Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-23 / 232. szám

6 üj Dunántúlt napló Magazin 1994. augusztus 23., kedd Párbaj a Fekete-erdőben Mamut kakukk-óra A Tannhäusert játszották Mindhalálig opera Ismét kiéleződött a nemzedé­kek óta tartó küzdelem a Fe­kete-erdőben az Eble és a Dőld család között a „ki tud nagyobb kakukkos órát csinálni” kategó­riában. Jelenleg még Ebléék a csúcstartók, ám Dpldék szerint ütött az utolsó órájuk, s rekord­juknak ha percei még nem is, de hetei már meg vannak szám­lálva. Az Eble família eddigi leg­nagyobb kakukkos órája ak­kora, mint egy ház, abból is egy nagyobbacska. Maga a kakukk szintén termetes, a struccok el­bújhatnak mellette - vagy mögé - már-már mamuti méretű: 4 méter magas. A súlya viszont csupán másfél mázsa a madár­kának. A hat tonnás mamutka­kukkos óraszerkezetet nem volt könnyű megépíteni, felhúzásá­hoz viszont egyenesen bivaly­erő kell, mivel hajtósúlyai két mázsát nyomnak. Doldék ezt a monumentális eredményt akarják a közeljövő­ben túlszárnyalni saját kakukk­jukkal, egy garázsnyi kakukk­lyukkal. A méretek mellett Doldék szerint eljött az ideje, hogy a fekete erdei kakukkos órák hagyományos külcsínét jobban megközelítő „megaka- kukkos” szülessen. A ka­kukk-kolosszusok egyébként Schonach faluban vannak, s remélhetően a rájuk kíváncsi idegen nem fog a kakukkolás miatt a helybéliek körében sü­ket fülekre találni. Halált okozó operaelőadás miatt akár be is perelhetné a koppenhágai állatkert a dán ki­rályi színházat. Történt ugyanis, hogy közvetlenül az állatkert melletti parkban próbálták az énekesek és a zenészek Richard Wagner egyik remekművét, $ Tannhäusert, amelynek rövide­sen egy okapi esett áldozatul. Fültanúk szerint a próbával nem volt baj, szépen szólt a mu­zsika, a zsiráfokkal rokonság­ban álló okapi mégis belepusz­tult. Hosszú nyaka lévén látta valamelyest a tőle háromszáz méterre zajló próbát, amelynek már az első hangjaira nagyon ideges lett, lihegett, fújtatott, azután összesett és másnap a gondos ápolás ellenére kimúlt. Az állat gondozói tehetetlenül és értetlenül állnak az eset előtt, nem értik miért okozott ekkora stresszt Wagner zenéje, annál inkább, hiszen tudományos kí­sérletek már régen igazolták, hogy például a marhák több te­jet adnak, ha zeneszóra fejik őket. Az okapi egyébként Katanga névre hallgatott, amíg tehette. Egy évvel ezelőtt vásárolta a koppenghágai állatkert, s sze­rencsére nyolc hónappal ezelőtt egészséges okapi borjúnak adott életet. Az ifjabb katangának nem esett baja. A parkban egyébként immár negyedik éve rendeznek hangversenyeket, de jövőre az állatkerttől messzebb tartják majd a koncerteket. Elárverezik a Diana kincseit Malajzia árverésre bocsátja Amszterdamban egy 1817-ben a Malaka-szorosban elsüllyedt brit teherhajó 20 millió dollárt érő kincseit - közölte az angol nyelven megjelenő Star című malajziai lap. A Diana nevű vitorlás teher­hajó - úton Kalkuttából Sang­hajba - a Malaka-szoros partja­inál zátonyra futott és elsüly- lyedt. A hajónapló szerint a vi­torlás 20 tonnányi terhet szállí­tott - porcelánt, zöld teát, ruha­neműeket, selymet, cukrot, kámfort, gyógynövényeket, timsót és ólomlemezeket. A hajóroncsot 1993 elején ta­lálták meg és kiemelését már júniusra be is fejezték. Macskák és emberek 140 macskával él együtt da­maszkuszi lakásában egy szír asszony - írja a Reuter brit hí­rügynökség. Az asszony 30 év óta lakik az állatokkal, mióta férje meghalt.-Egyetlen macskámtól sem vagyok hajlandó megválni, - mondta Umm Marwan a Szíriái Tisrin című napilapnak, vála­szul a szomszédai által emelt panaszra. Az asszony férje nyugdíjából él, és szinte minden pénzét arra költi, hogy főtt csirkefejekkel lássa el 140 macskáját. Aki a tűzzel játszik... Egy brit férfi tűzesetet je­lentve hívta fel a helyi tűzoltó­őrsöt. A hívás azonban csak arra szolgált, hogy a tűzoltókat ki­csalja az épületből, s ezalatt a benne lévő értékeket nyugodtan elrabolhassa. Egy manchesteri bíróság 180 órás közszolgálatra ítélte a férfit, aki korábban szin­tén a tűzoltóknál dolgozott. A kisstílű visszaeső már többször összeütközésbe került a tör­vénnyel. Világhírű fegyverkészítő cég, a Holland & Holland 1835 óta készít fegyvereket királyoknak, uralkodóknak és maharadzsáknak. A cég közelgő jubileuma alkalmából kiállításon mutatta be azokat a kézi és más fegyvereket, melyeket indiai maharadzsáknak szállítottak MTI FOTÓ Frankfurti bordélygyilkosság Megvannak a tettesek Hat oroszt vettek őrizetbe a frankfurti bordélygyilkos­sággal kapcsolatban - jelen­tette be a német rendőrség. Frankfurt egyik elegáns negyedében hat halottra bukkant a rendőrség. A kizá­rólag a beavatottak által is­mert, bankárok és üzletem­berek látogatta elegáns bor­délyban az ismeretlen tette­sek megfojtották a ház tulaj­donosát, a magyar szárma­zású Bartos Gábort és fele­ségét, valamint a 20-25 év közötti négy prostituáltat, akikről kiderült, hogy orosz állampolgárok. A csütörtökön Bajoror­szágban őrizetbe vett hat orosz lakásán megtalálták Bartos Rolex márkájú óráját és azt a kábelt, amellyel va­lószínűleg megfojtották az áldozatokat. A letartóztatott oroszok egyike nő és korábban Frankfurtban prostituáltként kereste kenyerét. A feltétele­zések szerint a nő ismerte Bartost, s a tettesek így jut­hattak be a házba, ahova csak a régi vendégek ajánlá­sára, előzetes megbeszélés után engedték be a vendége­ket. A rendőrség szerint a bűncselekményt bizonyára több személy követte el, mert a házban dulakodásnak nem volt nyoma. A hatszoros gyilkosság in­dítéka egyelőre nem ismert. lAz egyik feltételezés szerint Bartos összetűzésbe kerülhe­tett egy orosz embercsem­pész bandával, mert magán­repülőgépén rendszeresen ő maga hozta az új lányokat Oroszországból, vagy más kelet-európai országból. Az sem zárható ki, hogy vala­mely korábban foglalkozta­tott lány hozzátartozói álltak bosszút. A vizsgálat azt már kiderí­tette, hogy az 55 éves Bartosnak nagyon jól ment az üzlet, mert hét ingatlana volt Frankfurtban, egy háza Floridában, két magán­repülőgépet tartott és több boltot is működtetett. Ez utóbbiakat nyilvánvalóan a bordélyban szerzett pénz tisztára mosására A világ templomai kicsiben. Az Alabama-i Szent Bernát kolos­torban élt József atya. 1878-ban született és egész életét a kolos­torban töltötte el. 1897-től elkezdte elkészíteni a világ legszebb és leghíresebb templomainak a mását kicsinyben. 1961-ben halt meg - és addig 125 templom került a kolostor kertjébe 100 éves a Bata-birodalom Los Angeles, Szingapúr, Zü­rich, Tokió vagy éppen Kuala Lumpur bevásárló-utcáit kop­tatva szinte lehetetlen, hogy ne bukkanna a járókelő egy Bata cipőüzletre. S teheti ezt immár száz éve. Tomas Bata pontosan egy év­százada, 1894. augusztus 24-én fektette le Csehországban csa­ládi vállalkozásának alapjait. A cég jelenlegi székházából, To­rontóból ma már 6300 saját ci­pőboltot és 100 ezer önálló ke­reskedést irányítanak szerte a világon. Naponta egymillió pár lábbelit adnak el, amelyet 70 üzemben állítanak elő. Forgal­mukat 3 milliárd márkára be­csülik. Az európai központ Zürich, s ennek személyes okai is van­nak: a most nyolcvan éves Thomas Bata - az alapító fia - zürichi lányt vett annak idején feleségül. Mivel Thomas Batá- nak a második világháború ide­jén a németek elől el kellett me­nekülni Csehországból, majd cégét otthon államosították, új cipőimpériumot épített ki Ka­nadában. A nyolcvanas évek közepén az akkor 70 éves Thomas Bata visszavonult, s ma fia után elő­ször nem családtag irányítja az üzleti ügyeket. A csehországi Zlinben ezalatt hatalmas „Batapolisz” épült. Amikor Thomas Bata 1989-ben visszatért, 35 ezer alkalmazottja ünnepelte - írja a DPA. A Bata-vállalkozást már a második világháború idején is szokatlan szociálkapitalista be­rendezkedésűként tartották számon. A gyár körül valóságos város épült: a Bata-család birto­kában levő lakások, üzletek, is­kolák, uszodák, színház, sőt egy főiskola is. S Batáék már a har­mincas években 40 órás mun­kahetet vezettek be alkalmazot­taik számára. Kertitörpék: A német kertitörpegyártók dömpingvádakkal beperelték len­gyel kollégáikat, merthogy azok ál­lítólag olcsó „másolatokkal,, árasz­tották el a német piacot - jelentette az AFP a Gazeta Wyborcza című lengyel lapot idézve. Németor­szágban a Rajnától az Oderáig igen nagy hagyományai vannak a kerti törpék állításának, olyannyira, hogy egy müncheni bíróság nem­zeti kulturális vagyontárgyaknak minősítette ezeket az 50-100 cen­timéter magasságú, piros sapkás gipszemberkéket. Az elmúlt évek­ben azonban a lengyel iparosok felfedezték, hogy a német kertitör- pegyűjtők jó piacot jelentenek, és tömegesen kezdték gyártani és át­szállítani a határon saját törpéiket. Tizenkét napig, 48 ezer kilométert repült Tabitha cica odisszeája és világhíre Hogyan keletkezik a világ­hír? Például úgy, hogy Tabitha cicának néhány napja testvéré­vel, Pandorával és Carol Ann Timmellel, a gazdájával együtt kellett volna megérkeznie: ám az út végállomásán, Los Ange­lesben kiderült, hogy csak Pan­dora van az utazókosárban! Ta- bithának nyoma veszett a ha­talmas Jumbón. A légitársaság a cica gazdá­jának fellépése nyomán csak úgy tessék-lássék kereste Tabit- hát - nem is találták meg. Carol Ann azonban nem érte be eny- nyivel és erélyesen követelte a gép csomagterének alaposabb átkutatását. De a gép eközben már útban volt következő úti­célja, történetesen Puerto Rico felé. A hölgy már-már pert indított a légitársaság ellen, mondván, hogy Tabithának a gépen kell lennie, csak nem elég alaposan keresik! A Tower Air légitársa­ság végül elunta a dolgot és megígérte az izgatott tulajdo­nosnak: akár 24 órán keresztül is a földön tartatja a gépet, de alaposan kikutatják zugait, a tu­lajdonos együttműködésével. Végül is nyolcórás(l) keresés után izgatott nyivákolás koro­názta meg a keresők erőfeszíté­seit: a csomagtér álmennyezete mögött bújt meg a macska. Egyáltalán hogyan maradt életben 12 napos, 48 ezer kilo­méteres útja során Tabitha, mi­közben a gép megjárta New Yorkot és Los Angelest, Puerto Ricot és Miamit, oda-vissza, többször is?! Gazdája állítja: egy Christa Kari nevű parafe- nomén segítségével... „Ők ketten mindvégig kommunikál­tak egymással, Christa „mutatta meg” Tabithának, hol talál enni- és innivalót a csúnya és hangos repülőgépen!” És mibe került Tabitha negy­venezer kilométeres útja a repü­lőtársaságnak? „Tízezer dol­lárba, de megérte” - nyilatko­zott a társaság szóvivője, akinek az egyik szeme sírt, a másik ne­vetett. Tabitha esete ugyanis a cég szerint tanulságos: hiszen a társaság végül is mindent meg­tett az elveszett kedvenc macska megtalálásáért, ez pedig olyan reklám, amiért különben dollár százezreket kellene fi­zetni ... A honolului állatkertből augusztus 20-án megszökött egy elefánt. Egy gondozót agyongázolt, tu­catnyi ember megsérült. Végül a rendőröknek kellett agyonlőniük MTI FOTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents