Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-07 / 246. szám

1994. szeptember 7., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A mecseknádasdi üzemben szigorú minőségi követelményeknek megfelelő Salamander cipőfel­sőrészek készülnek Müller Andrea felvétele Salamander-cipőfelsőrészek Mecseknádasdról Minőség, normapercek, határidők Ellentmondásos jelek a magyar gazdaságban Német konzulból ügyvezető elnök Német-magyar gazdasági tár­saság alakul ma a Bonni Magyar Nagykövetség épületében. A tár­saság ügyvezető elnöke Theodor Zens, a régiónkban is jól ismert konzul, aki április végéig teljesí­tett szolgálatot a megszüntetett Pécsi Német Főkonzulátuson. A frissen alakuló társaság célja, hogy szélesítse és élénkítse a német-magyar gazdasági kap­csolatokat, amiben régiónk is ki­emelt szerepet kaphat. Billerbeck-Merkur cégházasság Megvásárolta a Billerbeck Budapest Kft. részvényeinek 49 százalékát a Fővárosi Ruhaipari Vállalattól a svájci Merkur kon­szern. A cég így most már teljes egészében svájci tulajdonban van. A cég tőkéje jelenleg 70 millió forint, évi forgalma 500 millió forint körüli. A hazai tár­saság gyártja azokat az ágyne­műket, amelyeket a Billerbeck világszerte forgalmaz. A társa­ság az itthon előállított termékek 60 százalékát Németországba, Ausztriába, Svájcba, a skandináv országokba és Japánba expor­tálja. Eredményesnek ígérkező tárgyalások kezdődtek olasz, szlovák és ukrán vevőkkel is. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. szept. 6-tól. Pénznem vételi közép eladási Angol font 165,87 167,376 168,87 Ausztrál dollár 79,56 80,23 80,90 Belga frank (100) 335,89 338,64 341,39 Dán korona 17,51 17,66 17,81 Finn márka 21,28 21,45 21,62 Francia frank 20,20 20,37 20,54 Gör. drachma (100) 45,50 45,90 46,30 Holland forint 61,69 62,21 62,73 ír font 164,73 166,13 167,53 Japán yen (100) 108,59 109,52 110,45 Kanadai dollár 78,57 79,33 80,09 Kuvaiti dinár 360,28 363,61 366,94 Német márka 69,17 69,77 70,37 Norvég korona 15,75 15,89 16,03 Olasz líra (1000) 68,38 68,99 69,60 Osztrák sch. (100) 983,36 991,71 1000,06 Portugál esc. (100) 67,64 68,21 68,78 Spanyol pes. (100) 83,09 83,82 84,55 Svájci frank 82,34 83,00 83,66 Svéd korona 14,00 14,12 14,24 USA dollár 107,32 108,32 109,32 ECU (Közös Piac) 131,90 133,02 134,14 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A hosszú teremben kérlelhe­tetlenül pörög a futószalag, je­lezvén a múló időt, figyelmez­tetve a különféle műveletekhez előírt normapercekre a szalag két oldalán varró és tűzőgépek fölé hajló lányokat, asszonyo­kat. A most felvett két asszony­nyal huszonkilencen tűzik, stir- celik, bélelik a német Salaman­der cipők felsőrészét. A la­punkban megjelent hirdetéssel 45-50-re emelné a mecsekná­dasdi üzemének létszámát a hosszú távra biztos Salamander megrendelésre dolgozó bony­hádi magyar-német Gloria Ci­pőipari Kft. Weiszenburger Adámné mű­vezető készséggel magyarázza a különféle műveleteket a minden tíz pár felsőrészhez mellékelt német nyelvű technológiai leí­rás alapján. írva vagyon, hogy melyik műveletet milyen cérná­val, hány milliméteres, sőt ti- zedmilliméteres pontossággal mennyi idő alatt kell elvégezni, s azért mennyi bér jár. Ha új modellt kapnak gyártásra - ez elég gyakori -, azt ő maga ké­szíti el, azt a bonyhádi „anya­cégnél” tevékenykedő német technológus minősíti és az ész­revételei alapján kezdődhet ná­luk a szalagmunka. Arnold Já- nosné csoportvezető megnyug­tat, Weiszenburgerné 27 éves szakmai rutinjával nem csak elmagyarázni, megmutatni, de megcsinálni is úgy tudja a Sa­lamander felsőrészt, hogy azon a minőségre oly sokat adó né­met meós se igen talál kivetni valót. A környék településeiről be­járók örülnek a munkalehető­ségnek.- Jó csapatot hozott össze az elődöm, a két éve nyugdíjba ment Fekete Gergelyné, akitől én is sokat tanultam. Többek között azt, hogy mindenkit olyan munkára osszak be, ami neki a legjobban megy - mondja a művezető. Nincs mese! Európai minő­ségi normát várnak el, s aki a normaidőnél gyorsabb, az több pénzt visz haza. Időnként elke­rülhetetlen a túlóra, a német partner a minőség mellett a ha­táridőt is megköveteli. A bér­munka már csak ilyen. A Minerva oszlopos tűzőgé­pen dolgozó Novák Istvánná egyik lábával a gépet hajtja, másikkal a leszorító talpat emeli, kezei sem állnak le egy pillanatra sem. Kilenc éve szakmája a fejtűzés.- Jó, hogy itt helyben van ez a munkalehetőség, nem kell be­járnom Bonyhádra.- Mi a legnehezebb?- Úgy rátartani a bőröket, hogy a cipő megkapja az előírt formáját. A normaidő egy kicsit szoros, az egy párra előírt 2,88 perc sajnos nekem se jön min­dig össze. Átlagban húszezer forint kö­rül visz haza. Arra talán még büszke is, hogy nagylánya má­sodévesként is ezt a szakmát ta­nulja Bonyhádon. Prein Rajmánné betanított munkásként már 26 éve dolgo­zik a cipős szakmában, itt tanult meg tűzni. A Pfaff körül tűző géppel varrja be és körbe le­vágja a bundabélés szélét. Ha hozza a normáját, 17-18 ezer fo­rinttal indul haza.- Kikészülnek a kezeim, a hátam se érzem a műszak vé­gére, az idegeimet is megviseli az örökös stressz, hogy tudom e teljesíteni a normát. Az a jó, hogy itt lakom, nem kell bejár­nom, és lényegében ebbe nőt­tem fel.- Mindjárt az első nap tűzök, magam se hittem, hogy ez menni fog nekem - mondja Kanda Sándorné, aki a mai na­pon dolgozik itt először. Három gyerek várja otthon, és a félje, akit a Hidasi Vegyi­művek nehézgépkezelőjeként most ért el a leépítés.- Muszáj dolgozni, kell a pénz. Itt a környéken egyébként sincs nagy választék a munka­helyekben -jegyzi meg. Ä bonyhádi Gloria Kft. ügy­vezető igazgatója, Nikolov Ta­más dicséri a mecseknádasdi asszonyokat is. Pedig nem könnyű a német partner szigorú minőségi követelményeinek megfelelni.- A központi gyárukban, a mecseknádasdi és a györei üzemükben napi háromezer pár cipőt gyártunk bérmunkában 560-an, hosszú távú szerződés alapján. Korrekt, jó partner a Salamander, mindenben segíte­nek - nyugtázza. Munkájuk van elég. A me­cseknádasdi üzemükbe még to­vábbi 15-20 lányt, asszonyt várnak. B. Murányi László Ellentmondásos jelenségeket mutat a magyar gazdaság hely­zete, hiszen a már mérhető nö­vekedés mellett a háttérben olyan egészségtelen folyamatok kezdődtek meg, amelyek hosz- szabb távon, s főként a szüksé­ges korrekció híján teljesen szétzilálják a gazdaságot. Fenn­áll a veszélye annak, hogy meg­ismétlődik a tavalyi rekord fo­lyó fizetési mérleghiány és a belső államháztartási deficit is finanszírozhatatlanná válik. Minderről Békési László pénz­ügyminiszter beszélt kedden a Magyar Gazdasági Kamarában tartott vállalatvezetői fórumon. A megtakarítások jó részét már a hiány csökkentésére for­dították - s ezzel jelentős forrást vontak el a gazdálkodástól. A korrekciós lépések a stabilizálás legfontosabb elemei, hogy csökkentsék az állami kiadáso­kat, kemény bérpolitikát hajtsa­nak végre, alkossák meg az ál­lamháztartási reformot, ugyan­akkor különböző kedvezmé­nyekkel és adóintézkedésekkel ösztönözzék a beruházásokat. A stabilizáció jövő évi keser­ves esztendejében valószínűleg megtartható a gazdaság ez évi teljesítménye. A pesszimista számítások ugyan l százalékos GDP-csökkenést jósolnak, az optimista verzió azonban na­gyobb tőkebevonást valószínű- sít és l százalékos további gaz­dasági növekedést feltételez - újabb eladósodás nélkül. Ha a stabilizáció megvalósul, 7-8 százalékos beruházásnöveke­désre, 1-2 százalékos fogyasz­táscsökkenésre lehet számítani, amelyből nem a lakossági, ha­nem a költségvetési szférának a folyó fogyasztása jelenti a na­gyobbik részt. Van remény arra is, hogy a az intézkedések révén az ez évi 3-3,5 milliárd dolláros folyó fizetési mérleghiány 2,5 milliárd dollárra csökkenhet, s ez még finanszírozható. A találkozón részt vett Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, aki arról beszélt, hogy a tárca azt a gazdaságpoli­tikai stratégiát követi, amely több mozgásteret kíván adni a vállalatoknak. Elmondta, hogy számos gazdasági törvény meg­hozatala várható, így a hazai vállalkozók számára piacot te­remtő, úgynevezett közbeszer­zési törvény, amelyet az ön- kormányzatokra és a közszol­gáltatókra is kiterjesztenek. A kormány még az idén sze­retné benyújtani a Parlamentnek a vámtörvényt és a külföldiek magyarországi befektetéseinek leértékelődését megakadályozó új devizakódexet is. Készül a kamarai törvény módosítása is, hiszen számos törvényi hiba akadályozza a kamarák meg­alakulását. A kormány elhatá­rozott szándéka, hogy alaptőke­emeléssel támogatja meg az Eximbank működését és egy új bank, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. létrehozásáról is szó van. Az állam a vállalatok piaci mozgásterének bővítésé­hez is segítséget kíván nyújtani: a belföldi piacon védelmi intéz­kedésekkel és a feketegazdaság fokozottabb ellenőrzésével, a külföldi piacokon pedig - első­sorban Kelet-Európábán - a diplomácia eszközeivel. Vállalatvezetők konkrét kér­déseire válaszolva Békési László pénzügyminiszter el­mondta, ahogy az APEH-hátra- lékok behajtásában a jövőben kemény intézkedésekre lehet számítani. A gyógyszergyárak képviselői sérelmezték, hogy a külföldi gyógyszergyártók a fo­rint-leértékelés kapcsán nagy mennyiségű kompenzációt kap­tak, holott a TB jelentős össze­gekkel járul hozzá a külföldi gyógyszerek ártámogatásához. Békési László elmondta, hogy lehetetlen helyzet az, hogy fél év alatt 400 új gyógyszer im­portját engedélyezik, aminek 90 % hazai gyártásból is pótolható volna. Ezért a jövő évben a tár­sadalombiztosítási támogatás teljesen új rendszerének kidol­gozását kérte. Kereskedelmi szakemberek vetették fel, hogy a létesülő, vagy privatizációs tranzakció után megvalósuló nagyáruházak szinte csak kül­földi árut tartanak és kiszorítják a piacról a magyar termékeket. Pál László ipari miniszter vála­szában kifejtette, hogy jogsza­bályban tervezik meghatározni azokat a feltételeket, amelyeket teljesítenie kell majd a vállalko­zásoknak. A külföldi kézben lévő nagyobb áruházakkal ed­dig érdemben lehetett tárgyalni a magyar beszállításokról. Békési László pénzügymi­niszter a közúti fuvarozók által felvetett kérésére, miszerint a külföldi áruszállításban részt­vevők valutaellátmányának adóztatása legyen kedvezmé­nyes, azt válaszolta: a jövő évi módosítások során figyelembe veszik ezt a szempontot. Ügyviteli gyakorlócég német mintára Pécsett Papíron Kft., ahol tényleges munka folyik Pécsett működik egy cég, amelynek egyetlen feladata van, hogy az ott dolgozók naprakész elméleti és gyakorlati ügyviteli ismereteket szerezzenek. A TÁSI és az Alternatív Közgaz­dasági Gimnázium épületében kapott helyet a Kolping ügyvi­teli gyakorló cége. Hasonló vál­lalkozások egész sorát hozta létre Németországban a Kol­ping, mert ott a gyakorlatnak nagy a szerepe. Magyarorszá­gon is ezt szeretnék megvalósí­tani. Május elején készült el a cég épülete, amit német segít­séggel rendeztek be. A Papíron Kft. papír és írószer-kereskede­lemmel, valamint számítástech­nikai cikkek forgalmazásával foglalkozik, azonban csak papí­ron.