Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-19 / 228. szám
1994. augusztus 19., péntek Gazdaság ül Dunántúli napló 9 Volt baromfifeldolgozósok dolgoznak ismét az üzemben Drága lett a kacsamáj Elsősorban a nyugat-európai piacra termel a pécsi baromfifeldolgozó Fotó: Müller Andrea Baranyai gazdanapok A Baranya Megyei Vállalkozói Központ a Földművelésügyi Minisztérium Baranya Megyei Hivatala, az Agrárkamara Baranya Megyei Szervezete és az Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola közreműködésével szeptember 17-18-án megszervezi a Baranyai Gazdanapok elnevezésű rendezvényt. A rendezvényre várják a mező- gazdasági termelők, élelmiszerfeldolgozók, kereskedők, a kiszolgáló iparágak, és pénzintézetek és biztosítótársaságok jelentkezését a BMVK-ban. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. aug. 18-tól. Pénznem vételi közép eladási Angol font 165,79 167,29 168,79 Ausztrál dollár 79,61 80,28 80,95 Belga frank (100) 336,85 339,60 342,35 Dán korona 17,46 17,61 17,76 Finn márka 20,91 21,08 21,25 Francia frank 20,23 20,40 20,57 Gör. drachma (100) 45,76 46,16 46,56 Holland forint 61,79 62,31 62,83 ír font 164,28 165,68 167,08 Japán yen (100) 107,75 108,68 109,61 Kanadai dollár 78,10 78,77 79,53 Kuvaiti dinár 360,71 364,04 367,37 Német márka 69,37 69,97 70,57 Norvég korona 15,75 15,89 16,03 Olasz líra (1000) 67,76 68,37 68,98 Osztrák sch. (100) 986,08 994,43 1002,78 Portugál esc. (100) 67,62 68,19 68,76 Spanyol pes. (100) 82,97 83,70 84,43 Svájci frank 82,57 83,23 83,89 Svéd korona 13,70 13,82 14,94 USA dollár 107,52 108,52 109,52 ECU (Közös Piac) 131,82 132,94 134,06 Rövid időn belül nem számíthatnak a pécsi baromfifeldolgozó valamikori munkatársai arra, hogy végkielégítésüket megkapják. A felszámolásra került céget sikerült eladni egy magyar születésű dán vállalkozónak, aki a vételár szerződésben meghatározott időarányos részét át is utalta a szebb napokat is megélt élelmiszer-ipari üzem számlavezető bankjába. Ebből akarták kifizetni az elmaradt béreket, valamint az elbocsátott dolgozók végkielégítését. A számlát viszont zárolta a bíróság, ugyanis az egyik hitelezővel a vagyonátírással kapcsolatban vitájuk támadt, az ügy már a Legfelsőbb Bíróság asztalán fekszik, ameddig döntés nem születik, a járandóságokat sem lehet kifizetni. Ez pedig - a túlterhelt bíróság ügyintézési gyorsaságát ismerve - másfél évig is eltarthat. A felszámolóktól kapott értesülés szerint igyekeznek meggyorsítani az ítélet megszületését, gyorsított eljárást kémek a a legfelsőbb bírói testülettől. A gyárat egyébként a Kolos Kft. vette meg, a szükséges felújítási, karbantartási munkák elvégzése után júniusban indították meg a termelést a szalagokon, továbbra is a szárnyasok feldolgozásával foglalkoznak. Mint azt Tímár Sándor kereskedelmi igazgató elmondotta, a szalagokon jórészt azok dolgoznak, akik azelőtt is a baromfifeldolgozó munkatársai voltak, közülük azonban csak a pécsi lakhellyel rendelkezőket vették fel, mert nem vállalják az utaztatás költségeit. A termékek döntő hányada a nyugat-európai piacokra kerül, a kereslet folyamatos, az ősszel még a termelés növelését is fontolóra veszik. A mulard kacsamájról viszont leálltak. Korábban ez volt az üzem slágerterméke, a libamájhoz hasonló belsőségért igen jó árat kaptak a nyugat-európai országokban, mondhatni azt, az akkori nyereség jó részét ez a termék szolgáltatta. A bolgárok, lengyelek, ukránok viszont leszorították az árakat, ezért már nem érdemes termelni, hiszen a költségeket sem hozza vissza. A mulard kacsa törzsállományt viszont továbbra is megtartják, mert arra is számítanak, előbb-utóbb a jó minőségű kacsamájnak ismét lesz keletje. B. G. Gyorsan fejlődik a magyar lízingpiac A jelenlegi hazai beruházások során lízingben beszerzett gépek, eszközök aránya eléri a 17-18 százalékot. A lízingpiac az utóbbi években különösen gyorsan fejlődött és annak ellenére sem tapasztalható megtorpanás, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban több alkalommal emelte a kamatokat, s a kormány pedig számottevően leértékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, melyet a Magyar Lízingszövetség rendezett a Lízing Évkönyv megjelenése alkalmából. Vámos László, a szervezet elnöke elmondotta, hogy jelenleg a szövetséghez mintegy 16 vállalat tartozik. Elsősorban a nagyobb lízingcégek vesznek részt a szövetség munkájában. Mintegy 30-35 kisebb cég működik még az országban, hamarosan ezeket is megkeresik, hogy bekapcsolódhassanak a szervezet tevékenységébe. A privatizáció erőteljesen ösztönözte a beruházásokat, s ennek hatására - 1992 óta - jelentősen megnövekedett a lízing iránti igény. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1993-ban befejezett beruházások összértéke 434,5 milliárd forintot tett ki. Ebből a lízingelt eszközök összértéke 19,9 milliárd forint volt. A lízingszövetség vitatja ezeket az adatokat, mivel a statisztikai hivatal adatgyűjtése a kisebb, 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokra nem terjedt ki. Véleményük szerint pedig éppen ezek a vállalkozások voltak az elmúlt esztendőben a lízing terén a legaktívabbak. így a ténylegesen lízingelt eszközök értéke a KSH által kimutatottnál valószínűleg magasabb. A tájékoztatón elhangzott, hogy a szövetségnek alapvető vitái vannak a Pénzügyminisztériummal a lízing számviteli elszámolását illetően. A Pénzügyminisztérium elsősorban adózási szempontokat figyelembe véve kívánja a szabályozást megváltoztatni. Vámos László szerint ez igen nehéz helyzetbe hozná a lízingpiacot. Ezért több megbeszélést folytattak már a minisztérium szakértőivel a szabályozás átalakítását illetően. A Lízing Évkönyv részletesen ismerteti a szövetségben résztvevő cégeket és szemléletesen bemutatja azok gazdálkodását is. KSH-felmérés a magyar gazdaságról Gyarapodó számú hazai gazdálkodó szervezetek Július végén az országban 94 ezer 745 jogi személyiségű, 111 ezer 316 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet és 754 ezer 681 egyéni vállalkozó működött. Ebben a hónapban a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma 1 százalékkal, a jogi személyiség nélkülieké 2 százalékkal növekedett. Mintegy 3 ezerrel több egyéni vállalkozás jött létre. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal készített felmérést. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek zömében gazdasági társaságok, 56 százalékuk azonban legfeljebb csak 10 főt foglalkoztat, mindössze 1 százalékuk működik 300 fő fölötti létszámmal. A jogi személyiségű szervezetek közül júliusban 6 került csődeljárás alá. így a hónap végére a csődbejutott szervezetek száma elérte a 3129-et. Közülük 2667 szervezetnél már befejeződött a csődeljárás, 49 százalékukat felszámolták, viszont 48 százalékuk megegyezett hitelezőivel, 3 százalék esetében a bíróság visszavonta vagy megszüntette az eljárást. Augusztusban még 462 cégnél folytatják tovább a csődeljárást. Lényegesen több jogi személyiségű gazdasági szervezet került felszámolási eljárás alá. Számuk július végéig elérte az 5894-et. Alii ezer 316 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet zöme, 72 százaléka betéti társaság. Az egyéni vállalkozók 34 százaléka kiskereskedő, 33 százaléka kisiparos, 30 százaléka szellemi szabadfoglalkozású, és 3 százaléka önálló mezőgazdasági termelő. Országos vizsgálat indul a jövedéki törvény kapcsán A gazdálkodók egy része nem ismeri a jogszabályt Az egyéni és a társas vállalkozók egy része egyáltalán nem ismeri a jövedéki törvény előírásait, míg a vállalkozók másik része tudja: kereskedelme törvénysértő, de bízik abban, hogy elkerülheti az ellenőrzést. Erre a véleményre jutottak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának munkatársai, akik közösen vizsgálták az égetett szeszes italt, kávét és cigarettát forgalmazó üzletek kereskedelmét a jövedéki törvény előírásai szerint. A termékeken lévő zárjegyek vizsgálatának tapasztalatai szerint három megyében találkoztak az ellenőrzést végzők hamis vagy bizonytalan származású zárjegy használatával. A zárjegyek valódiságának ellenőrzését az is nehezítette, hogy a bolti kiskereskedelemben sok helyen a fogyasztói árat a zárjegyre írják, vagy azt az árcédulával leragasztják. A dohányipari termékeknél általában megfelelő volt a gyári zárjegyek felragasztása. A szeszes italoknál azonban több esetben sem felelt meg a zárjegyek felragasztása a törvényi követelményeknek. A kávéféleségek záijegyellátott- sága jó volt, a felragasztás helye és minősége megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az ellenőrök vizsgálták a magánsörfőzdéket is. A vizsgálat tapasztalatai szerint az engedéllyel működő sörfőzdék üzemeltetésével nincsenek problémák. Fogyasztóvédelmi szempontból azonban sajnálatos, hogy a sörfőzdék által használt üvegek betétdíja igen magas. Több megyében azt tapasztalták, hogy a vállalkozók hatósági engedélyek nélkül kezdték meg a sörfőzést. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek munkatársai megközelítően 6 millió forint értékű, a vám- és pénzügyőrség képviselő pedig további 6,8 millió forint értékű árut foglaltak le. A szeszes italokon talált hamis zárjegyek azt jelentik, hogy egy vállalkozói réteg továbbra is illegálisan adómentes jövedelemre tesz szert. Újabb japán forrású vállalkozói hitel Kedvezményes kamatkonstrukció várható Várhatóan még az idén, a harmadik, illetve negyedik negyedévben létrejön a szerződés a Magyar Nemzeti Bank és a Japán Eximbank között egy újabb japán forrású vállalkozói hitel megszervezéséről. Egyelőre még nem ismeretes, hogy ennek összege mekkora lesz. A következő hetekben a kereskedelmi bankoknál megkezdik az igényfelmérést, s valószínűleg ennek alapján állapítják meg a keretösszeget - adtak részletes tájékoztatást a Magyar Nemzeti Banknál. Mint ismeretes, az első japán forrású vállalkozói hitel nyújtásáról a szerződés 1992 végén jött létre. A megállapodás alapján a Japán Eximbank 13 milliárd japán jent bocsátott az MNB rendelkezésére, ami akkor mintegy 11,8 milliárd forintnak felelt meg. A Magyar Nemzeti Bank ezt az összeget ugyanekkora saját kerettel kiegészítette. A kedvezményes hitel célja az, hogy segítsék a kisebb vállalkozásokat. A forrást az MNB azóta kihelyezte a kereskedelmi bankokhoz, s a pénz jelenleg a vállalkozásoknál van. Hamarosan megkezdődik az első kölcsönök törlesztése is, így várhatóan ismét lehetőség nyílik ennek a kölcsönnek az újrahasznosítására. Mivel a hitel igen gyorsan elfogyott, így az MNB tárgyalásokat kezdett a Japán Exim- bankkal egy újabb kölcsönről. Azért, hogy a japán forrású vállalkozói hitel folyósításában ne legyenek fennakadások, az MNB 6 milliárd forinttal már megelőlegezte ezt az újabb japán kölcsönt. Ezért ha nem is minden kereskedelmi banknál, de jelenleg is hozzá lehet jutni ilyen kölcsönökhöz. A második japán hitel abban fog különbözni az elsőtől, hogy azt az MNB saját résszel nem egészíti ki. Mint ismeretes, az eddigiek szerint a kamatozás kedvezményes, igazodik a jegybanki alapkamathoz, mértéke annak 75 százaléka. Erre a kamatlábra a kereskedelmi bankok 2 százalékos kamatrést számítanak fel, s ezen kívül további 1 százalékos kezelési költséget is kérhetnek. A hitel futamideje az igényelt kölcsön nagyságától függ. Kétmillió forintig a futamidő maximálisan 8 év. Kettő és 10 millió forint között 10 év, és efelett már 15 éves futamidő is meghatározható. A türelmi idő nagyságát a kereskedelmi bankok szabják, ám az nem haladhatja meg az öt évet. Kárpótlási adatok Tovább folytatódnak a földárverések Összesen 3.888 kérelem érkezett az elmúlt héten az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalhoz. A már megkezdett ügyek egy részét lezárva a hivatal szakértői 2.079 esetben hoztak határozatot. Az elmúlt héten 178,29 millió forintnak megfelelő kárpótlást állapítottak meg, s ennek megfelelően kaphatták kézhez az érintettek a kárpótlási jegyeket. A hivatal csütörtöki tájékoztatása szerint a már megállapított kárpótlás összege meghaladja a 109,9 milliárd forintot. A kárpótlás kezdete óta valamivel több mint 1,4 millió határozatot hoztak. A legtöbb határozat az első vagyoni kárpótlás körében született, száma meghaladja a 817 ezret. Ebben a körben összesen 55 milliárd forintnyi kárpótláshoz jutnak az érintettek. Tovább folytatódnak a földárverések is. Az elmúlt héten 14 árverést tartottak és több mint 33 ezer aranykorona értékű föld került így magántulajdonba. Eddig összesen 36,2 millió arany korona értékű földet árvereztek el és több mint félmillióan jutottak tulajdonhoz. Az oldalt összeállította: Kaszás Endre KAMARAI KÖZLEMÉNY Az 1994. évi XVI. törvény alapján a vállalkozók, cégek október 31-ig megalakítják gazdasági önkormányzatukat, a kamarát. A kamarában minden gazdálkodó választójoggal bír, a tagság valamennyi vállakozó és cég számára automatikus, egyben kötelező. A kamara feladata a gazdaság fejlesztése, a gazdaság érdekeinek képviselete. Éljen jogaival és legyen a helyi üzleti közösség tagja, regisztráltassa vállalkozását az alábbi címen: 7621 Pécs Irgalmasok u. 24. Pf. 109. Telefon: 72/413-040 72/410-878 Telefax: 411-917 A képen balról jobbra: Borsós István, a Baranya Megyei Kézműveskamara IKSZ elnöke, dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara IKSZ elnöke és Huszti Zoltán, a Baranya Megyei Agrárkamara IKSZ elnöke
