Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-22 / 231. szám

8 üj Dunántúli napló Közélet 1994. augusztus 22., hétfő „Bombák, roncsok, emberi torzók” A Duna véres és veszélyes titkai A Margitszigetnél lelte halálát az ismeretlen férfi. Horváth Ádám: Nézőcentrikus televíziót-Ha valaki nem ismerné: ki valójában Horváth Adám?- 1957 óta dolgozom a televí­ziónál. Rendező asszisztensként kezdtem, majd rendezőként a kü­lönböző műfajok szinte mind­egyikével kapcsolatba kerültem. Időközben meghívtak a Szín­ház- és Filmművészeti Főisko­lára is tanítani, mára tanszékve­zető egyetemi tanár lettem. Hat­vanhárom éves vagyok, Csűrös Karola a feleségem. Az előző házasságomból két gyermekem és négy unokám van.- Követi valaki a családból a pályáját?- Egyenlőre senki...- Kinevezése után az első nyi­latkozatában röviden csak ennyit mondott: nézőcentrikusabb tele­víziót szeretne. Mit jelent ez mű­sorra „fordítva”?- Az utóbbi években a televí­zió zömmel a politikai elvárá­soknak kívánt megfelelni. Ideje, hogy a nézők kívánságaival is többet törődjünk, hiszen a tévét a nézők kedvéért találták ki. Saj­nos az elődeim egy sor műsor­időt előre eladtak már, így csak az év végétől várható jelentő­sebb változás. Addigra nyílik nagyobb mozgásterünk, addigra sikerül megszabadulni a sok fel­esleges, a nézőket nem igazán érdeklő műsortól.- Nemcsak a politikai, hanem számtalan más műsor megszün­tetését is rebesgetik. Ilyen pél­dául a hétvégi, éjszakai Mámor című erotikus show .. .- Hadd ne soroljam föl azokat a műsorokat, amiket nem szíve­sen látnék jövőre is a képernyőn. Érje be most még csak annyival: szándékaink szerint megszünte­tünk minden olyan műsort, ami ízléstelen vagy unalmas. Vannak meggyökeresedett sorozatok, amelyeket mára már az alkotóik is csak rutinból készítenek. Per­sze az, hogy mi ízléstelen és mi unalmas, kétségtelenül szubjek­tív dolog, ezért nem akarok és nem is fogok egyedül dönteni.-Az a hír járja, hogy újra lesz Friderikusz-show ?- Valóban visszatér, de emel­lett szeretnénk több, új szórakoz­tató műsorral is jelentkezni. Re­mélhetőleg több tévéjáték készül és több színészt szerepeltethe­tünk. Sokszínű, változatos for­mában gyarapítani szeretnénk a színházi közvetítések számát, vissza fogjuk hozni a politikai kabaré műfaját. Gondosabban fogunk válogatni a kínálatból és akkor talán a nézők is elégedet­tebbek lesznek a vetítésre kerülő filmekkel.-A hírműsorokban máris ta­pasztalható némi változás...- Igen. A Híradó már új for­mában látható. A jövőben rit­kábban jelentkezik majd, de hí­reket gyakrabban mondunk. Szeptembertől a kettes csatornán este tízkor jelentkezik majd egy új hírműsor Bánó András szer­kesztésében. Ám ez az adás in­kább a hírek hátterével foglalko­zik majd és nem csupán a poli­tika témakörében.- Mi az, amiből a televízióban sok van és mi az, amiből kevés?- Amiből sok van, az az em­ber. Legalább száz szerkesztő szeretne képernyőre kerülni, de a szűkös műsoridőbe nem fémek be. Ugyanakkor szükség lenne új arcokra is. Ez szörnyű ellent­mondás, amin úrrá kell, hogy le­gyünk. Ami pedig kevés: az a pénz.-Mit vár a most születőben lévő médiatörvénytől?-Ez nagyon bonyolult kér­dés. Talán röviden azt mond­hatnám, hogy megnyugvást és több pénzt. De ha a kettő közül bármelyiket sikerül elérni, már óriási eredmény lesz. A magam sorsát is, - hogy maradok e az elnöki poszton, vagy felállók a székemből - a törvény végső \ formájától teszem függővé.- Ha az álmaim mégis valóra válnának, akkor remélhetőleg három év múlva egy másik székházban dolgozhatunk, s egy jól szervezett, a közönség szí­vébe visszafogadott televízió elnöke lehetek. Németh Zsuzsa Csúcstechnológia a szőlőfeldolgozásban Külföldi diákok Ausztriában Az osztrák kormány rendkí­vüli ülésén úgy döntött, hogy Erhard Busek alkancellár, tu­dományügyi miniszter javasla­tának megfelelően külön keretet állapít meg az ausztriai felsőok­tatási intézményekben tanuló külföldi - nem az Európai Gaz­dasági Tér országaiból érkező - diákok számára. Nem sikerült azonban megegyezni a keret­számról: Franz Löschnak bel­ügyminiszter 2500, Busek lega­lább 3000 ilyen engedélyt sze­retne biztosítani az egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Eddig a diákokat a vendégmun­kások illetve általában a külföl­diek számára tartományonként megállapított kvótán belül ke­zelték, ez a keret azonban a nagy egyetemi városokban az új tanév kezdetére már kimerült. Bűnözés Tolnában A prostitúcióhoz kapcsolódó szervezett bűnözés egyre több ember értékeit, esetenként életét is fenyegeti Tolnában - közöl­ték Szekszárdon a megyei rendőr-főkapitányság. A pórul járt emberek rendszerint titkol­ják a történteket, de így is több olyan eset jutott a rendőrség tu­domására, hogy fiatal nőket vit­tek házhoz idősebb férfiaknak és amíg a házigazda magára maradt az egyik vendéggel, a többiek átkutatták a lakást és összecsomagolták az értékeket. A tájékoztatón egyéb bűnese­tekről is szó volt, így arról, hogy június 25-én éjjel Hőgyé- szen egy csoport bántalmazta, értékei átadására kényszerítette a ház idős tulajdonosát, P. Já- nosnét. A tettesek, K. János, V. Attila, F. Sándor - valameny- nyien pécsi lakosok - nyolcva­nezer forintot vittek el. Három nap múlva elfogta őket a rend­őrség és azóta előzetes letartóz­tatásban vannak Szekszárdon. Két társuk még szökésben van, kézrekerítésükhöz a lakosság segítségét kéri a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság. A 22. McDonald’s Magyarországon A hétvégén nyitották meg az amerikai gyorsétterem-hálózat közép-kelet-európai üzletláncá­nak századik tagját Budapesten, nem messze az Örs vezér tértől. A 340 négyzetméter alapterü­letű 80 fő befogadására alkal­mas étterem - ahol autós ven­dégeket is kiszolgálnak - 60 fia­tal számára teremt új munkahe­lyet. Bíró Péter, a McDonald’s Magyarországi Étteremhálózat Kft. marketing igazgatója el­mondotta, hogy a térségben Ausztria után Magyarországon működik a legtöbb McDonald’s étterem. A hétvégén adták át a 22. magyarországi éttermet. Egyébként az országban 1988-ban telepedett meg a McDonald's, akkor nyitották meg Budapesten az első gyor­sétkezdét. Azóta a forgalom gyorsan emelkedett, s tavaly már elérte a 2,5 milliárd forin­tot, az idén pedig várhatóan meghaladja a 3 milliárd forin­tot. A magyarországi McDo­nald’s éttermekben havonta 1,5 millió vásárló fordul meg. A közelmúltban Siófokon is átad­tak egy éttermet, az a jelentős kereslet miatt a nyári szezonban 24 órán keresztül tart nyitva. Az éttermekben 95 százalékban magyar alapanyagot használnak fel. Korábban ez az arány elérte a 98 százalékot, ám amióta bő­vítették a választékot és tengeri halat is lehet kapni, kissé visz- szaesett a magyar beszállítás részaránya. Magyarországról egyébként zsemlét, csirkehúst, burgonyát és csomagolóanya­gokat szállítanak más európai McDonald’s éttermekbe. Közép-Kelet-Európában az első McDonald’s étterem 1977-ben Bécsben nyílt meg. A hálózat 1990-től szélesedett gyors mértékben a térségben. A Duna sekély vízállása mindig serkenti a fantáziát. Reménykednek, hogy valahol előkerül a Csele patakba fúlt II. Lajos özvegyének, Mária ki­rálynőnek kincsekkel megrakott hajója, amely 1526. augusztus 20-án éjszaka hagyta el Budát Pozsony irányába. Kincsek csak ritkán kerülnek elő, a Duna jól őrzi titkait. Időnként azonban felbukkannak repülőgépron­csok, gépkocsi maradványok. Súlyos és drágán gyógyítható sebeket ejtenek viszont a hajó­kon a kidobott mosógépek. Az extra tárgyak listájából Vízvári György alezredes, a Dunai Ví­zirendészeti Rendőrkapitányság vezetője idéz, akinek illetékes­sége a folyó teljes magyaror- s'zági szakaszára kiteljed. Ext­rém esetük kevés, az átmenő ha­jófogalom az embargó miatt csökkent. Nagyobb gondjuk az emberekkel van. Idén augusztus 11-ig csak a Dunában 69-en vesztették éle­tüket. Az utolsó áldozat egy 12 éves gyermek volt augusztus 10-én. Áz okok: csónakborulás, tiltott helyen való fürdőzés, bal­eset, öngyilkosság. Életét koc­káztatja, olykor el is veszítheti, aki nem tiltott helyen fürdik ugyan, de felhevült testtel ugrik a vízbe. Sokan ittasan fulladnak meg. A vízirendőrök az idén új, megdöbbentő jelenséggel is ta­lálkoztak. Eddig 7 olyan ember holttestét fogták ki a különböző kompátkelő helyek közelében, akik vagy azért, mert meg akar­ták spórolni az átkelési díjat, vagy azért, mert lekésték az utolsó járatot, úszva akartak át­kelni a folyó túloldalára. Holt­testükön fólia zsákban magukra volt kötve ruhájuk, igazolvá­nyuk, pénztárcájuk. A víziren­dészet óva int mindenkit: ilyen életveszélyes kálandokba ne bocsátkozzék. Érdekes akciókat is biztosí­tottak a vízirendőrök. Valahol eldöntötték ugyanis, hogy a meglévő fővárosi hidak és az épülő új, lágymányosi híd kör­nyékét meg kell szabadítani a II. világháborúban odakerült, fel nem robbant bombáktól. A mesterséges holdak különleges kamerák segítségével képesek a folyó fenekére látni. Ilyen mű­hold-felvételek alapján derítet­tek fel a bombákon kívül a fő­városi Duna-szakaszon elsül­lyesztett uszályt is. (A búvárok­nak nem kis munkájába került, míg egyes nyilatkozók szavait megcáfolva kideríthették: az el­süllyedt uszály veszélytelen, nincs rajta semmiféle robbanó­anyag.) A búvárok, tűzszeré­szek tehát nem találgatások alapján keresték a fel nem rob­bant bombákat, hanem a ponto­san megjelölt helyeken kutat­i Kevés olyan település talál­ható Baranya síkvidéki részein, ahol ne lenne néhány kubikgö- dör. De hát mi is az a kubikgödör? A régi falusi építkezéseknél álta­lában vályogból készültek a fa­lak. A vályogvetéshez alkalmas agyagot legtöbbször a település szélén termelték ki, mert így a szállítási költségek alig kerültek valamibe. Az idők folyamán a gödrök egyre mélyültek és tere­bélyesedtek, de a kisebb telepü­léseken a vályoggal való építke­zés megszűnéséig sem érték el az 1-2 hektárnál nagyobb kiter­jedést. A múlt század közepétől be­induló út-, vasútépítések és fo­lyószabályozások a vonalas léte­sítmények melletti kubikgödrök láncolatának létrejöttét eredmé­nyezték. A töltések építéséhez a nyomvonal melletti területről termelték ki a földet. Az így ke­letkezett kubikgödrök gyakran nagyobb hosszúságban követték a nyomvonalat, szélességük vi­ták. A munkát tavaly befejez­ték, a hidak körüli veszélyt fel­számolták. A Duna olykor bűnesetek néma bűntársa is. Magával ra­gad olyan holttesteket is, ame­lyeket nagyon is élő kezek dob­tak a vízbe, hogy a nyomokat el­tüntessék. Régebben, ha valaki­nek a testét kifogták valahol Győr környékén, s kétségbe­vonhatatlan jelei látszottak an­nak, hogy az illetőt megölték, akkor esélye volt annak is, hogy az illetőt esetleg Ausztriában, vagy a Duna szlovák oldalán fosztották meg az életétől. Há­rom ország rendőrei is kutatták: hol hiányzik valaki, akire illik az ismeretlen holttest személy- leírasa? Most, hogy szlovák ol­dalon a bősi erőmű üzemel, rit­kább az ilyen eset. Évente 8-10 ismeretlen, azonosíthatatlan holttestet fognak ki a Duna ma­gyarországi szakaszán. Kilétük gyakran az Interpol segítségével tisztázódik, olykor 4-5 is évente. A magyar rendőrség megkeresésére általában 72 órán belül megérkezik a válasz. Egyébként minden, Magyaror­szágon talált ismeretlen holttest rendőrségi dokumentációját öt évig élő anyagként kell kezelni, akár azonosították később a te­temet, akár nem. A dokumentá­ció nem selejtezhető. Napjainkban világszerte megszaporodtak a darabolásos emberölések. A Dunából is gyakran előkerülnek emberi testrészek. Tekintettel arra, hogy sok a baleseti vízihalál, de szont alig haladta meg a 10-20 métert. Mélységük is csekélyebb volt, mint a faluszéli kubikgöd- röké. A kubikgödrök általában lefo­lyástalan kisvizek. Vízutánpót­lást a talajvízből és a csapadék­vízből kapnak. Néhányat idő­szakos vízfolyások is táplálnak. A mélyebb gödrökben állandó a víz, míg a sekélyebbek csak idő­szakos vízborításúak. Partjaikat puhafa szegélyek, ligetek öve­zik. A faluszéli gödröket a helyi lakosság hosszú időn keresztül mosásra és fürdésre használta. A vízinövényzet elterjedésével vadrécék, szárcsák, vízityúkok és vöcskök telepedtek meg, a nád és a gyékény térhódítását pedig a nádirigó és egyéb nádi énekesek megjelenése követte. A szegélyzónák dús aljnövény­zetű ligeteiben harkályok, rigók ■ és poszáták vertek tanyát. A ví- ziszámyasok rövidesen külön­böző halfajokat is behurcoltak, de az ember tudatosan is telepí­nagy a hajóforgalom is, nem minden esetben kell bűncse­lekményre gondolni. A hajó­csavar is kegyetlen. A döntő szó az orvosszakértőé. Neki kell vá­laszolni arra, hogy az illető élve, vagy holtan került-e a vízbe? Ha testrészekről van szó, akkor is segít a tudomány. Mint dr. Varga Tibor professzor, a budapesti Igazságügyi Orvos­tani Intézet igazgatója el­mondta: jó megközelítéssel meg lehet állapítani az illető test mé­reteit, életkorát. Bizonyos cson­tok és a vér vizsgálata alapján meghatározható a feldarabolt ember neme is. Szerencsés esetben (ha csak néhány napig volt a testrész a vízben), jófor­mán ránézésre is megállapítja a szakértő, hogy ember vagy ha­jócsavar szaggatta szét a testet. Elektronmikroszkóp segítségé­vel arra is választ lehet adni, hogy egy vagy több eszközt használt-e munkájához a gyil­kos. Folyik a vizsgálat a Duna fő­városi szakaszán kivetett em­beri testrészek ügyében. Két láb és a derékrész került elő, amely az első - korántsem végleges - megállapítások szerint 2-3 hó­napig lehetett a vízben. Tovább kell vizsgálni: történt-e egyálta­lán bűncselekmény? Hasonló­képpen vizsgálják azt a női me­dencecsontot is, amely egy pesti hajóállomás közelében sodró­dott a partra augusztus 9-én. Remélni lehet, hogy a Duná­nak ezeket a titkait is megfejtik. Némethy Gyula tett halakat. A békák és vízisik­lók is hamarosan birtokba vették az új élőhelyeket, s nem egy gö­dörben kiváló békaszaporodó­hely alakult ki. A mesterségesen kialakított agyagnyerő helyeket így vette birtokba a természet, s az izoláltan előforduló kubik­gödrök különösen a szárazabb típusú élőhelyeken így biztosí­tották a vízi élővilág fennmara­dását. Az utóbbi évtizedek, s főleg napjaink környezeti változásai a kubikgödrökre is negatív hatás­sal vannak. Természetes folya­matok a gödrök lassú feltöltődé- sét eredményezik, amit a száraz időszakok csapadékhiánya erő­teljesen fokoz. A nagyüzemi mezőgazdasági művelés általi vegyszer- és műtrágyabemosó- dás folyamatosan rontja a vízmi­nőséget. Legnagyobb problémát azonban a települések kommu­nális hulladékának a kubikgöd- rökben történő elhelyezése okozza. Az önkormányzatoknak jelentős költségekkel kellene fi­A borászati berendezéseket gyártó francia Pera Rt. az elkö­vetkezendő két esztendőben mintegy 60 millió forint érték­ben szállít csúcstechnológiát képviselő szőlőfeldolgozó gé­peket a detki Barátság Szövet­kezet számára. A szövetkezet a gyöngyöspa­tai tsz felszámolása során meg­vásárolta a gyöngyöstarjáni pincészetet 64 millió forintért. A kifizetést az a pénz tette lehe­tővé, amelyet a Mátrai Hőe­rőmű Rt.-től kapott a szövetke­zet a kisajátított földterületeiért és ingatlanaiért. A megvásárolt nanszírozni új hulladéklerakók, tárolók létesítését, ezért inkább kézenfekvőbb megoldásnak ta­lálják a hulladék elhelyezésére a kubikgödrök igénybevételét. Ilyen illegális szemétlerakók csúfítják Gyöngyfa, Katádfa, Rózsafa és még számos baranyai község kisvizeit, amelyek tovább szennyezik a talaj- és rétegvize­ket, s rövid távon a kubikgödrök végleges megszűnését eredmé­nyezik. Megyénk kubikgödreinek száma 400-500 közöttire becsül­hető. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei Csoportjának 1993-ban beindított kis vízvé­delmi programja a kisvizek ka­taszterének elkészítésére és je­lenlegi állapotuk felmérésére irányul. Ez magában foglalja a gerinces fauna feltárását és a bo­tanikai értékek felmérését, a vízminőség és a veszélyeztető tényezők vizsgálatát, s a kapott adatok alapján egységes védelmi koncepció kidolgozását. A csoport tagjai eddig 30 nyugat-baranyai település 70 kubikgödrének állapotfelmérését fejezték be. Ezek 10%-a horgá­pincészet 80 ezer hektoliter bor tárolásra alkalmas. Az üzem Magyarországon teljesen új borászati technoló­giát képvisel majd, hiszen a fo­gadó garattól a léleválasztókig minden alkatrésze krómmentes acélból készült, így feleslegessé válik a vasat kiválasztó vegy­szerek használata. Ez azért is igen fontos, mert a fejlett orszá­gok piacain egyre szigorúbbak a minőségi követelmények. A detki bor az új technológi­ának köszönhetően a legszigo­rúbb feltételeknek is megfelel majd. szegyesületek kezelésében lévő horgásztó, 20%-a illegális sze­métlerakó, míg 70%-ában to­vábbra is természetes állapotok uralkodnak. Ez utóbbi kisvizek több, mint fele erősen eutrofizá- lódott időszakos tó, nyílt vízfelü­let nélkül. Az illegális szemétle­rakók megszüntetése érdekében az egyesület rövidesen felveszi a kapcsolatot a környezetvédelmi hatósággal, amely remélhetőleg gátat szab a kubikgödrök további ilyen jellegű igénybevételének. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A kubikgödrök végnapjai

Next

/
Thumbnails
Contents