Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-23 / 232. szám

1994. augusztus 23., kedd Városaink üj Dunámon napló 7 Siklóson is védik a polgárokat Siklósnagyfalui helyzetkép Utak, házak, kocsmák, hitek Felújítás alatt áll a református parókia Siklós Elhunyt A Tenkes kapitánya írója Tavaly még itt dedikált a siklósi várban a 30 éves a Tenkes kapitánya rendez­vényen és újra találkozott a siklósi barátokkal. A Ma­gyar Televízió legsikere­sebb tévéfilmsorozata, A Tenkes kapitánya íróját, Örsi Ferencet 1994. au­gusztus 13-án 67 éves ko- rábam érte a halál. A város és ő nagyon szerették egy­mást. Orsi Ferencről kö­vetkező Siklós oldalunkon bővebben is megemléke­zünk. Transzplantáltak I. EB-je Harkányban Ma, 23-án este lesz a hivata­los megnyitója a Harkányban egész héten át tartó Transzplan­táltak I. Európa Bajnokságának. A szervátültetett betegek több sportágban is összemérik tudá­sukat a harkányi és siklósi hely­színeken. Zárónap és ered­ményhirdetés vasárnap. A TMG-ból az Omega-koncertre A siklósi Táncsics Mihály Gimnázium is szervez csoportot a szeptember 3-án a budapesti Népstadionban megrendezésre kerülő Omega-koncertre. Ér­deklődni az igazgató-helyettes­nél lehet. A jegy ára 1000 fo­rint, emellett a buszköltséget kell téríteni a jelentkezőknek. Indulás 3-án délután lesz. Ajánlat a Siklós újságból — A lét a tét - a Kémesi Álta­lános Iskola finanszírozási problémái — Kézműves tábor Nagy tótfa­lun 1994. — Siklósi paprikabotrány - az engedélyezett ólomtartalom öt­százszorosa egy mintában — Elmegyek, elmegyek... - egy prosperáló magáncég távozik Az oldalt összeállította: Szabó Anikó HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. Vannak olyan testületek, szervezetek, melyeknek létezé­sét áz ember hétköznapokon észre sem veszi. Ám ha baj van, tragédia, katasztrófa, főszerep­lőkké léphetnek elő. Ilyen a polgári védelem is. Siklóson egy apró épületben néhány szobában táboroznak a művelődési központ udvarán. Krcsik Sándor, a városi pa­rancsnokság vezetője egy szakmai kolléga, egy adminiszt­rátor és egy raktáros főnöke. Örömmel újságolja, a kilenc- venkét községből álló körze­tükben hamarosan befejezik a nagy feladatot, az országos pa­rancsnokság utasítására a tele­pülések polgári szervezeteinek megalakítását. Minden község­ben lesz egy polgárvédelmis vezetőből, egy helyettesből és egy gazdasági szakemberből álló hármas. A vezetők kikép­zését valószínűleg a megyei központ fogja végezni, a töb­biek képzésébe ők is besegíte­nek. A másik jelentős munka, amit maguk mögött tudnak, a katasztrófák esetén riasztható csoport megalakítása. Hogy mi­lyen katasztrófák fordulhatnak elő? Krcsik Sándor azt mondja, felejtsem el az atomkatasztrófa szót, ámde vegyi, közlekedési, természeti tragédia már nálunk is lehetséges. S ilyenkor előfor­dul, hogy kell például emelő, daruskocsi, stb. Ez a csoport te­Berta Zoltánt mindenki csak úgy ismeri a környéken, hogy ő Golyó, a zenész. A közismert siklósi polgár életében nemrég fontos változások történtek: bol­tot nyitott, a környéken egyedü­lálló zeneboltot, megszületett gyönyörű kislánya, Boglárka és ismét elkezdett zenélni egykori helyén, a szalántai Maricában. Berta Zoltánt természetesen a bolt miatt kerestük fel. Most üli fél éves jubileumát a kis üzlet. Mint kiderült, az egy­kori Natura bolt helyiségét Go­lyó meg is vásárolta. Sokáig töprengett azon, mit nyisson itt, mígnem annál kötött ki, amihez legjobban ért. A kis boltban először egy furulyát adtak el. Azonkívül a hangszerkellékek a legkelendőbbek, no és az örök sláger, a gitár. Nagy hangszert nem tartanak, viszont az áljegy­zékekből bármi megrendelhető. Érdeklődésemre, hogy például Ez év elején váratlanul távo­zott a siklósi református gyüle­kezet éléről Borús Mária lel­késznő, akit szülei mellé szólí­tott kötelessége. Már tavasszal tudni lehetett, utóda Szappanos Zoltán, budapesti lelkész lesz, A fiatalember és felesége, Ibo­lya, aki szintén lelkész lesz nemsokára, július végén érkez­tek Siklósra, új otthonukba. A református parókián még folyik a munka, a szakemberek szépítik a lelkész házaspárnak a házat, mikor Szappanos Zoltán­nal beszélgetünk.- Az önök számára bizonyára szokatlan a fővárostól távol eső Siklós.- Budapesten nőttem fel, a belvárosban. Felszentelésem után egy évig Budafokon telje­sítettem szolgálatot, azt köve­tően pedig a Szabadság téri templomban ugyanennyi ideig. Feleségem Dunapatajról szár­mazik. Szüleimnek nehéz volt döntésünkkel, költözésünkkel megbarátkozni, így szerintem az első időben igen magas lesz a telefonszámlánk.- Hogyan találtak Siklósra?- Terveink szerint Írországba hát ezekben az esetekben nyújt segítséget. Most viszonylag kevesebb munkájuk van ahhoz képest, hogy a délszláv háború kirob­banása után éjjel-nappal dolgoz­tak. A határmenti települések védelme, a különböző szüksé­ges eszközök betárolása, pél­dául a gázálarcoké, illetve azok kiosztása a polgármestereknek (akik, mint ismert, mindenütt egyúttal a helyi polgári védelem fejei is) rengeteg energiájukat lekötötte. Gyakran járták abban az időben a terepet, hisz lénye­ges volt, hogy a polgárok biz­tonságban érezzék magukat, lássák, védelmet kapnak szük­ség esetén. A városi parancsnokság a Megyei Polgárvédelmi Pa­rancsnokságtól és a helyi ön- kormányzattól is függ anyagi­lag. Krcsik Sándor megjegyzi, rengeteg mindent lehetne tenni, ha lenne pénz. Ami viszont mindenképpen szükséges, a falvak, községek vezetésével, új szervezeteivel tartani a kapcsolatot, velük ko­operálni. Hogy kevesebb a munkájuk, annak tulajdonképpen csak örülhetünk. Hogy nekik is ke­vés a pénzük, annak kevésbé. Az egészségügyből hozva a párhuzamot, ha kevés a men­tőautó, s a meglévők is százéve­sek, a beteget is sokkal nehe­zebb megmenteni... szaxofont vettek-e már, moso­lyogva mondja, azt még nem, de például tangóharmónikát igen. A szezon a hangszerárusí­tásban a karácsonyelő, nyáron viszont csak pár órára érdemes nyitva tartani, mert az egyér­telműen holtszezon. Amúgy egy pellérdi cégtől szállítja a hangszereket, és most érintke­zésbe lépett egy budapesti kft-vei is, akik egy kitűnő olasz cég termékeit forgalmazzák. Ez ügyben októberre Golyó meg­lepetést is ígér a siklósi hang­szer- és zeneszeretőknek. Amikor terveiről kérdezem, azt feleli, adott még magának egy-két évet, addigra kiderül, be tudta-e itt futtatni a boltot. A hosszú ideig külföldön dolgo­zott, németül beszélő Berta Zol­tán azonban most, hogy megvan a várva várt család, ismét ter­vezi, hogy velük egyszer majd talán útra kelnek külhonba. mentünk volna egy ösztöndíjjal, ez azonban végül nem valósult meg. Változtatni szerettünk volna, így körbetelefonáltam az egyházmegyéket, hol van szol­gálati lehetőség. Siklóson már az első alkalommal nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Vonzó volt az is, hogy van egy református általános iskola.-Milyenek az első tapaszta­lataik?-Nekünk most itt kell csa­ládra lelnünk, siklósi nagyszü­lőkre, testvérekre. A fogadtatás ugyanolyan kedves volt, ami­lyen először. A hőség tikkasztó volt aznap délután. A polgármester házá­hoz közeli kanyarban, egy má­sik ház tetejéről átkiabáltak, hogy „odébb”... Odébb hol­land fiatalok az egymás mellett lévő református parókia és kato­likus imaház felújításán mun­kálkodtak. Bálint Bánk polgármester pé­csi ember is. Bár otthona itt van, a megyeszékhelyhez is köti a munkája: a közgyűlés nemzeti­ségi bizottságának az elnöke. Falujában a négyszáz lakó 70 százaléka cigány származású. Nem vitás, itt rengeteg segítség kell. Erre szolgál a szeptem­berre felépülő ingyenkonyha, a jövőre már termelő falusi közös kert, amelyekről lapunk egy ko­rábbi számában már tudósítot­tunk.-Egészségileg nagyon rossz helyzetben van a lakosság, sok a beteg mind a gyermekek, mind a felnőttek közt. A lakos­ság jelentős százalékának nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. A gyerekek a szomszédos egyházasharaszti iskolába járnak tanulni, termé­szetesen minden évben kifizet­jük a beiskolázási költségeik 100 százalékát. Abban a refor­mátus házban, amit látott, me­Francia szó a borozóban A francia busz a mária- gyűdi templom elé kanyaro­dik. Természetesen a látoga­tás utáni útjuk a híres boro­zóba vezet. Ahol, lássunk csodát, tudnak franciául. Mégpedig Sipos Béla, a bérlő. A 22 éve a szakmában dolgozó vendéglátós tavaly április óta működteti a boro­zót és az éttermet. Dolgozott már a pécsi Olimpiában, Üszögpusztán. Nyelvtudását szorgalma mellett hosszabb francia tartózkodásának kö­szönheti. Rájuk, Frankhon polgára­ira építeni igen jövedelmező: egymásnak javasolják a bo­rozót. Az idei szezon egyéb­ként is jobb, mint a tavalyi volt, Gyűdön is, nemcsak Harkányban, köszönhetően valószínűleg a déli háború nyugatra húzódásának. Mert bizony náluk a forgalmat fő­leg a külföldi, francia, német, holland illetve a hazai turis­ták jelentik. Este a faluban, ahogy mondja, megáll az élet.- Bizonyára szeretné, ha az eddigieknél is többen járnának templomba vasárnaponként.-A hétszáz lelket számláló gyülekezetből körülbelül szá­zan járnak rendszeresen temp­lomba. Érkezett egy olyan igény, hogy tegyük át 9 órára a vasárnapi istentisztelet időpont­ját. Szavazással kéijük ki a hí­vek véleményét. Úgy érzem, nekem a pásztorolás, az ige hir­detése a legfontosabb szolgála­tom? Ha ezt tisztán, őszintén te­szem, szeretettel s türelemmel, vallom, hogy növekedés, épülés lesz belőle. nekülteket is fogadunk. A vizet nemrég vezettük be, mostanra értek el a házakig. A bevezetés teljes költségét állta az önkormányzat, bár, ahogy azt Bálint Bánk szavaiból kiveszem, nemcsak a hivatallal kellett megküzdeni, a lakók kö­rében sem volt teljes az egyetér­tés, hogy honnan merre vigyék a vizet. Aztán körbevezetett Siklós- nagyfalun is. Olvadt az aszfalt a Beremendhez közeli új úton. Az országos programnak megfelelően Baranya megyé­ben befejezés előtt áll a határőr­izeti kirendeltségek létrehozása. A Pécsi Határőr Igazgatósághoz tartozó mintegy tíz kirendeltség egyike a közelmúltban felújított és átadott beremendi épület- komplexum. A csupa fehérbe öltöztetett épületben nemcsak az irodák, szolgálati helyiségek, pihenő­szobák változtak meg, hanem a szolgálatot teljesítő, immár hi­vatásos katonák feladatkörei is. Utóbbiak sorkatonai határvadá­szokkal karöltve őrzik, ügyelik mozgékony járműveikkel biz­tonságunkat.-A tervezett hivatásos állo­mánynál egyelőre kevesebben vagyunk, mert a szükséges bért a teljes létszámra nem tudjuk biztosítani - mondja Balázs Ti­bor százados, a „ház” parancs­noka. - Jelentkezőink vannak, nyilvántartjuk őket, és ahogy lehetőségünk lesz rá, tüstént munkába állhatnak. Addig azonban a szomszédos őrsökről kapunk kisegítést. Kirendeltsé­günkön a kialakított vendég­szobák alkalmasak hosszabb időre is fogadásukra. Most ter­vezzük, hogy az épület előtti ré­szen parkolót építünk ki szá­mukra - amelyhez a helyi ön­Három kocsmába is belebotlot­tunk jártunkban-keltünkben. És egy nénibe, akinek problémáját a polgármester értette, az újság­író kevésbé. Utoljára visszaka­nyarodtunk a közeli kultúrház- hoz. A padlódeszkák ropogtak lábunk alatt, a fal a színpad mö­gött lyukasan ásított.- Két hét múlva nem lehet rá­ismerni, olyan szép lesz - bizta­tott Bálint Bánk. A belső falon lévő firkák egy régi korszak üzenetei? Bárcsak így lenne! kormányzat is hozzájárult -, ugyanis az érkező gépkocsikat a laktanya területén belül nem he­lyezhetik el.- Ha már szóba került a bér: mennyit tudnak fizetni?- Az átlagkereset nettó 22-23 ezer forint.- Történt-e említésre méltó esemény a közelmúltban?- Szerencsénkre nem. A me­nekültek is már egyre ritkábban jönnek, a csigaszezonnak pedig, ami gyakorta okozott kellemet­lenséget, lejárt az ideje.- A közelmúltban nősült. Kedves mosolya a sorsnak, hogy menekült arával kötött há­zasságot.- A menekülthullám idején gyakran jártunk Kásádra. Ott ismerkedtem meg a feleségem­mel. Már családunk is van, jól érezzük magunkat itt. Remé­nyeink szerint a feleségem is ál­láshoz jut a helyi általános isko­lában, nyelvet fog tanítani. Sze­retnénk hosszú távra tervezni az életünket a községben. Átsétálva a még festékszagú helyiségeken, a folyosón az ud­varra, piros Niva gördül ki az őrsről, miközben életének főbb állomásairól beszél Balázs Ti­bor, a hivatásról, terveiről, és hogy béke legyen már végre egyszer odaát. Bíró Lajos In memóriám Magdi ... A völgyet nézni állj meg hegytetőn, az életet tanuld a temetőn. Figyelj rám, ki nem mozdítok ajkat, már jól tanít, ki mindörökre hallgat. Most hallgatok, de egykor zengve zengtem, a föld, a víz, a lég hallgattak engem, nem néma, bár ha nem szól a harang, s nem törli el a csend, hogy volt a hang. Ha van füled, halld hangtalan beszédem, mind­egy, mi voltam, voltam az, ami. Egy hang voltam az Isten énekében. És kár lett volna el nem hangzani...” (Nagy Zol­tán: Sírkőre) Reichmesz Ádámné, Nős Magdolna hangját utoljára a Sztárai Mihály Református Általános Iskola közösségé­ben hallatta. Mint a harang zúgása hosszan úszik a leve­gőben, mi is sokáig megőriz­zük Magdus vidámságát, ka­cagását. Megköszönjük mind­azoknak a segítségét, akik fel­hívásunkra pénzadományaikat eljuttatták gyógyíttatására, hogy megpróbáljuk a lehetet­lent. Budapesten kezelték he­teken át egy Magyarországon új természetgyógyászati mód­szerrel. Elhunyt 1994. augusztus 5-én. 40 éves volt. Temetése augusztus 10-én volt a siklósi református temetőben 15 óra­kor. Rengetegen álltak kopor­sója körül. Magdi nagyon sze­rette a virágokat, s sírján nem fértek el az együttérzők koszo­rúi, csokrai. „... elérkezett az én elköl­tözésem ideje. Ama nemes harcot megharcoltam, futá­somat elvégeztem, a hitet meg­tartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az ur, az igaz bíró ama napon...” (Pál II. levele Timóteushoz 4:6,7) A Sztárai Mihály Református Általános Iskola tanárai és diákjai Golyó Zenei Központ Egy kuriózum a környéken Új lelkésze van a városnak Siklóson kell családra lelniük A siklósi református gyülekezet élére egy fiatal házaspár, Szappanos Zoltán és felesége Ibolya került Fotók: Müller A. Erősödő határőrizet Menekült feleséggel Beremenden XT / 1 * I I v^XXXvx 1/R^rvyXX •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents