Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-01 / 210. szám

10 aj Dunántúli napló Magazin 1994. augusztus 1., hétfő A honfoglalás 1100. évfordulójára Volt egy szép álmunk... A rákkutatás legújabb eredményei A magyarországi expo gon­dolata 1981-ben merült fel elő­ször. A kiállítást eredetileg 1990-re tervezték. 1982-ben a világkiállítás tervezett idő­pontja már 1995-re módosult, a honfoglalás 1100. évforduló­jára, címe pedig Élelem az éle­tért lett volna. 1984-ben lefog­lalták Budapest részére az 1995-ös évet. 1985-ben a bécsiekben is felmerült egy 1995. évi világki­állítás gondolata, de mivel ez az év már a magyar fővárosé volt, így az osztrákok - minden elő­zetes megbeszélés nélkül - be­jelentették az expo közös meg­rendezését. Ezután Bruno Kre­isky nyugalmazott osztrák kan­cellár, a bécsi világkiállítás el­nöke találkozott ez ügyben Ká­dár Jánossal. 1986. április 25. - Helmut Zilk, Bécs polgármestere Buda­pesten már arról tárgyalt, hogy a két főváros rendezzen közös világkiállítást 1995-ben. 1987. szeptember 29-30. - Franz Vranitzky osztrák kancel­lár magyarországi kormány- szintű tárgyalásain megerősítet­ték a szándékot, hogy Bécs és Budapest együttesen pályázza meg az 1995. évi világkiállítás megrendezését. 1988. május 18. - Az osztrák és a magyar kormány levélben nyújtotta be közös szándékát a világkiállítás megrendezésére a Párizsban székelő Kiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE). 1989. december 14. - Párizs­ban a Kiállítások Nemzetközi Irodája hivatalosan Bécsnek és Budapestnek ítélte az 1995. évi világkiállítás rendezési jogát. 1990. június 18. - Franz Vra­nitzky osztrák kancellár és An­tall József kormányfő első ta­lálkozóján Sopronban megerő­sítették, hogy Magyarország az ismert feltételek mellett vállal­kozik a Bécs-Budapest világki­állítás megrendezésére. 1990. december 6. - A Fővá­rosi Közgyűlés úgy határozott, hogy nem támogatja a világkiál­lítás 1995-ös megrendezését. 1990. december 12. - Párizs­ban Baráth Etele kormánybiztos és Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági miniszter benyújtotta a BIE-hez a világkiállítás felté­teles bejegyzési kérelmet. Ausztria ugyanitt bejelentette: ha kell, egyedül is megrendezi az expót. 1991. április 18. - A kor­mány állást foglalt a világkiállí­tás 1996. évi megrendezése mellett. Az 1992-96 közötti költségvetési hozzájárulás ösz­szegét - folyó áron számítva - 30 milliárd forintban állapította meg. 1991. május 14-16. - Bécs- ben az Osztrák Szabadságpárt kezdeményezésére népszava­zást rendeztek a világkiállítás­ról. Ennek eredményeként má­jus 17-én Ausztria visszalépett a rendezvénytől. 1991. május 18. - Antall Jó­zsef miniszterelnök (rendkívüli kormányülés után) bejelentette, hogy Budapest - Bécs visszalé­pése ellenére is - megrendezi a világkiállítást, de csak 1996-ban, a magyar államiság 1100 éves évfordulóján. 1991. június 5. - Párizsban a BIE közgyűlése úgy döntött, hogy Budapest 1996-ban egye­dül is megrendezheti a világki­állítást, amennyiben megfelel a feltételeknek. 1991. július 19. - Baráth Etele kormánybiztos bejelen­tette, hogy az expo új megvaló­sítási koncepciója szerint az 50 hektáros lágymányosi terület 25 hektárra, ezen belül a 105 ezer négyzetméteres kiállítási rész 80 ezerre csökkent. 1991. december 3. - Az Or­szággyűlés 190 igen szavazat­tal, 89 ellenében, 7 tartózkodás­sal elfogadta az 1996. évben Budapesten rendezendő világ- kiállítási törvényt. 1991. december 4. ­Demszky Gábor főpolgármester bejelentette, hogy a főváros tu­domásul veszi a képviselők döntését és az expo megvalósí­tása elé sem elvi, sem gyakor­lati akadályokat sem gördít. 1992. február 27. - A Kiállí­tások Nemzetközi Irodája (BIE) Párizsban tartott rendkívüli közgyűlésén véglegesen Buda­pestnek ítélte oda az 1996. évi világkiállítás megrendezésének jogát. 1992. március 23. - A kor­mány Barsiné Pataky Etelkát - címzetes államtitkári rangban - megbízta a világkiállítás főbiz­tosi teendőinek, valamint a Vi­lágkiállítási Tanács elnöki és a A tervezett világkiálítás makettje programiroda vezetői tisztének ellátásával. 1992. június 23. - Párizsban a BIE közgyűlésén elfogadták, hogy budapesti világkiállítás témája a kommunikáció legyen. 1992. december 22. - Az Or­szággyűlés 159 szavazattal el­fogadta a Világkiállítási és a 'hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló törvényt. Az expo előkészítéséhez, megvalósítá­sához, a hozzá kapcsolódó, va­lamint környezetvédelmi szem­pontokat figyelembe vevő inf­rastrukturális fejlesztések fi­nanszírozásához, később pe­dig a terület utóhasznosításá­hoz biztosít elkülönített állami pénzösszeget. 1993. április 20. - Megkez­dődött az expo területének rendezése a budai oldalon, a Petőfi-híd és a Déli Összekötő Vasúti-híd között fekvő terü­leten. 1993. augusztus-szeptem­ber - Befejeződtek a világkiál­lítás területén folyó földmun­kák, és megkezdődött az egy éven át tartó közművesítés és útépítés. 1993. október 6. - A Világ­kiállítási Programiroda megál­lapodást írt alá öt magyar ke­reskedelmi bankkal az expo-beruházások hitelgaran­ciájáról. A magyar bankok e megállapodással támogatni kívánják magyar partnerválla­lataikat a világkiállítási beru­házásokban való részvételben. 1993. december 6. - A Vi­lágkiállítási Programiroda és a főváros aláírta azt a megálla­podást, amely értelmében a programiroda a Világkiállítási alapból hatmilliárd forintot ad a fővárosnak, amelyet az még kilencmilliárddal egészít ki a fejlesztések végrehajtására. 1994. április 16. - A világ- kiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázatot Turányi Gábor építész és munkatársai nyerték meg. A tervek szerint a pavi­lon öt toronyból, középen pe­dig egy Zsolnay majolikával gazdagon díszített boglya formájú kupolából áll majd. 1994. április 22. Eszes Hajnalka által tervezett puli­kutya lett a világkiállítás ka­balafigurája. 1994. július 14. - Augusz­tus 5-i hatállyal felmentették Barsiné Pataky Etelka expo-főbiztost. 1994. július 22. - Az MSZP és az SZDSZ által felkért ex- pobizottság jelentése szerint a világkiállítás megrendezése járhatóbb út, mint annak elve­tése. 1994 július 28 - Horn Gyula miniszterelnök bejlenti: a kormán nem javasolja a vi­lágkiállítás megrendezését. Vegetáriánusok Negyven százalékkal alacso­nyabb a rákos megbetegedések aránya azoknál, akik mellőzik étrendjükből a húst, állapították meg brit kutatók a közelmúlt­ban. Több mint 12 évig vizsgál­ták 6115 vegetáriánus és 5015 hagyományosan táplálkozó személy halálának okát. Megfi­gyelték, hogy a dohányzás, a túlsúly és a szociális származás „súlyosbító körülmény”, míg vegetáriánusoknál a rák és a szívmegbetegedés okozta halál lényegesen ritkább a húsfo­gyasztókhoz képest. A tudósok szerint azonban nem szabad túlzott általánosí­tást levonni. Az említett beteg­ségekkel szembeni védettség a vegetáriánusoknál nem hozható közvetlenül összefüggésbe a hús hiányával. Táplálkozásuk ugyanis a sok ballasztanyaggal, telítetlen zsírsavakkal alapve­tően „egészségesebb”. Általá­ban alacsonyabb a vérnyomá­suk és koleszterinszintjük is kedvezőbb, érdemes tehát meg­fontolni a táplálkozási szokások alakítását. Az északi féltekén Egyiptomban a rákbeteg fér­fiak közül minden harmadik hó­lyagrákban szenved. Ennek oka egy hólyagparazita előidézte fertőzés. Egyébként az északi félteke fejlett ipari országaiban is nő a hólyagrákos esetek száma. Világszerte 219 ezer ember betegszik meg évente, több mint 75 százalékuk férfi. A legfőbb kockázati tényező a do­hányzás. A szakértők minde­nekelőtt az úgynevezett aromás aminokat teszik a hólyagrákért felelőssé. E rákkeltő anyagok különösen a dohányfüstben és a dízel-kipufogógázban fordul­nak elő. Amerikai és európai rákspe­cialisták felismerése szerint sok ember különösen érzékeny az aromás aminokkal szemben. Szervezetükben az úgynevezett NAT máj-méregtelenítő enzim­nek igen gyenge hatásfokkal működő variánsa található. A NAT-enzimtípusok között mu­tatkozó különbségek genetikai okokra vezethetők vissza. Elektroszmog Amerikai kutatók szerint a mellrák kockázata az elektro­technikai eszközökkel dolgozó nők körében 38 százalékkal magasabb. Mintegy 140 ezer nő halálá­nak oka és a betöltött foglalko­zás közötti összefüggés elem­zése kimutatta: az elektromér­nökök 70, az elektrotechniku­sok 2:8, az erősáramú munkakö­rökben pedig akár 75 százalék­kal is magasabb lehet a mellrá­kos megbetegedések száma. A statisztikai arányok alátá­masztják négy korábbi vizsgálat eredményét. Ekkor a mellmiri­gyek rákos megbetegedésének növekvő számát olyan férfiak­nál állapították meg, akik elekt­rotechnikával kapcsolatos munkát végeztek. A tudósok feltételezik, hogy az elektromágneses terek (elekt­roszmog) az agyban a melato­nin nevű hormon termelődését gátolják. Ennek hiánya viszont a nőknél az ösztrogén szintjé­nek a növekedéséhez vezet. Fel­tételezhető, hogy a magas öszt- rogénkoncentráció kedvez a mellrák kialakulásának. A megnövekedett rákhajlam má­sik okaként egy kémiai anya­got, a PCB-t teszik felelőssé, amelyet sokáig használtak szi­getelőként. „Társbérletben” A brit orvosok által felfede­zett új gyógyszerrel (Batimas- tat) megfékezhető az altesti rá­kos daganatok terjedése. A re­ményteljes következtetést ab­ból a kísérletsorozatból vonják le, amelyet előbb tizenöt hazai, majd egész Európából három­száz pácienssel végeztek. A Batimastat blokkolja azokat az enzimeket, amelyek terjesztik a szervezetben a rákos burján­zást és áttételeket okoznak. A jelek szerint a „blokád” a rosszindulatú daganatokat is jóindulatúvá változtathatja. A páciensek tovább élhetnek a rákkal. Zöld teával Aki rendszeresen iszik zöld teát, megóvja magát a nyelő­csőráktól. A javallat azonban nem érvényes a dohányosokra és azokra, akik alkoholt fo­gyasztanak. Sanghaiban 1552 egészséges és 902 nyelőcsőrákos pácienst vizsgáltak meg. A rák kocká­zata a nem dohányzó és alko­holt nem fogyasztó férfiaknál 57 százalékkal, a nőknél pedig 60 százalékkal kisebb. McLaughlin kutatóorvos és munkatársai úgy vélik, hogy a zöldteában lévő polifenol váltja ki ezt a kedvező hatást. A kutatók azt is tanácsolják, hogy kerüljük a tűzforró leve­sek fogyasztását. Villa Negra Zuglóban, iroda a Teréz körúton Milliárdos zsiványságok O. Gyuláné, a szép szőke zuglói asszony nem sír, de a szeme villámokat szór: „A csa­lád pénze veszett oda... Pedig milyen óvatos voltam ... meg­vártam, míg az ismerős, aki ajánlotta, legalább három havi kamatot kézhez nem kapott. Akkor beszéltem rá az öcsémet, szüléimét, hogy dobjuk össze a végkielégítésekből származó, meg a bankban lévő megtakarí­tott pénzünket, és közösen fek­tessünk be egymillió forintot, a megígért havi 10 százalékos kamatra. Mi is kaptuk 3 hóna­pig a pénzt, azután csak a nagy semmi jött. Megértést, türelmet kértek. Végül azt sem.” 12 milliárd a lakosság zsebéből A zuglói befektetési és ta­nácsadó bt. villájában már nem udvarias szélhámosok veszik fel a telefont, akik O. Gyulánét át­ejtették. Időközben lefülelték őket. A Villa Negra lakói több­ségükben O. Gyulánéhoz ha­sonló kisembereket - fővárosi­akat és vidékieket - csaptak be, de van olyan károsult is, aki 30 milliót bukott. S. F. évtizedeken át iparos volt a feleségével együtt, öreg napjaikra tették félre rendszeresen a pénzt, meg egy örökölt ház árát. Engedtek a csábításnak, s most mindenük odaveszett. Becslés szerint országosan 12 milliárdra tehető az az összeg, amit a száznál több, tiltott pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozás kiemelt a lakosság zsebéből. A végleges kár talán csak évek múlva, a jogerős bírói ítéletek után állapítható meg, de tény, hogy a rendőrségen - Bu­dapesten és vidéken - ma is újabb és újabb feljelentéseket tesznek a károsultak. E kétes vállalkozások java része a fővá­rosban van. A VI-VII. kerületi rendőrfőkapitányságon - mint arról Csordás Géza rendőr alez­redes, a vizsgálati alosztály ve­zetője tájékoztatott - jelenleg három ilyen ügy felgöngyölíté­sén dolgoznak. A Teréz-körúti Cash Tra­ding, a Rákóczi úti Típus Kft., és a Maru Trans az eddigi megál­lapítások szerint 100 millióval károsította meg üzletfeleit. A Cash Trading Kft. talán nem vé­letlenül ugyanott székelt a Te­réz körúton, mint a Maru Trans. Míg az előbbi újságokban hir­dette magát országszerte és ke­resett befektetőket, addig az utóbbi rövid határidőre vállalta új gépkocsik beszerzését, no persze, tetemes előleg befize­tése után. A Cash Trading és a Típus Budapesten kívül főleg Pest, Heves és Komárom me­gyében kereste és találta meg partnereit, addig a Maru Trans ügyfelei között meglehetősen sok a román állampolgár. Két személy, J. Győző és K. Ibolya már a rendőrség vendégszerete­tét élvezik, de a vizsgálat még nem zárult le. Miért lehet azt egy szóra elhinni Milyennek látja a vizsgáló számos ilyen ügy után a káro­sultak körét, hogyan ítéli meg az emberi hiszékenységet, mi­képpen véli megelőzhetőnek az ilyen ilyen károkat? Csordás Géza rendőr alezre­desnek az a véleménye, hogy az ilyen ügyekben kettős a kár. Egyrészt az állampolgároknál lévő, befektethető tőke egyéni károkat okozva gazdát cserél, de ettől nem lesz gazdagabb az ország. Másrészt - és ez már a nemzetgazdaságot is érinti - nem születnek meg azok az új értékek, amelyek a pénz legális forgatásával a bankokban, az ál­lami vagy magánkézben lévő vállalatoknál keletkezhettek volna. A bűnözők nem csupán az emberi hiszékenységre, hanem az ügyeskedési szándékra is épí­tenek. Látva a társadalomban a gyors polarizálódást, sokan fel­fedezni vélik magukban is azt a vállalkozói szellemet, ami má­sokat gazdaggá tesz. Mire a té­vedésükre ráébrednek, már késő. Ha a tanulópénz túlságo­san nagy, az emberi tragédiák­hoz is vezethet. Miért lehet azt egy szóra elhinni, hogy valaki képes törvényesen úgy forgatni a pénzt, hogy neki is megvan a maga haszna, sőt még havi 10 százalék kamatot is tud fizetni a befektetőnek? Ez több mint négyszerese a banki kamatok­nak! Ne nyugtasson meg senkit, hogy néhány hónapon keresztül jön a pénz. Mert vegyünk csak egy egymilliós befizetést. Há­rom hónapig fizetik a 10 száza­lékot, a százezret, utána 700 ezerrel eltűnnek. A harminc milliós károsult esetében visz- szaadnak 9 milliót, 21 millióval lelépnek! Hát nem megéri ne­kik? Itt van a Maru Trans ügye. Súlyos márkaezreket kértek elő­legbe azért, hogy rövid határ­időn belül és kedvezményes áron szállítsák a nyugati kocsit. Senki nem kérdezte: miért kér­nek előleget? Ha valaki bemegy egy autószalonba, ott ezt nem teszik, pedig ott is nem egy cég adott például idén is kedvez­ményt, s csak néhány nap a szál­lítás. Nálunk még a boldogult Merkur-előjegyzéses időben sem a cégnél kellett az előleget befizetni, hanem az OTP-be kellett betenni azt - igaz, sze­mérmetlenül alacsony - ka­matra. Nagymenő csalók Ma már kevesebb azoknak a csalóknak a száma, akik mesés üzleteket, befektetéseket, mun­kaszerződéseket ajánlanak névtelenül, egy-egy postafiók- szám mögé rejtőzve. Az esetek többségében az áldozat és a szélhámos személyesen talál­koznak. Nem ritka, hogy ideig­lenesen bérelt lakásban, ahon­nan néhány hónap múlva nyom­talanul eltűnnek. Gyakran meg nem terhelt ingatlant is felaján­lanak biztosítékként. Nem ne­vezhető apró szépséghibának, hogy a tulajdonlap másolata ugyan egy létező ingatlanról szól, csak éppen több tucatnyi befektetőnél szerepel már bizto­sítékként, mint éppen a Típus Kft. esetében. Új jelenség, hogy a nagymenő csalók egy része már nem kíván személyesen ta­lálkozni áldozatával: közvetítőt bérel fel, aki - úgymond - csak összehozza a feleket. A palima­dár csak az ügyintéző arcát, esetleg személyazonosságát is­meri, a háttérben meghúzódó irányítót nem. Az alezredes tanácsa: mielőtt bárki is befektetné bárhová a pénzét, ne higgyen az ésszerű hasznot meghaladó ígéreteknek, s ha már mástól nem akar ta­nácsot kérni, legalább saját ma­gának tegyen fel néhány logikus kérdést. Némethy Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents