézője. A jelenkezési lapok (egyéni és csoportos) be­szerezhetők: 7622 Pécs, Rá­kóczi út 80. szám alatt Németh Györgynénél. Telefon: 72/411-960, 72/411-433. Nyílt nap a Kolping gyakorló cégénél Nyílt napot tart szeptember 14-én 10 órától a Kolping Képzési Kft. ügyvitelig gya­korló cége Pécsett. A TÁSI és az Alternatív Közgazdasági Gimnázium épületében talál­ható a Papíron Kft., ahol a munkanélküliek részére szer­vezett tanfolyam hallgatói a gyakorlatban sajátítják el a szükséges ismereteket. A nyílt nap elsődleges célja, hogy a nálunk még viszonylag isme­retlen képzési formát bemutas­sák. Hatályba lépett pécsi rendelet Mától, szeptember 10-től ha­tályba lépett Pécs megyei Jogú Város Közgyűlésének 1994. évi 37. számú rendelete a nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek elidegenítéséről. A rende­let megtekinthető a Hatósági Iroda ügyfélszolgálati irodájá­ban a Kossuth tér 1-3. szám alatt. Az édesapa akaratereje példa lánya számára Születésnap a siklósi alkoholizmus elleni klubban A terem közepén az asztalon a torta diabetikus, de sört, bort sem látni sehol. A siklósi AE (alkoholizmus elleni) klub ösz- szejövetelein nem jut központi szerephez az evés-ivás. A hét éve alakult csoport mára valódi közösséggé formálódott, ahogy arról dr. Thalyné Kurdi Éva és dr. Thaly Gedeon a klub vezetői is szóltak a múlt héten a Sziget­vári Orvosnapokon tartott elő­adásukban. E szavak pedig nem közhelyek, a szótlan figyelő vendégnek ezen a születésnapos klubfoglalkozáson rendkívüli élményben volt része. János, az ünnepelt hatodik éve absztinens, vagyis azóta nem ivott alkoholt. Nagy tiszte­letnek örvend a klubban, csön­dessége, szókimondása, met­szőén pontos megfogalmazásai, családszeretete miatt. Soha nem érkezik egyedül, és most kivéte­lesen nemcsak felesége, de fő­iskolás lánya is elkísérte. A klub titkára, István köszön­tötte először Jánost, aki hagyo­mányosan egy oklevelet is ka­pott. Azután gyertyát gyújtot­tak, a villanyt eloltották és elé­nekelték a „Megkötöm lova­mat” dallamára írt dalukat János tiszteletére. A percek nem is annyira meghatóak, inkább bensőségesek voltak. A szálak, melyek összekötik ezeket az embereket, láthatatlanok, de jól érzékelhetőek. Itt nincs olyan, hogy nem szólal meg valaki, és már tud­nak szólalni gátlás nélkül. János főiskolás lányát kérdezik elő­ször, aki azt mondja: apja akaratereje, hogy hat éve egy­szerre szokott le az alkoholról és a cigarettáról, hogy mikor ta­valy kiderült cukorbetegsége, hihetetlen keménységgel felelt a kihívásokra, példa számára. Bár ő tudna mindig ilyen elszánt lenni, teszi hozzá. Jánostól a klubvezető, Éva azt tudakolja, mi ad erőt neki a hétköznapo­kon. Az ünnepelt feleségére hi­vatkozik, aki egyedül hitt a gyógyulásában férje alkoholiz­musa idején, a klubra, és arra, hogy szüleivel hat év alatt ho­gyan rendeződött kapcsolatuk. Miért alkoholbeteg az, aki már leszokott, yeti fel az egyik klubtag a kérdést, amin sokat töprenghetnek valamennyien. Mert az alkohol dirigál ilyenkor is, csak most már hiába, feleli János. Thaly főorvos és János válaszaiból kitűnik, a betegség, melynek biológiai okai vannak, életük végéig tart. Mert, ha a gyógyult alkoholbetegek egy­szer is engedelmeskednek az alkohol hívásának, utána nincs megállás, és miközben más ne­met tud mondani két-három po­hár vagy üveg után, az alkohol- beteg nem képes erre. Hogy mi­lyen erő és alázat kell ahhoz, hogy valaki kimondja, amit Já­nos: vállalja azt a korszakát is, amikor ivott, mert az is ő volt, ez az alkoholfüggéstől sosem szenvedett embernek elképzel­hetetlen. János ünneplése igazi ünnep lett. Olyan ember és család ült a fénykör közepén, akik példaér­tékű életet élnek, fogalmazták meg többen a megkérdezettek közül. És hogy az összejövete­len egyszer csak egy másik csa­lád napi gondjai kerültek fel­színre és megvitatásra kímélet­len őszinteséggel, azon sem kel­lett meglepődni. A fiatal, gyö­nyörű feleség és férj, mint egy mikrocsalád kértek segítséget nagyobb családjuktól, a klubtól sürgős problémáikra. A TÉSZ-székházban lezajlott este hangulata visszaadhatatlan. A siklósi AE klub nemcsak hét­köznapi emberek nem hétköz­napi közössége, de fontos bázis, menedék is a környék gyógyult alkoholbetegei számára. Szabó A. Felnőttképzés az Iparszövetségben Sajtótájékoztató volt szep­tember 9-én a KISZÖV Megye utcai székházában, ahol a Ma­gyar Iparszövetség Oktatási Központjában és annak pécsi ki- rendeltségén folyó tevékenység­ről, eredményekről és a további tervekről esett szó. Dr. Kiss István igazgató el­mondta, az intézmény 3 képzési területen tevékenykedik. Har­madik éve működik a főváros­ban közgazdasági szakközépis­kolájuk. Pécsett is tervezik kihe­lyezett tagozat létrehozását. A felnőttképzés keretében magánszemélyek szakoktatását és mintegy 5-600 gazdálkodó szervezet belső szakemberkép­zését vállalták. Munkanélküliek számára is szerveznek tanfo­lyamokat, elsősorban olyan szakmákban, amelyeknek gya­korlói kis tőkebefektetéssel is vállalkozóvá válhatnak. Az Oktatási Központ hat vi­déki kirendeltségén elvégezhető tanfolyamok egy része szak­munkásvizsgára készít fel, más kurzusok hallgatói az OK bizo­nyítványát vagy látogatási je­gyet kapnak. Vidéki specialitás a vállalkozói ismeretekkel is ellá­tott kézművesmesterek képzése. Szőke Attiláné, a pécsi kiren­deltség vezetője arról számolt be, hogy a baranyai és tolnai Munkaügyi Központokkal kia­lakított jó kapcsolataik révén ta­valy 350 munkanélküli számára biztosítottak átképzést. A főleg a szolgáltatások területén indított önköltséges lakossági tanfolya­mokon 200-an végeztek. Ősztől új szolgáltatással je­lentkeznek: információs- és ta­nácsadó rendszert alakítanak ki. Az Oktatási Központ azt is vál­lalja, hogy olyan, a felnőttkép­zésben elsajátítható szakmákról is tájékoztatja az érdeklődőket, amelyeket más intézményekben tanítanak. Október 20-22-én pe­dig Harkányban szerveznek konferenciát a felnőttképzési vállalkozók számára. Z. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents