Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-01 / 210. szám
1994. augusztus 1., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A dohánytermesztők a kétújfalui Kultúrális Központ udvarán fogják berendezni irodáikat Foglalkoztatási lehetőség a munkanélkülieknek Dohányt termesztenek Kétújfalun? Meddig emelhetők a kamatlábak? Nem erőltették túl? Mi legyen a lakossággal? Borisz Jelcin orosz elnök a múlt héten Krasznojarszk-26 nevű városba utazott. A Krasz- nojarszktól mintegy 40 kilométerre elterülő város nemrégiben még szigorúan titkos és zárt hely volt: itt termelték a nukleáris fegyverekhez szükséges plutóniumot. A plutóniumot előállító vállalatot mélyen a föld alá rejtették el, hogy megvédjék egy esetleges atomcsapástól. A Jenyiszej partján fekvő 100 ezres lakosú város sorsa most attól függ, hogy sikerül-e az üzemet polgári célú termelésre átállítani. Borisz Jelcin elnök álláspontja azonban már ismeretes. Kijelentette, hogy a gyárat és a várost mindenképpen be kell zárni. Szerinte a kérdés csak az, hogy mi legyen a lakossággal. Megnyílt a Café Mozart Budapesten az Erzsébet körúti Pálma helyén megnyílt az Orient Vendéglátó Rt. új cukrászdája, a Café Mozart. A megnyitó alkalmából tartott tájékoztatón Joó Sándor, a cég vezérigazgatója elmondta: ezzel a Király utca és a Rákóczi út közötti szakaszon befejeződött az Orient körúti üzlethálózatának kiépítése. Összesen mintegy 300 millió forint beruházási költséget a cég saját erőből finanszírozta. A 72 ülőhellyel kialakított Café Mozart felújítása 2,5 hónapig tartott, s 25 millió forintba került. A cukrászdában 65 féle kávét, 50 féle amerikai típusú fagylaltot és 40 fajta süteményt szolgálnak fel. Ez utóbbiakat saját cukrászüzemükben gyártják, ahol kaliforniai cukrászmester irányítja a munkálatokat. Marhahús bojkott Még egy ilyen győzelem, és elveszítjük a háborút - ez volt a brit szarvasmarha-tenyésztők és exportőrök véleménye, miközben arra vártak, hogy a héten életbe lépjen az EU új exportellenőrzési szabálya, amellyel sikerült elhárítani az egyoldalú német bojkottot. A brit mezőgazdasági kormányzat a múlt héten tudomásul vette azt az új, közös EU-szintű szabályt, hogy Nagy-Britanniából csak olyan csontos marharészeket lehet exportálni, amelyek legalább hat éve marhaveszettségtől mentes csordákból származnak. Korábban csak kétéves mentességet kellett bizonyítani. Cserébe a német kormány lemondott a brit marhahús egyoldalú bojkottjáról. A brit kormány nagy győzelemként ünnepelte ezt, de szakmai körökben úgy vélték, hogy emiatt Nagy-Britannia közöspiaci marhahúsexportja majdnem teljesen megszűnhet. Augusztusban Kunadacsra utaznak a kétújfaluiak. A Kecs- kemét-közeli településen rendez nagyszabású dohánytermesztési bemutatót a Nyidofer Rt., amely Baranyában is minél több dohányt szeretne termeltetni. Kétújfalu, illetve több község - Teklafalu, Endrőc, Gyöngyösmellék - környékén hagyományai vannak a dohány termesztésének. A háború előtti időkben számos családnak ezzel a növénnyel kereste a kenyérre valót.- Nagyon jó talajadottságú ez a terület a dohány termesztéshez - mondja Selmeczy Tibor, a Nyidofer Rt. térségi szaktanácsadója. - Már vannak termelőink Baranyában, többek között Patapoklosiban, Basalban, Kozármislenyben, most tárgyalunk pécsváradiakkal, hidasiakkal és a kétújfaluiakkal. Akikkel eddig szerződést kötöttünk, 2000-6000 négyzetméter közötti területen termelnek dohányt. Erről a növényről tudni kell, hogy rendkívül munkaigényes, de nagy területen gépesíteni lehet a megmunkálását. Márciusban kell vetni, májusban palántázni, s júliusban már javában törik, illetve szárítják. Száz négyszögölnyi területről egy mázsányi száraz dohányt lehet nyerni, ami húszezer forint körüli jövedelmet jelent. Kétújfaluban jól jönne minden munkalehetőség, hisz a több, mint hétszáz lakosú településen sok a munkanélküli. Ennek ellenére még nem döntötték el, hogy szerződést köt- nek-e a Nyidofer-rel.- Mi létrehoztunk egy ön- kormányzati szolgáltató kft.-t - mondja Bihari István, az önkormányzat menedzsere, amely többek között azzal foglalkozik, hogy munkát keressen az állás nélkül maradiaknak. Úgy gondoltuk, hogy egészen más munkanélküli segélyből, vagy jövedelempótló támogatásból létezni, mint munkabérből.- Ez az jelenti, hogy aki nem vállalja, az nem kaphat az ön- kormányzattól jövedelempótló támogatást?- Nem. Mi nem akarunk senki helyett dönteni, hanem felajánljuk ezt a lehetőséget. Nyilván lesznek olyanok, akik hiába akarnák, nem képesek ezt a munkát végezni. De úgy gondoljuk, hogy a többség igen, és más közérzettel veszi fel azt a pénzt, amiért megdolgozott.- Ez nem kényszer munkatábor- erősíti meg az elhangzottakat Farkas János polgármester. - Senkit sem akarunk mindenáron rábírni a dohánytermesztésre. Azt azonban tudni kell, hogy a számítások szerint nagyon tisztességes havi jövedelmük lehet szemben a segéllyel, illetve a jövedelempótló támogatással. Sok egyéni gazda kötött már szerződést ezzel a céggel, nekünk vannak önkormányzati tulajdonban lévő földjeink, tehát azok is vállalhatnak termesztést, akiknek nincs, vagy kevés a földjük. Erősíti bennük a szándékot egy somogyi cég is, amely a közelmúltban azzal a javaslattal kereste meg őket, hogy szívesen foglalkoztatnának dohánytermesztésre szakosodott munkabrigádokat. Vagyis munkaerőre lenne szükségük. Amennyiben meg tudnak egyezni, beszélhetnek az együttműködés részleteiről. Többek között a a szakmai tudnivalók ismertetéséről, a gépesítésről és ezek kooperációban való hasznosításáról. A kétújfaluiak egyelőre nem kötelezték el magukat. Sok múlik azon, hogy mit látnak, hallanak, a kunadacsi bemutatón, de a végső szót akkor mondják ki, amikor az érintett helybeli lakosok csoportjával is ellátogatnak egy dohány- termesztő területre. Ezt a látogatást is a nyárra tervezik. A Magyar Nemzeti Bank két héten belül másodszor emelte meg azokat a kamatokat, amelyek mellett rövidlejáratú hiteleket nyújt a kereskedelmi bankoknak. Az „üzletnek” különféle értékpapírok jelentik a fedezetét, ezeket az adós bankok visszavásárolják, ekként törlesztve a hitelt. Ennek a lényegében véve zálog-ügyletnek a kamata most 31 százalékra emelkedett, immár olyan magasra, hogy az meggondolásra készteti az effajta hitelek igénylőit. Ennélfogva a bankoknak azon kell törniük a fejüket, miként tegyék olcsóbbá a lakossági illetve a vállalati betétekből keletkező forrásokat. Ennek pedig csak egyetlen módja van, ha felemelik betéti kamataikat vagy az általuk kibocsátott kötvények kamatát. A magas betéti kamatok mellett a kisebb-nagyobb tőkével rendelkezők megfontolják, elköltsék, vagy inkább bankbetétként kamatoztassák megtakarításaikat. Ha azok, akiknek pénzük van, tartózkodnak a fogyasztástól, akkor csökken a behozatal, a költségvetésre kisebb nyomás nehezedik, kevesebb hitelt kell felvenni. Bár mint minden gyógyszernek, ennek is van mellékhatása: ez a pénzpolitika egyben szűkíti a belföldi keresletet is, tehát sújtja azokat a termelőket, akik áruikat nem képesek külföldön értékesítem, akár minőségi okokból, akár mert azokat túl drágán állítják elő. A magas banki kamatok fékezik a beruházási kedvet, ami egyértelműen lassítja, talán meg is állítja a megindult növekedési folyamatot. A költségvetési hiány tehát elszívja a gazdaság elől a beruházási forrásokat és a külkereskedelmi mérleget- részben kívánatos, részben nem kívánatos módon -javítva, a belföldi keresletet és a munkaalkalmakat szfiIsmét jó exportcikk a sertéshús, a fokozott kivitel egyik kísérőjelensége a most felemelt hazai húsár. A hajdani tízmilliós sertésállomány mára négymillióra olvadt, s - így a piaci kereslet-kínálat szabályai szerint - a kevesebb sertéshúsért magasabb árat kémek az állattartók, forgalmazók. Az elmúlt napokban 103-ról 120 forintra emelkedett az élősúly kilójáért kifizetett összeg. Illés Lajos a herceghalmi Hungapig Kft. igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: a tenyészállatok iránt is megélénkült a kereslet, ami azt jelenti, hogy ismét növekszik az állomány, visszatér a sertéstartási kedv, vagyis hosz- szú távon sem kell húshiánytól kítve, fokozza a megtakarítási hajlamot. Ezeket az összességükben mégis csak kedvezőnek mondható változásokat azért lehet csak ilyen magas kamatszinten elérni, mert megnőttek az úgynevezett inflációs várakozások: sokan arra számítanak, hogy a szocialisták a foglalkoztatás bővítése végett, a liberálisok pedig a vállalkozások támogatására, a korábbinál több pénzt pumpálnak a gazdaságba. A kormány programmja ugyan távol áll az ilyen gazdaságpolitikától, de erről az embereket csak a gyakorlat győzheti majd meg. Ám a magas, s huzamos ideje csak növekvő kamatlábak maguk is alkalmasak arra, hogy inflációs várakozásokat keltsenek, mert az emberek úgy vélik: lám, a magas kamatlábat azért alkalmazzák, hogy a növekvő infláció miatt a pénz tetemesen csökkenő reálértékét megtartsák. így a gazdasági szereplői lélektanilag ördögi körbe kerültek, amelyből egyhamar aligha lesz kiút. A költségvetési kiadásokat nem lehet máról-holnapra radikálisan csökkenteni, nem két minisztérium megszüntetésén múlik a kiadások lényeges csökkentése, hanem a nagy elosztási rendszerek reformján, az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítás átalakításán, amit viszont csak körültekintően, óvatosan, az érintettek helyzetét figyelembe véve lehet véghezvinni. Feltehető a kérdés, hogy a leértékelés elkerülése, vagy inkább elodázása végett az új kormány nem erőltette-e túl a kamatlábak emelését? Nem lett volna módja a gazdasági eszközök - az árfolyamváltozások és a kamatláb módosítások - olyan kombinált alkalmazására, amikor az adagolt „gyógyszer” még csak a lehető legkisebb mellékhatást fejti ki a beteg szervezetre? Bácskai Tamás tartani. A Hungapignél kitenyésztett korszerű fajtájú sertés már megfelel a tavaly bevezetett eurominősítési rendszer előírásainak, így ennek az állatnak a húsa kevés zsírt tartalmaz, vörös színű, ízletes, állja az összehasonlítást a legkiválóbb külföldi termékkel. Jelenleg a Hungapig rendszerében hozzávetőleg százezer tenyészkocát nevelnek, s valamennyire már jóelőre jelentkezett hazai vevő, elsősorban nagyüzemek, de a háztáji kisgazdaságok is újra feltöltik az eddig üresen álló ólakat. Ez a sertés fajta külföldön is kelendő, főként Horvátország, Szlovénia, a nyugat-európai országok és újabban Ukrajna rendel a húsból. Kétújfalu szomszédságában a zádori határban a kukoricát fogja felváltani a dohánytermesztés Müller Andrea felvételei Emelkedő sertésárak Ismét jó exportcikk Az ENSZ drámai felhívása Fogy a hazai termőföld? Drámai hangú felhívást fogalmazott meg a ENSZ környezeti programja, az UNEP: a talajfelszínen megfigyelhető pusztító eróziós folyamatok következtében a Föld számos táján egyre nyugtalanítóbban csökken a termőföld nagysága, ami - főként a harmadik világban - veszélyezteti a lakosság élelmezését. Az ENSZ által közzétett felhívás kapcsán a hazai termőföld állapotáról, az eróziós pusztulás mértékéről kérdeztük Bartalos Tivadart, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium talajvédelmi szakemberét:- Hazánk sem kivétel a világszerte tapasztalható káros tendenciák alól. Magyarországon a vízerózió mintegy 2.3 millió hektáron pusztítja a talaj felső humuszos rétegét. Becsléseink szerint évente körülbelül 1.5 millió tonna szervesanyag mosódik így le a lejtős területekről. A talaj termőrétegének vékonyodását, a talajveszteséget, az ökológiai funkciók jelentős csökkenését elsősorban az erdőírtások, a domboldalakon történő lejtős művelések okozzák, de közrejátszik benne a mezőgazdasági talajvédelmi munkák elhanyagolása is. A talaj pusztulásával egyidejűleg a felszíni vízfolyások, csatornák, tavak, tározók is szennyeződnek a mezőgazdasági területekről lehordott szerves anyagokkal, műtrágyákkal, szennyvíziszapokkal, valamint az iparból, a hulladéktározókból, meddőhányókból származó mérgező anyagokkal. A szélerózió is jelentős pusztítást végez a természetben: mintegy 600 ezer hektáron szennyezi a levegőt. A légköri ülepedés hatására a távolabbi területek, vetések is sínylődnek, porszennyezetté válnak. A szakszerűtlen talajművelés, az erdősávok, utak, vízfolyások, árkok mentén ültetett fasorok megszüntetése felgyorsította ezt a folyamatot. Az urbanizáció, a bányászat, a növekvő közlekedési infrastruktúra területigénye, a hasznosítható mezőgazdasági területek rohamos csökkenése miatt egyre sürgetőbbé vált a hosszútávú területgazdálkodás bevezetése. Ennek nélkülözhetetlen részét képezi a talajvédelem, azaz a talajveszteségek csökkentése, a környezetet veszélyeztető emberi tevékenység által előidézett káros mechanikai, fizikai, kémiai és biológiai hatások megelőzése, megszüntetése,mérséklése, illetve a károsodott talaj rehabilitációja. Vihar a Rajna-Majna-Duna csatorna körül A német „Bős-ügy” A Bős-féle katasztrófa forgatókönyvének ismerői számára szinte minden "visszaköszön" a német természetvédők most nyilvánosságra hozott drámai dokumentumából. Hiába valósult meg a három nagy folyó összekötésével évszázados álom, ismét bebizonyosodott - nem először és aligha utoljára -, hogy Johann Strauss Kék Dunájához, a talán legeurópaibb folyóhoz soha és sehol nem lehet büntetlenül hozzányúlni. Mi történt? A bajorországi Regensburg várostól ötven kilométerre nyugatra elterülő Ottmaringer Tál nevű festői völgy a német biológusok és botanikusok számára nemcsak a Bajor Szabadállam, de egész Németország egyik legizgalmasabb, legérdekesebb térsége volt.De csak volt, mostanáig. „Ez a terület - mondja August Lang CSU-párti honatya, tartományi ex-miniszter - a természet egyik egyedi, semmi más tájjal össze nem hasonlítható ajándéka volt." 91 úgynevezett „vörös-listás”, vagyis a kihalás veszélye által fenyegetett állat- és növényfajta szű- kebb hazájának számított. 2 év alatt viszont 71 faj máris elpusztult. S ez akkor kezdődött, amikor 1992-ben megnyitották a Rajna-Majna-Duna csatornát. Ekkor készült el négyszáz méter hosszan és negyven méter mé- lyen(!) az a betonfal, amelynek a talajvíz elszivárgását kellett volona megakadályoznia. Ez a fal azonban enyhén szólva nem zárt tökéletesen, a talajvíz szétfolyt és a következmények beláthatatlan láncreakcióhoz vezettek. A sajátos állat- és növényvilágnak otthont adó mocsarak rendre kiszáradtak, az élet kipusztult. Néhány kilométerrel feljebb nagyjából ugyanez történt a pfalzi Dietfiirtnál egy 30 hektáros természetvédelmi területtel, valamint egy hasonló .térséggel Straubing és Vilshofen között. Mint Christoph Schmidt, az építtető társaság szóvivője kijelentette, ,.rossznak bizonyult szakvéleményekről” van szó, de „valamennyi hiba korrigálható”. Hubert Wei- ger, a bajor természetvédelmi szövetség elnöke közölte: csak a szóvivői nyilatkozat első felét hiszi el, a másodikat, a korrigálha- tóságot, annál kevésbé. „Ez az évtized legnagyobb környezetrombolása” - tette hozzá.
