Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-04 / 213. szám
1994. augusztus 4., csütörtök Városaink új Dunántúli napló 7 Holt szezon A mondott évnek idején, hogy Karácsony jött, holt szezon.. - így indítja 1456-ban Kis Testamentumának második strófáját Villon. Persze nem azért idézem, mintha most annyira ne lenne téma, hogy Ádámhoz és Évához kellene előreszaladni a naptárban. Ám tagadhatatlan: némiképp pangás van. Alighanem az ilyen időszakok jellemzésére testálódott ránk Villontól „a holt szezon” kifejezés. A XV. századi betyárkodó párizsi vagánynak a Karácsony tája volt a holt szezon. Ma viszont várostól és évszaktól függetlenül vannak eseményekben szegény időszakok. Ilyenkor például a politikában mutatkozik némi apály, a helyi politikában pedig szinte holt szezon. Közgyűlések nem borzolják a pécsi lakosság kedélyét ebben a dög melegben. A képviselők szabadságra mentek. (S mi ezt bizony jól kiérdemeltük.) Az már más kérdés - vagy mégsem? - , hogy előtte messze nem minden ügyet tettek rendbe. Ám legyen nekik köny- nyű a vakáció. (S majd ősszel a helyhatósági választás.) Más területek épp nyáron tobzódják szezonjukat. Például a strandolás, a látványos szabadtéri színjátszás és legfőképpen az idegenforgalom. Igaz, Pécsett a strandolásra gyakorlatilag egyetlen zsúfolt objektum maradt, mert a Balokány-fürdő ügyének költségvetési rendezéséről elfeledkezett a közgyűlés; a vízmű privatizációjával pedig ennek a közműnek ugyan tulajdonosa van, csak igazi gazdája nincs még. A szabadtéri színjátszás meg nálunk hagyományosan kamara jellegű, ami eleve nem tömeget (fújj!) vonzó. Értetlenkedve olvastam viszont azokat a nyilatkozatokat, amelyek a gyér idegenforgalomra panaszkodtak. Hát mi kell még ezeknek a nyavalyás turistáknak? Hagytuk, hogy kerthelyiségként sörözőkké és cukrászdákká alakítsák át a városcentrum leglátogatottabb sétautcáit és tereit. A takarékosságra fogva, ám igazából a fogyasztás ösztönzésére (?) szüneteltetjük a csobogókat, s az ilyenkor oly ritka záporokra bíztuk a fülledt utcák forró burkolatának portalanítását. S annak érdekében, hogy miután egy nap alatt megnézték mindazon nevezetességeket, amit e város az elkényeztetett világjáróknak felmutathat, aztán már program- talanul nyugton egyenek, igyanak, s ne a Mecsekre, vagy a vizekhez, Orfűre, illetve Malomvölgybe kiránduljanak, elriasztóvá tettük a tömegközlekedést. Irónián kívül: sem az előbbi körülmények javítására, sem vonzó programok bevezetésére a vállalkozói szférában nincs pénz. Csak újabb vendéglátó egységekre van. Felfogásuk szerint ez az önkormányzat dolga. Csakhogy annak ilyesmikre végképp nincs pénze. Honnan is lenne, ha a Király utca - oh, siralom völgye! - teljes hosszában üzlettel bíró vállalkozóktól iparűzési adóként negyedmilliót sem tud beszedni a mondott év idején, 1994-ben. Ennek felemlegetőire pedig a vállalkozás-ellenesség tüzes bélyege süttetik! (Holt szezon a holt vágányon.) Dunai Imre Rendelet-tervezet a közterület használatról A történelmi belvárosban ami lehet, az is 100 százalékkal drágább? Második módosítására vár a közterülethasználatról szóló, 1992-ben alkotott pécsi önkormányzati rendelet. A téma szó szerint napirenden van, hiszen a közgyűlés nyári szünet előtti utolsó ülésének hátrahagyott maradékába tartozik. Érdemes előzetesen belepillantani tervezetbe: mit is javasol a környezetvédelmi és városépítészeti bizottság? Mindenekelőtt azt, hogy az új szabályozás csak a régi módosítása legyen. Ebbe épüljenek bele azok az elemek, amelyek a közelmúltban megjelent központi jogszabályokban, útmutatókban, alkotmánybírósági döntésben szerepelnek. A legsúlyosabb ilyen az a januárban hozott központi korlátozás, amely az idegenforgalom szempontjából jelentős közterületekre, a városi főúthálózathoz tartozó közutakra megtiltja az árusítást, ha a közterületi árusítóhelytől közúton számítva 100 méteren belül hasonló cikkeket árusító üzlet működik. (Ha egyáltalán szabad ilyen cikkeket - dohányáru, szeszesital - közterületen árusítani a tilalmi lista szerint.) A pécsi szabályozási tervezet ezzel kapcsolatban kimondja, hogy nem adható engedély a városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén, kivéve, ha a közterület használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé, illetve ilyen tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatási érdekében szükséges. A tilalom nem vonatkozik a tartós árusítóhelyekre, illetve az alkalmi rendezvények árubemutatóira, reklámtevékenységére és az ott lévő üzletek kitelepülésére. A tervezet szerint a városi főúthálózatba tartozik a Pécsváradi út, a Zsolnay Vilmos út, a Rákóczi út, az Alsó malom u., a Nagy Lajos király út, a József Attila út, az Athinay út, Nedvich Andor u, a Makay István u., a Komlói út, a Siklósi út, a Kanizsai D., a Bajcsy-Zsilinszky u., a Jókai u., a Szabadság út, a Mártírok útja, a dr. Veress Endre u, az Esztergár L. u., a Hungária út és a Szigeti út. Kereskedelmi tevékenység céljára nem adható közterület használati engedély az idegenforgalom szempontjából jelentős területekre. Pécsett ez a Rákóczi út, Klimó Gy u., Aradi Vértanúk útja, Kálvária u, Alsó-havi u., Márton u - Lánc utca által határolt terület a határoló utcák mindkét oldalával. A történelmi belvárosban tartós árusítóhely létesítésére közterület használati engedély kizárólag hírlap, idegenforgalmi kiadvány és művészeti alkotás árusítására, továbbá művészeti jellegű tevékenység, szolgáltatás folytatására adható. Alkalmi árusítások indokolt esetben engedélyezhetők. A város ezen részén idényjellegű árusítás céljára csak az ott telephellyel rendelkező üzletek tulajdonosai, bérlői, használói kaphatnak engedélyt, s csak az üzletükben ténylegesen forgalmazott termékek árusítására. A kitelepülés csak mobil -mozgatható! - árusítóhely üzemeltetésével lehetséges. (Ezt üzemeltetés után el kell távolítani!) Egyébként jelentős mértékű tarifa- emelésre kell számítani és a történelmi belvárosban 100 százalékkal drágábban mérik majd a közterületek négyzetméterét - ha ősszel nemcsak a szakbizottság, de a közgyűlés is így akarja. D. I. Újból a Rákóczi út 50-ről Arkádosítás vagy forgalomkorlátozás Mindig nagy a forgalom Pécsett a Rákóczi úton Fotók: Müller Andrea Ismét téma lett a Rákóczi út 50. sz. ház. És vajon meddig lesz még téma? Az idősebbek még emlékezhetnek: ez a ház volt a nem is oly régi Pécs számára „a villanyrendőr”. A ház sarkára szerelték fel mintegy három méter magasan az üvegfalú fülkét, amelyben trónolt „Hekus Lonci” és irányította a forgalmat az akkori város egyetlen nagyforgalmu útkeresztezésé- ben. Aztán kiüresedett a fülke, az út fölé kerültek a jelzőlámpák, megszűnt az „egyeduralom” is, bár a forgalom itt ma is igen jelentős. Az említett ház - Madas szerint középkori elemek rejtőznek benne - igen leromlott állapotban jutott a 80-as évekhez, gondolkodni kellett tehát a sorsáról: maradjon-e és felújítsák, vagy lebontsák. Igen szenvedélyes vita kerekedett e körül, sokan a bontás mellett érveltek, amiben volt is némi igazság. E fontos keresztezés fura geometriája nem kedvez a forgalomnak, a Rákóczi út itteni keleti oldala emiatt fölöttébb szűk. A bontáspártiak azzal érveltek: ha lebontják a házat, egyszeriben ki- bővíthető lenne az út. Amivel persze keveset nyertünk volna, hiszen a Zsolnay szobornál és főleg a Zsolnay háznál változatlanul megmaradt volna a szűk keresztmetszet. Szóval végül a felújításpárt győzött azzal, hogy a ház Rákóczi úti frontját árkádosítani fogják, miáltal itt a járda rovására valamelyest bővíthető lesz az úttest. El is kezdték a felújítást, aztán egy szép napon arra ébredtünk, hogy nem a Rákóczi úti oldalon árkádosítanak, hanem a Bajcsy-Zsilinszky útin. Miért? A kérdést most Kukái Sándornak tettük fel, aki annak idején a tanácsi vezetés közvetlen alárendeltségében a belvárosi rehabilitációs munkák gazdája volt.- Két oka is volt ennek - emlékezik most vissza. - Az egyik, hogy a ház előtti járda alatt olyan telefonkábel-rendszer van, aminek az áthelyezése akkor 30 millióba került volna. A másik pedig, hogy a közvilágítás korszerűsítése során itt is olyan lámpaoszlopokat állítottak fel, amelyek alkalmasak a troli-felsővezeték elhelyezésére. Ez utóbbi némi magyarázatra szorul. Volt egy idő - a 80-as évek eleje volt ez -, amikor a pécsi tömegközlekedést a környezetbarát trolibusszal gondolták megoldani, s bár ez soha nem jutott a konkrét megvalósítás közelébe sem (akkor csak az alaplétesítmények beruházása sokszázmillió forintba került volna), viszont azt követően a város főútvonalain a közvilágítás korszerűsítésénél olyan új lámpaoszlopokat helyeztek el, amik a troli felsővezetékrendszerének a terhét is elviselik. Vagyis ha mégis ... hát emiatt ne kelljen egy újabb oszlopcse- rét csinálni. Azt hihettük (bár szívünk mélyén megmaradt a kétkedés kisördöge), hogy a Rákóczi út 50-ről több szó nem esik. És most - július 8-án - olvashattuk az UDN „Délre is terjeszkedik Pécs városcentruma ” című cikkében, hogy „a Rákóczi út leg kritikusabb pontja az 50. sz. ház, amely hajdani felújítása előtt is nagy vitákat váltott ki, elsőszámú akadálya volt a fontos és szűk út szélesítésének. A mostani terv a Rákóczi út mentén a földszint árkádosítását javasolja első ütemben, ugyanakkor jelzi az átépítés, az út kiszélesítésének távlati alternatíváját is. ” Aminek egyébként változatlan akadálya lehet - most és mindörökké - az említett telefonkábel-rendszer.- Való igaz: a Rákóczi út déli járdája alatt húzódik Pécs teljes keleti részének a telefon-alépítményi hálózata és most már az optikai kábel is - tájékoztatott Fuderer Károly, a MATÁV Baranya megyei távközlési üzemvezetője. - Ha ennek az áthelyezése akkoriban 30 millió volt, ma már legalább 60 millióról beszélhetünk, és ez az összeg egyelőre csak emelkedhet. Mi is maradhatna, mint a Felsőmalom utca és a Szabadság út közti Rákóczi út szakasz forgalmának a szigorú szabályozása. Egyszer már bizonyos súlyhatáron túl kitiltották innen a teherautó forgalmat, aztán mintha mi sem történt volna. A szűk keresztmetszetben ma is megoldás lehet a forgalomkorlátozás. Hársfai István Várom a városom Hetvenkettő nyarán szerelmes nagy kamaszként láttam először a várost. Gyönyörű volt, akár a lány, megízleltem rejtett szépségeit és elsiklottam hibái fölött... Nyolcvankettő nyarán messziről jött családos idegenként szembesültem panel-világával és jártam a szabott utakat. Napról-napra tanultam újra az utcaneveket, próbáltam fölfedezni régi arcának minden apró vonását, de csak kontúrokat engedett sejtetni. Kimért és tartózkodó volt velem, igazán közel soha nem engedett magához. Ám egyszer csak megszelídült a konoksága. Akkor, amikor elhagytam a betondzsungelt és a törökvilág szegényeinek negyedébe vezetett a sorsom. A Budai külváros része ez a Tettye alatti tájék: Zöldfa, Antal, Mihály, Hatház, Ótemető, Virág... Sokat mondó utcanevek, sokat látott százados épületek és kívülről láthatatlan apró udvarok. Bolyongásra ingerelnek az ódonszagú házsorok, néhol a szegénység, néhol - és mind több részen - a feltörekvő igyekezet a meghatározó. Látszólag zárt, mégis átlátható világ. Közelít az ideszakadt idegenhez is. Várom - mert tudom -, hogy megtaláljuk egymást... B.Z. Tűztilalom A Tűzoltóság országos parancsnoka rendelkezése értelmében július 1-jétől az egyébként ilyen célra kijelölt és kiépített helyeken is tilos a tűzgyújtás a szabadban. Bár a kedd délután Pécsre zúdult kiadós zápor pillanatnyilag enyhített a szárazságon, a Mecseki Parkerdő egész területén - ahogy mindenütt az országban - továbbra is tilos a tűzgyújtás! Városvédő őrjárat „Ez az a ház, ahol semmi sem változik, az az a ház, ahol áll az idő...”- énekelte hajdan Koncz Zsuzsa, s ez a dalszöveg érvényes a mostani két fényképünkön szereplő Alkotmány utcai házra is. Ez a torzó épület világosan mutatja, hogy a tanácsrendszer szigorúsága utáni állapotokban mit, illetve mit nem lehet elérni, amikor már nem lehet többé a tulajdonosok orrára koppintani, ha ilyen csúf állapotban hagyják a házukat. Természetesen nem akarjuk a régi világot visszasírni, de annyit kénytelenek vagyunk megjegyezni: ideje lenne megszüntetni ezt a város szégyenét! Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Útkarbantartás A Közüzemi Rt., illetve a Városgondnokság megrendelésére júliusban útburkolat felületkezelési munkákat végeztek többek között a Dárda, a Nagyszeben a Semmelweis, a Kandó Kálmán, az Endresz György, az Árnyas utcákban, valamint a Posta völgyi és a Nagyposta völgyi úton. Kátyuzták az útburkolatot a Liliom, a Monostor, a Borostyán, a Brassó, az őszirózsa, a Béke, a László és a Tímár utcákban, valamint a Szent István téren és az Ürögi fasorban. Határidő! A közműépítés után a megszabott határidőre nem állította helyre az útburkolatot a Jakab- hegyi úttól északra végzett vízvezeték építésnél a Mélyépítő és szolgáltató Kft., a Barackos utcai gázbekötésnél a DDGÁZ, valamint a MATÁV Rt. a Laki István utca 2. szám előtt.
