Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-17 / 226. szám

10 aj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. augusztus 17., szerda MDF-fórum Békésben Kíméletlen elemzést Az újra ellenzékivé lett MDF megújulásáról, az őszi helyha­tósági választáson szükséges el­lenzéki egységről s az 1998-as országgyűlési választás meg­nyeréséhez elengedhetetlenül fontos magatartásról szóltak a Magyar Demokrata Fórum ve­zetői Szabadkígyóson az MDF Békés megyei fórumán. Für Lajos, a párt elnöke hangsúlyozta: a Magyar Do mokrata Fórumnak az ismert események folytán olyan új lendületet kell kapnia, mint az első induláskor. Nemzeti ellen­zékiként kell újragondolni, mi­lyen politikára van szüksége az országnak. Az MDF szeptem­beri rendkívüli országos gyűlé­sének feladata lesz az elmúlt négy év tárgyilagos, de kímélet­len elemzése, az átdolgozott alapszabályzat szellemében a szervezet megújítása. Für Lajos kijelentette: értékeinkből jottá­nyit sem engedünk, de miután ezeket az értékeket nem mindig Államtitkár helyett Szűcs István, az MDF poli­tikusaként került az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­umba az energia ügyekkel foglalkozó helyettes állam­titkár volt. A napokban több újságban is bírálta az új ipari minisztérium energiapolitiká­ját. Mit szól ehhez Pál László ipari és kereskedelmi minisz­ter?- Szűcs Istvánnak joga azt mondani, amit akar. A sajtó­nak is joga azt közölni, amit gondol, az én jogom pedig - ha megkérdeznek, válaszolni. Előre is leszögezem: Szűcs István nem rossz szakember, szakmai ismeretei alapján akár maradhatott volna is a pozíciójában. Politikai szem­pontokat sem vettem volna figyelembe, mert szerintem, ha valaki jó szakember, ak­kor bármilyen politikai néze­teket is vall, élete végéig itt dolgozhat a minisztériumban.- Ha jó szakember és poli­tikai okok nem játszanak sze­repet, akkor miért állították fel helyettes államtitkári szé­kéből Szűcs Istvánt?- A törvény értelmében jú­lius 25-én megalakult az Energiahivatal, amely szá­mos funkciót átvesz az ipari minisztériumtól. A miniszté­rium szervezete átalakul, nemcsak takarékossági okokból - indokolatlan volna egy helyettes államtitkárt foglalkoztatni pusztán a hiva­tal felügyeletével.- Szűcs István azt is elpa­naszolta, hogy vele senki sem beszélt beosztásának meg­szűnéséről.- Hármasban, Latorczai János miniszter úr társaságá­ban beszéltük meg a funkció megszüntetését. Több mint háromórás megbeszélést folytattam vele a szakterület helyzetéről, átadott minden folyamatban lévő ügyet.- Ha Szűcs István jó szak­ember, akkor miért nem lehet ő az Energiafelügyelet veze­tője?- Mert a felügyelet vezető­jévé dr. Szabó Imre profesz- szort nevezte ki még Latorc­zai János miniszter úr. Ezzel a szakma is és az új kormány is egyetért.- Több bizottságnak is tagja volt a helyettes állam­titkár. Ezekből a pozícióiból is menesztik?-Tudomásom szerint Szűcs úr az ipari miniszté­rium képviselőjeként ma is az olaj-készletező szövetség igazgatótanácsának elnöke.-Az energiastratégiai bi­zottságnak is alelnöke...- Tárgyaltam több szak­emberrel is, de eddig még senki sem tudott meggyőzni arról, hogy erre a bizottságra szükség van. tudtuk elfogadtatni az emberek­kel, arra kell törekednünk, hogy azokat közelítsük a társadalom várakozásaihoz. Az őszi választásokról szólva úgy vélekedett: ha a négy ellen­zéki párt nem fog össze, csak kis esély marad a helytállásra. Az ellenzéki erők összefogása ne csak alkalmi legyen, folyta­tódnia kellene a parlamenti munkában és általában a politi­kai életben. Kónya Imre ezt azzal toldotta meg, hogy a kormánypártok ál­tal javasolt törvénymódosítás egyetlen erénye lehet, hogy az egyfordulós választás rákény­szeríti az ellenzéki pártokat a közös jelöltindításra. Für Lajos bírálta a szociálli- berálisokat, akik - véleménye szerint - ott folytatják, ahol Akar László, a PM államtit­kárának, az ÚDN-ben megje­lent nyilatkozata arról tanúsko­dik, hogy a magyar pénzügy irányítóit nem túlságosan za­varja a szociális érzékenység, bár a középrétegek lecsúszását fokozó intézkedéseit igyekszik kedvező színben tálalni. Talán a legkirívóbb mellébe­szélés az az állítása, hogy ’’ben­zin nem tartozik az alapmegél­hetéshez nélkülözhetetlen ter­mékek kategóriájába.” Ez való­ban igaz lenne, ha a benzin csak autókázásra kellene. Ám a többségnek a közlekedés nem luxus. Szállítani kell minden árut, és így minden megdrágul az üzemanyag égig emelkedő ára miatt. Ez a legfőbb infláció- növelő termék, meg az áram- és gázdíj tervezett emelése. Mivel az energia-áremelés mindent megdrágít, a drágább termékek fogyasztási adója is nő, ami A Köztársaság Párt 1992 őszén alakult azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megkíséreli az 1994. évi országgyűlési vá­lasztásokon a Parlamentbe való bejutást. Mint választási programpárt a nyugodt, kiegyensúlyozott, indulatoktól mentes politizálást helyezte előtérbe, programjában elérhető célokat megfogal­mazva, a társadalom minden ré­tegének előrelépést ígérve. Szervezetét is ennek megfele­lően, a nyugat-európai válasz­tási pártok struktúrájához ha­sonlóan alakította ki. Nem ho­zott létre megyei, városi, köz­ségi szervezeteket, hanem az országgyűlési választó kerüle­tekben dolgozó szervezők és képviselőjelöltek közvetlenül A Történelmi Kisgazda Párt elsőrendű feladatának tekinti a mezőgazdaság lehető leggyor­sabb fejlesztését, de ezzel egyenlő fontosságot tulajdonít a környezetvédelemnek is. Sze­rintünk meg kell szüntetni a napjainkban is meglévő folya­matos környezetszennyezést, mely sújtja a városokat és fal­vakat egyaránt. Elő vizfeink szinte szennyvíz­folyásokká váltak, a város leve­gője számos légúti betegség for­rása. Ötven-hatvan éve a kisebb baranyai vízfolyások szinte ivóvíz minőségűek voltak, ma pedig nem csak hogy fürdésre alkalmatlanok, hanem az eset­leg bennük élő halak fogyasz­tása is veszélyes. Egykor a fal­vakat ásott kutak látták el jó minőségű vízzel, ma pedig elő­fordul, hogy ezek még állatok itatására sem használhatók, mert magas nitráttartalmuk még 1989-ben sikertelen politikájuk miatt kénytelenek voltak abba­hagyni - pedig az időből nem lehet kilépni. A sorozatos levál­tásokat, elbocsátásokat, áthe­lyezéseket nem a szakértelem mérlegelő ereje, hanem a politi­kai indulat működteti - mon­dotta. Az új kormány sorozatos baklövései ellenére józan ellen­zéki szerepre kell az MDF-nek készülnie. Schamschula György or­szággyűlési képviselő, az MDF elnökségének a tagja egyebek közt arról szólt, hogy árnyék­kormányt kell létrehozni. Bár Magyarországon ennek nincs hagyománya, de a világon min­denütt bevált mód így tudatni, milyen ügyben kihez lehet for­dulni, s hogy egy kormányvál­tás esetén kire lehet számítani. szintén többletbevételt jelent a költségvetés számára. Az ígért kompenzáció nesze semmi, fogd meg jól. Ha el­vesznek a „gyengébb anyagi helyzetű rétegek”-től, az ellen- súlyozása mindig elmarad a te- hemöveléstől, különben mi haszna lenne az áremelésnek? A másik érv a kömyezetfvé- dők)-féltők felé vetett csábmo- soly. A levegőt valóban szeny- nyezik az autók, de vajon azok-e a főszennyezők? Az erőművek, ipartelepek zöme a 100-200 méter magas kémé­nyével csak nagyobb területre szórja szét a szennyező anya­got. Nem ok nélküli az, hogy a legtöbb légúti betegség a Du­nántúl „kis Ruhr vidék”-nek nevezett északnyugati részében fordul elő, és nem a nagy autó­sűrűség miatt, hanem azért, mert az ipari üzemek évtizedek óta minden környezetvédő fel­csatlakoztak az országos köz­ponthoz. Az országgyűlési választáso­kon elért eredmények azzal a tanulsággal is szolgáltak, hogy a magyar társadalomban ilyen struktúrának nincsenek hagyo­mányai. Emellett a közelgő önkor­mányzati választások rendje, a várható módosításokkal együtt, indokolták a megyei szerveze­tek létrehozását. A Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete néhány hete alakult meg, amit az országos elnökség jóváhagyott. Megyei elnöknek dr. Szabó Lászlót választották meg. Alel- nök dr. Erdődy Gyula lett. Me­gyei pártigazgatónak Róth Ti­bort, a pártépítésért felelős ve­azok húsát is fogyaszthatatlanná teszi. Vannak olyan települések, ahol már elkészült az ivóvízve­zeték-rendszer, az előtte hasz­nált ásott kutakat pedig szenny­vízderítőként használják. Eze­kért a tevékenységekért első­sorban az önkormányzatok és az egészségügy a felelős. Szán­tóföldjeinket nem csak a műtrá­gyák szennyezik. Környezet­szennyező lehet a csaknem mo­nokulturális növénytermesztés mellett a csak állattartással fog­lalkozó telepek is. Korábban íratlan szabály volt, hogy az adott gazdaságban megtermelt terményt, vagy terményeket azok másodlagos termékét (pél­dául szalma, kukoricaszár) az il­lető gazdaságban kellett fel­használni, visszajuttatni a ter­mőföld tápértékének javítására trágya formájában. Ha kevesebb állatot tartottak, A politikus bírálta az új kor­mány inflációs politikáját, amely véleménye szerint mér­téktelen áremelkedéshez és a gazdasági fejlődés megállításá­hoz vezet. Boross Péter, az MDF alel­nöke kérdésre válaszolva el­mondta: véleménye szerint a kormány gazdasági megszigorí­tást ígérő bejelentései károsak, mert a magyar gazdaság hely­zete e drámaiságot nem indo­kolja. A hajdani szocialista kor­mányok időnként reformlázban égtek, de a vége - 1990-re - a 21 milliárd dolláros eladósodás lett. Boross Péter szerint bűn kontraprogrammal megakadá­lyozni az ipar és a beruházás föllendülését. A volt miniszter- elnök úgy véli, a szigorítás az SZDSZ sokkprogramját valósí­taná meg, és az új gazdaságpoli­tika a legrosszabb hagyomá­nyokra épül. szerelés nélkül épültek. Az utak áteresztőképességére is akkor kellett volna gondolni, mikor a gazdasági képességet megha­ladó számban kezdték impor­tálni az autókat. Az államtitkár utolsó válasza is meghökkentő. A pénzügymi­niszter nem „alig néhány hete” van hivatalban, hiszen a rend­szerváltás előtt éveken át ő volt a tárca tulajdonosa és akkor is ugyanezek voltak az érvei, mi­kor ugyanilyen terheket rakott az állampolgárokra (többek kö­zött a személyi jövedelemadót). A mostani még nagyobb terhek indoklásában segítségére sietett a Nemzetközi Pénzügyi Alap és a Világbank, tetézve a 8%-os forintleértékelés kikövetelésé­vel, terheivel. Az előző pénzügyminiszter is így cselekedett. Akkor mi a kü­lönbség köztük? Székely Sándor zetőnek Fogarasi Sándort, el­nökségi összekötőnek Róth Ti- bomét bízták meg. A szervezeti és működési szabályzat szerint a megyei ve­zetőség tagjai közé tartozik az országgyűlési választókerületek egy-egy szervezője is. Az önkormányzati bizottság vezetését dr. Heim György, a gazdasági bizottságot Szűkíts Zoltán látja el. Az oktatási, kulturális, nem­zetiségi bizottság vezetőjét ké­sőbb jelölik ki. A Köztársaság Párt Baranya megyében már az új szervezet­tel készül az őszi önkormány­zati választásokra. Köztársasági Párt Baranya Megyei Szervezete mint amit el tudtak volna tar­tani, akkor a növényi hulladé­kokból komposzt készült, amit a talajba juttattak, ők már akkor ismerték a komposzt kedvező hatását, amit napjainkban is vizsgálnak, azt ugyanis, hogy a komposzt bizonyos gombákat pusztít, vagy jelenlétüket mér­sékli a talajban. Hazánkban a nagyüzemek­ben növényegészségügyben jól képzett szakemberek irányítják a növényvédelmet. Egy-egy or­szágrészen kialakítandó szakta­nácsadási hálózat kellene hogy segítse a napjainkban újonnan alakult magángazdaságokat is, ahol a szaktanácsadás nem csak a növénytermelés, az állatte­nyésztés területére korláto­zódna, hanem korszerű, kör­nyezetkímélő növényvédelmi ismereteket is adna az ott lévő kis- és magángazdaságok szá­mára. Nagyobb figyelmet érdemel­nének azok a kutatási témák, melyek a környezetkímélő A Pénzügyminisztérium nem tétovázik Mi a különbség köztük? A, Köztársaság Párt Megyei Szervezete Környezetünk sorsa Az új külügyi sajtófőnök: Szalay Zsolt A Hom-kprmány megalaku­lásával párhuzamosan végrehaj­tott átszervezések egyikeként létrehozták a Külügyminiszté­rium sajtó- és nemzetközi fő­osztályát, amelynek élére Sza­lay Zsoltot nevezték ki. Az új­ságírókkal folytatott bemutat­kozó beszélgetésen a sajtófőnök elmondta: több mint húsz éves rádiózás után voltaképpen visz- szatér „eredeti szakmájába”. Szalay 1967-ben végezte el a közgazdaság-tudományi egye­tem nemzetközi szakát, majd 1969-től 1993-ig dolgozott a Magyar Rádiónál sokféle beosz­tásban, többek között bonni tu­dósítóként. Amikor az egykori alelnök, Csúcs László leváltotta főszerkesztői állásából, és olyan munkát kínált, amely számára elfogadhatatlan volt, Szalay in­kább a távozást választotta. A főosztály új elnevezése azt jelzi, hogy a hagyományos fel­adatok mellett a Külügyminisz­térium átveszi a külföld infor­málását Magyarországról, amit az Antall-Boross-kormány ide­jén a miniszterelnökség Nem­zeti Tájékoztatási Irodája látott el. így valójában helyreáll az a korábbi gyakorlat, hogy nem követő, hanem - a várható dip­lomáciai események ismereté­ben - előzetes tájékoztatást le­het adni a külügyi kormányzat terveiről, törekvéseiről. Az új sajtófőnök szerint az is mérlegelendő, vajon milyen új idegen nyelvű kiadványokkal lehetne elősegíteni a külföld megfelelőbb informálását. Sza­lay nem tartja szerencsésnek, hogy miközben angolul igen sok olvasnivalót tudunk a Ma­gyarország iránt érdeklődők ke­zébe adni, a környező országok nyelvén ilyen jószerével nem lé­tezik. Szalay Zsolt egyébként ma­gánéletébe is beavatta újságíró kollégáit. Mint kiderült: Forró Evelynnel a budapesti Rotten- biller utcában élnek - s a lakást nem szándékoznak elcserélni. A kormányszóvivő asszony ezt a 168 órának adott nyilatkoza­tában így fogalmazta meg: „Szalay Zsolttal megállapod­tunk abban, hogy ha a fene fenét eszik is, ezt a ciklust a Rotten- biller utcában, a jelenlegi laká­sunkban kell kihúzni. Ez elvi kérdés. Egyébként nagyon ked­ves levelet kaptam egy rádiós kolléganőmtől, aki néhány alap­tanáccsal akart nekem segíteni. Az egyik így szólt: ne költözz a Stefánia útra.”- „Amikor fölkért Kovács László miniszter úr, megkérdez­tem, nem okoz-e összeférhetet­lenséget, hogy az élettársam a kormányszóvivő. Csak amikor megkaptam a nemleges választ, vállaltam el a megbízatást.” Toronyi Attila MIÉP-program A MIÉP társelnöke a nemzeti erők összefogását sürgeti és ki­áll az expo megrendezése, il­letve egy erről tartandó népsza­vazás mellett. Csurka István hétfőn este a Magyar Igazság és Élet Pártjának budapesti nagy­gyűlésén felkérte a nemzeti ol­dal pártjainak vezetőit: üljenek mielőbb össze egy országos ke­rékasztal-tanácskozásra, hogy létrejöhesssen egy olyan nem­zeti szövetség, amely egysége­sen lép fel a következő válasz­táson. technológiát előtérbe helyezik a gyárilag előállított növényvédő szerekkel szemben, melyek nemcsak olcsóbbak, de haté­konyságukban sem maradnak el a kémiai védekezés mögött. Vannak külföldön (pl. Auszt­ria) olyan magángazdaságok, ahol az erőgépeket növényekből (pl. repce) préselt olajjal üze­meltetik, védve a levegőt a ben­zingőztől, valamint az ólom­szennyeződéstől. Nem csak a nagyvárosokban, de a kis falvakban is lehetővé kell tenni a szelektív szemét­gyűjtőt, még akkor is, ha ez költségesebb, mert a már el­szennyezett környezetet meg­szabadítani a szennyezettségtől sokkal többe kerül. A decentralizálással kialakí­tott kisebb gazdasági egységek kedvezőek azért is, mert nem kell erő- és munkagépeiket ki­lométereken át egyik helyről a másikra vontatva üzemanyagot fogyasztani, levegőt szeny- nyezni. Talán azt is meg lehetne szervezni, hogy azok, akik ház­tartásukban a drágább, környe­zetkímélő mosószereket hasz­nálják (foszfátmentes), adóvisz- szatérítést kapjanak, így is védve vizeinket és a talaj szennyezettségét. Azok az üzemek, melyek környezet­szennyező anyagokat használ­nak, technológia-módosításra kellene ösztönözni. Az állam kedvező gazdasági intézkedésekkel segítse és keltse fel az érdeklődést a bio­gazdálkodás iránt. Az ilyen te­vékenységet folytatókat tegyék ismertebbé az elektromos és írott sajtó által. Végül, de nem utolsó sorban említjük meg közvetlenül kör­nyezetünk ápolását. Itt gondolunk a panelházak mellett lévő, szinte tenyérnyi kertekre, a vasutak melletti terü­letek árkok, parkok, dűlőutak gondozására. A Történelmi Kisgazda Párt ügyvezető testületé

Next

/
Thumbnails
Contents