- A cég munkatársai munka- nélküliek, akik a tíz hónapos képzés részeként itt töltik a gyakorlati idejüket - mondja Budai Eleonóra, a gyakorlati képzés egyik irányítója. - Az első négy-öt hónapban számító- gépes és számviteli alapismere­teket szereztek, középfokú szoftver üzemeltető vizsgát tet­tek. Az elméleti részekből a vé­gén külön-külön vizsgáznak, európai üzleti asszisztens vég­zettséget szereznek. Nyelvet ta­nulnak. Komplex ismereteket kapnak. A már működő gya­korló cégek egymással tartják a kapcsolatot. Szabályos levele­zést, kereskedelmet bonyolíta­nak egymás között. A budapesti ékszerek, a szombathelyi ruhá­zati cikkek, a szekszárdi élelmi­szer és fehérnemű forgalmazás­sal foglalkozik. Hamarosan külkereskedelmi tevékenységet is folytatunk, már megérkeztek a német gyakorló cégek kataló­gusai. Működik egy gyakorló bank is. Minden úgy történik, mint a valóságban, de áru és pénz nem mozog, csak a papí­rok jönnek, mennek. A tanfolyam hallgatói a gya­korlatban ismerik meg egy cég működését. Megalapítják, ala­pító okiratot készítenek, tényle­ges munkát végeznek. A tit­kárnő levelet ír, iktat, faxol, fo­gadja a vendégeket. A bérszám­fejtő a béreket intézi, az árufor­galmi osztályon fogadják a megrendeléseket. A szabadsá­gokat is ugyanúgy meg kell be­szélni, mint egy tényleges mun­kahelyen. Mindenki minden munkaterületen hosszabb, rövi- debb időt eltölt.- Ez az első csoport. A részt­vevőket személyiség-teszt alap­ján választották ki, feltétel volt még az érettségi - folytatja Bu­dai Eleonóra. - Magam a köz­gazdaságtudományiegyetemen tanítok számvitelt. Az egész tematikát magunknak kellett ki­alakítani, valamint megszer­vezni, hogy mindenkinek min­dig legyen munkája. Az elején, amíg a többi nem jött létre, még külön céget is alapítottunk, ter­mészetesen papíron, hogy le­gyen kitől vásárolni. Markó Tamás, a gyakorlócég másik vezetője számítógépes szakember, azért vállalkozott erre a feladatra, mert a számvi­teli rész nagyon érdekelte, és kihívásnak érezte ezt az egész lehetőséget.- Nem sikerült a felvételim és egy évig nem akartam csak otthon ülni, ezért jelentkeztem erre a tanfolyamra - mondja Mónika, aki tavaly érettségizett. - Nagy álmom, hogy Németor­szágba menjek dolgozni. Elő­ször arra gondoltam, hogy baby-sitterként, de ez nagyobb biztonságot ad, ezt a végzettsé­get kint is elfogadják. Németül is tanulunk, nyelvvizsgát te­szünk. A legjobban ez a hosszú gyakorlat teszik. Már voltam a pénzügyi és áruforgalmi osz­tályon. Októberben lesznek a záróvizsgák. A Kolping segít munkát keresni. A továbbtanu­lásról sem mondtam le. Gabi két éve érettségizett.- Eladó voltam egy ideig. Aztán felvettek aranyműves­nek, de kénytelen voltam abba­hagyni, mert nagyon sokba ke­rült. Aztán jött ez a lehetőség, gondoltam, megpróbálom, A számítástechnika érdekelt, tet­szik, amit itt csinálunk, hiszen mindent ténylegesen elvégzünk. így sokkal könnyebb megta­nulni. Több helyen is érdeklőd­tem, hogy hol tudnék elhelyez­kedni, ajánlatokat is kaptam.- A németeknél a piac hatá­rozza meg, hogy egyes területe­ken milyen emberekre van szükség, és az a fontos, hogy egy-egy tanfolyamot követően a résztvevők hány százaléka he­lyezkedik el - mondja dr. Her­man Sándor, a Kolping Képzési Kft. vezetője. - Nálunk még mindig a papír számít, és nem a gyakorlatban megszerzett tudás. Célunk, hogy az emberek job­ban megismerjék az itt folyó munkát, ezért szeptember 14-én és 20-án délelőtt 10 órától nyílt napot tartunk. Sz. K. Számitógépes ismereteket is szereznek a hallgatók Fotó: Müller

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents