Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-17 / 226. szám
1994. augusztus 17., szerda Korunk új Dunántúli napló 11 Robotrendőrök Japánban veszélybe került a sarki rendőr-őrhelyek, a kőbánok jól működő rendszere. A rendőri állomány ugyanis kiöregedőben van, s nincs megfelelő utánpótlás. Az egyik megoldási javaslat szerint a férfiak uralta rendőrség soraiba be kell engedni a nőket. Egy másik, koncepció a rendőri munka automatizálását tartja üdvözítő megoldásnak. Fukuyoka Cityben már meg is tették az első lépéseket: egy rendőr-őrhelyen olyan érzékelőket helyeztek el, amely jelzéseket ad a központnak, ha valaki belép az őrhelyre. A helyiségben az ügyeletes rendőr helyett csak egy számítógépes készülék tart ügyeletet. A televíziós monitoron megjelenik egy rendőrtiszt és megkérdezi, hogy az állampolgár mit akar. Ezzel a módszerrel eredményesen kezelhetők az olyan egyszerűbb ügyek, mint az elúj jra hallanak a süketek Már tudnak segíteni a süketen született csecsemőkön a hannoveri orvostudományi főiskolán. Évente 120 gyerek fülébe helyeznek el parányi készüléket, ami pótolja a belső hallószerveket. Beépítésének feltétele a részben sértetlen hallóideg, s ez a legtöbb süket esetében meg is van. A Chochlear Implant (Cl) 22 hártyavékonyságú elektródával rendelkezik: a hallójáratba építve átveszi a belső fül szerepét, mert az elektromos ingereket egyenesen a megfelelő ideghez vezeti, s így az érzékeli őket. A testen kívül viselt mikro- fonos processzor vezérli a rendszert, amelyet először tíz évvel ezelőtt próbáltak ki, s azóta hatszáz hannoveri süketen segítettek vele. A legfiatalabb kilenc hónapos volt. Már négy héttel a műtét után megkezdődik a gyakorlás, s ennek befejeztével a gyerekek kétharmada nem szorul rá, hogy szájról olvassa le a szavakat, és egészen jól tud beszélni. A készülék nem olcsó: átszámítva két millió forintba kerül, míg maga a műtét hat millió. A gyakorlással együtt átszámítva harminc millió forintba kerül a kezelés. A vörösbor jót tesz a szívnek A vörösbor két kaliforniai táplálkozáskutató szerint az Aszpirin hatóanyagát tartalmazza, s ma e gyógyszer szedését világszerte igen előnyösnek tartják az artériák elmeszesedésének megelőzésére és a szívinfarktus elkerülésére. Muller és Fugelsang, akiknek felfedezését a „The Lancet” című brit szakfolyóirat közölte, az úgynevezett „francia paradoxon” specialistáinak számítanak. Az amerikai tudósok előszeretettel kutatják azt a jelenséget, hogy a franciák közül, bár az amerikaiakhoz hasonlóan bőségesen és zsírosán táplálkoznak, csak harmad- annyian halnak meg szívinfarktusban. A dolgot még rejtélyesebbé teszi, hogy koleszterinszintjük lényegesen magasabb az amerikaiakénál. A jelek szerint most megoldódott a „francia paradoxon”. A kaliforniai tudósok kimutatták, hogy a bor nagy mennyiségű acetilszalicilsavat tartalmaz, ami nem egyéb, mint a közismert Aszpirin. Egy liter borban három-négyszer annyi Aszpirin van, mint amennyit az orvosok napi adagként a szívinfarktus megelőzésére ajánlanak. veszett tárgyak bejelentése. A tokiói rendőrkapitányság is kísérletezik az automatizálás továbbfejlesztésével. A japán fővárosban alkalmazott „robotrendőr” a rend őrének távollétében már bonyolultabb ügyekben is intézkedés-képes. Az ügyes kis robot információt tud adni lopott kocsik rendszámáról vagy közlekedési balesetekről. Az ötlet továbbfejlesztése keretében azzal kísérleteznek, hogy a parkokban, az útkereszteződéseknél és a szórakozóhelyeken elhelyezett kamerák segítségével állandó ellenőrzés alatt tartsák a rendőrileg veszélyesnek tartott helyeket. Az automatizálásnak természetesen máris megvannak az ellenzői. Ők attól félnek, hogy a robotokba helyezett túlzott bizalom rontani fogja az egyébként jó hírű japán rendőrség munkájának minőségét. Stratégiai Védelmi Tréfa A Szovjetunió, mint emlékezetes, igencsak megijedt, amikor a 80-as években Reagan amerikai elnök bejelentette, hogy Stratégiai Védelmi Kezdeményezés néven elindítja űrfegyverkezési programját. A kutatásoknak az volt a célja, hogy olyan rakétát állítsanak elő, mely képes a már útjára indított atomrakétát a Föld légterén kívül megsemmisíteni. Az amerikai szakértők „sikert sikerre halmoztak” a program megvalósításakor, s eddig úgy tudtuk, hogy a rakétaelhárító rakéták tesztjei „szédületes eredményeket hoztak”. Washingtonban azonban most olyan értesülések láttak napvilágot, amelyek szerint a nagyszerű eredményekről beszámoló jelentéseknek semmi valóságalapja nem volt. Kiderült, ahogy a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés megvalósításában érdekelt szakemberek meghamisították annak a négy kulcsfontosságú tesztnek az eredményét, amelyet 1983-ban és 1984-ben hajtottak végre. A rakétaelhárító rakétát kifejlesztő tudósok már előre sejthették, hogy a teszt sikertelen lesz, ezért úgy helyezték el a robbanófejeket a célrakétákon, hogy azok akkor is felrobbanjanak, ha netán nem érné őket telitalálat. A rakétaelhárító rakéta viszont nemhogy eltalálta volna a célt, de még csak a közelébe se jutott. Az sem segített, amikor a kudarcok után új radarrendszert alkalmaztak a cél röppályújának követéséhez. Történészek szerint az egész csillagháborús tervnek az volt a célja, hogy elrettentsék a Szovjetuniót, és így késztessék arra, hogy mérsékelje a fegyverkezési versenyt az Egyesült Államokkal. Ez sikerült... Thomas Stafford amerikai űrhajós üdvözli a 10. Űrutazási Kongresszus résztvevőit a Kreml falai közelében augusztus 9-én tartott megnyitó ünnepségen. Ez volt az első alkalom, hogy a kongresszust Moszkvában tartották. Az aszpirin az AIDS ellen is jó Azt már eddig is tudtuk, hogy a közönséges aszpirin a megfázáson és fejfájáson kívül egy sormás dologra is jó: „hígítja” a vért, ezáltal csökkenti a vérrögök kialakulásának lehetőségét, s így a szívinfarktus, vagy akár az agyvérzés kockázatát. De az aszpirin még ennél is többet tud: amerikai kutatók szerint az AIDS-et okozó HIV-vírus szaporodását szintén gátolja. A szenzációszámba menő megfigyelés egyelőre csak laboratóriumi körülmények között „működik” - ott azonban igen meggyőzően: az aszpirin szali- cilsav-tartalmánál fogva blokkolja az NF-kappaB nevű fehérjét, amely döntős szerepet játszik a HIV-vírusok szaporodásában - írja az AP. A jokohamai AIDS-konfe- rencián egy másik kutatócsoport az aszpirinnal kapcsolatban hasonló eredményre jutott, bár szerintük a szalicilsav egy másik fehérje blokkolása által fejti ki jótékony hatását. A laboratóriumi kísérleteket szeretnék klinikai megfigyelésekkel követni: ezekben nagy dózisú aszpirint adnának a HIV-fertőzött, de nem AIDS-beteg személyeknek. A nagy adagban történő aszpirinadagolást azonban korlátozza a szalicilsav egyik súlyos mellékhatása, nevezetesen, hogy súlyos belső vérzést okozhat. Kívülről tudja az utat Mintha szellemkezek irányítanák, úgy vág át az irányítás nélküli gépezet a csarnokon, s udvariasan megáll, amikor útját valaki keresztezi. Hyen önmozgó gépek néhány éven belül valószínűleg gyakran lesznek majd láthatók a pályaudvarokon, szerelőcsarnokokban. A Dortmundban, hároméves kutatómunkával kifejlesztett robotnak szinte teljes térkép van a fejében. Egy számítógép vezérlésű lézerradar segítségével maga „találja ki” útvonalát, ahogyan az adott célpontot megközelíti - írja a dpa. Az „embergondolkodású” gépezet legnagyobb előnye, hogy gyakorlatilag bármilyen járműbe beépíthető. Az emberiség nagy rejtélye? Ketyeg a biobomba? Egy gén nagysága a milliméter egy milliárdnyi része. Egy-egy génsor három milliárd információt hordoz. A kutatók remélik, hogy tíz éven belül minden egyes információ a birtokukban lesz. Kívánság szerint tudják majd programozni a hím ivarsejteket és a női petesejteket. Ily módon a kis emberekből nagyot, a kövérekből soványát, a szőkéből barnát, a butákból okosat csinálhatnak. Vannak, akik azt állítják, hogy a génkísérletek veszélyesebbek, mint az atomerőművek. Ha egy manipulált gén megszökik a laboratóriumból, a fák kétszáz méter magasra nőhetnek vagy három szemmel születhetnek a gyerekek. Ehhez a beszélgetéshez olyan szakembert kerestem, aki képes és hajlandó leszállni a tudomány elvont magasából s mindkét lábával a földön áll. így találtam rá dr. Vida Gábor genetika professzora. Akár a kábítószer?- Úgy tudom, a genetika a legsikeresebb s egyben a legköltségesebb tudományágak egyike. Folynak-e ilyen kutatások Magyarországon?- Nem olyan költséges, de nem is annyira sikeres, mint amennyire egyes cikkek hirdetik. A kutatás nálunk is a biotechnológiai fellángolással kezdődött, a hetvenes évek végén. Ma szerte az országban működnek kutatóhelyek. Munkájuk nagy része rutinszerű, a mindennapi gyakorlatban rengeteg eredményt hoz, de hosszú távon rendkívül veszélyes lehet. Olyan, mint a kábítószer. Ideig-óráig kellemes, de végül belehalunk.- Ezt nem egészen értem.- Mindegyik ágazat, a mező- gazdaság, az állattenyésztés, az egészségügy a pillanatnyi sikerekre törekszik. Gondoljon csak a csirkefarmokra! Génmanipulált tyúkok tömege, homogén állomány, nagy tojáshozam. De ezeknek az állatoknak a többsége nem képes természetes úton reprodukálni önmagát. Nem véletlen, hogy a természet a sokféleségen alapul. A mi civilizációnk viszont uniformizálásra épül. Ám minden élőlény, amely nagy és homogén tömegben létezik, kihívja a természetet maga ellen, s mozgósítja a kártevőket.- Olvastam, hogy Bajorországban olyan cukorrépát termelnek, amely képes megvédeni önmagát a kórokozók ellen.-De meddig? Amíg ki nem alakul egy új baktériumtörzs, vagy más kórokozó, amelyik elpusztítja az egész állományt. Persze, addigra a növénynemesítő kitalál egy újabb fajt. A génmanipuláció gyakorlati alkalmazásában ott tartunk, ahol a hályogkovács, aki nagy biztonsággal fog bele olyasmibe, amibe egy szakember nem, mert az fölméri a veszélyeket is. A génmanipulátorok jelentős részéből hiányzik a természettel szembeni alázat. Sokféleség vagy uniformizálás?-Azért ismerje el, csodálatos, hogy megtalálták az öregedés génjét. Ha ezt az embrióban megsemmisítik, az ember 180 évig is élhet.-Ne üljön fel a meséknek! Butaság azt hinni, hogy a dühnek, a bátorságnak, a homosze- xualitásnak vagy az öregedésnek egyetlen génje van. A valóság ennél sokkal összetettebb. Persze, az emberiség mindig arra vágyott, hogy megfejtse az embert. De tudomásul kell vennünk, hogy a személyiségnek nincs egyetlen kulcsa, amellyel nyitható.- A genetika eredményeiről szóló híradások egy része a horror határát súrolja. Mondják, eljön az idő, amikor tetszés szerint tenyészthetünk embert. Sok kicsi Einstein és Mozart szaladgál majd a világban, de az is lehet, hogy sok kicsi Hitler szabadul ránk.- Ez filmtémának talán jó, de senki sem gondolhatja komolyan. A klónozás, vagyis az egyed sokszorozása elvileg lehetséges, technikailag megoldható minden élőlény esetében. Ám nem biztos, hogy a létrehozott új egyed - genetikai azonosság ellenére - hasonlítani fog az eredetihez, mert a környezetet, a nevelési hatásokat nem tudjuk reprodukálni. Márpedig az ember is, az állat is nagyrészt ezektől alakul olyanná, amilyen.- Igaz-e, hogy nagyszámú örökletes betegséget gyógyítanak már ma is génterápiával? Hogy hamarosan a rákon is úrrá lehetünk a gének segítségével?- Aki ilyesmit állít, az felelőtlenül ígérget. Nagyon kevés olyan betegség van, amely örökletes és egyetlen génhez köthető. A rák esetében sincs egyetlen felelős. Máris találtak közel száz olyan gént, amelyek meghibásodása rák kialakulásához vezethet. A természet kitalálta a fenntartható fejlődést, s ez három milliárd éven át hibátlanul működött. De az ember okos, leigázta a természetet és létrehozta a fenn nem tartható fejlődést, amelyet egyelőre "gyakorlunk" ugyan, de nem tudjuk, meddig.- Ezzel most az apokalipszist jósolta meg?-Hát majdnem. Többet kellene beszélnünk az emberiség jövőjéről. Sombor Judit Holdunkat nem számítva az esti égbolt jelenleg legfényesebb égiteste ugyan a Jupiter, és vörös fényével magára hívja a figyelmet a Mars is. Ez éjfélkor kel fel. A Jupiter napnyugta után két órával, tehát a szürkület időszakában a látóhatár alá bukik. A Mars szeptember 1 -én, Jupiter 9-én van együttállásban a Holddal, attól csupán 4, illetve 1 fokkal északra. Uralkodó bolygóként a nappálya alacsony, téli szakaszán, a Vízöntő csillagképben viszont ott fényesedik a második legnagyobb méretű testvérünk a Szaturnusz. Szeptember 1-én kerül szembenállásba a Nappal, tehát a nyári időszámítás szerint éjfél után egy órakor delel. Augusztus 22-én 7 fokkal lesz délre a Holdtól. Augusztus 29-én földközelben, 0,7 Föld-Nap távolságra lesz. Látszólagos átmérője ekkor 19 szögmásodperc. Ez az adat földtávolban csupán 15 szögmásodperc. Az ókorban legtávolabbinak vélt bolygót a rómaiak Szatur- nusznak nevezték el. Ők persze Most a Szaturnusz az uralkodó bolygó A vizsgálatok fő célpontja a Titán hold még s-sel írták. Ez az isten a görög mitológiában Kronosszal azonosítható. Uránusz legfiatalabb gyermeke ő, aki anyja segítségével kegyetlen apját férfiasságától megfosztotta és trónjáról letaszította. Az Idő folyása ekkor vette kezdetét, és az emberiség aranykora is. Sajnálhatjuk, hogy ez már elmúlt! Az akkori csillagászok onnét ismerték fel, hogy ez a szabadszemmel látható bolygók közül a legtávolabbi, mert a csillagképek között ez mozgott a leglassabban. 30 év alatt járja körbe az Állatövet. A Kep- ler-törvényeknek megfelelően lassabban halad, mint a belsőbb bolygók. Másodpercenként 9.65 km-t tesz meg. Átmérője 120 ezer kilométer. Nagy méretei ellenére tíz és fél óra alatt megperdül a tengelye körül. így érthető, hogy sarki átmérője miért rövidebb 27 ezer kilométerrel, az óriási centrifugális erő lapította össze. Lehetővé tette ezt ráadásul azt is, hogy szinte teljes mértékben gázból van, metánból és ammóniából. Csillagászati távcsővel figyelve rendkívül meglepő képet mutat. Galilei 1610-ben hússzoros nagyítású távcsövének látómezejében két fület látott a bolygó belapult gömbjén, melyek aztán néhány év múltán el is tűntek. Mi tudjuk, miért. A Szaturnusz Nap körüli útjának bizonyos szakaszaiban úgy fordul, hogy lapos gyűrűje élével fordul felénk. Csupán öt évtizeddel később sikerült Huygens holland csillagásznak megmagyaráznia a gyűrű feltűnő alak- változását. Tökéletesebb távcsövekkel felszínén a Jupiteréhez hasonló sávokat is sikerült megtalálni, körülötte pedig tíz holdat. 1979. szeptember 1-én közelítette meg a először egy mesterséges bolygó, a Pioneer-11. 21 ezer kilométeres távolságból rendkívül érdekes adatokat gyűjtött és továbbított a Földre. Fényképfelvételei is jól sikerültek. Felszíni hőmérsékletét - 170 C fokosnak mérte. Ne felejtsük el, hogy nagy távolsága miatt nyolcvanszor kevesebb fényt és meleget kap, mint mi. Gyűrűrendszeréről kiderült, hogy nem három, hanem 95 sávra tagolódik. Zömök pár cm átmérőjű jégdarab, de az újonnan felfedezett sávokban nagyobb meteoritdarabok is vannak. Holdjainak száma is megduplázódott. Némelyikük retrográd, az óramutató járásának megfelelő irányba kering. Másodikként a Voyager-1 űrszonda közelítette meg 1980. november 13-án. Ez a gyűrűk számát ezernél is többre mérte. Közülük kettő-három kötélszerű összefonódást mutat. Valószínűleg a gyűrűn belül keringő, újonnan felfedezett kis holdak zavaró hatásának következménye ez. Ilyen pályaadatokat korábban a legmerészebb fantáziájú tudósok sem mertek elképzelni. Sőt a gyűrűben küllőszerű sűrűsödések is látszanak. A Szaturnusz mágneses ereje ezerszer nagyobb mint a Földé. A vizsgálatok egyik fő célpontja a Titán hold volt, mely- 1 222 000 kilométeres távolságban 16 nap alatt végez el egy keringést. Átmérője 5 130 kilométer, tehát jóval nagyobb mint a mi Holdunk. Míg a bolygó többi nagy holdjainak felszíne kráterekkel dúsan tagolt, a Titán felszínét nem ismerjük, mert - egyedüli holdként a Naprendszerben - sűrű légréteg veszi körül, mely 90%-ban nitrogénből áll. Érdekes és szenzációs eredménye lenne az űrkutatásnak, ha egyszer majd életnyomokat fedeznének fel rajta. Dr. Tóth
